Ténytár

Térfigyelők
Mi ez?

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

lájkolj.be

                      

ténytár.site

  • Hibás feed URL.

ténytár.blog

tiszta.politika

Átlátszo.hu

napi.hu

Nincs megjeleníthető elem

csiripelj.rá

Friss topikok

Címkék

#masturhate (1) 12 éves büntethetőségi korhatár (1) 180 perc (1) 1956 (1) 1 dolláros aukció (1) 2010-2014 (1) 2011 (1) 2012 (2) 2012 es költségvetés (3) 2013 (3) 2013 as költségvetés (1) 2014 (4) 2014-es választás (2) 2016 (3) 2017 (2) 2018 (1) 2024 (1) 25 év alattiak (1) 2 millió ft feletti fizetes (1) 4-es metró (1) 4k (1) 56 (2) 65 év felettiek (2) A hétvégén újabb súlyos csapás érte a magyar sajtószabadságot (1) A volt soros-ösztöndíjas sorosozik (1) abortusz (4) abortusztabletta (2) ábrák (1) abszurd szabályozás (1) adathamisítás (1) adatvédelem (2) adatvédelmi ombudsman (1) áder jános (23) adó (62) adócsökkentés (11) adócsomag (2) adóék (2) adóemelés (14) adóemelések (1) adófizetők száma (1) adójóváírás (1) adók (3) adókedvezmény (3) adomány (1) adóparadicsom (1) adópolitika (5) adórendszer (9) adósmentés (4) adósság (14) adósságállomány (2) adósságátvállalás (2) adósságbesorolás (1) adósságcsapda (1) adósságcsökkentés (1) adósságelleni harc (1) adósságfinanszírozás (1) adósságpálya (1) adósságszabály (1) adósságszolgálat (1) adósság elleni harc (1) adósság plafon (1) adósság szakadék (1) adóterhelés (2) adótörvény (1) adóváltozások (1) adózás (12) áfa (11) áfacsalás (1) áfa emelés (1) afrika (1) agenda2020 (1) agrárium (5) agrárkamarai törvény (1) agresszió (1) agyelszívás (1) ágyszám (1) ákk (2) AKK (2) ÁKK (1) ákos (1) aktivitás (2) alacsony bérek (1) álamfő (3) alapitvány (2) alapítvány (2) alapjogok (3) alapkamat (1) alapszámla (1) alaptörvény (89) Alaptörvény (4) alaptörvény-ellenes (1) alaptörvény átmeneti rendelkezései (2) alaptörvény negyedik módosítása (1) albérlet (1) álhírek (1) alkohol (1) alkoholadó (1) alkotmány (63) alkotmány. (1) alkotmánybírák (4) alkotmánybíróság (63) alkotmányellenes (4) alkotmányjogi panasz (4) alkotmánykorrekciós (1) alkotmánymódosítás (3) alkotmányosság (3) alkotmányos alapelvek (1) állam (8) államadósság (79) állambiztonsági múlt (1) államelnök (1) államfő (6) államháztartás (5) állami (1) Állami köldökzsinóron a szakszervezetek - nem csoda (1) államigazgatás (7) államilag finanszírozott képzés (1) állami bankrendszer (2) állami ellenőrzés (1) állami koncessziók (1) állami mobilszolgáltató (2) állami rezsicsökkentés (1) állami számvevőszék (3) államkötvény (6) államosítás (56) állampapír (1) állampolgár (1) állampolgárság (3) Állítsuk meg Brüsszelt (1) álllamadósság (1) alsóközéposztály (1) általános (1) általános tartalék (1) amerika (4) amerikai egyesült államok (4) andy vajna (18) angol (3) angyalföld (1) ángyán józsef (9) ankara (1) anomália (1) antiszemitizmus (1) április bolondja (2) áram (2) áramár (2) arany (1) aranybulla (1) áremelkedés (1) árfolyam (8) árfolyamgát (8) árfolyamstabilitás (1) ÁRH 2014 (1) ármegállapítás (1) ármeghatározás (1) árszabályozás (1) ártatlanság vélelme (2) áruházlánc (1) árvíz (1) áthárítás (1) átláthatóság (3) átlátszó (1) átmeneti rendelkezések (1) atom (5) atomerőmű (6) átpolitizáltság (1) átutalás (1) atv (1) átverés (1) auchan (2) audi (2) audit (1) ausztria (4) autóipar (5) autonómia (5) autópálya (1) autósok (2) autóút (1) Az ország közel felében szinte nincs is más munkalehetőség (1) azerbajdzsán (4) A korrupció jobban teljesít - Rogán Antal legnagyobb üzletei (1) a város mindenkié (1) babakötvény (3) baby bond (1) baby boom (2) baja (3) bajnai (1) bajnai gordon (22) bajnai kormany (1) baka andrás (3) bakondi györgy (1) Balassagyarmat (1) balkán (1) balliberális (1) balogh zoltán (5) balog zoltán (5) baloldal (4) baloldali önkormányzatiság (2) balosgh zoltán (1) balsai istván (3) baltás gyilkos (3) bank (14) bankadó (12) bankbetét (4) bankelszámoltatás (1) banki portfolió (1) bankmutyi (1) bankok (5) bankrendszer (7) barack obama (3) bayer zsolt (1) becsó zsolt (1) befektetés (4) befektetői környezet (1) Beismerték (1) békemenet (1) belügyminisztérium (2) bencsik jános (4) benzin (4) bér (5) bérek (19) béremelés (14) béremelkedés (1) berki krisztián (1) bérkompenzáció (1) bérlakás (2) berlin (1) bernáth ildikó (1) bérplafon (1) bérpótlék (3) beruházás (8) beruházások (1) beruházásvédelem (1) bérunió (1) best of (4) betétesek (1) bevándorlás (29) bevándorlók (16) bevétel (2) Biden (1) bilderberg csoport (1) bírák (5) bírák felmentése (1) bírók (2) bíróság (7) bírósági reform (2) bíróságok (4) bírság (2) biszku bela (2) bizonytalanok (4) bizonytalanság (2) bizottság (2) biztoítási adó (1) biztonság (1) biztonsági (1) biztonsági gáztározók (1) bkk (1) bkv (3) blöff (1) blog (2) blogok (2) bodnár zoltán (1) bojkott (1) bokros lajos (2) bölcsöde (1) bolt (1) boltbezárás (10) bőnyi rendőrgyilkosság (1) borkai (1) börtönkódex (1) botka lászló (2) botrány (1) botrányok (1) bővítés (1) bóvli (3) brad pitt (1) brexit (6) brókerbotrány (10) Brüsszel (9) brüsszel (16) btk (2) Btk (1) bubi (1) buda-cash (5) budai fonódó villamos (2) budai gyula (1) budai vár (2) budapest (24) budapesti olimpia (8) budapesti választási rendszer (4) budapest bank (1) budapest pride (1) budapest szíve program (1) büdzsé (1) bukta (5) bűnözés (1) büntetés (1) büntetőeljárás (1) büntetőjog (1) büntetőjogi felelősség (3) büntetőpolitika (3) büntetőügy (4) büntető törvénykönyv (3) Büntető törvénykönyv (1) bürokrácia (4) bürokrácia csökkentés (2) busztender (1) bv kódex (1) cafeteria (5) cafetéria (3) cba (14) cégfelszámolás (1) célpont (1) centralizáció (5) cenzúra (1) CEU (4) churchill (1) CIA (1) cigányság (3) cigaretta (7) cigarettaárusítás (6) cigarettacsempészet (2) citadella (1) civilek (13) civil szervezet (4) civil szervezetek (8) civil szféra (7) clinton (1) cnn (1) cöf (4) connie mack (1) continental (2) coop (2) corpus (1) corvinus (4) csak a közmunka (1) család (8) családbarát kormány (6) családi adókedvezmény (5) családi adózás (2) családi csődvédelem (1) családi pótlék (1) családon belüli erőszak (3) családtámogatás (4) családvédelem (3) csalás (4) csányi sándor (2) csárdi antal (1) csecsemőhalanadóság (1) cséfalvay zoltán (1) cselekvőképesség (1) csepreghy nándor (3) csipszadó (1) csőd (4) csodafegyver (1) csok (7) csúcstalálkozó (1) csúsztatás (3) czomba sándor (2) Czunyiné Bertalan Judit (3) dagály (1) debrecen (1) deficit (11) defláció (1) déli áramlat (2) déli krónika (1) demeny (1) demográfia (10) demográfiai portré (1) demokrácia (4) demokratikus alapértékek (2) demokratikus koalíció (5) demszky gábor (1) depriváció (2) derex index (1) deutsch tamás (2) deviza (6) devizaadós (6) devizaadósok (10) devizaadósság (4) devizaadós mentés (2) devizaalapú hitel (7) devizadósság (1) devizahitel (17) devizahitelesek (9) devizatartalék (4) diákhitel (3) diákok (3) diáktüntetés (1) diktatúra (2) diósgyőr (1) diploma (3) diplomácia (2) diplomamentő program (1) diplomások (1) dizájnerdrog (1) dízel (1) dk (17) DK (2) dkp (1) dohány (9) dohánypiac (9) dohányzás (7) doktori (1) doktori disszertáció (1) dollár (2) dollárkötvény (1) domonkos lászló (1) donald trump (2) dopeman (2) drog (3) drogok (2) drogpolitika (3) drogstratégia (1) drogteszt (2) dunaferr (1) dunai hajózás (1) duna aszfalt (1) e-cigaretta (2) e-útdíj (2) e.on (2) E.On (1) ebesz (6) echo tv (1) egészség (7) egészségügy (32) egészségügyi dolgozók elvándorlása (8) egészségügyi ellátórendszer (7) egészségügyi kiadások (7) egészségügyi salátatörvény (1) egy (1) egyéni képviselői indítvány (1) egyéni munkajog (1) egyéni számla (4) egyéni számlák (1) egyenlőség (1) egyenlőtlenség (2) egyes (1) Egyesült Államok (1) egyesült királyság (3) egyetem (14) egyetemi autonómia (8) egyház (6) egyházi iskolák (8) egyházügyi törvény (2) egykulcsos adó (16) egykulcsos adórendszer (5) egykulcsos jövedelemadó (1) egykulcso adó (1) egyszerűsített honosítás (1) egyszerűsített vállalkozói adó (1) egyszerű emberek (1) együtt (2) együtt-pm (10) egyutt2014 (4) együtt2014 (8) együtt2014-pm (1) együtt2014 pm (2) együtt214-pm (1) együtt 2014 (4) együtt pm (2) eho (1) einstand (6) ejeb (1) ejtőernyőzés (1) ekb (1) elbocsátás (1) elégedettség (1) élelmiszerek (3) élelmiszerlánc-felügyeleti díj (3) élelmiszerláncmutyi (1) elemzés (2) elemzések (2) életpályamodell (2) élettárs (1) élettársi kapcsolat (1) elhúzódik (1) elképesztően sok hazugság (1) ellátás (3) ellátórendszer (1) ellenállás joga (1) ellenségkép (2) ellenségkeresés (2) ellentmondások (1) ellenzék (26) ellenzéki összefogás (2) ellenzéki széthúzás (1) elmúlt nyolcév (1) elnök (2) elnökség (1) elosztás (1) előválasztás (2) előzetes (1) előzetes-regisztráció (1) előzetes letartóztatás (1) előzetes regisztráció (6) előzetes választói regisztráció (3) élsport (1) elszámoltatás (2) elte (1) elvándorlás (23) élveszületés (1) emberek (1) emberi jogok (2) emberi jogok európai egyezménye (3) emberi méltóság (1) emberi méltósághoz való jog (3) emelés (1) emmi (9) energetika (10) energetikai különadó (1) energia (5) energiaárak (8) energiahatékonyság (3) energiaital (1) energiastratégia (2) energiaszolgáltatók (1) energia politika (4) engedély (1) ep-választás (1) építés (1) építésügy (1) építőipar (5) érdekegyeztetés (3) erdő péter (1) erkölcs (1) erkölcsi nevelés (1) erkölcstan (1) erőszak (1) erste (1) értelmiség (1) erzsébet program (4) erzsébet utalvány (5) esa2010 (1) esélyegyenlőség (6) esélyteremtés (1) eskü (2) esma (1) ésszerűsítés (1) észak-írország (1) eszergom (1) eszmerendszer (1) esztergom (3) EU (27) eu (16) eu-transzferek (4) euratom (1) euró (8) európa (12) európai (5) európai bíróság (2) európai bizottság (29) európai emberi jogi bíróság (2) európai néppárt (1) európai parlament (8) európai parlamenti választások (3) európai tanács (1) európai unió (65) európa nap (1) európa tanács (1) eurostat (3) eurózóna (3) eutanázia (1) eu források (2) eu pályázatok (2) eu pénzek elosztása (2) eu zázsló (1) év (1) eva (1) évértékelő (8) évvége (1) eximbank (2) export (8) extraprofit (1) facebook (1) fagyhalál (1) fal (2) falus ferenc (3) fapál lászló (2) farkas flórián (1) faz (1) fed (1) fegyvertartás (1) fehér ház (1) fejlesztés (2) fejlesztéspolitika (5) fejlődés (3) fékek és ellensúlyok (49) feketegazdaság (2) feketehumor (1) feketekereskedelem (3) fekete piac (2) felcsút (10) feldolgozóipar (1) félelnöki rendszer (1) fellegi tamás (2) felmentés (1) felminősítés (1) felnőttképzés (3) felsőoktatás (47) felsőoktatási kerekasztal (1) felsőoktatási törvény (5) felszámolás (1) felszámolói névjegyzék (1) felszámolómutyi (1) félszuperbruttó (1) feltalálómutyi (1) feltörekvő piacok (2) felügyelet (2) felügyeleti díj (1) felvételi (1) felzárkózás (1) fémkereskedelem (1) fenntartás (1) fenntartható rezsicsökkentés (1) fer (1) férfiak 40 (1) fesztivál (1) fesztiválmutyi (1) fhb bank (3) fiatalkori munkanélküliség (2) fiatalok (6) fiatalság (6) fidelitas (2) Fidesz (32) fidesz (475) fiktív kötvény (1) financial times (3) finanszírózás (1) finanszírozás (2) finkelstein (1) fiscal cliff (1) fiskális expanzió (1) fiskális politika (5) fitch (2) fizetős utak (2) foci (23) focistadion (8) fociultrák (1) fodor gábor (2) fogamzásgátlás (1) foglalkoztatás (42) foglalkoztatási fordulat (1) foglalkoztatói pénztár (1) foglalkoztatottak (2) foglalkoztatottság (9) foglyul ejtett állam (1) fogolydilemma (1) fogvatartás (1) fogyasztás (12) fogyatékosok (2) föld (14) földadó (1) földárverés (5) földbérlet (5) földgáz (1) földhivatal (1) földikutya (1) földmutyi (18) földművelésügyi minisztérium (1) földosztás (10) földpályázatok (5) földpolitika (4) földprivatizáció (3) földtörvény (8) folyófizetési mérleg (1) főpolgármester (2) forint (5) forintárfolyam (4) forinthitel (1) forintosítás (3) forradalom (2) fotó (1) főváros (7) fővárosi közgyűlés (4) fővárosi vízművek (1) fradi (2) fradi security (2) frakció (3) frakcióvezető (1) franciaország (2) frankhitel (2) freedom house (1) frekvencia (1) ftc (1) függetlenség (4) fülkeforradalom (1) fülöp-szigetek (1) fürjes balázs (1) futár (1) futballstadionok (1) futsal-diplomácia (1) garancsi istván (7) gaskó istván (1) gáz (6) gázár (7) gazdagok (2) gazdaság (254) gazdasági menekültek (4) gazdasági modell (1) gazdasági növekedés (7) gazdasági szabadságharc (3) gazdasági teljesítmény (8) gazdasági versenyhivatal (2) gazdaságpolitika (18) gazdasgái növekedés (1) gázmutyi (3) gazprom (2) gdp (64) GDP (6) gerrymandeing (1) gilly gyula (1) gimnázium (1) gini-index (1) GIRO (1) giro szász andrás (1) giró szász andrás (2) globális felmelegedés (1) gloviczki zoltán (1) gni (1) gödör (1) göncz árpád (1) gondnokság (1) gongó (1) google-adó (1) görög (1) görögország (1) green peace (1) gulyás gergely (2) gumilövedék (1) gundel takács gábor (1) gvh (3) gyár (1) gyárbezárás (1) gyarmat (1) gyed (4) gyed extra (2) gyere haza fiatal program (3) gyermekéhezés (3) gyermekszegénység (6) gyermekvállalás (7) gyermekvédelem (2) gyes (3) gyíkember (1) gyógyszerpiac (1) gyógyszertárak (1) gyorshajtás (1) gyorsítás (2) győzteskompenzáció (1) gyulabérlet (2) gyülekezés (1) gyűlöletbeszéd (3) gyurcsány (2) gyurcsányi út (1) gyurcsány ferenc (16) gyurcsány ference (1) gyurcsány kormány (1) gyurta dániel (1) g fodor gábor (1) habeas (1) habeas corpus (1) habony árpád (3) hadházy ákos (1) hadsereg (1) hagyó miklós (1) hajléktalanok (4) hajléktalanság (2) hajógyári sziget (1) haladás (1) halálbüntetés (2) halálozás (1) hálapénz (1) halászat (1) halgazdálkodás (1) hallgatói nyilatkozat (1) hallgatói szerződés (3) hanem növeli a társadalmi különbségeket (1) hangulatjavító intézkedések (1) hanta (8) hantablog (3) hantaméter (4) hármas metró (2) három csapás (1) harrach péter (2) harrac péter (1) harry potter (1) hatalommegosztás (3) határon (2) határon túli magyarok (8) határon túli magyarság (1) határon túli szavazók (4) határvédelem (3) határzár (4) hatóság (2) háttérhatalmak (1) havi ténytár (2) házasság (2) hazautalások (2) háziorvosok (4) háznagy (1) házszabály (5) háztartások (1) hazugság (10) helyi adó (1) helyi demokrácia (1) hende csaba (2) Hernádi Zsolt (1) heti valasz (1) hiány (5) hiánycél (2) híd (1) himnusz (1) hipermarketadó (1) híradó (1) híráramlás (1) hírcsinálók (1) hírek (1) hírtv (3) hitel (14) hitelezés (4) hitelkeret (1) hitelminősítés (3) hitelminősítő (3) hitelösztönzés (1) hitelszerződés (1) hittan (2) hit gyülekezete (1) hivatal (1) (1) hódmezővásárhely (1) hoffmann rózsa (48) hoffman rózsa (1) hogy nincs érdekérvényesítés (1) hogy véletlenül sem foglalkozzunk az ország valós problémáival (1) hóhelyzet (1) holocaust (3) holocaust emlékév (2) holoda attila (2) homoszexualitás (1) honvédelmi minisztérium (1) honvédség (3) höok (2) horgászat (1) horgászmutyi (1) horn gyula (1) horthy-kultusz (1) horthy miklós (1) Horvátország (1) hozam (4) hozamok (1) hozzáadott érték (1) hrw (1) hulladék (7) hulladékgazdálkodás (12) humántőke (1) hungária értékpapír (2) hungaroring (1) húsáfa (1) hustler (1) idegenellenesség (1) idegennyelv (1) idegen nyelv (1) időközi választás (4) idomsoft (1) idősek (2) ifjúsági munkanélküliség (2) igazság (1) igazságosság (1) igazságszolgáltatás (5) ígéret (3) ígéretek (2) ígéretmérő (3) Így rombolja a Fidesz a pénzügyi kultúrát (1) Így lett az egyház a Fidesz egyik legnagyobb szekértolója (1) illegális bevándorlók (3) illés zoltán (4) illeték (1) illiberális (2) imf (36) import (4) INA (1) index (2) indokolás (1) infláció (20) információ (1) információszabadság (4) infrastruktúra (3) ingatlanmutyi (1) ingatlanpiac (3) ingatlanvásárlás (5) innováció (2) insegmunka (1) integráció (1) International (1) internet (5) internetadó (7) intézkedések (2) ipar (9) iparosítás (1) iparűzési adó (1) irányító hatóságok (1) irónia (2) iskola (3) iskolarendőr (1) iskolaszövetkezetek (3) italpiac (1) ítélet (1) Itt az Európa Bajnokság - Vége is a parlamenti ülésszaknak (1) jan slota (1) járai zsigmond (1) járás (7) járási hivatal (4) járások (3) járműgépgyártás (1) járulék (3) járulékcsökkentés (3) járulékplafon (2) játékadó (1) játékautomata (2) játékgépek (1) jávor benedek (2) jegybank (15) jegybanki függetlenség (4) jegybanktörvény (2) jegyző (1) jelentés (1) jobban teljesít (1) jobbik (44) jobbik mszp (2) jobboldal (1) jog (1) jogalkotás (3) jogállam (14) jogállamiság (7) jogfenntartó nyilatkozat (1) jogorvoslat (2) jólét (1) jóléti (1) jóléti állam (2) jóléti rendszerváltás (2) Jön a totális államosítás a közoktatásban (1) jóri andrás (2) jövedékiadó (3) jövedéki adó (2) jövedelem (1) jövedelmek (3) juhtenyésztés (1) kádertemető (2) kajak kenu (1) kálmán (1) kamat (13) kamatadó (1) kamatcsökkentés (1) kamatkiadás (1) kamatok (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (5) kampányfinanszírozási törvény (2) karácsony gergely (2) karácsony gyergely (1) károlyi mihály (1) kártalanítás (3) kartell (1) kartellgyanú (3) kaszinó (6) kaszinómutyi (9) katasztrófa (3) katasztrófaveszély (1) katonai ügyészség (1) kaukusz (1) kávé (1) kazahsztán (1) kdnp (21) keleti nyitás (8) keleti partnerség (1) kéményseprés (2) kényelmi jegy (1) kényszervállakozók (1) kényszervallatás (1) képviselői eskü (1) képviselők (1) képzések (1) képzett munkaerő (1) kérdőív (1) kereskedelem (4) kereszténység (2) keretszámok (6) kerettanterv (1) kerítés (3) kerület (1) készpénzfelvétel (1) kész zoltán (1) kétévi vakáció (1) kétfarkú kutya párt (1) kétharmad (6) kéthetes betét (1) kéthetes kötvény (1) kettős (1) kettős állampolgárok (2) kettős állampolgárság (5) két pofon (2) kézilabda (1) kgbéla (1) kiadás (4) kiadatás (2) kiemelt projekt (1) kiigazító csomag (1) kikötő (1) kilakoltatási monatórium (1) kilépés (2) Kilépnének az angolok - oda a munka (1) kína (4) Kína (1) kinevezés (1) kirekesztés (11) kirekesztettség (1) kisajátítás (1) kisebbségi kormány (1) kisebb állam (8) kisegyházak (2) kishantos (4) kiskereskedelem (7) kiskorúak (1) kispártok (1) kistérség (2) kistérségek (1) kisvállalati adó (1) kisvasút (1) kiszivárogtatás (1) kitekintés (1) kitettség (1) kitiltási botrány (5) kivándorlás (30) kivándorlók (10) kivetítő (1) kivetítőmutyi (1) kkv (5) klebelsberg intézményfenntartó (6) klebersberg intézményi központ (3) klik (2) KLIK (6) klinghammer istván (1) klubrádió (2) koalíció (4) kockás ing (1) kockázat (2) kocsis máté (4) kodifikáció (1) kohéziós alap (1) kohéziós pénz (1) kohéziós pénzek (3) kölcsön (2) kollektív alku (1) költekezés (2) költségstop (1) költségtérítés (2) költségtérités (1) költségvetés (53) költségvetés2016 (1) költségvetés2017 (1) költségvetés2018 (2) költségvetési hiány (6) költségvetési lyuk (1) költségvetési módosítás (1) költségvetési tanács (4) kommunikáció (2) kommunizmus (3) kompetencia (1) kompország (1) koncepció (1) koncesszió (2) kongresszus (3) konstruktív bizalmatlansági indítvány (1) konszolidáció (1) konteó (2) kontroll (1) konvergencia (6) konvergenciaprogram (2) konvergencia program (4) konyhakert (1) konzultáció (6) kopaszi gát (1) kopits györgy (1) körbetartozások (1) kordon (1) korhatár (2) korhatár emelés (1) korház (1) kórház (9) kórház államosítás (2) korkedvezményes nyugdíj (1) kormány (23) kormányátalakítás (2) kormányhivatal (4) kormányválság (1) kormányváltás (1) kormányváltó koalíció (1) kormányzati internet (1) kormányzati struktúra (2) környezetpolitika (2) környezetvédelem (7) korrupció (48) korruptció (1) kosárlabda (1) kósa lajos (9) kossuth rádió (2) kossuth tér (1) kötélbarátság (1) kötelezettségszegési eljárárs (2) kötelezettségszegési eljárás (13) kötvény (6) kovács árpád (2) kovács béla (1) kovács lászló (1) kovács zoltán (2) kövér lászló (10) kovi (1) közbeszerzés (13) közbeszerzések tanácsa (1) közbizalom (1) középiskola (3) középosztály (3) középút (1) közérdekű adatigénylés (5) közérdekű adatok (7) közfeladat (1) közfoglalkoztatás (8) közgép (6) közhangulat (3) közhasznúság (1) közigazgatás (8) közigazgatási bíróság (1) közigazgatási reform (4) közjogi érvénytelenség (3) közlekedéspolitika (2) közmédia (7) közmű (5) közmunka (28) közműszolgáltatók (3) közművek (5) köznevelés (7) köznevelési törvény (1) közoktatás (30) közoktatási koncepció (5) közösségi közlekedés (1) közpénz (11) központosítás (4) közszereplő (1) közszféra (1) közszolgálat (3) közszolgáltatások (1) köztársaság (4) köztársasági elnök (13) köztartozások (1) közterület-felügyelet (1) köztévé (1) köztisztviselő (1) közvélemény (2) közvilágítás (1) kritika (1) KSH (2) ksh (11) kubatov gábor (3) külföld (6) külföldi (1) külföldiek földszerzése (1) külföldi magyarok (2) külföldi munkavállaéás (1) külföldi munkavállalás (3) külföldön élők (2) külgazdaság (1) külhoniak (2) külhoni magyarok (2) külképviseletek (1) külképviseleti szavazás (1) külkereskedelem (2) külön (1) különadó (19) különadók (1) külpolitika (13) külső sérülékenység (1) kultúra (2) kultúrpolitika (1) külügyminisztérium (7) kúria (11) kvóta (4) kvótarendszer (10) l. simon lászló (3) labdarúgás (10) Laborc sándor (1) lakásépítés (3) lakáshelyzet (5) lakástámogatás (2) lakhatás (5) lakhatási szegénység (5) lakópark (1) lakossági állampapír (1) lakossági befektetés (1) lánchíd rádió (1) lánczi andrás (1) láng zsolt (1) lázár jános (53) leépítés (1) leértékelés (1) legfelsőbb (1) legfőbb ügyész (5) legrosszabb (1) lelkiismereti szabadság (1) lemaradás (1) leminősítés (1) lengyelország (3) letelepedési kötvény (11) létminimum (8) levélben szavazás (1) levélszavazás (1) lex (16) lexek (12) lex ároktői banda (1) lex átlátszó (1) lex biszku (1) lex boltzár (1) lex ceu (2) lex garancsi (1) lex margitsziget (1) lex mocsai (1) lex MTESZ (1) lex posta (2) lex schmitt (1) lex tesco (1) lex tiborcz (1) lex vajna (1) liberálisok (4) liberalizmus (2) licit (1) ligetprojekt (2) likviditás (2) likvid forrás (1) LMBTQ (1) lmp (31) london (1) ludovika campus (1) luxus (3) luxus adó (1) l simon lászló (1) m0 (1) m1 (5) m1 autópálya (1) m3 (2) M4 (2) magáncsőd (2) magánjog (1) magánjogi szerződés (1) magánnyugdíj (11) magánnyugdíjpénztár (27) magas építmény adó (1) magyarok (3) magyarország (13) magyary program (1) magyar államkincstár (2) Magyar Államkincstár (1) magyar családtudományi társaság (1) magyar felsőoktatási akkreditációs bizottság (1) magyar foci (1) magyar gárda (3) magyar hajnal (1) magyar nemzet (2) magyar nemzeti bank (3) magyar posta (1) magyar telekom (1) magyar válogatott (1) Magyar vizsla (1) mahir (3) mák (1) mal (2) malev (1) malév (1) manyup (23) marekné pintér aranka (1) margitsziget (4) marian cozma (1) marketing (1) market építő zrt (1) martonyi jános (2) marx (1) maszturbálás (1) matolcsy (10) Matolcsy György - porté a magyar unortodoxia pápájáról (1) matolcsy györgy (140) matrica (1) máv (5) mazsihisz (1) mccain (1) mcjobs (1) medgyessy péter (1) média (24) médiaadó (7) Médiaelemző (2) médiaháború (9) médiamegjelenés (2) médiamenedzserek (1) medián jövedelem (2) médiapiac (10) médiatanács (5) médiatörvény (11) Megalomán beruházási tervek mindenhol (1) megemlékezés (1) meggyes tamás (1) megszállás (1) megszállási emlékmű (2) megszorítás (25) megszorítások (9) megtévesztés (1) megújuló energia (1) megváltozott munkaképességűek ellátásai (1) megye (4) megyei közgyűlés (1) megyei önkormányzat (4) megyei önkormányzatok (1) megyék (2) megyeszékhely (1) melegek (1) melegfelvonulás (2) melegházasság (2) mellékvonalak (1) mellény (1) méltóság (1) menedékkérők (8) menekültek (26) menekültek utaztatása (1) menekültügy (27) mengyi roland (1) menkültválság (1) mentelmi jog (2) mentőcsomag (2) mentők (1) méretgazdaságosság (1) mérnöki kamara (1) mérték (1) Mérték (1) mérték médiaelemző műhely (6) mese (1) mesteráházy attila (1) mesterházy (1) mesterházy attila (23) mészáros lőrinc (18) Mészáros Lőrinc (2) MET (7) meteorológia (1) metró (4) metrómutyi (1) metrowagonmash (1) mezőgazdaság (9) mezőkövesd (1) mfb (4) Miért ugrál úgy Budapest (1) migráció (40) migráns (7) migránsok (3) milla (2) millenáris (1) mindenki (1) mindenki méltósága (5) minimálbér (11) minimálbéremelés (4) minipártok (1) miniszter (1) miniszterek szabadsága (1) miniszterelnök (7) miniszterelnöki (1) miniszterelnökség (4) mint amennyiért népszavazni akarnak (1) mirkóczi ádám (1) miskolc (1) mitt romney (2) mkb bank (3) mkp (1) mlsz (1) MLSZ (1) mma (1) mnb (48) mnb alapítványok (4) mnyp (1) mnyup (1) mob (1) mobilfizetés (1) mobilhálózat mutyi (1) mobilitás (1) mocsai lajos (1) módositók (1) mol (2) MOL (1) molnár csaba (1) momentum mozgalom (2) monetáris finanszírozás (1) monetáris politika (6) monetáris tanács (1) monetáris unió (1) monopólium (1) moodys (1) morvai krisztina (1) moszkva (4) motor (1) mozgó (1) mszdp (1) mszmp (2) mszp (84) mta (2) mti (1) mtk (2) mtva (4) Műhely (1) müködőtőke (1) működőtőke (1) multik (7) multiplikátor (1) munka (7) munkaerőhiány (24) munkaerőköltség (2) munkaerőpiac (23) munkaerő hiány (1) munkahelyek (9) munkahelyteremtés (6) munkahelyvédelmi akcióterv (5) munkajog (1) munkáltató (1) munkanélküli (2) munkanélküliség (34) munkanélküli támogatás (1) munkavállalás (4) munkavállaló (3) munkavédelmi akcióterv (1) munka törvénykönyve (9) munkerőpiac (4) muszlimok (1) mutyi (41) mutyilista (20) műveltségi cenzus (1) múzeumi negyed (1) MVM (4) nabucco (1) náci (1) nacionalizmus (1) náci megszállás (1) nagy-británnia (7) nagybirtokosok (2) nagykoalíció (1) NAIH (1) napelem (2) napi gazdaság (1) nat (4) NATO (1) natura2000 (1) NAV (4) nav (8) navracsics (1) navracsics tibor (56) nav botrány (1) nca (1) nébih (1) neet (1) nefmi (1) nélküli (1) nem csak mi szenvedünk ezekkel a régióban (1) Nem tudnak leállni a haverok helyzetbehozásával - Íme az újabb mutyilista (1) nemesi előjogok (1) németh lászlóné (2) németh szilárd (1) németország (8) német zsolt (1) nemzet (2) nemzetgazdaság (1) nemzetgazdasági minisztérium (5) nemzeti (1) nemzeti államosítás kormánya (3) nemzeti arcvonal (1) nemzeti dohánybolt (3) nemzeti dohányboltok (2) nemzeti emlékezet bizottsága (1) nemzeti eszközkezelő (6) nemzeti fejlesztési ügynökség (3) nemzeti italboltok (2) nemzeti jelkép (1) nemzeti kereskedőház (1) nemzeti konzultáció (6) nemzeti köznevelés (1) nemzeti közszolgálati egyetem (2) nemzeti mobilfizetési rendszer (1) nemzeti örökség intézete (1) nemzeti parkok (1) nemzeti színház (1) nemzeti ünnep (1) nemzeti választási bizottság (2) nemzetközi egyezmény (1) nemzetközi jog (2) nemzetközi valutaalap (2) nemzetpolitika (1) Nemzetstratégiai Intézet (1) nemzetstratégiai intézet (1) nemzetstratégiai kutatóintézet (1) népegészségügyi termékadó (3) népesedési akcióterv (1) népesség (1) Népszabadság (4) népszámlálás (2) népszavazás (28) népszerűség (4) ner (11) netsemlegesség (1) nettóexport (1) newt gingrich (1) nfa (3) nfü (2) NFÜ (2) ngm (15) nhp (2) nke (2) nmhh (12) NOB (1) Nógrád (1) női egyenjogúság (3) nok (1) nők (4) nők 40 (1) non-profit rezsi (3) nonprofit közszolgáltató (1) nonprofit megaszolgáltató (4) normafa (1) normakontroll (1) norvég alap (2) norvég civil támogatási alap (2) növekedés (34) növekedési csapda (1) növekedési fordulat (6) növekedési hitelprogram (4) nővérek (3) NPL (1) NPL-ráta (1) nvb (4) nvi (1) nyakó istván (1) nyelvi (1) nyelviskola (2) nyelviskolák (1) nyelviskolamutyi (2) nyelvoktatás (2) nyelvstratégia (1) nyelvtudás (2) nyelvvizsga (4) nyeremények (1) nyerges zsolt (1) nyitottakvagyunk (1) nyitott gazdaság (1) nyomozás (1) nyugdíj (31) nyugdíjasok (10) nyugdíjemelés (6) nyugdíjreform (7) nyugdíjrendszer (13) nyugdíjvagyon (3) nyugdíj államosítás (4) nyugdíj rendszer (2) obama (2) Obamacare (1) objektív bírság (1) obstrukció (1) ócsa (3) ócsai lakópark (3) oecd (6) oét (1) offshore (7) offshore lovag (5) ohü (1) ökopárt (1) oktatás (60) oktatási államtitkárság (3) oktatási intézmények (9) oktatáspolitika (29) Október 23 (1) október 23 (2) olaf (2) olajár (1) olcsobb allam (1) olcsóbb állam (3) olcsó állam (2) olcsó munkaerő (1) oligarcha (12) oligarchák (10) olimpia (15) ombudsman (6) ombudsmanok (2) omninvest (1) önkormányzat (20) önkormányzati (2) önkormányzatiság (8) önkormányzati adók (1) önkormányzati adósság (2) önkormányzati adósságátvállalás (1) önkormányzati cégek (1) önkormányzati rádiók (1) önkormányzati reform (5) önkormányzati törvény (5) önkormányzati vagyon (6) önkormányzati választás (8) önkormányzati választási rendszer (2) önkormányzati választások (1) önkormányzatok (28) online szerencsejáték (3) optimizmus (2) orbán (30) Orbánék pénzért cserébe tízszer annyi bevándorlót hoztak (1) orban kormany (2) orbán kormány (172) orbán ráhel (2) orban viktor (8) orbán viktor (278) origo (3) őrizetbe vétel (1) örményország (1) oroszország (19) országértékelés (2) országgyűlés (13) országgyűlési képviselő (3) országgyűlési képviselők (2) országzászló (1) ortt (2) orvoshiány (1) orvosok (12) összeesküvés elmélet (2) összeférhetetlenség (1) összefogás (3) összeszerelő műhely (1) összevonás (1) oszlopreklám (1) osztogatás (8) ösztöndíj (2) otp (4) otthonszülés (1) otthonteremtés (1) pada (1) paks (23) paksi beruházás (15) paksi paktum (9) paks 2 (20) pálffy istván (1) pálinka (3) pálinka szabadságharc (2) palko (1) palkovics lászló (4) pályaalkalmasság (1) pályázatírás (1) pályázatügy (1) panama (1) panama leaks (1) pancho aréna (4) papcsák ferenc (1) paraszolvencia (1) párizs (1) párizsi egyezmény (1) parkolási díj (1) parlament (20) parlamentarizmus (2) pártfinanszírozás (2) pártok (3) pártpreferencia (4) pártverseny korlátozása (1) párválasztó (1) patai mihály (1) patikamutyi (1) patyi andrás (1) pedagógus (4) pedagógusok (6) pedagógus életpályamodell (7) pedagógus életpálya modell (1) pedagógus kar (3) pékárú (1) pelczné gál ildikó (1) pelikán elvtárs (1) pénz (1) pénzhiány (1) pénzintézet (1) pénzintézetek (2) pénzmosoda (1) pénzosztás (1) pénzosztogatás (1) pénzszórás (1) pénztárgép (1) pénzügyi botrány (1) pénzügyi ombudsman (1) pénzügyi rezsicsökkentés (2) pénzügyi szektor (1) peres eljárás (1) perverz újraelosztás (1) Pharaon (1) piac (3) piaci erőfölény (1) pinokkió díj (34) pintér sándor (8) piramisjáték (1) pisa (5) pisa-teszt (7) pkasi bővítés (1) plágium (9) plágiumbotrány (1) plakát (6) plakátadó (1) playboy (1) plázastop (1) PM (1) pm (2) pofátlan végkielégítések (1) pokorni zoltán (4) polgári engedetlenség (1) polgári perrendtartás (1) polgári törvénykönyv (2) polgármester (3) polgármesterek (3) polgármesteri hivatal (3) polgárőr (1) polgár engedetlenség (1) politika (3) politikai akcióbizottság (1) politikai helyzet (1) politikai kultúra (1) politikai tisztogatás (1) politikusbűnözés (1) Polt esett az ügyészség becsületén (1) polt péter (12) popularizmus (2) populizmus (1) pornó (1) port (1) portflioblogger (24) portfolio (3) portfolió (1) portfolioblogger (1084) posta (1) postabank (1) pozitív (1) profit (1) program (2) propaganda (14) protekcionizmus (1) provident (1) provokátorfigyelő (1) pszáf (7) publicus (2) puccs (1) puskás-stadion (1) puskás akadémia (1) putyin (12) pwc (2) q (1) quaestor (9) quaestor-törvény (1) quaestor botrány (2) rába (1) radikalizmus (1) rádió (2) rádiófrekvenciák (2) raiffeisen (1) raiffeisen bank (1) rákay philip (1) rasszizmus (1) rászoruló (1) rászorultsági ellátások (1) ratkó gyerekek (1) reálbér (7) reálbérek (4) reálhozam (1) recesszió (15) redisztribúció (1) referendum (2) reform (4) régészmutyi (1) régió (5) regionális fejlesztési tanács (1) regionális fejlesztési ügynökség (1) regionális munkanélküliség (1) regionalizáció (1) regisztráció (7) rehabilitációs járadék (1) reklámadó (3) reklámozás (1) Rekord mértékű munkaerőhiány sújtja Magyarországot (1) relatív szegénység (1) rendelet (2) rendőrség (6) rendszer (1) rendszerváltozás (1) répássy róbert (1) reprodukciós jogok (1) republikánusok (1) resti (1) részösztöndíj (1) részvény (2) rétegpárt (1) réthelyi miklós (1) rétvári bence (1) révész máriusz (1) rezesova (1) rezidensek (1) rezsi (17) rezsiár (6) rezsicsökkentés (32) rezsicsökkentés áldozatai (4) rezsidémon (4) rezsident evil (2) rezsiharc (7) rezsiköltségek (3) rick santorum (1) rip (1) rmdsz (1) robert fico (1) rogán-ügy (3) rogán antal (22) röghöz kötés (6) rokkantnyugdíj (1) rokkantosítás (1) rokkantsági ellátás (2) rokkantsági nyugdíj (1) romák (2) románia (1) romney (1) ron paul (1) roszatom (1) röszke (1) rtl (3) rtlklub (1) rtl klub (7) rubicon (1) Ryan (1) s&p (3) ságvári (1) sajókaza (1) sajtó (1) sajtószabadság (11) saláta törvény (1) Salgótarján (1) sárgacsekkadó (1) schengen (3) schiffer andrás (3) schmitt pál (21) schmuck andor (1) schöpflin györgy (1) segély (5) segélyezési nyilvántartás (1) segélyplafon (1) selmeczi gabriella (3) semjén zsolt (4) semlyén zsolt (1) sérülékenység (1) seszták miklós (1) siker (1) sikerek (1) sikersportág (1) sikkasztás (1) simicska lajos (15) simon (2) simon-ügy (2) simor andrás (6) skócia (1) smer (1) sodexho (1) soft power (1) sólyom lászló (1) soros alapítvány (6) soros györgy (12) sorsok háza (2) sote (4) spar (2) spéder zoltán (3) sperbank (1) sport (16) sportklubok (5) sportszövetségek (4) sporttörvény (1) sportutalvány (1) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (12) stadionépítések (7) stadionok (5) stadion építés (2) start kártya (1) start számla (1) statisztika (3) státustörvény (1) steiner pál (1) strasbourg (4) stratégiai megállapodás (1) stróman (2) stumpf istván (3) svájci frank (5) svájci indexálás (1) swap (1) szabadidő (1) szabadkereskedelmi egyezmény (1) Szabadon büntetheti a kormány a gazdasági menekült magyarokat (1) szabadságharc (2) szabadságjog (1) szabadság tér (2) szabad sajtó (1) szabályozás (1) szabálysértés (4) szabó máté (1) szabó tímea (1) szájer józsef (1) szakadás (1) szakiskolák (1) szakképzés (2) szakképzési hozzájárulás (1) szakmunkásképzés (1) szakmunkások (2) szakpolitika (1) szakszervezet (4) szakszervezetek (4) szalai annamária (5) szálloda (2) számlaszám (1) szaniszló (1) szanyi tibor (3) szappanadó (1) szászfalvy (1) szász jenő (1) szász károly (2) szatíra (1) szaud arábia (2) szavazás (8) szavazati (1) szavazati egyenlőség (3) szavazati jog (3) szavazójog (2) Száz évre rendezkedne be a Fidesz - már a hétköznapi ügyeinken is rajta a szemük (1) századvég (4) Százmilliárdok stadionfejlesztésekre (1) szcientológusok (1) széchenyi-kártya (1) széchenyi bank (3) szegények (12) szegénység (41) szegregáció (8) székely lászló (2) székesfehérvár (1) székházfoglalás (1) szektor (1) szektoradó (1) szelekció (2) szélenergia (1) szélkakas (7) széll (1) szellemi fogyatékos (1) széll kálmán terv (5) szélsőjobb (2) személyes szabadság megsértése (1) személyíségi jog (1) szemétszállítás (3) szennyvíz (1) szentendre (1) szenzitív adatok (1) szép-kártya (1) szerbia (1) szerencsejáték (4) szerencsejáték zrt (1) szeress ne gyűlölj (1) szigorítás (1) szijjarto peter (3) szijjártó péter (22) szilvásy györgy (1) szilveszter (5) szima gábor (2) szimbólumok (3) színház (2) színvonal (1) szíria (1) szivarszoba (1) szja (4) szlovákia (4) szmog (1) szoboravatás (2) szociális bérlakások (2) szociális biztonság (4) szociális ellátás (13) szociális ellátások (4) szociális ellátórendszer (5) szociális intézmények (2) szociális jogok (1) szociális juttatások (3) szociális kártya (1) szociális kiadások (1) szociális rendszer (7) szociális segély (1) szociális szövetkezet (1) szociális támogatás (1) szociális unió (2) szocializmus (1) szociálpolitika (3) szócska miklós (1) szólásszabadság (3) szolgáltató szektor (2) szolidaritás (2) szombathely (2) szövetkezetek (1) szövetség (1) sztrájk (4) születések (2) szuperkedd (1) szürkegazdaság (1) tábornokper (2) tagadás (1) takarékbank (7) takarékmutyi (3) takarékszövetkezet (4) takarékszövetség (1) takarék bank (2) takarék mutyi (1) tállai andrás (1) támogatás (1) támogatások (2) tanárok (6) táncválasztó (1) tandíj (16) tankönyellátás (5) tankönyv (2) tankönyvkiadás (4) tankönyvpiac (4) tanulás (2) tao (8) tapolca (1) tárki (3) tarlós istván (15) társadalmi egyenlőtlenségek (6) társadalmi fejlődés mutató (1) társadalmi mobilitás (2) társadalmi riport (3) társadalom (8) társadalombiztosítás (1) társasági adó (4) társasági jog (1) tarsoly csaba (7) tartalék (1) tartalékosok (1) tartalomkontroll (1) tartós munkanélküliség (1) tartós növekedés (1) tavares (1) távhő (2) taxi (1) tek (4) tél (1) telefonadó (3) telekomadó (1) települések (1) települési önkormányzat (1) teljesült ígéretek (1) tender (2) tendereztetés (1) tenytar (1) ténytár (9) tenytar.hu (9) ténytár blog (1) ténytár totó (2) terhesség (2) terhességmegszakítás (2) termékenység (1) termelékenység (7) termelés (3) természetvédelem (1) termőföld (2) terror (6) terrorelhárítási központ (3) terrorizmus (5) területalapú támogatás (1) területbeosztás (1) területfejlesztés (3) terv (1) tesco (3) tételes adó (1) tétényi éva (1) tgyás (1) the irish times (1) the sun (1) tiborcz (2) tiborcz istván (3) tiffán zsolt (1) tilalom (2) tiltakozás (1) tiszavasvári (1) titkosítás (2) tőke (3) tőkepiac (2) tömegközlekedés (1) tömegsport (1) tömény szesz (1) top 6 (6) töröcskei (2) töröcskei istván (3) törökország (3) török út (1) történelem (3) törvény (4) törvényes vád (2) törvényhozás (6) törvényjavaslat (3) tóth józsef (1) tőzsde (3) trafik (10) trafikmutyi (18) traian basescu (1) Transparency (6) tranzakciós adó (15) tranzakciós illeték (2) tranzitzóna (1) trump (1) Trump (1) ttip (2) tűcsere program (1) tudományos fokozat (1) túlárazás (2) túli (2) túlzottdeficit eljárás (9) túlzott deficit-eljárás (2) tündérmese (2) tüntetés (3) turisztika (1) turizmus (1) turul (1) tusványos (3) tv2 (20) üdülési csekk (1) ügyészi törvény (1) ügyészség (11) ügynökakták (2) új (1) Újabb szomorú nap jött el a magyar sajtószabadság életében (1) ujhelyi istván (1) újraelosztás (1) újságírás (3) új alkotmány (6) új alkotmánybírósági törvény (2) új munkahely (1) új önkormányzati törvény (2) új szabályozás (3) új színház (1) új választási rendszer (6) ukrajna (3) unió (8) uniós források (10) uniós költségvetés (3) uniós pénzek elosztása (3) uniós támogatások (8) unortodox (3) unortodoxia (3) unortodox gazdaságpolitika (4) üres lakások (1) urizálás (2) urna (1) USA (10) usa elnökválasztás (5) úszóvébé (4) utánpótlás (2) utazási kedvezmények (2) útdíj (1) útépítés (2) úthálozat (1) utólagos normakontroll (1) üzemanyagár (1) uzsora (1) v (1) vadgazdálkodás (1) vagyon (4) vagyonadó (1) vagyonnyilatkozat (3) vajda zita (1) választás (46) választási csalás (7) választási eljárás (3) választási költségvetés (5) választási osztogatás (1) választási program (1) választási regisztráció (1) választási rendszer (17) választási törvény (18) választások (15) választás 2014 (7) választói feliratkozás (5) választói regisztráció (2) választójog (20) választójogi törvény (2) választókerület (2) vállakozás (1) vállalat (3) vállalatok (1) vállalkozás (1) vallás (1) válság (5) válságadó (3) valutaválság (1) vár (1) várakozás (1) varázslat (1) várbazár (1) varga-csomag (1) varga csomag (1) varga mihály (23) várható élettartam (1) várkert bazár (3) várnegyed (1) városliget (3) varsó (1) vásárlóerő (4) vasárnap (12) vasárnapi zárva tartás (23) vasút (1) védőnők (1) végkielégítés (1) végrehajtási jogsegély (2) végtörleszés (1) végtörlesztés (8) végzettség (1) véleménynyilvánítás szabadsága (1) velencei bizottság (2) vendéglátó ipar (1) veritas (2) veritas történelemkutató intézet (2) verseny (6) versenyjog (1) versenyképesség (13) versenyszektor (1) versenyszféra (4) veszélyhelyzet (1) veszprém (2) veszprémi időközi (1) veszteség (2) vétó (3) viccblog (3) victor ponta (1) vida ildikó (5) vidék (1) vidékpolitika (2) videoton (2) vígszínház (1) viktor (1) világbajnokság (1) világgazdaság (1) világpiaci árak (1) villamosenergia (3) visegrádi ország (2) visszaélés (1) visszaesés (5) visszamenőleges hatályú törvény (2) vitézy dávid (1) vizes vb (1) víziközmű (3) vízilabda (1) vizitdíj (2) Vojnits Tamás (1) volán (2) vonat (3) vona gábor (11) vöröskereszt (1) vörös csillag (1) waldorf (1) wall street journal (1) wellness-disznóvágás (1) wittner mária (1) zárolás (3) zárószavazás (1) zászlóégetés (2) zel (1) zöldek (1) zöldenergia (1) zöldhatóságok (1) zoltán (1) zsarolás (2) zsebszerződés (1) zuschlag (1) z kárpát dániel (1) Címkefelhő

