Az ügyészségről, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvény javaslatai tovább erősítenék az ügyészség közjogi pozícióját. A katonai ügyészség megszüntetése nem a korábbi katonai, rendvédelmi ügyek "civilesítésével", hanem a polgári ügyészség amúgy is félkatonai jellemzőinek erősödésével járhat.
Ezekkel a változtatásokkal a kormány Európa egyik legnagyobb hatalmú ügyészi szervezetévé tenné az ügyészséget. Azt a szervezetet, amely a legfőbb ügyész hierarchikus irányítása alatt áll, és kilenc évig egy volt kormánypárti politikus vezeti.
Ráadásul az erős hatáskörök mellé csak formális jogi függetlenség kapcsolódik; a szakmai önállóság garanciáit az új törvény továbbra sem tartalmazza.
Ügyészek a világban
A modern demokráciák ügyészi rendszereiben három főbb modellt különíthetünk el, amelyek rövid áttekintését a következő táblázat tartalmazza:
Milyen volt régen a magyar modell?
A rendszerváltozás előtt Magyarország a táblázatban felsoroltak közül a kelet-európai modellt követte. Itt az ügyész a törvényesség legfőbb őre, így a végrehajtó hatalomtól és a bíróságoktól egyaránt független szereplő. A büntetőeljárásokban a vád képviselete mellett, széles nyomozási hatáskörökkel rendelkezik, valamint a legtöbb kényszerintézkedést (a személyes szabadságot tartósan korlátozó kényszerintézkedések kivételével szinte valamennyit) önállóan, bírói jóváhagyás nélkül elrendelheti.
1990-et követően, többször felmerült, hogy az ügyészséget a kormányzat alá rendeljék, ám erre végül nem került sor. Az ügyészség jelenleg tehát a végrehajtó hatalomtól független intézményként funkcionál.
Korábbi írásainkban már elemeztük, hogy az ügyészi rendszer eddigi változásai tovább erősítették az amúgy is nagyon erős ügyészség pozícióját. A büntetőeljárási törvény módosítása is növelte az ügyészek szerepkörét: hosszabb időre rendelhetnek el kiemelt ügyekben őrizetbe vételt, meghatározott időre eltilthatják a gyanúsítottat a védőjével való konzultációtól, valamint dönthetnek arról is, hogy mely bíróság előtt emelnek vádat.
A fenti módosítással kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg, a Legfelsőbb Bíróság elnöke pedig az Alkotmánybíróság előtt meg is támadta azt - igaz, ráadásul ezt az indítványt is érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja el az AB – az új alkotmánybírósági törvény szerint. Bár formailag a legfőbb ügyész kétharmados megválasztásával és kilencéves megbízatási idejével az ügyészség is erősödött, azonban több nemzetközi intézmény is kiemelte, hogy az ügyészségi és az ügyészségi szolgálati törvények nem garantálják teljes körűen az ügyészek egységes, normatív, szakmai kiválasztásának rendszerét. Éppen emiatt, időről-időre felmerül, hogy az ügyészség politikai irányítás alatt áll.
Az új rendszerben továbbra sem rendezik kellő részletességgel az ügyészi kinevezések és a legfőbb ügyész választásának szakmai kérdéseit. Közjogilag azonban megerősítik az ügyész pozícióját azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróságot a Kúria elnökével azonos rangú közjogi tisztségviselőként definiálják, valamint lehetővé teszik, hogy a Kúria ülésein is részt vehessen. Az ügyészek bíróságokkal szembeni helyzetét azzal is erősítik, hogy a legfőbb ügyész dönthet továbbra is arról, hogy a kiemelt ügyekben melyik bíróság előtt emel vádat.
Ez azt jelenti, hogy meghatározhatja, hogy ezekben a büntetőeljárásokban mely bíróság járjon el. Ez a jogkör Baka András AB-indítványa szerint ellentétes a törvényes bírához való alapjoggal. Bár a bírósági törvény javaslatából kikerült ez a rendelkezés, az ügyészségi törvényben és a büntetőeljárási jogszabályban még mindig szerepel, így Baka András a HVG-nek adott interjújában joggal mondhatta, hogy e tekintetben sem gyengül az ügyészség megerősített helyzete. A törvényes bíróhoz való jog ugyanis nem véletlenül alakult ki a modern jogrendszerekben: ez nyújt az ellen védelmet, hogy a személyes és szakmai kapcsolatok befolyásolhassák a döntést.
Ügyészközpontú igazságszolgáltatás
Az új ügyészségi törvény - összhangban a honvédelmi törvény rendelkezéseivel - megszünteti a katonai ügyészségeket és a katonai főügyészségeket. Ez a változtatás indokolt lehet, hiszen első ránézésre erősítheti az ügyészség "civil" jellegét. Azonban a fenti változtatás miatt, a korábban viszonylag elkülönült, sajátságosan irányított katonai ügyészek - akik egyszerre voltak a Magyar Honvédség tisztjei ÉS ügyészek is - teljes mértékben integrálódnak az amúgy is szigorú hierarchiára építő ügyészi szervezetbe. Kérdéses, hogy ez a lépés nem járhat-e azzal a hatással, hogy az amúgy is "félkatonai" ügyészség "katonai" jellege erősödik.
Összességében elmondható, hogy a magyar ügyészek még jelenlegi helyzetüknél is tovább erősödnek. Olyan jogokat kapnak, amelyek révén a büntetőeljárás központi szereplői lehetnek, anélkül, hogy a formális jogi függetlenség mellett, a valós, szakmai függetlenséget is biztosító szabályozást erősítenék.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
