A kormány az önkormányzati rendszer gyökeres átalakítására tesz javaslatot. A koncepció intézkedéseinek túlnyomó többsége gyökeresen eltér a Fidesz és a kormány egyes minisztereinek eddig elfoglalt álláspontjától.
A tervezett intézkedések zöme a helyi közösségek autonómiáját gyengíti, s egyben erősíti az állam befolyását a helyi önkormányzatokban. A javaslatok a megyék kiüresítését és a főváros megerősítését, ad abszurdum a kerületi önállóság felszámolását hozhatják magukkal.
A pedagógusok állami alkalmazottak lesznek, és munkavégzésük helyét az állam határozza meg, a betegellátás állami feladat lesz, a segélyt is az állam utalja majd - a tervezet szerint.
Az önkormányzatok autonómiáját a helyi adók részbeni elvétele és elköltésük kötelező iránya, a totális törvényes felügyelet, a beruházások engedélyhez kötése és az önkormányzati vagyon államosítása lényegében felszámolja.
Ezen túl, más intézkedések - a korábbi baloldali kormányok javaslataival összhangban - hatékonyabb szolgáltatási egységeket kívánnak létrehozni különböző összevonások révén.
A javaslatok nagy része erősen vitatható, s kérdéses, hogy összhangban állnak-e a hazánk által is elfogadott európai önkormányzati standardokkal. A jelek arra mutatnak, hogy "önkormányzat" néven az 1990 előtti tanácsrendszer egy “modernizált”, 2.0-ás változatát állítja helyre a kormányzat.
Az utolsó kapcsolja le a villanyt
Az önkormányzati autonómia vége
Az önkormányzati autonómia szűkülését elsőként az önkormányzati feladatok körében figyelhetjük meg: a jelenlegi, széles önkormányzati felelősséget számos kulcsfontosságú helyi közszolgáltatás tekintetében korlátozzák. Így többé nem helyi közügy a fekvőbeteg ellátás, s az oktatás megszervezése kapcsán is csak az iskolaépületek fenntartására szűkítenék a települések és járások feladatait.
Az önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát is erősen korlátoznák az új szabályok. Ezek a változások részben indokoltak, azonban kidolgozatlanságuk esetén súlyos problémákat okozhatnak. Érthető a kormány azon szándéka, amely szerint 2000 főnél kisebb települések lehetőleg legalább 2000 főt magukba foglaló körjegyzőségekbe (közös önkormányzati hivatalokba) integrálódjanak. Ám ha ezt a számot komolyan veszi a kormány, akkor egyes, ritkábban lakott vidékeken akár 6-7 községet is egy hivatalba integrálhatnak, ami nem javítaná a feladatellátás hatékonyságát.
Az önkormányzati autonómiából csak a látszat maradt
Az önkormányzatok autonómiáját azonban legsúlyosabban a gazdálkodási és felügyeleti szabályok újraalkotása korlátozná. Az új rendszerben az önkormányzat még a helyi adóbevételeivel sem gazdálkodhat szabadon. A gazdagabb városok adóbevételeit elvonnák, s abból töltenék fel a megyei fejlesztési alapokat.
A helyi adóbevételekből így már nem állna rendelkezésre forrás a saját helyi igények kielégítésére. Ráadásul a kötelező feladatokhoz nyújtott állami források szabad felhasználása is megszűnne: az állam megmondaná, hogy hogyan, mire és milyen módon lehet és kell a támogatást költeni. Mindezek azt jelentik, hogy a helyi önkormányzat egyáltalán nem rendelkezhet szabadon a bevételeivel, így csak azt teheti meg, amit az államigazgatás meghatároz. Ez nem önkormányzat, hanem helyi államigazgatás. Mindezek mellett “hab a tortán”, hogy az elvett önkormányzati feladatokhoz tartozó vagyont az állam kárpótlás és mindenféle kiegyenlítés nélkül szabadon elveheti a helyi közösségektől.
(Az ábra kattintásra megnő.)
Változó szél(l)járás - a kapacitások szűkítése
A Fidesz ezzel párhuzamosan ésszerűsíteni próbálja az elaprózott közszolgáltatási rendszert, elsősorban annak érdekében, hogy csökkenthesse az állami kiadásokat.
Az egyik ilyen eszköz az, hogy az önkormányzati feladatokat állami feladattá alakítja. Ily módon a helyi szolgáltatásszervezést egy központi váltja fel, amely lehetővé teszi a kapacitások kiegyenlítettebb elosztását, szükség esetén szűkítését. Ezt figyelhetjük meg (jpg) az egészségügy és az oktatás terén.
Szervezeti kérdések
A fenti, alapvető fontosságú elemekhez képest csak kisebb jelentőségűnek tekinthetőek a sajtóban is erősen vitatott azon lépések, amelyek a megyék és a főváros szerkezetét és szerepét kívánják megváltoztatni (jpg).
A megyék hatásköre elvileg bővül a fejlesztési feladatokkal, azonban a rendelkezésre bocsátott források még így is elhanyagolhatók a régiók és a központ által osztott uniós forrásokhoz képest. Másrészt ezzel párhuzamosan teljes mértékben elvesztenék a szolgáltatásszervezési feladataikat: így a középszintű önkormányzatok gyakorlatilag teljesen kiüresednének, s a területi szinten egyeduralkodóvá válna az államigazgatás részét képező kormányhivatal.
Európai ez?
A tervezett intézkedések több ponton ellentétesek lehetnek a hazánk által is kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával, amely az önkormányzatiság európai standardjait határozza meg.
Többek között a Charta egyértelműen előírja a helyi önkormányzat szabad adóztatási jogát, azt, hogy az állami támogatások felhasználása körében biztosítani kell a szabad felhasználás lehetőségét. Szintén rögzíti az egyezmény, hogy az önkormányzat szabályozási jogát teljes mértékben biztosítani kell a helyi ügyekben, s hogy az állam beavatkozásának arányosnak kell lennie.
Az önkormányzati autonómiát, a szervezeti szabadságot korlátozó lépések több esetben csak nagyon nagy jóindulattal állnak összhangban a Charta rendelkezéseivel, így könnyen megeshet, hogy hazánk ismét kellemetlen perceket élhet át az egyezményt elfogadó Európai Tanács testületeinek ülésein.
Ha az önkormányzati reform a jelenlegi irányadás mentén valósul meg, még egy kérdésben távolodhatunk Európától.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!