A bankok csak nyernek a svájci frank emelkedésével?

2011.08.26. 11:59 Marcus Gamidius Raetinus

Az elmúlt időszakban - a svájci frank drámai árfolyam-emelkedését követően - több olyan vélemény fogalmazódott meg, amely szerint az árfolyam változásaival a bankok extraporiftra tesznek szert. Ezen véleményeket egyes politikai elemzők is átvették, s a miniszterelnök is bejelentette, hogy a Kormány egy Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot hoz létre a bankok egyoldalú szerződésmódosításaival okozott károk megelőzésére.

Ezzel szemben a Bankszövetség a bejelentéseket követően több nyilatkozatában is azt jelezte, hogy a magas svájci frank (CHF) árfolyam a bankoknak is jelentős veszteségeket okoz, ezért a kölcsön törlesztésének árfolyama a gazdasági helyzet miatt nem lehet azonos a felvételkori árfolyammal.

A kölcsönök finanszírozási rendszerének csak a legfontosabb pontjai ismertek, ugyanis a részletek a bankok üzleti titkai, hiszen egy jól működő finanszírozási modellel növelhetik a hasznukat. Azonban a kiszivárgott, közzétett, valamint nyilvánosan elérhető információk alapján úgy tűnik, hogy a CHF-alapú kölcsönök egy össznemzeti szerencsejáték részeit képezték, ahol mind a pénzintézetek, mind az egyének arra törekedtek, hogy a legkisebb költségekkel érjék el a legnagyobb sikert. Az egyének tartós fogyasztási javak (lakások, autók, egyéb elektronikai berendezések stb.) olcsó beszerzését, a bankok pedig a legnagyobb hasznot értik siker alatt.

Azonban, ebben a játékban végül minden nyerészkedő többé vagy kevésbé, de pórul járt.


Pórul járhatnak a bankok is?

Az, hogy az egyének miként jártak pórul, nem kell túlzottan hosszan magyarázni: elég, ha az átlagos CHF-alapú devizakölcsönök törlesztőrészleteire tekintünk. Felmerülhet a kérdés, ha ennyivel több pénz folyik be a bankoknak, akkor ők mégis hogyan jártak pórul.

Elöljáróban azonban ki kell emelni, hogy a bankok nem jótékonysági intézmények, hanem a nyereség maximalizálására törekvő gazdasági társaságok, amelyek fő célja, hogy részvényeik értékét növeljék, s részvényeseiknek minél nagyobb osztalékot fizessenek ki. Mindennek fényében kell magatartásukat vizsgálni. Így a kihelyezett kölcsönök profitmutatójának romlása végső soron a hitelintézet nyereségességét is rontja, amely egy ilyen társaság esetén komoly probléma.

A CHF-hitel, mint össznemzeti nyerészkedés

A forint 2002-es konvertibilissé - azaz szabadon átválthatóvá - válását követően elhárultak az elől az akadályok, hogy a vállalatok és az egyének devizában vegyenek fel kölcsönöket. A devizakölcsönök felvételét erősen ösztönözte az, hogy a jegybanki alapkamat ebben az időszakban viszonylag magas volt, s ez jelentősen megdrágította a forintalapú kölcsönök felvételét is. Az államnak a kamattámogatási lehetőségei is kimerültek, ugyanis a 2001-2003 közötti kedvezményes lakáskölcsönök kamattámogatásának éves költségei közel 200 milliárd forintra rúgtak.

 

Miközben a forintkölcsönök drágák voltak, az európai uniós csatlakozás előtti pozitív kilátások miatt a magyar forint viszonylag stabil árfolyammal rendelkezett. Úgy tűnt, akár hosszabb távon is megéri stabil, “olcsó” devizában eladósodni.

A bankok ezért az olcsó kamat és a kiszámítható törlesztőrészlet miatt hitelezésükben központi pozícióba helyezték a svájci frankot. A svájci frankhoz alacsony kamattal tudtak hozzájutni (a kedvező megítélés miatt kb. 3,5%-os kamattal), s a magas forint hitelkamatok miatt egy nagyobb kamatkülönbözettel (kamatmarzzsal) tudták kihelyezni a kölcsönt. Míg ugyanis a forrásokat 3-3,5%-os kamattal szerezték meg, addig a kezdeti hat hónap alacsonyabb (4% körüli) kamatját követően a 7. hónaptól 5,5-7% körüli kamatozással helyezték ki a kölcsönöket.

Ez azt jelenti, hogy a kamatmarzs mértéke kb. 2-3% körüli volt, amely svájci frank alapú pénzügyi eszközöknél nagyon komoly haszonnak tekinthető. Mindezt kiegészítették a svájci frankban elszámolt kezelési költségek is, amelyek  havi mértéke a legnagyobb magyar banknál a svájci frankban számított összeg 0,17-0,25% közötti volt, így évente újabb 2-3%-kal növelte a kölcsön terheit.

Az aranykor vége

A svájci frank hitelezés "hibás termék" jellegére a gazdasági világválság mutatott rá: a forint árfolyamának drasztikus zuhanása miatt ugyanis jelentősen megnőttek a törlesztőrészletek. Felmerülhet annak a kérdése, hogy a bankok miért nem “nyelték le” ezt az árfolyamveszteséget, hiszen ők a kölcsönt alacsonyabb árfolyamon vették fel. Itt kell visszatérni a bankok kockáztatására: a 20 éves svájci frank hiteleket - az alacsonyabb költségek miatt, valamint azért, mert hosszabb távra kelet-közép-európai bankoknak nem nyújtanak hitelt - többségében 2-3 éves középtávú svájci frank kötvények finanszírozzák.

Azaz a legnagyobb magyar bank a nála felvett kölcsönállományt ilyen kötvényekkel fedezi. Márpedig a frank árfolyamának emelkedésével a nagybankok is drágábban tudnak felvenni kötvényt. Ha a bankok nem emelnék a törlesztőrészlet árfolyamát, nekik is hatalmas veszteségeket kellene leírni. Olyanokat, amelyek komoly likviditási gondokat okozhatnának.

Azért annyira nem rossz a bankoknak sem...

Az erős frankárfolyammal a hitelintézetek finanszírozása is költségesebbé vált. Azonban más oldalon a bankoknak keletkezett nyeresége. Bár általában csökkentek a frankkötvények kamatai, azonban a magyar bankok a magas kockázati felár (a frankhitelek bedőlésétől való félelem) miatt nem jutnak olcsóbban hitelhez, mint korábban.

Viszont az, hogy a kezelési költségeket svájci frankban számolják el, az erős frankárfolyam miatt jelentős többletbevételhez juttatja a bankokat. A kezelési költség azonban csak részben - elsősorban a hitelt finanszírozó kötvénykibocsátás tekintetében - merül fel svájci frankban, annak nagyobb része magyarországi kiadásokkal kapcsolatos.

S mivel Magyarországnak nem a svájci frank, hanem a forint a fizetőeszköze, ezért ezen költségek frankalapú elszámolása valóban extraprofitot eredményezhet. Van alapja azoknak a politikusi felvetéseknek, hogy ezek meghatározását újra kellene gondolni, ugyanis ez az a pont, amely biztosítja a nagy magyar bankok - így a legnagyobb magyar bank - jelentős nyereségét.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!


Ide kattintva támogathatod munkánkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://tenytar.blog.hu/api/trackback/id/tr713175727

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ébred a Nemzet !?? 2011.08.27. 15:36:08

 Nagyon régen vártam, ki lesz az első aki kimondja a hívek közül: fiúk elkúrtátok !Magyar Nemzetben írt cikkében Mellár Tamás. A jobboldali közgazdász szerint idén csak 1,5 százalék körüli nő a GDP, a gazdaságpolitika a kezdetektől helytelen volt,...

Trackback: Nehéz szülés az AB-n. 2011.08.27. 11:22:07

 Kilenc hónap is eltelt már, mire az AB megszüli hétfőn döntését a magánnyugdíjpénztárak ügyében. De miért tart ilyen sokáig egy nagyon fontos, a lakosság 1/3-át érintő kérdésben? Kinek az érdeke? Milyen be nem látható következményei lesznek a dön...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

soproni1 2011.08.27. 13:10:01

@lapítotttop:

1)Mindegyik állami szervezet gittegylet. Eleve kik mennek oda dolgozni ?

2) A bank összes bevételébe kell belekalkulálni az összes kockázatot.

Mostmármindegy, hogy a lakáshitelesek lúzerek voltak-e vagy nem ! Félő, hogy a maradék népréteg is lefelé örvénybe kerül, ha nem találunk ki valami okosat a túlélésre.

Duran68 2011.08.27. 13:18:32

Talán ha minél többen néznek olyan filmeket, amit soha nem fog adni egyetlen országos tv sem, és max a neten elérhető, mint pl. Zeitgeist: Addentum, Wake Up Call, stb, akkor talán megvilágosodnak a népek, hogy mire is megy ki a játék...
De már akkor is csak eső után vagyunk.

Doktor Kotász 2011.08.27. 13:24:12

@MetálFater: "Azaz a bankok egyetlen alkalommal sem váltották át a forintot frankra, maikor a delikvens CHF-alapú hitelt vett fel!

Ezt nem én állítom, hanem bankszakemberek, bankjogászok, etc.

No erre varrj gombot..."

Ilyeneket szakemberek nem állítanak.
Eleve a pénz svájcból jön. A bank is oda fizeti tovább azt, amit az adósok törlesztenek.

Gondolom a Szíjjártó Petike vagy akármelyik majom valamelyik másik pártból mondhatta, vagy tök másról beszéltek, csak te nem értetted, hogy miről. A költségeknél mondjuk jogos a felvetés, de a kamat- és tőkerésznél nem.

