Az Országgyűlés sürgősséggel tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely teljes egészében megszüntetné a törvényi általános korhatár alatti nyugdíjba vonulás lehetőségét.
Ezzel számos, nemcsak a jogszabály által, hanem a valóságban is megterhelő és veszélyes foglalkozást űző személy idősebb kori megélhetését sodorja veszélybe.
Ha 65 év a nyugdíjkorhatár, akkor miért mehet valaki előbb nyugdíjba?
A (még) hatályos magyar - s a legtöbb európai ország - jogrendszere nem ok nélkül ismeri az általános nyugdíjkorhatárt megelőző nyugdíjba vonulás lehetőségét. (Az ábra kattintásra megnő.)
Ha áttekintjük a különböző modelleket, akkor láthatjuk, hogy a korai nyugdíjazás lehetőségét egyrészt a hosszú - 30-40 éves - munkaviszony teremti meg. Ennek az az oka, hogy egy hosszú ideig foglalkoztatott személy sok járulékot fizetett be a társadalombiztosításba, így ezt azzal "jutalmazzák", hogy pár évvel korábban hagyhatja ott a munka világát.
A másik fontos indok a veszélyes munkakörben eltöltött idő. Ezeket, a fokozott megterheléssel járó munkaköröket általában a tagállami jogszabályok határozzák meg, de általában ide tartoznak a bányászok, a tengerészek, a repülőgépek személyzete, a radioaktív, illetve egyéb elektromágneses sugárzásnak kitett munkakörben dolgozók, a vegyipari dolgozók, valamint gyakran a fegyveres testületek tagjai is.
Miért van ez így?
Ennek a szabálynak kettős indoka van: egyrészt ezekben a munkakörökben gyorsabban "elhasználódik" az ember, hiszen jóval több terhelés éri a szervezetét. Így ez a rendelkezés az egyes egyéneket és az egészségüket óvja. Másrészt - meglepő - de ez a szabály a biztonságos társadalmi életet is szolgálja: ugyanis ha gyorsabban "elkopik" a munkavállaló, akkor minél idősebb, annál nagyobb a hiba valószínűsége. Egy repülőgép, vonat, vagy egy bűnözőkkel vívott utcai tűzharc esetén nem biztos, hogy jó, ha nőhet a véletlen balesetek száma.
Ha valaki 25-30 évet ledolgozott bányászként, mozdonyvezetőként, vagy rendőrként, akkor nem valószínű, hogy 45-50 évesen új karriert kezd. Vagy élete végéig ugyanabban a munkakörben dolgozik – ekkor megnő a hiba lehetősége –, vagy pedig a gyakori hibák miatt - amelyek a megterheléssel mindenképpen együtt járnak - elveszíti állását, s könnyen lehet, hogy tartósan kenyér nélkül marad.
Az európai jogrendszerek éppen ezt a dilemmát próbálják feloldani azzal, hogy jogszabályban meghatározott, indokolt esetekben lehetővé teszik, hogy előbb - egyes esetekben akár 50 évesen is - nyugdíjba lehessen vonulni.
De nem mindenhol van így...
Lehet azt mondani, hogy vannak olyan európai országok, ahol nincs lehetőség az idő előtti nyugdíjazásra. Ezzel kapcsolatban azonban két apróbb megjegyzést tennénk. Ha a táblázatot alaposabban megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ebbe a körbe elsősorban azok a skandináv államok tartoznak, ahol a tőkefedezeti nyugdíjrendszer alapján, rugalmasan lehet nyugdíjba vonulni.
Ha nagyobb bért ér el valaki, akkor például Svédországban akár 61 évesen is nyugállományba vonulhat. Az általános korhatár csak a törvényben garantált (alap)nyugdíjra vonatkozik, amely az összes járandóságnak általában csak a kisebb része.
A másik kivételt azok az angolszász mintájú államok jelentik, ahol nem alakult ki a kontinentális európaihoz hasonló, tagolt társadalombiztosítási rendszer, s amelyekben a nyugdíj szerepe az időskori megélhetés biztosításában amúgy is kisebb. A magyarországihoz hasonló, kontinentális rendszerű államokban nagyon ritkán fordul elő a korai nyugdíjazás intézményének hiánya.
És mi lesz azokkal, akik már igénybe vették a korai nyugdíjazási formákat?
A legtöbbjük juttatása megmarad, azt a mindenkori infláció mértékével emelni kell. Azonban az idén megteremtett alkotmányos felhatalmazás által biztosított körben a rendőrök, valamint a korkedvezménnyel nyugdíjazott, 1955-öt követően született politikusok - országgyűlési képviselők, polgármesterek - juttatása a személyi jövedelemadó (mindenkori) mértékével csökken.
Azonban nem csökkenhet az ellátás a minimálbér 150 százaléka alá, így legalább az alacsonyabb keresetűeket kevésbé érinti ez a "nemmegszorítás".
Ha az ellátásban részesülők csak kevésbé járnak pórul, akkor senkit sem érint ez a módosítás?
Itt sajnos rossz hírrel kell szolgálnunk: azokat, akik olyan munkakörben dolgoznak, ahol korábban ilyen kedvezményre lettek volna jogosultak, elvesztik ezt a "várományukat". Így az az ápolónő, aki röntgengép mellett dolgozott ugyanúgy 65 éves koráig kell, hogy dolgozzon, mint bárki más.
Akárcsak a mozdonyvezetők, a vegyipari dolgozók, valamint a rendőrök, akiktől nemcsak az egészségügyi alkalmatlanság miatti szolgálati nyugdíjukat, hanem a korábbi, öt éves általános korhatár-kedvezményüket is elveszik. Mindez összhangban áll azzal, amit a Magyar Köztársaság Magyarország miniszterelnöke mondott a nemrég újjáalakult Idősügyi Tanács ülésén: az idős emberek munkájára is szükség lesz.
Kérdéses azonban, hogy a 65 éves mozdonyvezető, ápolónő, vegyipari dolgozó, bányász, rendőr hogyan tudja majd ellátni nehéz munkáját. Nem biztos, hogy olyan jól megy nekik majd ennyi idősen is a munka, mint a Tom Selleck által alakított New York-i rendőrfőnöknek a Zsaruvér (Blue Bloods) című sorozatban.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
