Pár hónapja robbant be Botka László programja, amelynek összefoglalását a „Fizessenek a gazdagok” mottóval lehet a legjobban megfogni. A Publicus felmérése szerint maga a kampány elemei pozitív fogadtatásra talál a választópolgárok körében. A probléma viszont az, hogy pont akkor próbálja országosan is ismerté tenni Botka a programját, mikor sok más téma egyszerűen „kitakarja” a szocialisták plakátjait. Gondoljunk csak a CEU-ügyre, a Momentumra, vagy éppen a a Simicska-felületeken országszerte látható Jobbik-plakátkampányra. Ezek mind-mind okozhatják, hogy bár valamelyest növekszik a szocialisták támogatottsága, de közel sem olyan mértékben, mint szeretnék.
Több pénz, több felelősség
Ahogy egy, a 168 órában megjelent írásában Botka állította: „Az állami szférában, a vezetői fizetések körében bérplafont kell bevezetni. Az állami szférában senki se keressen többet a köztársasági elnöknél. E szabálynak nemcsak a minisztériumokban és az önkormányzati szférában kell érvényesülnie, hanem az állami pénzből működő alapítványoknál, intézeteknél is. Aki Matolcsy Györgyhöz és a jegybanki alapítványok vezetőihez hasonlóan ötmilliós fizetésre tart igényt az állami szférában, az nem szereti eléggé a hazáját.”
Emellett, ha megválasztják, minden 50-nél több embert foglalkoztató cégnek kötelessége lesz nyilvánosságra hozni, hogy milyen mértékű bérkülönbségek állnak fenn náluk. Botka szerint a vezetők nem kereshetnek többet alkalmazottaik átlagbérének hétszeresénél. Azok a cégek pedig, amelyek nem hagyják elszabadulni a bérkülönbségeket, adókedvezményben és közbeszerzési előnyben részesülhetnek.
Botka szerint egyenlő munkáért mindenkinek egyenlő bért kell kapnia, a nőknek ugyanolyanok a jogaik, mint a férfiaknak. Szankciókra számíthat az a cég, amely nem tesz ennek eleget. Botka új munkajogi szabályokat vezetne be, a Munka törvénykönyvét újraírná a szakszervezetekkel együtt. Továbbá azt ígéri, hogy a kormányalakítás után helyreállítják az Országos Érdekegyeztető Tanácsot.
Botka az tervezi, hogy a közmunka javadalmazása egyenlő legyen a minimálbérrel, amelynek összegét emelni fogják, hogy végre legalább a közép-európai szintet elérje.
Tetszik az embereknek?
Egy ízig-vérig baloldali programról van tehát szó, ám eddig nem lehetett tudni, milyen mértékben jut el célközönségéhez. Most azonban már megvannak annak a közvélemény-kutatásnak az adatai, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek megbízásából, és amely a „Fizessenek a gazdagok!” kampány elemeinek a megítélését vizsgálta.
A megkérdezettek a Botka-kampány hét vizsgált eleméből mind a hetet inkább támogatják, az elemek többségét minden vizsgált társadalmi csoport, így a Fidesz szavazók, a bizonytalanok és a versenytárs ellenzéki pártok szavazói is.
A válaszadók 73 százalékának tetszik a progresszív jövedelemadó ötlete. A felvetést az összes vizsgált társadalmi csoport támogatja, leginkább az MSZP szavazók (87 százalék), a harmadik jövedelmi negyedbe tartozók (81 százalék), és a nyugdíjasok (80 százalék). Kevesebben, de egyértelműen támogatják a bizonytalanok (73 százalék), a Jobbik szavazók (72 százalék) és a Fidesz szavazói is (65 százalék).
Kétharmados támogatottsága van a 100 millió feletti vagyon (67 százalék), és a kirívóan értékes ingatlanok megadóztatásának (65 százalék) is, mindkét felvetést az összes vizsgált társadalmi csoport támogatja.
Az MSZP szavazók (79 százalék) és a 8 általánost végzettek (54 százalék) támogatják leginkább a 100 millió feletti vagyon megadóztatását, legkevésbé pedig a diplomások (54 százalék) és a legmagasabb jövedelműek (58 százalék). A felvetésnek komoly a támogatottsága a városokban (71 százalék) és a községekben (68 százalék), valamint a Jobbik szavazók (71 százalék) és a bizonytalanok körében is (66 százalék).