Doktor Kotász 2011.08.27. 13:33:07

@Zébácsi: "Értem amit írsz, elvileg így is van (persze, ki tudja, hiszen egy magyarországi banknak bőven van magyar forintja), de maga a tranzakció nem járt forint-ChF cserével. A CHF itt háttérvaluta, az elszámolás alapja. "

Nem, a valós hitelvaluta a CHF, és az elszámoló, a háttér a forint.

Eleve Svájcból jön a kölcsön, és oda fizetik vissza.

soproni1 2011.08.27. 13:34:58

@Duran68:

Azért a bankárok sem rosszabb emberek, mint a hitelfelvevők !

Én konkrétan nem szeretem a gyógyszereket, de elismerem, hogy a gyógyszergyárak sok embert foglalkoztatnak, a wellness/konferencia/reklám ipart kiválóan működtetik, tehát, ha valaki úgy dönt, hogy gyógyszert akar szedni, akkor vállalja az egyéb hatásokat! Igaz, hogy az én pénzemből is támogatják Anyám gyógyszereit, de ide is jön vissza. Más kérdés, hogy, ha Anyám meginna naponta 2 liter jó minőségű vizet, akkor nem kellene gyógyszert szedni, de az öregek csak gyógyszerhez tudnak vizet inni.

Kard 2011.08.27. 13:37:34

@Kabbe: Ez úgy lehetséges, hogy volt egy hallgatólagos üzlet. A Csányi (Orbán nagy haverja) belemegy abba, hogy legyen bankadó cserébe kap néhány állami üzletet amivel duplán kárpótolják. Egyik ilyen a Szécsényi kártya volt. Ha megnézed az egész magyar bankszektort az OTP nyereséges és a többi bank elég durva bukóban van (keress rá a CIB féléves eredményére).

tucano 2011.08.27. 13:38:03

@Duran68: Zeitgeist filmek kb. annyira elfogadhatók, mint a szcientológiai egyház bulvár dokui. Jól megcsinált kis szösszenetek, de közben ott van mögötte az iszonyú terv, amihez képest Az ember tragédiájában a falanszter egy üde paradicsom volt. Bármiről lehet jó kis populista filmet csinálni, ami nagy igazságokat mond, csak nem mindegy hogy miért és hová akar vinni.

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2011.08.27. 13:57:33

A bankok egy másik nyeresége kimaradt a felsorolásból. Az én hitelem esetében a számlámat hónap 15-ét követően akkor terhelik, amikor azon rendelkezésre áll pénz. A terheléskor a bank által meghatározott aznapi eladási árfolyamon terhelik forintban vagy euróban (attól függően, melyik alszámlára teszem a pénzt) a tartozást. Ez az árfolyam meglehetősen tetszőleges, legalábbis az MNB középárfolyamától random mértékben tér el.

jjoey 2011.08.27. 14:00:14

Remek blog és hozzászólások, de mikor fog a "kedves vezető" kiállni a zemberek elé és közölni,

- a hitelt vissza kell fizetni
- a hitelt az adósnak kell visszafizetnie (nem a szomszédnak és a holland melósnak)

Amikor 2000 elején Járai Biztosítós Zsigmond volt az MNB vezér és elérte, hogy a HUF/EUR árfolyam maradt 250, közben az alapkamat felment 6-ról 12 százalékra, bevezette a fityisz az adókedvezményes lakáshitelt - amire ma is kb 120milliárd megy el adózói pénzekből - akkor senki nem kérdezte, miért is?

De akkor sem volt kérdés, amikor lizingszuzukit vettünk, a kereskedő pedig mondta
- nem baj, hogy csak bttó 65eFt a jövedelem
- hogy nincs kezdőrészlet, mert van 0Ft-os induló
- van 120 hónapos hitel, a forint 15% (ld alapkamat 15%), meg euró 8% és svájci frank 3%
mert ugye nekünk is kellett a csillogó verda, a nyaralás, a plazmatévé ls csak a rózsaszín köd lebegett a szemünk előtt (meg a nosztalgia, amikor a nyuagtnémet a segélyből jött Siófokra nyaralni)

Most pedig, hogy nem figyeltünk, más nyakába akarjuk varrni a bajt.
Az egyén hozott egy döntést, nem érdekelte a részlet, csak, hogy "legyen és óccsón".
Nem jött be.
Ideje fizetni, vagy költözni/buszra váltani.

Meridian74 2011.08.27. 14:10:55

Na, akkor egy kis tanmese - mindenki oda teszi ahova akarja, elhiszitek vagy sem, nekem aztán tökmindegy:

Először is a nagy francokat jött a pénz Svájcból!

Képzeljük el azt a szitut, hogy te vagy egy nagy bank, aki az éves profitját, eredményét dollárban (ha nem EU-s vagy) vagy EUR-ban számolja el vagy ki.
Van nekem mindenfelé leánybankjaim, pl magyarországban is. A leánybankokat fel kell tölteni tőkével, hogy hitelezhessen. Betolok a leánybankba mondjuk 1000EUR-t vagy dollárt, amely biztosítja a leány számára hogy az adott ország feltételei alapján 1:20-1:100-ig azaz 20ezer vagy akár 100ezer EUR vagy dollárnak megfelelő hitelt nyújthat.

Na, most engem nem érdekel hogy a hitelszerződésekre mit ír rá a leánybank - csak a profit, azért adom a tőkét a leányoknak.
Felőlem azt is írhatja rá hogy "HOLDKAVICS" alapon történik az elszámolása a hitelfelvevő felé és annak alapján kerül megállapításra a törlesztőrészlete is, de a hitel az adott ország fizetőeszközében nyújtja mivel azt tudja elkölteni, azaz a hitel céljára felhasználni.
Azaz Magyarországon Forintban adják a hitelt.
Ehhez a leánybanknak nem kell mást tennie mint a anyabanktól kapott EUR-t vagy $-t szépen átváltja HUF-ra... Nem váltja át előbb CHF-re YEN-re vagy HOLDKAVICSRA, hanem egy lépésben HUF-ra.

Nyilván a leánybank számol a papírra írt HOLDKAVICSszerű devizák árfolyam ingadozásával, cirka plusz-mínusz 10-20%-al, és ennek megfelelően lövi be a kamatlábat is.
Mi van akkor ha a HOLDKAVICShoz képest túlerősödik netalántán a HUF? Semmi gond, kamatlábat emel a leánybank és máris a probléma letudva. Megteheti? Igen, mert egyrészt a szerződésben az volt kikötve hogy NEM fix kamatozású a hitel. De egyébként is Abszurdisztánban akármit megtehet egyoldalúan a bank.
Ha gyengül a HUF akkor mivan? Semmi gond, bezsebeljük az extra profitot és mutatjuk az anyabanknak mi milyen kurva jók vagyunk!

Mert ki az a hülye bank aki a törlesztőrészletben megkapott HUF-ot CHF-re váltaná be majd csak utána EUR-ra? Ha te lennél a vállalkozó, aki minél nagyobb zsé megszerzésére törekednél, te nem úgy cselekednél, hogy a CHF árfolyamához igazított kölcsönadott HUF hitel törlesztőrészleteit nem rögtön EUR-ra (vagy dollárra) váltanád vissza és élveznéd az így kialakult óriási árfolyamnyereséget?

Egy kis matek. Eladsz papíron 100CHF-et 100HUF-ért. Havi 10 HUF-onként kéred vissza, 12 hónapon keresztül. Azaz visszakapsz 120HUF-ot.
Közben a CHF értéke megnő azaz 100CHF már 150HUF-ot ér. Ezt te leköveted ezért 15 HUF-ot kérsz havonta, így ha már rögtön az induláskor bekövetkezik ez az árfolyam változás, akkor visszakapsz 180HUF-ot.

És itt jön a csavar: te eredetileg EUR-t kaptál (az anyabanktól), és EUR-t várnak vissza tőled is. a HUF és EUR árfolyama nem változott a fenti hitel időtartama alatt.
100 EUR-t a példa kedvéért (egyszerűsítve) szintén csak 100 HUF-ért kapsz meg.
Azaz a 100 EUR-t átváltod 100HUF-ra és ezt kölcsönadod, majd a fenti hitelezés alapján normál esetben visszakapsz 120HUF-ot amit visszaváltasz 120EUR-ra, a nyereség 20 EUR.

Ha viszont bekövetkezik az hogy a CHF a HUF-hoz is meg az EUR-hoz képest is erősödik, akkor ugye te 180HUF-ot kapsz vissza, amit EUR-ra visszaváltasz 180EUR lesz belőle, a profit: 80EUR!

20 EUR vs 80 EUR, melyik a jobb? Nyilván a 80EUR.
Tehát csak papíron bűvészkedsz a CHF-el a valóságban bele se szagoltál a svájci devizába, mert minek - nem abban kaptad a tőkédet és nem is abban kell visszafizetned (éppen ezért - bár nem vesztenél azzal sem igazából - elhajtod azokat az idiótákat akik CHF valutával akarnák fizetni a teáltalad HUF-ban kiadott hiteleket)?

De mi van akkor ha 100CHF hirtelen csak 80HUF-t ér? Kamatlábat emelsz olyan méretékben, hogy nem 8 HUF-ot kérsz vissza havonta hanem ismét 10HUF-ot. Így továbbra is 120HUf-ot szedsz be végül ami 20HUF nyereség, ami 1:1 váltás miatt 20EUR (a példa kedvéért, hogy egyszerűbb legyen számolni)
Ez utóbbit ráadásul a hitelt felvevő nem fogja panaszolni, hiszen nem jár rosszabbul, hisz 10HUF-ot fizet ahogyan azt eredetileg tervezte.

Na kezd már mindenkinek világos lenni, milyen disznóság folyik itt pénzügyi téren? Mindezt a PSZÁF szemhunyásával, arcelfordításával (nyilván egyesek zsebe igencsak dagadt lett a sok nokiás dobozoktól) történhetett, mert különben már az elejénél nyakon csördítették volna a bankokat.

De ez nemcsak nálunk volt így hanem mindenhol. Mert ez minden más országban is működik, kivéve Svájcot. Legfeljebb a pofátlanság %-os mértéke más és más... nálunk az extraprofitot bezsebelő bankok még külön azt is leszámlázzák neked, hogy számlát nyomtatnak és postáznak havonta neked. Méghozzá extra magas áron 300 Ft-ért. Ezzel próbálkoztak a franciáknál is, ott 50EURcentet kértek volna, de helyette kaptak akkora büntetést hogy egy ideig ilyesmivel többet nem próbálkoznak.

Továbbá a posztból egy idézet:
"...bankok nem jótékonysági intézmények, hanem a nyereség maximalizálására törekvő gazdasági társaságok, amelyek fő célja, hogy részvényeik értékét növeljék, s részvényeseiknek minél nagyobb osztalékot fizessenek ki..."

Mutassatok bankot ami osztalékot fizet itt magyarországon.
Van ilyen? Mert akkor veszek a papírjaiból egy rakást mert megéri.

Amúgy mire alapozom a fentieket?
Arra hogy nekem is volt (szerencsére már letudtam) CHF hitelem. Érdekes volt látni azt amikor csökkent a törlesztőrészlet (mert én 165 HUFnál vetem fel ami kis idő múlva már csak 150 környékére süllyedt) a bank rögtön kamatlábat emelt, és hopp, megint pont ugyanannyit fizettem mint nem oly régen az startkor...
Ja igen, amikor a CHF visszaerősödött a kamatlábat elfelejtette a bank visszasülyeszteni... Óh, mily érdekes. Tőlünk nyugatabbra ezért felgyújtották volna a bankokat.

Alvarez 2011.08.27. 14:33:30

Állandóan előjön ez a szöveg, hogy a bank egyoldalúan módosítja a szerződést. Árulja már el valaki: miben módosítanak? Mert a havi törlesztő változása önmagában nem számít annak.

Meridian74 2011.08.27. 14:35:19

Egy dolog kimaradt a fenti tanmesémből: Ha a 100 CHF tovább gyengül mint pl 80HUF, akkor nincs mit tenni, a bank csődöt jelent - az anyaban így zárja le a veszteség lehetőségét.

Továbbá, sokan hivatkoznak arra hogy a bankok CHF alapú kötvényeket vásároltak. Na igen. Amikor az anyabank betolt a leánybankba a példa kedvéért 1000 EUR-t, azt azon nyomban nem tudja kölcsönadni. Ezért hogy ne üljön kihasználatlanul a pénzen a bank, a forex-en befekteti, addig amíg le nem kell kötni egy egy hitel fedezetéül... (ugye itt jön képbe az, hogy nem az egészet kell, hanem 1:10 arány ban vagy 1:20, vagy 1:30 vagy 1:50 vag akár 1:100-hoz, országonként más és más a szabályozás...)

Meridian74 2011.08.27. 14:39:31

@Alvarez: például akkor amikor a svájci jegybank kamatlábat emelt akkor az itthoni bankok erre hivatkozva kamatlábat emeltek. Aztán amikor a Svájci jegybank lenullázta a kamatlábát a CHF védelmében, akkor az itthoni bankok nehogy csökkentették a kamatlábat, hanem pont ellenkezőleg tovább emelték azt, most arra hivatkozva hogy itthon megemelkedtek a kockázatok... vagy az például, hogy az eredeti szerződésben pl nélam nem volt olyan kikötve külön, hoyg le fogják számlázni a számlaértesítőket, hanem 3. évben gondolt egyet bank és közölte ezután minden hónapban további 300 Ft-kér azért mert elszámolt felém és csekket is küldött (amit eddig is megtett csak épp a törlesztőrészlet kamatdíja mindezt tartalmazta).

Na elég ez így neked? Mások sztem sokkal durvább dolgokat is tudnak majd sorolni...

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2011.08.27. 14:51:25

1. Az állam teljesen tudatosan az állampolgárokat sarcolja a bankadóval, csak éppen közvetetten. Aki ezt nem látja vagy nem hiszi, az írogassa csak tovább, hogy micsoda hibát követett el az állam a bankadóval.

2. Támogatott forinthitelhez már sok-sok éve lehetetlenség volt a legtöbb hitelfelvevőnek hozzájutni, úgyhogy ne a támogatott forintkamatokhoz hasonlítsátok a svájcifrank-kamatokat. (Arról nem is beszélve, hogy annak a támogatásnak az árát is ugyanúgy az ország fizette meg, és ha erre a hitelmennyiségre mind támogatást fizetett volna az állam, akkor már csődben lenne.)

3. Azoknak, akik a kezelési költségek CHF-ben való elszámolása miatt háborognak: az általad fizetett díjak "kamat"-ra és "kezelési költség"-re való felbontása az csak egy trükk a bank részéről, hogy a kamatot alacsonyabbnak hazudhassák, meg hogy az esetleges szigorúbb kamatszabályozást kikerülhessék. Szóval a kezelési költség is csak ugyanolyan általad a hitelért fizetett díj igazából, mint a kamatnak hívott kamat.

4. Mitől is lenne akkora királyság CHF-ben törleszteni? Aki CHF-ben kap fizut, annak szerintem úgysem teher egy magyarországi lakáshitel, a többieknek meg ugyanúgy a mai magas árfolyamon kell megvenniük a CHF-et. Azért az 5 Ft/frankért, amivel esetleg olcsóbban megkapod, még a valutaváltóhoz sem érdemes lesétálni.

5. Emlékszik valaki, hogy a frankhiteleket annak idején úgy reklámozták, hogy most "a világ egyik legstabilabb devizájában vehet fel hitelt"? Tálalva ezt úgy, mintha ez valami jó hír lenne, nem pedig nagyon szar. Ha más nem, erkölcsi felelőssége bizony nagyon is van a bankoknak ezek miatt a húzások miatt.

tlantos 2011.08.27. 15:01:47

@Marcus Gamidius Raetinus:
Ebol mit is latunk? Szegeny lotepe 4% kamatot fizet CHF-ben. Mennyi egy CHF hitel kamata? Alaphangon 6% + kezelesi koltseg. Vagyis azzal egyutt jolesz az 7%-nak is.
Mekkora nyereseget zsebel be? Lehetne belole kicsit engedni?

tlantos 2011.08.27. 15:02:59

A kezembe kerult egy 2005-os kondicios lista.
A devizahiteleknel megcsillagozva ott figyel, hogy a thm nem tukrozi a hitel arfolyamkockazatat. Az viszont nincs odairva, hogy kamatkockazat is van.
A 4%-rol 6% fole emelt kamat pedig...

Marcus Gamidius Raetinus 2011.08.27. 15:09:20

@Meridian74: "Mutassatok bankot ami osztalékot fizet itt magyarországon.
Van ilyen? Mert akkor veszek a papírjaiból egy rakást mert megéri."

Igen, van, a legnagyobb magyar bank: www.otpbank.hu/portal/hu/IR_Osztalekfizetes

Most amúgy is elég olcsó, 4120 Ft egy (100 Ft névértékű) törzsrészvény tőzsdei ára.

szgy 2011.08.27. 15:10:53

@jjoey:
"- a hitelt vissza kell fizetni
- a hitelt az adósnak kell visszafizetnie"

teljesen egyetértek. azt teljes mértékben elfogadhatónak tartom hogy vizsgálják felül a részletszámításokat, a költségeket, és az egyoldalú szerződésmódosításokat !!!visszamenőleg!!! szüntessék meg. magyarán adják vissza az így lenyúlt pénzt.

nagyon helyes lenne a végrehajtások és az árverések felülvizsgálata, ne fordulhasson elő az hogy a piaci áron pl. 10 milliós lakást eladják 2-3 millióért és a különbséget az adóson akarják behajtani. nem csak lakásnál, szinte mindennél hasonló az "árrés". a végrehajtókat el kellene tiltani a szakmától ha csak ennyire képesek. vagy legyen meghatározva hogy a piaci áron kell beszámítani az adósságba, a végrehajtók bénaságát, hülyeségét ne az adós fizesse meg. az egész maffia, bocs, szakma, ezer sebből vérzik.

de az már kicsit meredek hogy szinte az égvilágon mindenre hivatkoznak az elmúltnyócévtől kezdve izraelig azért hogy megmagyarázzák hogy miért ne kelljen visszafizetni a hitelt. még kamatot sem akarnak fizetni mert extraprofit meg bank meg gyurcsány meg uzsorakamat, stb.

azt is helyesnek tartom hogy valamilyen szinten próbálják megakadályozni hogy egy néhány százezres fogyasztói hitel miatt ne veszítsék el a lakásukat az emberek, de ezt sem úgy hogy mások fizetnek helyettük.

szgy 2011.08.27. 15:15:08

@soproni1: "Rabszolgává csak dolgozni akaró népet lehet tenni.

Mi uralkodásra teremtődtünk, nem munkára !"

ja, így lesz lassacskán itt is, egy dolgozni nem akaró nép fog uralkodni azon aki eltartja őket.
ha már nem most is így van.

2011.08.27. 15:25:02

@Meridian74:

Ne haragudj, de ez nem tanmese, hanem a saját agyad rettentő amatőr szüleménye!

Meridian74 2011.08.27. 15:34:25

@Marcus Gamidius Raetinus: Időnként van ilyen is, jövőre is lesz amúgy?

2010
Az OTP Bank Nyrt. 2010. április 30-i Közgyűlése úgy határozott, hogy a 2009. üzleti év eredménye után a részvényekre nem fizet osztalékot.

2009
Az OTP Bank Nyrt. 2009. április 24-i Közgyűlése úgy határozott, hogy a 2008. üzleti év eredménye után a részvényekre nem fizet osztalékot.

2008
Az OTP Bank Nyrt. 2008. április 25-i Közgyűlése úgy határozott, hogy a 2007. üzleti év eredménye után a részvényekre nem fizet osztalékot.

Persze előtte mindig fizetett. Úgy látszik ez mostmár luxus, nagy kegygyakorlás.

Ezres Klub 2011.08.27. 15:39:28

Csak két kérdésem lenne:
-mielőtt a bank hitelt folyósított volna, felmérte az ingatlan állapotát és értékét. Ha valaki nem tudja törleszteni a részleteket, miért az éppen aktuális árfolyamon hajtják be rajta a hitelt, az miért nincs maximalizálva az ingatlan reális /bank által felbecsült/ értékében. Ezen az alapon az járt jól, aki még a 180as árfolyamnál bukta be az ingatlant, aki pedig megpróbálja fizetni 220/260-nál is, az nagyobbat szív.
-az állam ahelyett, hogy ócsai lakótelepet építene és monitoring bizottságot állítana fel, miért nem hoz olyan törvényt, ami pl. Szlovákiában is érvényben van a devizahitelekre, hogy a Chf/eur árfolyamváltozását keretek közé szorítja, és amennyiben ezt túllépi az árfolyam, az már a bank kockázata. Az nem ér, hogy mindent a hitelfelvevővel fizettetnek meg.
A bedőlt hiteleknek pedig úgymond kevés a kockázata a bank részéről, mivel ott van fedezetnek egy ingatlan /az más kérdés, hogy pl. egy panellakás a jelenlegi körülmények között mennyit ér/, illetve a hitelfelvevő készfizető kezessége, amit élete, sőt unokái élete végéig fizetni fog. Az ilyenkor miért nem számít, hogy a bank rosszul mérte fel az ingatlant, és nem kalkulált azzal, hogy elszállnak az árfolyamok? Tehát egy 25 milliós ingatlanra miért adott 20 milliós hitelt, miért nem számolt azzal, hogy ha 260 lesz a chf, akkor az ingatlan értéke már nem fogja fedezni a hitel összegét? Miért nem mondták azt, hogy egy 25 milliós ingatlanra max 15 milliót lehet adni?
Sajnos ha a mostani helyzet nem javul, az egyéb fogyasztások is csökkenni fognak, és az állam jelentős áfa- és egyéb bevételektől esik el.

2011.08.27. 15:41:47

@Ezres Klub:

Nagyjából jó a kérdés és a megoldás is.
Szóval a lényeget kapargatod!

Salata · http://www.forintgyengules.blog.hu 2011.08.27. 15:50:30

Hat igen igen. Biztosan nagy nyeresegre tesznek szert a bankok. De van itt tobb megmagyarazhatatlan kerdes is.

1. Miota emlekedik a svajci frank?

Szinte azota amiota, kivettetek a bankokra a mrdos bankadot.

2. Altalaban melyik idoszakban magas a CHF?

Hat szinte minden honap 1-je es 18-dika kozott

3. Miert?

Mert ezen idoszakban vonjak le az osszes chf alapu hiteleket

Valoszinuleg, nem veletlenul mentek bele s vegul fogadtak el a bankadot a bankok, mert megvolt az egyesseg a kormany vezetoivel, hogy a frankot tartsak magassan amig vissza nem nyerik a bankado altal kiesett penzt.

Hogy miert is gondolom ezt? Azt magyarazza mar meg nekem valaki, hogy lehetseges hogy egyetlen egy valuta azaz a CHF arfolyama naponta tobb 10 akar 30 ft okat valtozik, kulonbozo dolgokra hivatkozva. Akkor a tobbi valuta arfolyama miert csak 1-2 ft ot mozog?
Azzal nekem ne jojjon senki, hojgy mert mindenki abban veszi a dolgait. Az angol font meg dollar euro meg meg van egy par deviza ami erosebb mint a CHF s meg sem szarnyal ugy mint a CHF. Elgondolkodtato.

Ja amugy a hitelek. Egy egyszeru szemelyi hitel:
1,162 M Ft 7 evre 18%-os kamattal az eves thm 10%
akar hogy is szamolom az kb 28% szazalek evente. Na most a kezdo reszlet volt 23 most mar 40e eddig a 3 ev alatt be lett fizetve kozel annyi amit felvettem, ha most kiakarnam fizetni az egeszet vagy ha vegig torlesztenem a mostani arfolyamon akkor is kb 2.3 M fogok vissza fizetni. Hat szerintem ez nem 28 vagy 18%, hanem tobb mint 100%.
A bank meg arra hivatkozik, hogy ez az arfolyam kockazat alairtam a szerzodest. S akkor miert nincs arfolyam kockazat mikor alacsonyabb az arfolyam mint felvetelkor s akkor kevesebbet fizetnek vissza. Mert ugye akkor is a fenn maradt osszeget a bak rad terheli.Az egesz arrol szol, hogy a bank kizsakmanyolja az embert. Ha a bank csinalhat egyoldalu szerzodes modositast, akkor nekem miert nincs hozza jogom?

A lakashitelrol nem is beszelve, majdnem tripla annyit fizetek vissza mint amit felvettem, akkor mit jelent hogy 8-9%os kamat??

Kulfoldi hitel intezetek:
pl Anglia
felveszel GBP 10.000 et 5 evre, torleszted havi maximum 300 GBP vel es visszafizetsz 12.000 et az 5 ev alatt. Ja s az angol fizetes az atlag havi 1500 GBP. Meg angliaban nincs szamlavezetesi dij, nincs kartya dij, meg a bankok es a nagy bevasarlo kozpontok aruhazak, pl tesco stb. bankautomatai ingyen adjak ki a penzt.

Mig odahaza, a bank felszamit kulonbozo egyeb koltsegeket ugy kb evi 20e Ft ertekben.

Hat ennyit a bankokrol meg a magyar bankok mukodeserol.

Am mit varsz a kormanytol, ha a tanacsadoik kozt a legnevesebb legnagyobb tanacsado az OTP elnoke.

Am ami a vilagban folyik valsag stb. is elgondolkodhato, s egyre jobban az fogalmazodik meg bennem, hogy igen a bankok es a vilag 20 legnagyobb bankarja gerjeszti, mert igy tobb haszonra penzre tesznek szert s tobb foldet nyersanyagot tudnak magaenak megszerezni.
Csak nezd meg az Ebreszto cimu filmet, elgondolkodtato. Foleg azok utan hogy az IMF egykori elnoke szoszerint nyilakozta, hogyan lehetne megcsapolni Kina meg Nemetorszag legnagyobb tartalekait s az milyen jo lenne a bankoknak. Erre megy ki az egesz jatek sajnos.

Csak aki a parlamnetben ul vagy az EUban senkinek sincs puccaja, szembe szallni ezekkel sajnos.

EU: 3 orszagnak gyereseges francia angol nemet. ok terjeszkednek mindenfele, de az uj kisallamoknak meg gatat szabnak a fejlodesre terjeszkedesre. Miert van hogy mindenutt latok tesco, lidl, meg auchant? de magyar ceget semerre se aki menni akar azt meg eltiporjak lasd Babolna Rt. aztan francia ceg arulta a pulykat nem mi. Am az eu szabalyok betartasa csak a kis allamoknak fontos ezek a nagy orszagok nem tartjak be oket. Tapasztalatbol mondom.
MI az hogy angol meg amerikai cegek minositik az orszagokat penzugyileg? S minidg akkor minositiki le, mikor epp kezdene jol alakulni a gazdasag meg minden? Nem vettetek meg eszre?
S ebben is van valami, mert igy is sakkban tartjak a kis allamokat, hogy nehogy jobbak legyenek mint ok maguk Anglia, Nemet es Franciaorszag.

Egy jo huzasa votl OV nek, mikor azt mondta az IMFnek, hogy viszlat

1. Zaphod Beeblebrox 2011.08.27. 15:53:07

A cikk pontatlan, és pongyola, így nem is érheti el a célját.
A chf hiteleknél az árfolyamkockázat könnyen belátható, mégha a hitel felvételekor ezt kevesen gondolták is át. Inkább a kamatok tűnnek aggályosnak.
Persze a bankok rendszerint arra hivatkoznak, hogy anyabankjuk a piaci kamatoknál jóval magasabb kamatszint mellett biztosít számukra refinanszírozási forrásokat (letéti jegyek, jelzáloglevelek, stb.), leginkább Magyarország megnövekedett kockázati felárára hivatkozva.
Ez a gyakorlat lakáscélú jelzálogalapú hitelnél helyből aggályos (költői kérdés: mi köze a cds felárnak egy jelzálogkölcsönhöz?), ráadásul szerintem adókerülés is, mivel itt keletkezett jövedelem egy része után a hitelintézet máshol adózik. Összességében szerintem a jelzáloghiteleknél pofonegyszerű a helyzet, referencia-kamatlábhoz kell kötni az ügyleti kamatot és kész (mondjuk 3/6 havi chf libor+x%). Tárgyi fedezet nélküli hiteleknél persze bonyolódik a helyzet.
Összességében én is maximálisan egyetértek Róna Péterrel, olyan szabályozásra van szükség, mely a transzparenciát növeli ezen a területen is. Csak így érhető el, hogy a pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalom némiképp emelkedni tudjon.

2011.08.27. 15:58:50

@Salata:

Uram irgalmazz!! :-)))
Ne a kút fejedből öregem, te is!!!??
Csak egy apróbb szösszenet:
"Az angol font meg dollar euro meg meg van egy par deviza ami erosebb mint a CHF s meg sem szarnyal ugy mint a CHF. Elgondolkodtato."

Nos az igazság az, hogy a svájci a világ legerősebb gazdasága!

Meridian74 2011.08.27. 16:00:53

@MikeBoy: Ha banktulajdonos lennék én így csinálnám, és ki az aki ebben meg tudna akadályozni?
Senki.

soproni1 2011.08.27. 16:10:09

@szgy:

Szeretnénk uralkodni azokon, akik finanszírozzák a lustaságunkat.

Hogy van az, hogy minden szorgalmas népcsoportot utálunk ? A történelmünk során mindig kiutáltuk azt a pár ezreléknyi embert, aki mást vagy többet akart.
Őket az okosabbak befogadták, ott meg csodákat műveltek. Ez aztán nem a politika és a bankok hibája, hanem egy nemzeté .

Salata · http://www.forintgyengules.blog.hu 2011.08.27. 16:13:31

@MikeBoy: Azert nincs benne Svajc a G8 ban ugye? S azert a vilag vezeto allamai USA, ANGLIA< NEMETORSZAG, FRANCIAORSZAG,KINA,JAPAN

na mindegy.

amig nem tapasztaltam a dolgokat en sem akartam elhinni amit abban a filmben mondanak, de ha jol atgondolod az egeszet sok igazsagban benne s nagyvaloszinuseggel igaz is :(

Mindig a kisember jar rosszul

2011.08.27. 16:19:05

@Meridian74:

Akkor hagy vezessem tovább röviden a víziód!

- Jelenleg, mint magyar bankszektor 500+ mrd Ft-os nyereséged van a svájci frank alapú hiteleken középtávon amennyiben a svájci frank árfolyama nem gyengül drasztikusan.
Ennek jellemzői.

- Semmilyen elszámolásban nem jelenik és nem jelenhet meg, mert a pénzpiaci alapszabályok teljes megsértésével keletkezett.

- Mindenki (politikusok, állami szervek) tud erről, hogy ez a te nyereséged és egyetlen nagyon egyszerű hatósági vizsgálat lebuktathatna, ami után a bankodnak, az anyabankodnak azonnal vége és életed nagy részét börtönben töltöd.

- Ez az egész csalássorozat csak akkor nyer bármilyen értelmet, ha a svájci frank árfolyama drasztikusan emelkedik. Annyira, hogy a törlesztőrészlet már magasabb, mint az azonos forint hitel törlesztője. Addig ugyanis nehezen tudod magadnak megmagyarázni, hogy csak a nevében más, de valójában ezzel azonosnak tekinthető Ft hiteled miért is olyan amilyen.

- És még sorolhatnám azokat az ellentmondásokat amiket nehéz lenne feloldani egy ilyen történetben. Valójában, ha én banktulajdonos lennék a helyedben egyszerűen elutalnám magamnak az ügyfelek pénzét. Az kb. ilyen szintű csalás, mint amit írsz.

kpityu2 2011.08.27. 16:21:24

A hitelt vissza kell fizetni. Az uzsorakamatot nem. A bank profitmaximalizáló törekvését kordában kell tartani. Nem szabad "nyílt végű" szerződéseket megengedni.

2011.08.27. 16:28:51

@Salata:

"Mindig a kisember jar rosszul "

Na ebben igazad van! :-)))

De attól még nem árt, ha nem keverjük az almát a körtével.
hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_egy_f%C5%91re_jut%C3%B3_GDP_szerinti_list%C3%A1ja_%28nomin%C3%A1lis%29

Ez a tábla mutatja a gazdaságok erejét! Ami nem azonos a gazdasági nagyhatalmakkal! Szóval itt megkaphatod a választ a CHF erejére!

1. Zaphod Beeblebrox 2011.08.27. 16:34:28

@Salata: Természetesen nincs benne a g8-ban, mivel elég kicsi ország, mindössze 10 milliós.
A frankkal is részben ez a gond, hiszen viszonylag kevés pénzügyi tranzakcióval is el lehet mozdítani az árfolyamát (pl. a dollárt sokkal nehezebb rángatni).
Másrészt valóban, Svájc gazdasága messze a legstabilabb az egész bolygón, tartósan viszonylag magas növekedés, 2-3% körüli munkanélküliség, szufficites költségvetés, viszonylag alacsony infláció jellemzi már vagy 600 éve.
A fenti két okból adódik ez a brutális erősödés. Persze egy ilyen árfolyamszint már kezd fájni a svájci iparnak is (az utolsó 2 negyedévben meg is állt az exportjuk növekedése), ez talán adhat némi reményt sok hitelesnek is.

Ezres Klub 2011.08.27. 16:34:47

Ahelyett, hogy mindenki a másikra mutogat, és egymásnak ugrik, hogy: "miért a lakossággal fizettetik meg a devizahitelesek kárát", ésszerű megoldásokat kellene találni egy fennálló problémára, ami hosszú távon kihathat az egész gazdaságra és a lakosság helyzetére. Ha a devizahitelesek nem kapnak segítséget, azt is a lakosság fogja áttételesen megfizetni.
A demagóg hozzáállás helyett célravezetőbb lenne minél előbb konszenzusra jutni a devizahitelesek, a bankok és az éppen hatalmon levő kormány között.

2011.08.27. 16:38:54

@Ezres Klub:

Akik kezében a kormányrúd vagy bármilyen lehetőség, azok tesznek az egészre sajnos.... :-((((

kpityu2 2011.08.27. 16:45:38

@MikeBoy: Nocsak. Versenyben vagyunk Szaúd-Arábiával?

2011.08.27. 16:45:59

@1. Zaphod Beeblebrox:

Sajnos ez csak remény. A pénzek egymáshoz viszonyított árfolyama közép és hosszútávon mutatószám. Egy ideig "meg lehet erőszakolni", de nem érdemes. Ez azt jelenti, hogy a hitelválság (2008), deviza hitelválság (lassan erről is beszélhetünk), állam adósság válságok végső esetben a pénzek romlásával (inflációval) fognak enyhülni, ha valami csoda folytán máshogy nem. Kivéve azt a pénzt, aminek nincs miért romlania: CHF.

svájci ember 2011.08.27. 16:47:25

Nos, én most vettem fel Svájcban személyi hitelt 5.9%-os kamatra.

MetálFater (törölt) 2011.08.27. 16:50:11

@Doktor Kotász:

Tessék egy cikk arról, amit írtam:

nepszava.com/2011/08/magyarorszag/a-devizaelszamolas-csak-az-extraprofitot-celozta.html

"...A hiteleket forintban adták, forintban törlesztik, a deviza csak egy elszámolási mód, ami a bankok – és az alkalmazottak – extra nyereségét és biztonságát szolgálják, de nincs mögötte valódi költség. A bankok Magyarországon nyújtják a hitelt, de nem akarják elszenvedni a magyar inflációt, és ezért más országok pénznemének értékét kérik, ami abszurd és irreális..."

Ebből világosan kiderül, hogy a bankok SOHA, ismétlem, SOHA nem váltottak forintot devizára a hitel során. Azt forintban adták és mégis devizában számolják a kamatot.

bazd meg 2011.08.27. 16:51:04

Nem megy ki a fajembol azok a dumak amikor a mazsarok azt mondtak hogy az amerikaiaknak konnyu mert hitelbol elnek, most mi van OKOS MAGYAROK ???????? Amugy meg nezzetek mar meg az egesz eleteteket meg a szuleiteket is , szar volt es szar is lesz, meg is mi a tokomre vartok ?????

külföldi bankszámla · http://www.kulfoldibankszamla.info/ 2011.08.27. 16:55:23

@1. Zaphod Beeblebrox: Valójában Svájcot pont az is erősíti, hogy nem tagja a G8-nak, hanem 2008. óta háborúznak igazán keményen az EU-val, az OECD-vel, meg a G20-akkal. Ha nagyon demagóg akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy nekik tényleg gazdasági szabadságharccal telt az elmúlt 3 év, csak megnyerték. Illetve túlnyerték, ha azt nézzük, hogy sikeresen bedöntöttük az exportjukat a gyenge EU teljesítményével, illetve megmaradt a banktitok is. Ami viszont a legstabilabban fejlődő gazdaságokat illeti, azért a Szingapúr-Hongkong kettős se áll rosszul. A világ legerősebb bankja is ugye a szingapúri OCBC, pedig offshore bank, a UBS meg talán éppen rá fért az első tizes listára. Az viszont nem véletlen, hogy tavaly, meg előtte is Svájcé volt a legversenyképesebb gazdaság a világon.... Lenne mit tanulni tőlük a jódlizáson kívül:)

2011.08.27. 17:02:19

@MetálFater:

"Azt forintban adták és mégis devizában számolják a kamatot. "

Az a kamat jóval alacsonyabb, mint a forint kamat! Ennek így semmi értelme.
Értsd már meg, ha a frank nem erősödik drasztikusan a FT-hez képest, akkor ez nem ér semmit a bank számára. Ezt pedig nem garantálja senki. Ha pedig igen, akkor a banknak nincs szüksége arra, hogy hitelezzen. Határidőn longolja a CHF-et és elküldi az összes dolgozót Bora Bora-ra nyaralni.

1. Zaphod Beeblebrox 2011.08.27. 17:02:39

@MikeBoy: egyetértek, ez valóban csak remény. Alapvetően csak akkor javulhat a helyzet, ha gazdaságunk elkezdene érdemben növekedni, csak hát egyelőre nem látszik mitől.
Azok a területek, amelyekben mi hagyományosan erősek volnánk (vagyis amiben hazánknak komparatív előnye volna mindenkivel szemben: föld és víz), sajnos hosszú ideje le vannak szarva, ráadásul az uniós kvótarendszer és a normatív támogatások sem minket segítenek.
Ezzel együtt lehetne javítani a dolgokon, pl. a mezőgazdaságban nem ezt a hülye kukoricát és a repcét/bioetanolt kéne nyomatni, hanem azt, amiben jók vagyunk: gyümölcsök, fűszernövények. Ezzel együtt a termelési lánc utolsó fokát, a hazai élelmiszeripart is erősíteni kéne. Másrészt a gyógyturizmus is alul prezentált: e téren több spanyol kistérségnek nagyobb az éves bevétele, mint nálunk az egész országnak.
Amíg nem használjuk ki előnyeinket, nincs megfelelő ágazati gazdaságpolitika, addig sajnos valóban egyre rosszabb lesz, konkrétan addig semmi oka nem lesz a franknak, hogy pl. a forinthoz képest gyengülni kezdjen.

Alvarez 2011.08.27. 17:08:49

@Meridian74: a szerződésben biztosan benne van, hogy a bank változtathat a kamaton és ez szükségszerű is, ki tud 20 évre előre kamatot garantálni? A huf hitel kamata is folyamatosan változik. A kiszámítási képlet nincs benne, emiatt vagyunk Balkán, de amikor aláírtad, akkor se volt benne. Önként beleegyeztél az önkénybe.

Ezt a 300ft-ot hagyjuk, vicces az összeg.

Szóval továbbra sem tudom, hogy mivel módosít a bank egyoldalúan a szerződésen?

2011.08.27. 17:09:47

@1. Zaphod Beeblebrox:

Igen, lehetne mit kezdeni.
És visszajutunk a dolgok elejéhez:
dilettáns politikusokkal és gazdasági szereplőkkel nem megy. Mert nincsenek meg az egészséges piaci feltételek.

