Az adatok alapján nem helytálló a Széll Kálmán terv azon felvetése, amely szerint túlképzés van a magyar oktatásban. A jelenlegi hosszú tankötelezettség mellett is csak átlagos az iskoláztatás valódi időtartama, miközben a munkaerő-piac a szokásosnál is jobban jutalmazza a magasabban képzetteket.
A 15 éves korban az iskolarendszerből kikerülők esélytelen iskolaelhagyókká válnak, akikkel innentől a szociális rendszer és az igazságszolgáltatás foglalkozik majd. Ugyanakkor a javaslat az igazán fontos kérdésekkel, mint amilyen az általános iskola megerősítése, vagy a felnőttképzés fejlesztése - nem foglalkozik.
Az államháztartási hiány csökkentését célként kitűző program kevés konkrét részének egyike nagy izgalmat váltott ki a szakmában és a szélesebb közvéleményben. „Észbontó ötlet, Taigetosz, gyalázat, elfogadhatatlan, katasztrófa” – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illették a hozzáértők azt a javaslatot, amely a tankötelezettség 15 évre való leszállítását tartalmazza.
A javaslat indoklásában elsősorban arra hivatkoznak, hogy a magyar oktatási rendszer nem felel meg kellőképpen a munkaerőpiac igényeinek, melynek egyik oka a túl hosszú tankötelezettség.
A legfontosabb indokok:
Valóságban azonban az érvek egy része csak laza kapcsolatban áll a tervezett intézkedésekkel. Más esetekben, mint látni fogjuk, nem támaszthatóak alá tényekkel, sőt olyan is akad, ahol a tervezett intézkedés eredménye vélhetően ellentétes lesz a kívánatos hatással.
Egyrészt a magasabb iskoláztatás jobb gazdasági teljesítményt és ezzel magasabb életszínvonalat biztosít, másrészt a műveltség minimuma szükséges ahhoz, hogy az iskolából kikerülő fiatal felnőtt alkalmas legyen a közös feladatok ellátásába (szavazás, adózás, politikai élet, korábban katonáskodás) bekapcsolódni.
A tankötelezettség és iskolába járás Európában
Az európai országok közül a tankötelezettség szempontjából a 16 és a 15 év a leggyakoribb. 18 éves korig tartó tankötelezettség Magyarországon kívül csak kívül Hollandiában, Németországban és Belgiumban van. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az oktatásban eredményesnek tekintett, felméréséken jól teljesítő, a tudásalapú iparágakban sikeres országok átlagos tanulási ideje magas.
Sőt az is kijelenthető, hogy Magyarországon a tankötelezettség meghosszabbítása eredményes volt: az elmúlt 10 évben 20%-al nőtt a 18 éves korig iskolába járok aránya, és több mint 2 évvel a várható iskoláztatás időtartama. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a hazai viszonyok között szükséges eszköze volt az iskoláztatás kiterjesztésének.
A munkaerő-piaci összefüggések
A magyar munkaerő-piacon a legnagyobb lemaradásban a a képzetleneknek, illetve a nem érettségit adó szakképzésben végzettek vannak. A viszonylag nagy számú fiatal munkanélküli zöme is ezekből a kategóriákból kerül ki.
Az érettségivel nem rendelkezők foglalkoztatottsági szintje hazánkban az 50%-ot sem éri el - tehát közülük minden másodiknak nincs munkája, míg az EU-ban 60%-os ez a szint. Ezzel párhuzamosan az érettségivel legalább rendelkezők körében 80%-ot közelíti a foglalkoztatottság, és lényegében megegyezik az EU-s átlaggal.
A kamara vezetői is egyetértenek abban, hogy a képzetlen 15 évesek mindenféle elhelyezkedési esély nélkül kerülnek ki az iskolából. 18 év alatt abbahagyni az iskolát az egyik legbiztosabb út a szegénységhez.
A kormányzati indoklással szemben a valóságban Magyarországon eredményes volt a tankötelezettség meghosszabbítása, amely hozzájárulhat a jobb gazdasági teljesítmény és a magasabb életszínvonal eléréséhez. Ezzel szemben a 15 éves korban az iskolarendszerből kikerülők esélytelen iskolaelhagyókká válnak - itthon és Európában egyaránt -, akikkel innentől a szociális rendszer és az igazságszolgáltatás foglalkozik majd.
Ezen írás a tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!