A kirívóan értékes ingatlanok megadóztatásának kérdésében leginkább a 60 év felettiek és a 8 általánost végzettek (73-73 százalék) értenek egyet az MSZP-vel, legkevésbé pedig a 30 év alattiak (57 százalék), a diplomások (53 százalék) és a legmagasabb jövedelműek (59 százalék).
A felvetéssel jól megszólíthatóak a Jobbik szavazók (71 százalék), a Fidesz-szavazók, valamint a bizonytalanok is (66-66 százalék), továbbá a községekben és a városokban élők (71 és 70 százalék) is.
A 100 hektárnál nagyobb földterületre vonatkozó extra adót is támogatja a megkérdezettek többsége. A felvetést leginkább az MSZP szavazók (70 százalék) és a nyugdíjasok (73 százalék), illetve a nyolc általánost végzettek (68 százalék) támogatják, de nem utasítják el a bizonytalanok (57 százalék), a Fidesz szavazók (47 százalék, 35 ellenében), és a Jobbik szavazók sem (46 százalék, 29 ellenében).
Támogatottsági adatok
A kérdés az, hogy mennyire tud Botka üzenete eljutni az emberekhez? Böcskei Balázs politológus szerint a „Fizessenek a gazdagok!” a szociális válság Magyarországán megfelelő üzenet, abszolút „csomagolható bele” egy miniszterelnök-jelölt, és olyan politikát sugall, amit az MSZP már évek óta kíván képviselni (legalábbis most áll programszinten a legközelebb ahhoz, amit eddig szavakban óhajtott).
A probléma viszont az, hogy pont akkor próbálja országosan is ismerté tenni Botka a programját, mikor sok más téma egyszerűen „kitakarja” a szocialisták plakátjait. Gondoljunk csak a CEU-ügyre, a Momentumnak a különböző médiumokban lévő felülprezentáltságára, vagy éppen a a Simicska-felületeken országszerte látható Jobbik-plakátkampányra. Ezek mind-mind okozhatják, hogy bár valamelyest növekszik a szocialisták támogatottsága, de közel sem olyan mértékben, mint szeretnék.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 10. és 16. között, 1021 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A Fidesz szavazóinak száma 24 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy a múlt hónaphoz képest egy százalékpontot csökkent. Viszont a párt szavazóinak aktivitása emelkedett, és április hónapban ők voltak a legaktívabbak. Tavaly év vége óta viszont lassan de folyamatosan növekszik az MSZP támogatottsága, ami áprilisban 14 százalék volt. A párt szavazói továbbra is meglehetősen aktívak.
Orbán Viktor népszerűsége (42 százalék) a múlt hónaphoz képest 2 százalékpontot csökkent, ráadásul januárhoz képest már 7 százalékot. Ezzel szemben Botka László népszerűsége a múlt hónaphoz képest két százalékpontot növekedve, 44 pont, januárhoz képest ez már 4 százalékpontos növekedés. Ezzel Botka hibahatáron belül megelőzte Orbánt, és továbbra is a legnépszerűbb vezető a bizonytalanok körében.
Szövetségkötés - De kivel?
Botka 2016 végén még feltételekhez kötötte miniszterelnök-jelöltségét, amelyek között szerepelt a közös ellenzéki lista és egy új baloldali politikáról szóló megállapodás is. A közös ellenzéki listát és Botka miniszterelnök-jelöltségét azonban az Együtt nem támogatja, a DK-val pedig Botka nem valószínű, hogy szövetkezni szeretne addig, amíg Gyurcsány Ferenc van a párt élén.
Botkáéknak egy olyan pártra van szüksége, amelynek van mérhető támogatottsága és értékek tekintetében is képesek lennének megegyezni. Itt jön képbe az LMP: Botka már járt is náluk, hogy tárgyaljanak egy baloldali összefogásról és egy közös listáról. Az LMP azonban egyértelműen kikötötte, hogy önállóan tervez indulni a választásokon, saját jelöltekkel. A zöldek ugyanakkor jelezték, hogy azzal is tisztában vannak, hogy nélkülük nem lesz kormányváltás, ezért kijelentették, hogy szakpolitikai kérdésekben tárgyalni fognak más baloldali pártokkal, valamiféle összefogásra mindenképp szükség lesz, amennyiben a baloldal szeretné leváltani a kormányt.