Most őszintén! A fülkeforradalom után a csodafegyverünk az egykulcsos adó!!???
Ugyan már. Olyan ez, mintha a makroegyenletben leállnánk az Y=C-nél.

Ria_ch 2011.08.27. 17:18:28

@pberencz:
Most elpirultam :-) Nem számoltam utánna csak a ge-money bank weboldalán a személyi hitel kalkulátort használtam (minden hitelem tölük van és a kalkulátor eléggé pontos).
A számításkor a hitelbiztosítást bekapcsoltam mert minden hitelt azzal veszek fel.

1. Zaphod Beeblebrox 2011.08.27. 17:26:20

@MikeBoy: Hát igen, az adók tologatása önmagában kevés. Hozzáteszem, hosszútávon én amúgy egyetértek az egykulcsossal, csak hát nem igazán most van a megfelelő helyzet hozzá, rövid távon csak tovább lassítja a növekedést.
A fő gond szerintem amúgy az, hogy az exportunk jó része az eu-ba (azon belül a németekhez) irányul, viszont az emberek, az önkormányzatok frankban vannak eladósodva. Vagyis ami a növekedés szempontjából jó volna (jóval gyengébb forint), az gyakorlatilag azonnal arccal a betonba csapódáshoz vezetne.
Nem igazán látom a kiutat, szerintem simán lehet államcsőd 4-5 éven belül. 1 dolog van talán, ami a külső környezetben jól jönne nekünk: ha a németek újra bevezetnék a márkát, ekkor olyan brutális külker.többletünk lenne a márka erősödésétől, ami előbb-utóbb látszana az árfolyamokon is. Csak hát ez ugye egyrészt fikció, másrészt a németek se hülyék, nem hajtják a fejüket önként a hurokba, megpróbálják rendezni az euro-válságot, kerül amibe kerül.

Alvarez 2011.08.27. 17:29:12

@1. Zaphod Beeblebrox: a magyar mezőgazdaságot azzal teszik tönkre, hogy a termőföld nem adható külföldi tulajdonba. És sikerült kibulizni, hogy még néhány évig így is maradjon.

Ria_ch 2011.08.27. 17:35:19

@Alvarez:
Vettem fel 5 éves autó, illetve motor vásárlási vagy lízing hitelt (max 40.000 CHF). Menete:
1. Bankot felhívom
2. Összeget bemondom, adatokat bediktálom
3. 2 nap mulva postán érkezik a szerzödés
4. Ha az adatok helyesek akkor pár papírom hivatalos másolatával aláírva visszaküldöm. A törlesztörészlet a szerzödésben benne van
5. 3-7 nap mulva a pénz az általam megadott bankszámlán van
6. a számlámon beállítom, hogy az elkövetkezö 3-5 évben havonta mennyit utaljon át a megadott számlaszámra

Ennyi. Az elmult 11 évben x db személyi kölcsönöm volt, de SOHA egyszer sem változott a havi törlesztörészlet. Svájcban úgy tünik nem divat a szerzödésmódosítás ;-)

Alvarez 2011.08.27. 17:41:56

@Ria_ch: azzal nem válaszolsz a kérdésemre, hogy leírod mi van Svájcban. Ezt a témát hagyjuk is, Svájc egy világ legrégebbi és legnagyobb pénzmosodája, könnyű úgy hitelt kihelyezni, hogy van betét dögivel. Egy aprócska dolog kellene az idilli állapot végéhez: töröljék el a banktitkot. Vajon miért nem teszik?

Kivancsi 2011.08.27. 17:45:26

@pberencz: nos abban igazad van hogy 100ft kapsz es egy ev mulva 107 fizetsz vissza akkor az ugynezki mint a 7%-os kamat..

HA!! es itt a HA!!
Egy osszegben Egy ev mulva fizeted vissza..

DE!! es a DE!! :):)
Havi torlesztes eseten mikor a toke is csokken honaprol honapra..
az evvegen kijon hogy 107-et fizettel vissza..
nos ilyen esetben a kamat meguti a evi 10%-os merteket is... vagy meg tobbet is...
Csinalhatsz egy jo kis tablazatot belolle...

Sajna ha ezt valaki nem erti??
Tenyleg jobb ha nem vesz fel hitelt mert csak tobb karosult lesz :):):)

pberencz 2011.08.27. 18:15:37

@Kivancsi:
Ember! Szerintem, ha visszaolvasod a saját írásod sem biztos, hogy érted miről beszélsz!!!

"Havi torlesztes eseten mikor a toke is csokken honaprol honapra..
az evvegen kijon hogy 107-et fizettel vissza..
nos ilyen esetben a kamat meguti a evi 10%-os merteket is... vagy meg tobbet is..."

Ha 1 ÉV alatt 100 egységre ÖSSZESEN 7 egységgel kell többet visszaadni, akkor az ÉVES kamat miért/mitől/hogyan lehet nagyobb 7 százaléknál?????????

Akár úgy is leírhatom Neked, hogy mondjuk januártól novemberig törleszted a tőke legnagyobb részét (összesen 98,08 egységet, havonta 8,916 egységet), majd decemberben, azaz a 12. hónapban, tehát 1 év leteltével pedig a toke maradékát, azaz 2,916 egységet és a 7 egységet, azaz a kamatot fizeted vissza pluszban.
Felőlem eloszthatod 12 felé azt a plusz 7-et, sőt, akár 365 felé is, és arányosíthatod akármihez, de attól még ÉVES szinten 7% marad a 7%!!!

Minek erről táblázatot gyártani? Matematikai alapműveletek...

Ha ezt sem érted, akkor sajnos Te nem hitelkárosult vagy, hanem agykárosult.

gaen 2011.08.27. 18:37:12

@Doktor Kotász: Te biztos vagy benne, hogy Svájcból jön az a hitel? Nem lehet hogy máshonnan? Esetleg nem is frankban, hanem euróban, rubelben dollárban? Mer ha én lennek egy bank feje, hat biztosan nem svájci frankban vennék fel hitelt, hiszen az mindig is menekülő valuta volt. Ha válság van, akkor nagyon el lehet szállni vele,amint az latszik is, ha meg nincs akkor jó a többi is. Viszont elszámoló alapnak remek, mivel stabil. Ezert jó felhalmozni, de nem jó eladósodni frankban. Nem is teszi egy bank sem. Azt meg hogy mit hazudnak nehogy elhidd, mert minden adat titkos, ergo senki sem mondja el neked mi az igazság, én sem tudom.

Meridian74 2011.08.27. 18:48:03

@Alvarez: nekem nem volt vicces az az összeg mikor 21 ezer helyett már 33ezret fizettem, és akkor erre még odatolják a +300 Ft-ot.

Vagy neked igen? Akkor te igazi magyar birka vagy. Rackabirka.

Meridian74 2011.08.27. 18:54:22

@MikeBoy: "Inside job" című filmet ajánlom neked, és abban is a felvezető részt elsőként, ahol a pénzügyi ellenőröket és jogászokat "kilóra" vették meg a izlandi bankok vezetői...

Ha nekem milliárdjaim vannak dollárban vagy EUR-ban, azt csinálok amit akarok.
Egy ideig.

Meridian74 2011.08.27. 18:56:48

@MetálFater: PONTOSAN erről pofázok én is itten.

rajaram 2011.08.27. 18:57:15

@1. Zaphod Beeblebrox: átolvastam a kommenteket, de egyedül te jöttél rá a 22-es csapdájára. A gazdaságnak a gyenge forint lenne érdeke, mert ez nagyobb exporttal, kisebb importtal jár. A lakosság és az önkormányzatok viszont idegen devizában vannak eladósodva, így kénytelenek vagyunk az erős forintot erőltetni, mert különben katasztrófa lenne. Ezzel az egyszerű trükkel terelnek minket a szakadék felé, vigyázva, hogy ne essünk bele, de állandóan a szélén tántorogjunk.

2011.08.27. 19:03:36

@Meridian74:

Hogyne! Biztos Matt Damon fog engem kioktatni közgázból meg egy hollywoodi forgatókönyvíró!
Hagyjuk ezt...

2011.08.27. 19:07:40

@rajaram:

"A gazdaságnak a gyenge forint lenne érdeke,"

A forint viszonylagos ereje gazdasági mutató.
Alapvetően nem lehet "érdek", mert az valami olyat feltételez, hogy komolyan szabályozható. Ez azonban nem kivitelezhető hosszútávon, mert visszaüt.

rajaram 2011.08.27. 19:12:34

@MikeBoy: nem vagyok pénzügyi szakember, de gyakran olvasom, hogy az MNB állandóan beavatkozik, hogy a forint árfolyamát stabilizálja, illetve magasan tartsa.

2011.08.27. 19:22:22

@rajaram:

Igen és ez mindig pénzbe kerül.
Nevezzük ezt finom hangolásnak. Az MNB-nek van némi mozgástere, de nem sok. Amikor az MNB beavatkozik és erősíti a forintot, olyankor gyakorlatilag nő az államadósság. Tehát az erős forintért a jövőben fizetünk. Ezt nyilván nem lehet a végtelenségig erőltetni.
De a forint gyengítését sem, pedig az könnyebben menne. És igen, az jó az exportnak, de hiába.

Meridian74 2011.08.27. 19:38:51

@MikeBoy: Elmondtam már. A pénzt a külföldi bank adja.
1000 EUR-t
Ezt az 1000 EUR-t szépen átváltja 275ezer HUF-ra.
A hitelezésnél meg van adva mennyi tartalékot kell képezni, így pl. 1:20 esetén 19x275000 HUF-ot tolhat ki hitelbe alaphangon az adott bank, de a hitelt elköltik, másnak a számláján megjelenik a banki rendszerben ez az összeg nem 19x hanem akár ennek az összegnek a 200x-sa is megjelenhet mint pénzforgalom, ami 200x19x275000 vagy ~3800x1000EUR pénzösszeg multiplikálódhat, és ennek a kamatai kezd el ketyegni, de maradunk annál hogy csak egy bank van és az nem nála jelenik meg a hitelként felvett pénz újból.
Így az eredeti 1000 EUR helyett neki már 19ezer EUR-ja után ketyeg a mondjuk 5%-os kamat, akkor is ha ez HUFban számolódik el (ekkor 19x275ezer HUF). Nyilván vannak költségek, hisz a hitelügyintéző elkéri a maga kis jutalékát, a pénzintézeteknek is van jó magas működési költségei (hisz a pénzintézetek dolgozói többnyire jól meg vannak fizetve), stb stb.

De ha egy EUR után 5 cent kamata van évenként akkor 19ezer EUR után 19ezer x 0,05EUR = 950EUR a a kamatösszege
950EUR évente, 1000 EUR befektetéssel.

Persze ebből lejön a működési költségek jutalékok.
De mivel a bankok nem egyedülállóan vannak, hanem világszintű hálózatban így még ennél is több jön be, ez már csak az adott bank népszerűségén és kedveltségén múlik mennyi, mert az összpénzforgalom cirka 200x nagyobb lesz és cirka 200x950EUR-ból hasítanak ki-ki a maga piaci részesedése alapján.
Ennek megértésére érdemes megnézni a pénz mint adósság cimű videót abban ez a rendszer tökéeletesen érthetően van elmagyarázva (lehet hogy vannak benne faszságok, de ez a részt konrétumokon keresztül vezeti le, és közéerthetően - ezt érdemes mindenkinek megnéznie és megértenie)

Szóval alsó hangon is az 1000 EUR 400-500EUR-t fialt évente.

Na persze te arról vizionáltál hogy mi van akkor ha a svájci frank eleve nem erősödik hanem folyamatosan gyengül. Ez a kockázat fennállt ezt tudták is, de kb annyi eséllyel, mint két tízoldalú kockával dupla nullást dobni elsőre és csak évente egyszer dobhatsz újra.

De ha mégis ez a forgatókönyv jött volna be, ahogyan pl az én hitelem esetén is, amikor 160-al vettem fel ez szépen pár hónap alatt felment 180-ra majd pár hónap alatt vissza is ment 160-ra, de nem állt meg ment tovább lefele 149-ig utána visszaugrott egy hónap alatt 160-ra, majd ismét szépen lecsorgott 142-ig kb, utána már csak felfele ment.

De amikor a 160 alatt voltam a bank kamatlábat emelt. Többször is.
A kezdőrészletem 22568 Ft volt, egyszer volt 19600, de zömében nem engedték a törlesztőrészletemet 21000 alá menni (összesen 4x volt picivel kevesebb)

22568 vs 19600 vagy 21000 az vajon mennyi veszteség? Eredetileg 13.5% THM mellett? (ref kamatláb ekkor 4,5% volt!) Ami egy évvel később már több volt, mert a ref kamatláb felugrott 5,5%-ra majd egy évvel később 6,5%-ra majd egy évvel később 7,5%-ra? Itt már kurvaanyáztam a bankkal, mivel volt pofájuk személyi kölcsönajánlattal is megkeresni, mivel jól fizető adós voltam, mondták további hiteleket is adnának nagyon szívesen...(!! kb 35%-os THM-el persze)!
Talán csak ezért nem merték tovább emelni a ref kamatlábat, na meg persze már szemet szúró volt hogy a svájci jegybank ref kamatlába ekkor már 0,25% azaz szinte a nullával volt egyenlő...

Szóval egyrészt a bankok jól tudták hogy milyen sávban fog mozogni a CHF, ez kb 145-185 HUF volt. Azt tudták jól 145 alá csak akkor megy a HUFvsCHF ha az alföld közepén hirtelen kiemelkedik egy bazinagy aranyhegy a semmiből...

De ha mégis ez metörtént volna, erre is megvolt a forgatókönyv. Csődöt jelent a leánybank és minden ami kivonható még belőle azt kivonják.
Belefért volna simán a 1000 EUR befektetére vetített 400-500 EUR per év nyereségbe.

Amúgy meg nem így történt hanem a CHF elszállt 185 fölé és ott is maradt. Ez viszont EXTRA NAGY nyereség a bankoknak, hülyék lennének nem kihasználni a helyzetet, amit amúgy valamelyest ők maguk generáltak.

1. Zaphod Beeblebrox 2011.08.27. 19:48:01

@rajaram: köszi az elismerő szavakat.:) Ezzel együtt azt gondolom, hogy elég sokan látják, hogy ez a legsúlyosabb gond (szerintem még sok politikus is), csak nem tudnak mit tenni ellene.
Tulajdonképpen ez történt a görögökkel, portugálokkal, spanyolokkal is, sőt valamennyire az olaszokra is igaz (ők sem bírnak már 1-1.5%-nál jobban nőni). Az EU-nál ugye alapelv az integráció, tehát a nemzetgazdaságok teljesítményének elvben közelednie kellene egymáshoz. Így a déli országok és Kelet-Európa gazdaságai folyamatosan jobban kell növekedjenek, mint pl. a német / holland / francia, stb. Viszont ez ugye magasabb inflációt is jelent (Balassa-Samuelson hatás).
Nem is volt ezzel túl sok gond, amíg nem vezették be az eurót, azóta viszont a déliek folyamatosan elveszítették versenyképességüket, hiszen pl a görög exportőr kiadásai jobban nőttek mint a németé (hiszen délen magasabb az infláció), viszont Görögország nem tud leértékelni, emiatt a görög termék versenyképtelen.
Minden országra igaz ez, ahol főként az export húzza a gazdaságot. Nekünk jó lenne egy kicsit elkezdeni belső piacra is termelni, de most sajnos képtelenek vagyunk rá, meg persze piac sincs, hiszen nincs pénz.

Meridian74 2011.08.27. 19:48:10

@pberencz: Ezért van a THM hoyg megmutassa valójában mennyi kamatot is fizetsz. Mivel a hitelbe kapott pénzt nem egy összegben fizeted vissza a hitel lejártaokor, hanem már menet közben is már törleszted ez azt jelenti hogy nem a teljes összeget kapod a teljes időre. Csak egy részét, méghozzá folyamatosan csökkenő részét.

Ha kapsz 1000 Ft-ot és 12 részletben kell visszafizetned havi 100 Ft-tal, akkor az év végén 1200 Ft fizetsz vissza, akkor úgy vélheted 20% volt akamat de valójában nem, mert az 1000 Ft-ot te csak 1 azaz EGY hónapig hazsnáltad, utána fizetned kellett 100 Ft-ot így már a következő hónapban már csak 900Ft használhattál, a következőben már csak 800-at stb stb stb. A THM így bőven 60% fölött lenne, nincs itt most nálam a képlet ha valaki akarja számolja ki, de a lényeg hogy nem 20% a kamat, hanem jóval több.

Pl én 4,5%-os kamatra vettem fel az autómra hitelt, öt évre, 60 hónap törlesztéssel. Így a THM 13,43% -lett.

4,50% vs 13,42%

Így már érthetőbb?
Persze a THM-be bele kell számolni azokat a költségeket is, mint pl mikor később elkezdték a postai csekkeket is kiszámlázni 300Ft-al havonta....

szgy 2011.08.27. 19:49:24

@Salata:

"1. Miota emlekedik a svajci frank?
Szinte azota amiota, kivettetek a bankokra a mrdos bankadot."

nem igaz. kb. 2007 év vége óta szinte megállás nélkül ebbe az irányba megy.

"2. Altalaban melyik idoszakban magas a CHF?
Hat szinte minden honap 1-je es 18-dika kozott"

nézz meg egy árfolyam-grafikont, meglátod hogy igaz-e vagy nem. én úgy látom semmi összefüggés nincs.

"3. Miert?
Mert ezen idoszakban vonjak le az osszes chf alapu hiteleket"

nem igaz. a hiteleknél a felvevő megválaszthatta melyik napon akarja törleszteni. egyébként 1-18 majdnem az egész hónap.

"a frankot tartsak magassan"

még a svájci jegybank is azt mondta hogy nincs annyi pénz amivel vissza tudnák fogni a frank árfolyamát. akkor magyarország nem kevés ehhez egy kicsit?

"egyetlen egy valuta azaz a CHF arfolyama naponta tobb 10 akar 30 ft okat valtozik, kulonbozo dolgokra hivatkozva. Akkor a tobbi valuta arfolyama miert csak 1-2 ft ot mozog?"

azért mert az "a többi" valuta és nem a CHF.

a svájci gazdasági adatok, események a svájci pénzt mozgatják, az amerikaiak az amerikai pénzt, stb.
a "többi" is szokott nagyot mozdulni.

Meridian74 2011.08.27. 19:49:44

@MikeBoy: nem kell téged kioktasson senki. a vallásos emberek meggyőződésével rendelkezel.

Alvarez 2011.08.27. 19:51:46

@Meridian74: ha ez a színvonal, akkor inkább hagyjuk.

Azért tartom reménytelennek ezt a hiteles dolgot, mert az adósok képtelenek elismerni, hogy ők bármiben is hibáztak volna. Érdemes megnézni a origo-s videot, szegény Bíró Ica még hibázott annyiban, hogy hitt a bankoknak, de a mögötte álló hölgy már ebben sem.
Ha valaki nem mer szembenézni azzal, hogy mit rontott el, akkor nem tud fejlődni, és mindig is kopasztani fogják.

www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20110826-hiba-volt-hogy-biztunk-a-bankokban-elolanccal-tiltakoztak-a.html

2011.08.27. 19:53:15

@Meridian74:

Leírom még egyszer és utoljára!
Ha valaki a CHF erősödésen akar meggazdagodni annak nincs szüksége arra, hogy hitelezzen bárkinek is bármit. Fölösleges csalás és fölösleges bonyodalom amiket írsz.

"a persze te arról vizionáltál hogy mi van akkor ha a svájci frank eleve nem erősödik hanem folyamatosan gyengül. Ez a kockázat fennállt ezt tudták is, de kb annyi eséllyel, mint két tízoldalú kockával dupla nullást dobni elsőre és csak évente egyszer dobhatsz újra."

Én nem vizionáltam semmiről. De annyit hagy jegyezzek meg, aki előre látta ezt a frank erősödést, vagy egyáltalán az erősödést az nagyon gazdag ember. És annak nem kell hiteleznie semmilyen deviza alapú hitelt, hanem megjátszania ezt a határidős piacon.

Leírtam a problémákat, de egyikre sem reagáltál, mert nem tudsz. Írogatod itt a számokat tök fölöslegesen, de valójában egy bonyolult és tök fölösleges adminisztrációs csalást akarsz végrehajtani, ami ugye egy bank esetében nagyon látványos tud lenni.

Amennyiben egy bank megteheti, hogy 100 mrd Ft deviza alapú hitelt folyósít, miközben ezzel szemben NULLA mértékű deviza vásárlást tud csupán igazolni, akkor az bármit lekönyvelhet amit akar.
Még azt is, hogy megnyitja a 48756312-es számlát és közli, hogy ezen van 1 milliárd euro. Én ezt tenném és nem nyavalyognék fölöslegesen deviza hitelesekkel.

2011.08.27. 19:59:10

@Meridian74:

Nem!
Egyszerűen veled szemben nem hollywoodi filmekből merítem a tudást.
A vitát lezártam veled.

Kivancsi 2011.08.27. 20:13:47

@Meridian74:
felesleges....
Pberencz kollega ezt NEM erti....

ezert van a sok hitelkarosult :):):)

7%-ot akar fizetni.. azt annyit is fog...
a tobbiert meg jon majd a vegrehajto!

:):):)

pberencz 2011.08.27. 20:26:07

@Meridian74:
Ez teljesen világos, ezt eddig is értettem, tudtam, tisztában voltam vele.

Az egésznek az volt a lényege, hogy svájcban a bank aszongya: "Itt van 10000 chf, 1 év múlva ilyen és ilyen törlesztőkkel fizess vissza nekem 10752 chf-ot. Ez 13% kamat, tessék!"

Erre írtam én, hogy ez kb 7,5%, éves szinten, ami nem vészes, mert nálunk ennek simán hatszorosa a kamat (és nem a téháem).

Kb arra próbáltam rávilágítani, hogy bemondja a bank a nagy számot és közben -kvázi "magyar felfogással"- feleannyi az 1 év alatt végülis ténylegesen kifizetett plusz költség (nincs is más kisbetűs költség).
Míg nálunk ez úgy működik, hogy bemondja a bank a kis számot (ami hatszorosa a svájcinak), de valahogy végül mégis kb másfélszeres összeget fizet ki az ember összességében, mindenestől (néhány kisbetűs bekezdés jóvoltából).

Tehát 100 egységre 7,5% (svájc) vs 100 egységre 48% (mo), mindkettő éves szinten, saját valutában a ténylegesen kifizetett összegek tükrében.
Kb tökmindegy, hogy az egyik egy bizonyos számítás szerint 13%, mert az alapján a másik sem 48, hanem jóval több.
Az egyik úgy "ver át", hogy közben a frankót mondja, de józan paraszti ésszel számolva nem foszt ki, a másik meg úgy ver át ténylegesen, hogy azt hiszi az ember, nem fosztják ki, de, ha egyszer véletlenül kiszámolja, akkor rájön, hogy a borsodi uzsorások sem sokkal rosszabbak, csak nekik nem annyira jó a pr-juk...

Meridian74 2011.08.27. 20:55:39

@Alvarez: Mondjuk ez az élőláncos tüntetés egy vicc, Bíró Ica meg pár celeb megnyilvánulása még röhejesebb.. mintha ettől bármi is változna.

Meridian74 2011.08.27. 20:59:51

@MikeBoy: leírták előttem, egy linket is adva hozzá.
"...A hiteleket forintban adták, forintban törlesztik, a deviza csak egy elszámolási mód, ami a bankok – és az alkalmazottak – extra nyereségét és biztonságát szolgálják, de nincs mögötte valódi költség..."

"Az Orbán-kormány tudomásul vette a várható elszegényedést, nyomortelepeket kezd építeni, ahova kitelepítik az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált, eladósodott, kifosztott lakosságot. A bankok rövidlátóak, mert ha nem lesz fogyasztás, visszaesik a termelés, növekszik a munkanélküliek száma, a gazdaság összeomlik, az a bankoknak sem jó"

Ehhez én csak annyit tennék hozzá, hogy a háttérben lévő nagy ankok csak röhögnek ezen, nekik mit számít egy tízmilliós amúgy is gyenge pici piac összeomlása? Semmit sem. Sőt Ennek köszönhetően éppen azt nézik mi az amire így rátehetik könnyen a kezüket. Mi az amit még megszerezhetnek.

A görögöknél rögtön felvetették, adjanak el pár szigetet. Azaz árulják az országot kilóra...

2011.08.27. 21:22:50

@Meridian74:

Előtted is leírták a hülyeséget!
Még be is linkelték.
Ettől az még hülyeség lesz.

Ez egy csalás. Egy olyan csalás, aminek semmi értelme. A legegyszerűbb vizsgálat megbuktathatja.
A PSZÁF elnöke félisten lenne, ha ilyen bankok léteznének, mert bármikor megbuktathatja bármelyiket. Gyakorlatilag azt csinálna velük amit akarna. És ez igaz így a politikusokra is.
Ugyanis létezik olyan, hogy könyvelés. Egy ilyen bank esetén a passzíváknak és aktíváknak semmi köze nem lenne egymáshoz.

Ráadásul ennek a csalásnak csak akkor van értelme, ha a svájci frank jelentősen erősödik. Ha gyengül vagy stagnál, akkor egy nagy SEMMI! Sőt, hatalmas bukta.

Ráadásul az CHF behazudása miatt valójában ezek egyszerű forint hitelek. Az igazi forint hitelek ekkor micsodák? Azoknak azonnal semmi értelme, hisz olyan magas a kamatuk ezekhez a devizának nevezett forint hitelekhez képest, hogy nyilvánvalóan semmi értelmük, mert ha lenne, akkor ezekből a CHF forinthitelekből akkor lehetne nyereséges hitel, ha a THM-je megelőzné a forint hiteleket, amihez visszatérve extrém magas CHF erősödés kell.

Még hányféle módon magyarázzam el, hogy ez egy hülyeség?

Ja igen! Említettem a jelenleg kb. 500 mrd-os extraprofitot hogyan tüntetik el majd a bankok??

TRIVIÁLIS, hogy a CHF ilyen mértékű erősödésével egy ilyen bank elemi érdeke, hogy az adós fizetni tudjon! Vagyis eszébe nem jutna bármilyen kamatot vagy költséget növelni még (amivel a becsődölést kockáztatja), hisz ott a brutál profitja az árfolyamnyereségen. No de nem ez történt, ami ez esetben teljes öngól egy banktól és teljes ellentmondásban van a verzióddal. Mintha levágná az aranytojást tojó tyúkot.

Elég lesz végre??

De hová tűnt Columbo felesége? 2011.08.28. 00:33:00

@Ténytár:

Igazad van, az állam választhatott, és rosszul választott.
A rövidtávú cél (3% hiány) tartásához szükséges pénzgyűjtéssel egy sokkal nagyobb problémát engedett rá az országra.

Nagy szivacs lesz ez még sokáig...

De hová tűnt Columbo felesége? 2011.08.28. 01:04:11

@MikeBoy:

Figyelj Mike, engem nemigen érdekel, mit ír a net a fenti kérdéskörökről, sokkal inkább érdekel és érdekelt egyetemista koromban is, mit írnak a könyvek.
Ismerem a tanított elméletet.

De itt nem erről van szó. Van egy csomó furcsaság emögött a buli mögött.

Adott egy bank, ami meghatározott arányban helyezhet ki hitelt.

Frankot vesz vagy kölcsönöz, majd ezt helyezi ki forintban (deviza-alapú hitel). Neki ugye fankja van (amit vissza kell fizetnie 0,5-3 év alatt) de forintban helyezi ki.

Honnan van a forintja? Visszaváltotta a fankot forintra? De akkor mitől deviza alapú ez a hitel?

Igaza van Róna Péternek, ez egy rossz termék, és ki kell vizsgálni a kamatszámítás módhát, képletét.

A pszáf meg nyaljon sót.

De hová tűnt Columbo felesége? 2011.08.28. 01:19:20

@Doktor Kotász:

Értem amit írsz, de:

a devizahiteles vonatkozásában a hitelnyújtás-türlesztés forintban történik, a CHF az elszámoló, háttérvaluta.

2011.08.28. 10:28:50

@Zébácsi:

A tankönyv az még jobb, de alaptudást a netről is lehet szerezni és egyszerűbb. ezért írtam a netet.
A hitel attól deviza-alapú, hogy a hitelpénz devizában teremtetett és devizában fog megszűnni.

Ha bank forint hitelt ad, akkor forintot teremt. Ezt hitelezi, majd amikor a forintot visszafizeti az adós azt megsemmisíti.

Ha a bank deviza-alapú forint hitelt ad, akkor egy bank aki képes azt a devizát teremteni hitelez a mi bankunknak (tehát a mi bankunk devizát vásárol és most közvetve így teremt pénzt), majd azt igen átváltja forintra és továbbhitelezi nekünk. Az adós forintot fizet vissza és ezt a bank átváltja devizára visszafizeti a hitelező banknak és így semmisül meg a pénz.

Miért jó ez? Mert a deviza alapkamata kisebb, mint a forinté, és így a hiteles is kevesebb kamatot fizet. Ugye a forinthitelek kamata mindig nagyobb.

Miért rossz ez? Mert árfolyam kockázatos a devizahitel. Vagyis, ha a Ft árfolyama gyengül a CHF-hez képest az egyszerű szorzóval növeli a törlesztendő tőkét, míg ilyen a forinthitelnél nincs.

Mikor érdemes devizahitelt felvenni és miért lett bukta?
A kockázat miatt nem tudsz előre sok mindent, de nincsenek csodák. Az azonos forinthitel az irányadó!! Magyarul úgy kell kalkulálni, ha fel tudnád venni a forinthitelt akkor felveheted a CHF-et is! Ezt kellett volna tudniuk a "deviza pancsereknek" és nem igazán elvárható ez. Az, hogy ezt az árfolyamkockázatot hogyan kalkulálják arra ez lett volna az egyetlen mód.

Rövid vagy középtávon talán lehetne nagyobb kockázatot is vállalni, de itt nem erről van szó általában. Ezek hosszú távú hitelek.

Hogy kellett volna az egészet szabályozni.
Szigorúbban:

1. A bankoknak azt kellett volna figyelni, hogy az ügyfél tudná-e fizetni a forinthitelt. És, ha igen, akkor felveheti devizában is. Ezzel minimalizálva lenne a nemfizetés kockázata. Ha most max ezren lennének a nemfizetők ,akkor kit érdekelne!!?

2. A fedezethez képest felvehető maximális hitel szigorúbb szabályozása. Vagyis F-et érő ingatlanfedezet mellett mondjuk max F/2 vagy még kevesebb devizahitel adható. Ezt úgy lehet szabályozni, hogy a bank csakis a fedezet mértékéig kártalaníthatja magát törvényileg, ha az adós nem fizet, minden más az ő vesztesége. A bankok rögtön tökéletesen húznák meg a határt maguktól.

És igen, ez egy hibás termék volt! És nem csak a kamatszámítás miatt.

Alvarez 2011.08.28. 11:20:13

@MikeBoy: az, hogy a hitelfelvevők "pancserek" az nem a termék hibája. Aki képes volt reálisan gondolkodni, az sokkal jobban járt a chf hitellel, mint a huf-fal. Épp emiatt értelmetlen, hogy ellehetetlenítették a devizahitelt.

2011.08.28. 11:52:02

@Alvarez:

De igen! A terméknek több hibája van!
Azt írtam, ha elolvastad, hogyan kellett volna az egészet szabályozni és nem azt, hogy a deviza hitel nem jó.

"Aki képes volt reálisan gondolkodni, az sokkal jobban járt a chf hitellel, mint a huf-fal."

Ez nem igaz! Először is a dolognak még nincs vége! Aki 10+ évre vett fel hitelt annak mit is mondasz most az 5 év múlva esedékes frank árfolyamról?

Nem értetted meg amit írtam! Gyakorlatilag a Ft és a CHF hitel között nincs különbség. Az egyik egy kvázi annuitás. A másik elvben egy alacsonyabb törlesztős kvázi annuitás árfolyamkockázattal. Maga a kockázat értéke nagyjából akkora, mint a két annuitás közti különbség.

Kérdés:

Minden egyéb azonos feltétel mellett (ceteris paribus)100 a Ft hitel részlete 99 az azonos CHF-é. Melyiket veszed fel? A forintot természetesen!

100-99 Biztos a Ft hitel a jobb
100-98 Biztos a Ft hitel a jobb
100-97
100-96
.
.
.
.
100-50 ???
100-49 ???
.
.
.
.
.
100-1 Biztos a CHF a jobb

Áruld el nekem! Hol van a forduló pont abban a sorba itt fent??? Úgy a reális gondolkodás jegyében... ;-)))

2011.08.28. 11:55:23

@MikeBoy:

Ha véletlenül nem tiszta.
100 mindig a Ft törlesztője és ahhoz képest szépen csökken a CHF indulási törlesztő, miközben minden más feltétel azonos.
Szóval mikor is lesz jobb az a CHF hitel és ezt honnan is tudja a reálisan gondolkodó?

Ezres Klub 2011.08.28. 12:48:29

@szgy:
A chf azóta emelkedik, amióta az emberek felvették a deviza alapú hiteleket, és általában minden hónap 1-10 között magasabb, mint 20án. Ezt onnan tudom, hogy a kolléganőmtől 10én mindig -minden egyes hónapban- magasabb árfolyamon veszik le, mint tőlem, aki 20án fizet.
Ráadásul a bankok annyira be akarják hozni a bankadót, hogy amikor augusztus elején /nem tudom pontosan melyik nap/ napközben felment az árfolyam 257-re, az e-betűs bank, ahol a barátnőm középvezetőként dolgozik, a lehető legmagasabb /értsd: 257-es/ árfolyamon vették le a törlesztőrészleteket, pedig a publikált árfolyam aznap 254 volt. Nyilván senki nem tud utánaszámolni, mert annyira zavaros az egész, és mindig mindent megmagyaráznak.
Sajnos se a bankoknak, se a politikusoknak nem érdeke tisztázni, hogy melyik tétel mit takar, és milyen árfolyamon kellene levenniük a törlesztőket, miért chf-ben számolják a kezelési költséget stb, az emberek pedig sajnos nem tudnak kiállni a saját érdekeikért.
Látszatintézkedések és demagóg megnyilvánulások helyett ésszerű megoldásokkal kellene előállni, nem azt publikálni, hogy mekkora segítséget nyújt a jelenlegi kormány a bajbajutottaknak, illetve az mszp részéről, hogy felül kellene vizsgálni, hogy miért hárítják át a bankok az árfolyamkockázatot az ügyfelekre. Az intézkedések sikerét abban lehet lemérni, hogy hányan élnek a most felkínált árfolyamrögzítés lehetőségével. Szerintem kevesen. Tehát nem ér semmit, valami mást kellene kitalálni.

szgy 2011.08.28. 13:21:16

@Ezres Klub: az a gond ezzel a megfogalmazással hogy éveken át folyamatosan vették fel az emberek a devizahiteleket, a chf az usd-al vagy euróval szemben hosszútávon kis visszatérésekkel ugyanebben az irányban mozog 1992 ill. 2001 óta.
a magyar devizahiteleseknél erősebb hatások is érik a svájci gazdaságot vagy pénzügyet.

nem vagyok az összeesküvés elméletek híve, de sajnos egy pillanatig sem kétlem hogy a bankok mindent megtesznek azért hogy a számukra legelőnyösebb áron fizettessék ki a részleteket, illetve hogy tudatlanságban tartsák az érintetteket.

a többivel teljesen egyetértek, nagyon ideje lenne már egy hatékony lépésnek. átfogó szabályozásnak és vizsgálatnak a zavar tisztázása érdekében. ha valaki meg akarja nyerni a következő választásokat, biztos nagy jó pont lenne "a bank, a külföld meg a magántőke" megregulázása.

az árfolyamkockázat áthárítása devizahitel esetében szerintem teljesen logikus, kb. annyira mint ahogy nem akarom a boltból elvinni a cukrot 180-ért mert két éve annyiba került. ott sem fogja a kereskedő kifizetni helyettem az árkülönbözetet.
az összes többi kockázat áthárítása viszont már joggal vethet fel kemény kérdéseket, pl. hogy a viszik az ingatlanfedezetet töredékáron akkor utána miért akarják még a maradékot is behajtani? vigyék a fedezetet és kész, vége. ha akkor az ingatlan elég volt nekik fedezetként akkor később ne akarjanak még annál is többet, főleg ha annyira embertelenül bénák hogy nem tudják még a piaci ár közelében sem eladni. vagy kötelező legyen piaci áron beszámítaniuk, attól függetlenül hogy mennyiért adják el. így az értékbecslő-végrehajtó maffia is kapna egy jó nagy pofont. kicsit belenyúlnának a mélyébe biztos jónéhány ember hűvösre kerülne, pl. a rendőrségi segítséggel végrehajtott törvénytelen kilakoltatások miatt.

szgy 2011.08.28. 13:27:47

valahol azt hallottam hogy a bankok részéről egyoldalú szerződésmódosítást 2001-ben a fidesz kormány szavazta meg. nem tudtam még utánajárni hogy tényleg így történt-e. ha igen, azt hiszem túl sok jóra nem számíthatunk ami a hatékony lépéseket illeti.

Ezres Klub 2011.08.28. 14:06:53

@szgy:
Igen, most rákerestem, és több helyen is írnak róla, hogy a fidesz szavazta meg anno.
Sőt azt is megtaláltam, hogy az a pont, hogy a bank az ingatlan értékén felül nem követelhet több pénzt, már a tárgyalássorozat elején kikerült a javaslatok közül. Hát valahogy viszonozni kellett a kampányidőszakban a bankok által nyújtott segítséget.

szgy 2011.08.28. 14:39:57

@Ezres Klub: ha nem lépnek ebben az ügyben megelőlegezem hogy bele fognak bukni. lehetnek akármekkora népnemzeti rendszerben együttműködő kétharmad kormány, ha egy ilyen egyre súlyosabb társadalmi problémában a bankok visszaéléseit támogatják az emberekkel szemben, óriási bukás lesz. ez szerintem még azokat is felháborítja akik úgy gondolják hogy "adós fizess ha voltál olyan hülye hogy felvetted a hitelt".

elég ironikus hogy addig védik az embereket amíg el tudják szedni a pénzt. a nemzeti nyugdíjvédelmi megbízott is hogy megvédte az emberek nyugdíját, lett belőle néhány ezer milliárdjuk. ebből nincs különösebben pénzük, nem is nagyon törik magukat hogy megvédjék az embereket úgy mint az "eltőzsdézett" nyugdíjpénzeik esetében.

laposhal · https://plakatfiu.com/hu 2011.08.28. 14:53:08

Pár dolog, bár egyetértek, hogy a hitelt fizesse meg az adós:
1. Akik devizaalapú (vagy bármilyen más) kölcsönt vettek fel a Kádár rendszerben nevelkedtek, még ha jól képzettek is, pénzügyi oktatást soha nem kaptak, ha meg nem jól képzettek, esélyük se volt átlátni a dolgokat, márpedig a hitelfelvételt nem kötik diplomához. Ennek a válságnak az egyetlen pozítiv hozadéka az lesz, hogy az emberek lassan kezdik megtanulni, hogy működik a pénzügyi rendszer, csak kicsit drága a tanuló pénz.
2. A bankok nem nyújtottak tisztességes tájékoztatást. Aszerződsé érthetetlen jogi nyelven van írva. Én egy közvetítőn keresztül vettem fel hitelt, meg van még anno az emailezésünk, nem hazudott, de forint alapú hitelt sem ajánlgatott, és nem hívta fel a kockázatokra a figyelmet. Ha az embert megműtik, akkor előtte alá kell írnia, hogy ismeri a műtéti kockázatokat. Ezen felül a szerződésbe nekem, állampolgárnak nem volt beleszólásom, vagy elfogadtam, vagy nem, de addigra már ugye aláírtam az adásvételit illetve kifizettem a foglalót, ugyhogy sok választás nem volt. Kölcsönszerződés tervezetet előre nem kaptam.
2. A legutóbbi jelentés alapján több mint 500 000 család vett fel LAKÁSCÉLÚ hitelt, ennek fele deviza vagy devizaalapú, és "a lakáshitelesek több mint kétharmada nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben". Tehát a plazma TVs kommenteket sztem felejtsük el, nem ők vannak többségben, és bajban sem.
3. Az, hogy nincs mögötte deviza, csak a devizaalapú hiteleknél merül fel, nem lehet tudni milyen mértékben, mert ezt a bank nem közli. Ezt valóban több szakember leírta már.
4. Ha nem oldódik meg a helyzet valóban mindenki szívni fog: aki képzett az ki fog vándorolni az országból, hogy devizában keressen és abba tegyen félre külföldön, hogy ne szívja meg végleg. Aki a legalján/közép alján van, az teljesen lesüllyed, tovább növelve a kevés adófizető terhét. Akinek van hitele, de nincs gyereke, nem is fog vállalni, vagy többet vállalni, ha egy már van neki. Senki nem fog fogyasztásra költeni, csak annyit, amennyit muszáj.
5. A bankokba vetetett bizalom már most a béka segge alatt van, ezért kéne nekik is felébredni és kicsit váltani: így azt érik el, hogy 1) többet senki nem fog hitelt felvenni, 2) aki teheti viszi el a pénzét az országból, vagy aranyat vesz, a hosszú távú befektetések száma már most is drasztikusan csökken. Egy rosszabb verzióban az embereknek elege lesz, kimennek az utcára és elkezdenek ablaküveget betörni meg gyújtogatni. A magyar türelmes nép, ugyhogy sztem még ehhez sokat kell tenni de nem elképzelhetetlen, ha bankok így kommunikálnak és ilyen rugalmatlanok és átláthatatlanok maradnak.
6.Zapod B.nek sztem is mindenben igaza van.
7. Az egész poltikai elit felelős a helyzet kialakulásáért.
8. az árfolyamrögzítés megint csak a bankoknak lesz buli (nem fix kamatozású, hanem bubor alapú kamatos kamatú kölcsön, még a 3 év alatt is!
9. Mondja már meg valaki, hogy az önkormányzatok hogy vehettek fel CHF alapú kölcsönt???? az OK, hogy a lakosság hülye, de ugye a apoltikusokat azért fizetjük hogy ne legyenek azok. Hol vannak ezért a felelősők??

