Még meg sem száradt az államfői tinta az új felsőoktatási törvényen, máris napvilágot láttak a jövő évi felvételi keretszámok. A felvételizőknek így is csak néhány hetük maradt arra, hogy az új felvételi lehetőségekkel megismerkedjenek, és amennyire lehetséges, megfontolt döntést hozzanak.
Ez nem lesz könnyű. Az ingyenes helyek száma jelentősen csökken, a tavalyi 53 ezer 450 helyett idén csak 33 ezer 927 helyért indulhatnak versenybe a hallgatók. Összességében majd 20 ezer új hallgatóval lesz kevesebb - a csökkenés kicsit nagyobb, mint egyharmados (37 százalék), de mértéke messze nem egyenletes.
A kormány döntése a felsőoktatási keretszámokról egészében és részleteiben is ellentmond a munkaerő-piaci igényeknek és a hallgatók választásának. Jelentős a kockázat a felsőoktatási intézmények kiszámítható működése és a szakember-szükséglet későbbi biztosítása szempontjából, a felvételező diákokat pedig – a szűkülő lehetőségek és a rövid határidő miatt – rendkívül nehéz helyzetbe hozza.
Az ábra kattintásra megnő:
Támogatott féltandíj
A teljes képhez hozzátartozik, hogy új elemként megjelenik a rendszerben a részösztöndíjas képzés is. Az ilyen formában tanuló diákok csak a képzési költség felét állják. A szintén nyilvánosságra hozott önköltség maximuma azonban rendre 400-500-600 ezer forint, így a „támogatott diákok” nagyjából a jelenlegi önköltséges hallgatókkal azonos összeget fizetnek majd. Hogy pontosan mennyit, azt nem tudni, mert az intézményeknek kell most sürgősen meghatározniuk az önköltségeket. Mindezt egy hónappal a felvételi jelentkezési határidő előtt.
Maga a keretszám-csökkentés szakmailag erősen vitatható. A magyar munkaerőpiacon a diplomások viszonylag sikeresek, és a nemzetközi törekvések is inkább a képzésben résztvevők számának növelésére irányulnak. Erre egyébként - a kiszivárgott információk szerint - maga az előterjesztő minisztérium is felhívta a figyelmet. Vélhetően ennek az ellenkezésnek volt a következménye, hogy végül a miniszterelnök személyesen mondta ki a végső szót. A cáfolat ellenére is nehéz elhessegetni azt a gondolatot, hogy a felsőoktatási helyettes államtitkár távozása sem független ettől az ügytől.
Szétosztás
Az általános szűkítés mellett, az ingyenes helyek szakterületi elosztása is sajátos mintázatot mutat.
Az talán még érthető, miért növekszik az orvosképzésben ingyen résztvevők száma, az már kevésbé, hogy miért lesz magasabb a művészképzés keretszáma. Új tételként jelenik meg a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület, amely (a korábban nem ilyen módon szabályozott) katonai és rendészeti képzés figyelembe vételével is több hallgatóval számolhat, mint eddig. Kell a diák a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre! „Természetesen” az egész keretszám-szabályozás alól felmentést kap a hitéleti képzés. Ott továbbra is maradnak az eddigi finanszírozott helyek.
Csökkenő műszaki keretszám
Az viszont meglepő, hogy az állítólag az európai és állítólag kormányzati prioritást is jelentő műszaki, informatikai és természettudományos keretszám is csökkent (19, 23, illetve 44 százalékkal). Igaz, ezek a területek kapták a „részösztöndíjak” nagy részét. Ugyanakkor az erősen kétséges, hogy azokon a szakokon, ahol (az előző kormányok által folyamatosan emelt számú) ingyenes helyek betöltése is gondot okozott, most – a magas költség mellett – hány jelentkező lesz. Így könnyen előfordulhat, hogy az eredeti szándékokkal ellentétesen, ezeken a területeken is jelentősen csökkent a hallgatók száma. Azt sem tekinthetjük valószínűnek, hogy a korábban jogásznak készülő diákok most a mérnök-helyekért fognak tülekedni.
Irracionális szűkítés
A felsőfokú szakképzés megnyirbálása annak a lehetőséget is kizárja, hogy a diplomát adó képzésből kimaradó diákok számára - a munkaerő-piachoz rugalmasan alkalmazkodó - felsőfokú szakképzés nyújtson oktatást. Pedig a jelentkezők is kimondottan preferálták ezeket a képzéseket. Közel minden ötödik diák a gazdasági képzést választotta 2011-ben.
Összességében tehát a kormány döntése a felsőoktatási keretszámokról egészében és részleteiben is ellentmond a munkaerő-piaci igényeknek és a hallgatók választásának. Jelentős a kockázat a felsőoktatási intézmények kiszámítható működése és a szakember-szükséglet későbbi biztosítása szempontjából, a szűkülő lehetőségek és a rövid határidő miatt a felvételező diákokat rendkívül nehéz helyzetbe hozza.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Az utolsó 100 komment: