Csak tavaly 29 ezer 400 magyar állampolgár távozott külföldre. Ez az adat azonban csak az egészségbiztosítási kijelentkezésen alapul, tehát a valós szám ennél jelentősen nagyobb lehet. Természetesen a kivándorlás nem csak Magyarországon probléma, hiszen a rendszerváltás óta minimum 20 millióan hagyták el a Balkánt, a Baltikumot és Ukrajnát is magába foglaló régiót. Nem nagyon látjuk, hogyan ez a trend hogyan fog megfordulni, főleg úgy, hogy egy felmérés szerint pár éven belül további 370 ezer ember hagyhatja el Magyarországot.
Tavaly nem vándoroltak ki olyan sokan Magyarországról, mint a megelőző években, de továbbra is nagyon sok fiatal keresi a boldogulását külföldön – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. (A csökkenés lehetséges okai között a mintavétel idejére eső brit népszavazás eredménye, de visszaköszönhet benne a hazai munkanélküliség csökkenése is.)
Az adminisztratív nyilvántartás szerint tavaly 29 ezer 400 magyar állampolgár távozott külföldre. Ez a szám azonban messze lehet a valóságtól, mivel „ez az adat az egészségbiztosítási kijelentkezésen alapul, tehát mindenki más, aki külföldre ment, viszont nem mondta le az egészségbiztosítását, ebben a felmérésben nem vesz részt” – mondta Melegh Attila szociológus az ATV Start című műsorában.
A más országba költöző magyarok túlnyomórészt a fiatal korosztályból kerülnek ki. A kivándorlók 45 százaléka 30 év alatti, háromnegyedük pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni népesség kormegoszlásától, vagyis a kivándorlók jóval fiatalabbak, mint a hazai átlagéletkor. Azt, hogy továbbra is magyarok százezrei dolgoznak külföldön alátámasztja, hogy tavaly 3 milliárd eurót utaltak haza az átmenetileg, egy évnél rövidebb ideje külföldön lakók a jegybank korábbi adatai alapján. Ez 2011 óta megháromszorozódott, akkor még csak 1 milliárd eurót küldtek.
Mit hoz a jövő?
A Magyar Nemzet szemlézte Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet migrációkutató szociológusának publikációját. Gödri közel 1500 fős reprezentatív felmérés adatait értékelte, azt vizsgálva, kik és miért akarnak ideiglenesen, vagy végleg elvándorolni Magyarországról. Lényeges tehát, hogy nem a külföldön élők motivációit vizsgálta, hanem azokét, akik még itthon vannak, de elégedetlenek, ezért menni szeretnének. A kutatás egyik fő állítása, hogy a fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket. Ha terveiket valóra váltják, pár éven belül további 370 ezer ember hagyhatja el az országot.
A legmegdöbbentőbb adatok egyike, hogy a 18-40-es korosztályból 680 ezren, azaz minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét. Az egyetemet végzett magyarok 33, a szakmunkások 34, az idegen nyelvet beszélők 55 százaléka fontolgatja, hogy külföldre költözik. A célországok között az első helyen Ausztria szerepel több mint 30 százalékkal, utána Németország (22,1) és Nagy-Britannia következik (19,4 százalék) a Brexit ellenére, tesszük hozzá.
A legijesztőbb adat a fiatalabbakra vonatkozik: a 18-24 évesek közel fele mondta azt, hogy nyakába venné a világot, a még tanulók 53 százaléka pedig azt fontolgatja, hogy az iskola befejezése után külföldre megy. Ez annyiban nem különös, hogy a fiataloknak még nincsenek kötöttségeik, nem élnek párkapcsolatban, nincs gyerekük. Ám a fiatalok elvándorlása azért is aggasztó lehet, mert ők várhatóan külföldön vállalnak gyermeket, a családalapítás pedig fékezi a mobilitást, tehát nem biztos, hogy később hazatérnek.
A tanulmány szerint a migráció motorja az elégedetlenség. A megkérdezettek jelentős része arra panaszkodott, hogy munkájával, illetve szakmai előremenetelével elégedetlen. Azok között, akik szerint Magyarország helyzete az elmúlt három évben sokkal rosszabb lett, 41 százalék a migrációs potenciál.
Több más felmérés is rámutat arra szomorú tényre, hogy az ország fiataljainak jelentős része egyáltalán nem Magyarországon képzeli el a jövőjét. Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint például a megkérdezettek tizede külföldön képzeli el a felnőtt életét, míg az MTA kutatása szerint a fiatal korosztály harmada fontolgatja, hogy az országhatáron kívül keres iskolát vagy munkát. Ráadásul egyre többen vannak azok, akik ott is szülik meg a gyerekeiket. A külföldre menni tervezők egyébként 69 százalékban a jobb megélhetésért vándorolna ki.
Nem csak nálunk probléma...
Természetesen a kivándorlás nem csak Magyarországon probléma: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által 2016-ban készített tanulmány alapján kijelenthető, hogy már több mint 20 millióan hagyták el a Balkánt, a Baltikumot és Ukrajnát is magába foglaló régiót a rendszerváltás után, ami már történelmi léptékben is nagy népvándorlásnak számít. Ez a teljes lakosság öt százaléka, ami olyan nagy embertömeg, hogy jelentősen befolyásolja (természetesen kedvezőtlenül) a régió országainak amúgy sem túl jó demográfiai helyzetét.
Miközben a kivándorlók egyénileg jellemzően elég jól jártak a dologgal, ahogy a befogadó országok is, viszont a kelet-közép európai régió felzárkózása jelentősen lassult emiatt. Az IMF megállapításai szerint minél több képzett fiatal hagyja el az országot, az adott országban annál erősebb a korrupció és annál gyengébb a jog uralma, romlik az állam működésének minősége.
A kivándorlók között felülreprezentáltak a fiatalok és képzettek, illetve a vállalkozó szelleműek. Pont azok mennek el tehát, akik nagyobb tömegben tehetnének az ilyen negatív folyamatok ellen, hiszen a magasabban képzettek és fiatalabbak nagyobb eséllyel indítanak el változásokat a társadalomban.
A portfolio.hu ismertette az IMF megoldási javaslatait is a kivándorlás csökkentése érdekében. A szervezet szerint többek között a kelet-európai országok feladatai közé tartozik az intézmények és gazdaságpolitika minőségének a javítása, amellyel lényegesen vonzóbbá lehetne tenni az otthonmaradást, és akár a kivándorlókat is vissza lehet csábítani. Mindezeken kívül sokat lehetne tenni a meglévő munkaerő megtartása és jobb alkalmazása terén például úgy, hogy jobban összehangolják az oktatást a foglalkoztatási igényekkel, és bővítik a munkahelyi képzési lehetőségeket.