Ezres Klub 2011.08.28. 17:12:47

@szgy:
Magyarországon mindenki ismer olyat, vagy éppen saját maga az, aki devizában adósodott el. Sajnos a kormány elkalkulálta magát a látszatintézkedésekkel, mert ha államosítják a nyugdíjakat, nem segítenek -sőt! keresztbe tesznek- a devizahiteleseknek, a társadalomban megerősödnek a radikális erők /jobbik stb/ Remélem ebbe mindenki belegondolt, hogy az igazi katasztrófához vezet majd. Mindenki csak az előtte álló 4 évben gondolkozik, kicsivel se tovább.

Alvarez 2011.08.28. 19:02:48

@MikeBoy: "Maga a kockázat értéke nagyjából akkora, mint a két annuitás közti különbség."

Ez akkor lenne igaz, ha a diszkont kamat mértéke állandó lenne az annuitásban. Viszont a huf kamat lényegesen nagyobb ingadozást mutatott az elmúlt 20 évben, mint a chf, tehát a kamatkockázata magasabb. Ez alapján is azt állítod, hogy a chf hitel a kockázatosabb? Mert én nem vagyok benne biztos.

A reális gondolkodás alatt azt értettem, hogy pl. biztonsági tartalékot képezzen a kockázat kivédésre. Mondjuk úgy, hogy a huf-chf törlesztő különbséget megtakarítja (akár chf-ben is) és akkor használja fel, ha baj van. A futamidő végén pedig örül, mint majom a farkának.

2011.08.28. 19:46:18

@Alvarez:

Nézd! Ha teljesen más malomban őrlünk egy idő után felesleges a beszélgetést folytatni.

Egyébként elvi trivialitás, hogy a CHF hitel kockázatosabb. HA nem így lenne és még a törlesztője is alacsonyabb lenne a megegyező FT hitelnél, akkor az Ft hitelnek semmi értelme nem lenne. Nem is lenne ilyen a piacon.

A CHF hitelben ÁRFOLYAM kockázat van. A FT hitelben nincs! Ez az a kockázat amiről én beszéltem.
Amit te írtál az kamatkockázat. Ez nagyrészt eleve bele van építve a Ft hitel kamatába. Így nem is igazán kockázat. Habár lehet, hogy vannak olyan esetek amik módosíthatják a Ft hitel törlesztőjét is. Az viszont szinte biztos, hogy ez hasonlóan beépül a CHF hitel kamatába is, mert ez azt jelenti, hogy kezd elszállni az országkockázat.

A lényeg és hangsúly az árfolyamkockázaton van.
Ahogy fent írtam, ha azonos Ft hitel törlesztője 50 a CHF-é 35, akkor mi az a 15 különbség? Ha ezt nem tudjuk megmagyarázni, akkor nincs olyan, hogy Ft hitel.
Ez a 15 különbség nem más, mint a kockázat a két hitel között.

Alacsonyabb törlesztő + Kockázat = Magasabb törlesztő

Csúnya képlet, de nem tudom másként magyarázni, hogy érthető legyen. A kockázat vagy bekövetkezik vagy nem. Ezt nem tudjuk. Sőt a mértékét sem. De biztos, hogy ennek a kockázatnak van egy számszerűsíthető mértéke amit a törlesztők mutatnak.
Miért? Mert a Ft hitelben ez a kockázat NULLA! Vagyis, ha az azonos Ft és CHF hitelek kezdő törlesztői azonosak lennének, akkor biztos, hogy a Ft lenne a jobb.
Ez a 100-100 kiindulás a kérdésemben amit kihagytál.
Ha a CHF törlesztő 1 akkor biztosan a CHF hitel a nyerő, mert ha mégsem így lenne az teljes országcsődöt jelent. Ez a 100-1 szélsőséges másik oldal. És itt tutira a CHF hitelt kell felvenni.

Még egyszer a kérdésem: Bemész bankba és tudod, hogy van Ft hitel amit felvennél, de 100 a törlesztője és azt mondják van helyette CHF.
De még nem nézted meg annak a törlesztőjét.
Tudod, hogy 100-100 Ft/CHF esetén nem a CHF-et választod. Tudod, hogy 100-1 Ft/CHF esetén a CHF-et választod.
Most akkor kezdj el szépen lépegetni egyesével (100-1, 100-2, 100-3) és mondd meg nekem, mikor vált a Ft hitel CHF-be?

Ha ezt nem tudod megmondani! Márpedig igen meglepne, ha megtudnád (miközben biztos van ilyen váltás), akkor az két dolgot jelent:

1 Bármit tol eléd a bank (mondjuk 100-70) a Ft és a CHF hitelek NEM különböznek egymástól (Törlesztő(CHF) + Kockázat = Törlesztő (HUF)).

2. 1-esből következik, ha nem vennéd fel a HUF hitelt nem szabad a CHF-et sem (na ennek megsértése miatt van gáz most). Ez kicsit összhangban van azzal, amit írtál a különbség megtakarításáról.

Alvarez 2011.08.28. 20:31:30

@MikeBoy: attól még érdemes vitatkozni, ha eltér a véleményünk bizonyos kérdésekben.

Ha huf törlesztője is változik, csak nem havonta, hanem úgy tudom évente, de mivel sose vettem fel hitelt, ezt tudom biztosan. Viszont vannak a piacon olyan átlátható és tisztességes hitelek (pl. Axa), ahol a kamat Bubor+x% . Így folyamatosan változik, még az is lehet, hogy napi elszámolású.

A kérdésedre most ne tudom a választ, ehhez érzékenységvizsgálatot kéne végezni a hitel nettó jelenérték függvényre. Ebben valószínűségi változóként szerepelne a kamat, árfolyam, jövedelem, ingatlanpiaci változások, stb. Monte-Carlo szimulációval kapnánk egy sűrűséggörbét, amit a saját kockázatvállaló hajlandóságom szemüvegén keresztül értékelnék ki.

Szerintem nem lenne nagy durranás összeállítani egy ilyen programot. Már csak azért is hasznos, mert a versenyzőnek el kell gondolkoznia, hogyan tudja megbecsülni a jövedelme várható értékét 20 éven keresztül. És ha a végén túl nagy valószínűség jön ki a bukásra, akkor kezelje a kockázatot.

2011.08.28. 21:03:57

@Alvarez:

"A kérdésedre most ne tudom a választ, ehhez érzékenységvizsgálatot kéne végezni a hitel nettó jelenérték függvényre. Ebben valószínűségi változóként szerepelne a kamat, árfolyam, jövedelem, ingatlanpiaci változások, stb. Monte-Carlo szimulációval kapnánk egy sűrűséggörbét, amit a saját kockázatvállaló hajlandóságom szemüvegén keresztül értékelnék ki. "

Most már legalább tudjuk, miért nem várható el átlagembertől az, hogy felmérje a devizahitel kockázatait. Egyet megtehetett volna. Azt, hogy az Ft-vel megegyezőnek feltételezi a CHF-et. De ugye a bank azt mondja, kell 3 milla? 50 Ft/hó. Nem tudod fizetni? Vedd fel CHF-ben. Tudod? OK! Na ez hazugság és átverés. Népbutítás. Ami most folyik az meg még rosszabb.

nekemtene 2011.08.29. 01:08:15

@MikeBoy: (és Alvarez)

"
100-99 Biztos a Ft hitel a jobb
.
100-50 ???
.
100-1 Biztos a CHF a jobb

Áruld el nekem! Hol van a forduló pont abban a sorba itt fent??? Úgy a reális gondolkodás jegyében... ;-)))"

Pontos érték nem adható meg, mivel az árfolyam véletlenszerűen szóródik egy középérték körül. De triviális és viszonylag jó közelítést lehet találni - ha a mindenkori árfolyamot a várható értékén veszed figyelembe. Ez pedig az infláció-arányból kijön (pl. ha a forint inflációja 8%, a franké 0 körül, akkor a legvalószűbb esetben szűk 10 évente duplázódik a frankárfolyam).

A kamatkockázat amúgy mindkét esetben megvan, a forintnál a nagyobb szóródás, az átláthatatlanabb franknál meg a bank könnyebb nyerészkedése miatt.

"Még egyszer a kérdésem: Bemész bankba és tudod, hogy van Ft hitel amit felvennél, de 100 a törlesztője és azt mondják van helyette CHF.
De még nem nézted meg annak a törlesztőjét.
Tudod, hogy 100-100 Ft/CHF esetén nem a CHF-et választod. Tudod, hogy 100-1 Ft/CHF esetén a CHF-et választod.
Most akkor kezdj el szépen lépegetni egyesével (100-1, 100-2, 100-3) és mondd meg nekem, mikor vált a Ft hitel CHF-be?"

Ezt látod meg tudom mondani. Nem csak a kezdőtörlesztőt teszik ugyanis eléd, hanem a thm-et is. Abból viszonylag könnyen ki tudom vonni az inflációt, és látom hogy reálértékben mennyit kell fizetnem (reálkamat). Egy 7% frank-kamat nagyrészt valódi költség, egy 12% forintkamat nagyobbik része viszont csak az inflációt fedezi.

Vagy, megfordítva, a fenti inflációkövető becslésből meg tudom saccolni, hogy a futamidő alatt meddig mehet fel az árfolyam, és összesen (összeadva a franktörlesztőket, felszorozva az akkori becsült árfolyammal) mennyit kell majd kifizetnem. Nem meglepő módon, ez kb. hasonló volt a (támogatott) forint és a frankhitelekre - a forint 2007 táján vmivel még olcsóbb is volt. És persze, az árfolyam szóródása is a chf ellen szólt.

Egyébként az egy jó kérdés, hogy a pszáf miért nem kötelezte a bankokat, hogy ilyen reál-thm-et is mutassanak az ügyfeleknek?

Yatzo 2011.08.29. 13:45:46

Azért a sok okosnak akik, folyton lehülyézik az embereket, akik CHF hitelt vettek fel, annyit mondhatnék, hogy bekaphatjátok?
Nagy arccal mondják, hogy de ebből meg abból a mutatóból látszott, hogy ez lesz meg amaz. Kapjátok be. Ti láttátok.
Én nem, mert nekem nem ez a szakmám. Azért lehet, hogy én is tudnék olyan dolgot mondani, ami nekem halál evidens, de neked a leghalványabb
fogalmad sincs róla, hogy miért van ez és én is rábeszélhetnélek olyanra, amivel később én jobban járok, te meg rosszabbul.(Programozó vagyok.)
De nagy valószínűséggel Ti voltatok azok, akik rábeszéltetek arra, hogy ne forint alapú hitelt vegyek fel,
hanem CHF alapút. Valószínű, hogy nektek életetekben nem kellett kölcsönt felvennetek, mert apu fizetett mindent és a 18. szülinapra
kocsit meg lakást kaptatok. Nincs ezzel semmi bajom, mert van akinek ez jutott. De nem kellene lenézni azt, akinek ez nem adatott meg.
Nem azért vettem fel hitelt, mert jó ötletnek tünt eladósodni 20 évre, hanem mert családot szerettem volna alapítani és azt albérletben
nem a legkényelmesebb. Arról nem is beszélve, hogy akkor kb. annyit fizettünk az albérletért amennyi a saját ház törlesztőrészlete lett volna.
Tehát teljesen LOGIKUS lépés volt egy saját ház vásárlása akkor. És igen, kalkuláltunk árfolyamváltozással is. Úgy gondoltuk, hogy ha nő is a törlesztőrészlet (egy normál mértékű max. 10-20%-os emelkedéssel kalkuláltunk), azt is nyugodtan tudjuk fizetni.
Szó sem volt arról, hogy a törlesztőrészlet kb. duplájára nőhet! Arra sem gondoltunk, hogy a bank halál nyugodtan emel kamatot minden adandó alkalommal.
Szóval le lehet szállni a magas lóról és elkezdeni egy kicsit gondolkozni, hogy itt emberi sorsokról van szó nem, néhány birkáról a legelőn.
Ja, se kocsim, se plazmatévém, se egyéb "nélkülözhetetlen" vagyontárgyam, amit hitelre vettem volna. Dolgozok rendesen és még otthon is néha, mégis nehezemre esik kijönni a fizetésemből, mert az áldott jó bankok minden lehető bőrt lenyúznak rólam. (Azt a rabló-zsaroló módszert, amit a hitel aláírása előtt alkalmaztak már nem is részletezem.) Tudom, hogy egy bank nem a máltai szeretetszolgálat és nem ad ingyen hitelt.
De amit jelenleg művel az az uzsora fogalma és felháborító, hogy a kormány ehhez csak asszisztál.
Még egy dolog, senki ne mondja nekem, hogy a bankok azóta is CHF alapon újítják meg a hitelt amit hozzám helyeztek ki.
Ha igen nem normálisak, ha nem akkor pedig becsapnak. Egyik sem jó, főleg a második.

Üdv, Jocó

shaker 2011.08.29. 14:54:55

Szép profit a Budapest Banknál

11,2 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el az év első felében a Budapest Bank. A társaság mérlegfőösszege közel 5%-kal, követelésállománya 6%-kal csökkent. A jelzáloghitelek-kivételével javult a félév során a bank hitelportfóliójának minősége.

A társaság közleménye szerint "A Budapest Bank 2011 első félévében erős likviditását és stabilitását megőrizve nyereségesen működött. A magyar számviteli szabályok szerint készült, konszolidált (nem auditált) 2011. első félévi beszámolója alapján a bank mérlegfőösszege 5%-kal 886,6 milliárd forintra csökkent. A bankcsoport ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni követelésállománya 6%-kal 675 milliárd forintra, ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségállománya pedig 6%-kal 715 milliárd forintra csökkent. A pénzintézet az idei év első felében 11,2 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, amely elsősorban a tavalyi félévhez képest 10 milliárd forinttal kisebb mértékű értékvesztés képzésnek tulajdonítható.

A Budapest Bank-csoport ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni követelésállománya (675 milliárd forint) valamint ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségállománya (715 milliárd forint) egyaránt csekély csökkenést mutatott a 2010 féléves eredményekhez képest. A bankcsoport 2011 első félévében 10 milliárd forinttal (56%-kal) kevesebb értékvesztést képzett az előző év hasonló időszakához képest, aminek torzító hatására a bankcsoport idei első féléves adózás utáni eredménye 11,2 milliárd forintra növekedett.

www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/szep_profit_a_budapest_banknal.154465.html

duncan 2011.08.30. 00:02:12

@MetálFater: ki mondta, hogy az volt? arra szerződött az ügyfél és a bank, hogy a az összegeket CHF alapon számolják, aktuális árfolyamon és a CHF kamatszinthez kötik a kölcsön kamatát.
hol itt a gond?

Kuviklacz · szemelyesadatok.blog.hu 2011.09.01. 15:40:42

Javasolnék némi pontosítást:

A hatodik bekezdéshez: A bankok ugyan valóban profitorientált szervezetek, de emellett felelősek a betéteseiknek is, valamint épp emiatt bizonyos felügyeleti és prudenciális szabályok is kötik őket. A bank saját tőkéje a mérlegfőösszegének kb. 8 százaléka,és ez is a banküzemhez szükséges épületekben, berendezésekben (pénztárterem, bútor) gépekben (számítástechnika stb.) van lekötve, tehát továbbadni betéteseik, a kötvényeiket vásárlók pénzét vagy másoktól kölcsönvett összegeket (ha ezek bankok, végső soron az is betétesek pénze) tudnak hitelként kihelyezni.
Vajon mit szólnának a devizabetétesek, ha a bank közölné velük, hogy a devizájuk (euró, dollár vagy svájci frank) árfolyama olyan mértékben felment, hogy ez számukra indokolatlan profitot eredményez, ezért csak alacsonyabb árfolyamon váltják be számukra forintra.
"Az aranykor vége" című részhez: Amellett, hogy a szabályok szerint, amelyeket a PSZÁF ellenőriz, a devizakintlevőségeket és tartozásokat folyamatosan illeszteni kell, a gyakorlati elszámolásban sem csak a források megújításakor jelentkezik erre az igény, sőt, elsősorban nem akkor. Minden egyes havi törlesztéskor a banknak annyi forintot kell kapnia, hogy abból a törlesztésre és kamatra eső svájci frankot meg tudja vásárolni (ez okból nem nyerészkedés a bankok részéről, hogy devizavételi és nem középárfolyamon számolják el a törlesztést, profitot csak az a rés jelent számukra, amely az ügyfeleiknek felszámított árfolyam és a számukra partnerük vagy az MNB által felszámított árfolyam között van). Ugyanis ezt az összeget vagy vissza kell fizetnie hitelezőjének vagy betétesének, vagy valamilyen más módon ki kell helyeznie (ugyanolyan értéken, amennyit az svájci frankban ér, különben azonnal vesztesége jelentkezik).

Ténytár · http://tenytar.hu 2011.09.02. 02:18:16

@Kuviklacz: Köszönjük a hasznos észrevételeket!

OdettésaMacskák 2012.11.28. 10:08:22

@Marcus Gamidius Raetinus:

bocs, hogy így egy évvel később, de épp kerestem egy svájci alapkamat görbét, és kidobta ezt, ezt amit ideraktál..

ugye tudod hogy ez a görbe nagyon nagyon nagyon nem jó?

e szerint, pl. 2002 január és 2003 január közt folyamatosan, napról-napra csökkentették az alapkamatot

oszlopdiagram, vagy ha már az MNB.hu alapkamat jegyzését használod, akkor tedd be közé a többi dátumot, hogy a valós, lépcsős görbe jöjjön ki

az oszlopdiagram megint nem lesz jó, én is próbáltam már, mivel egyáltalán nem reprezentatív

puszipá

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!


Ide kattintva támogathatod munkánkat!