Meglepetésként érhette azokat, akik rendszeresen tanulmányozzák a költségvetés helyzetét, hogy a megszokott siralmas adatok helyett, ezúttal a büdzsé 290 milliárd forintos többlettel zárt. Ez mintegy 210 milliárd forinttal több, mint tavaly áprilisban - ami több mint meglepő. Az ok – az NGM gyorsjelentése szerint –, hogy a bevételek közül elsősorban az adóbevételek – különösen az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a személyi jövedelemadó – haladták meg a tavalyi összeget.
Azt azonban nem említi a kormányzati anyag, hogy időközben fontos jogszabályi változásra került sor. Ennek köszönhetően, az állam a visszajáró áfá-t ezentúl mintegy 30 nappal tovább tarthatja magánál, mint 2012. február elseje előtt.
Márpedig ha az állam áprilisban visszatartott egy hónapnyi áfá-t, akkor a mi becslésünk alapján, ez mintegy 200 milliárd forintnyi összeget jelent. Ez a lépés azonban több szempontból aggályos. Sem a gazdaságnak, sem a költségvetés fenntarthatóságának nem tesz jót, mindössze egyetlen érv szól mellette: a számokat lehet kozmetikázni, s azok kétségtelenül jól mutatnak. Ez viszont lényegében egy 200 milliárd forintos, kamatmentes kölcsön – az államnak, tőled!
Nincs itt kérem semmi csoda
A meglepő adatok bejelentése után komoly keresgélés indult, hogy vajon a többlet honnan érkezhetett. Bárhogy is nézzük, az nyilvánvaló, hogy nem a gazdaság lódult meg ennyire. Annak nemcsak látható jelei lennének, de bizonyára a kormányzati kommunikáció is hangos lenne tőle.
Nézzük hát meg, hogyan is alakultak a főbb adóbevételek az elmúlt időszakban. A kiadási oldal 22 milliárd forinttal rosszabb volt mint tavaly, amit ellensúlyoz a tb-alapok és pénzalapok durván 40 milliárd forintos javulása. Így ez sem magyarázhatja a jelentős többletet.
Mint a fenti ábrán látható, a kormány a főbb adónemekből 2009 vége óta nem tud felmutatni bevételnövekedést. Ezek után meglepő lenne, ha áprilisban, hirtelen durván megtört volna ez a trend.
Még egyértelműbb a kép, ha csak a közleményben említett három adónem 12 havi bevételeire vetünk egy pillantást (lenti ábra). Még a Brüsszel által elrendelt 260 milliárd forintos áfa-visszafizetést hozzáadva, sem érjük el a tavaly júniusi szintet.
A 12 havi szja bevétel összege folyamatosan csökken, a jövedéki adóbevételek éves összege lényegében évek óta változatlan. A társasági adóbevételek áprilisban 30-40 milliárd forint körül mozogtak, a nyugdíj- és eb-bevételek is meglehetősen kiegyensúlyozottak.
Ugyanakkor a kiskereskedelmi termékforgalom csökken-stagnál (100,2 százalék), a munkanélküliség csúcson (11,4 százalék), a gazdaság recesszióban. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy bármilyen áfabevétel-növekedés mögött valós gazdasági teljesítmény állna.
Természetesen teljesen nem zárjuk ki a fejezeti kezelésű bevételek jelentős túlteljesülését sem, amely 2010-11-ben rendre 88 és 66 milliárd forint volt. Itt sem valószínű 200 milliárd forintot találni. Így csak és kizárólag az áfa marad a fenti bevételi források közül, ami magyarázhatja a jelentős eltérést.
Ez az ábra kattintásra megnő
No meg a trükk!
Viszont mindeközben az adózás rendjéről szóló törvény módosítása (egy salátatörvénybe elrejtve!) március 1-jével hatályba lépett. Ez lehetővé teszi, hogy az állam ne 45, hanem 75 nap után fizesse ki a visszaigényelt áfát.
Amennyiben tehát az állam áprilisban visszatartott majd egy hónapnyi áfát, az durva becslésünk szerint valóban, mintegy 200 milliárd forintnyi összeget jelent. Ez pedig az éves áfabevétel 1/12-e. De mivel az adónemből befolyó összeg nem egyenletes, ezért nem tudjuk pontosan becsülni.
200 milliárddal több az államnak = 200 milliárddal kevesebb a gazdaságnak
Ha valóban ez történt, akkor az állam nem tett mást, mint hogy kivont 200 milliárd forintot a gazdaságból, egyszeri alkalommal. Ez több szempontból is aggályos: egyrészt a művelet egyszeri, így amennyiben ennek köszönhető a hiánycél tartása, ez jövőre azonnal egy 200 milliárd forintos lyukat jelent. Hiszen a bevétel nem megismételhető, így vagy újabb kiadáscsökkentésre vagy adóbevezetésre kényszerül majd a kormány.
Másrészt ez a fajta megoldás csak növeli a körbetartozások számát, tovább rontva az amúgy sem száguldó magyar gazdaság likviditását. Harmadrészt, tekinthetjük úgy, hogy az állam felvett 200 milliárd forint hitelt a piaci szereplőktől, 0 százalékos kamatra, azok akarata és beleegyezése nélkül, korlátlan futamidőre.
A döntés minden szempontból rossz, sem a gazdaságnak, sem a költségvetés fenntarthatóságának nem tesz jót, csupán a könyvelésben csillognak szépen a számok.
Emlékezzünk, a kormány mintegy 260 milliárd forintnyi áfát fizetett vissza a gazdasági szereplőknek egy brüsszeli döntés után, mely az áfa evételeken meg is látszik. Hogy kiderüljön, meg kell várnunk a részletes államháztartási tájékoztatót. Ám könnyen lehet, hogy nagyjából ezt az összeget akarhatták visszaszerezni ezzel a lépéssel.
Mi várható még?
FRISSÍTÉS 2012.05.22.: Nos, a frissen kijött adatok megerősítik a fentebb részletezett feltételezésünket. Az áprilisi áfabevételek 422 milliárd forintra teljesültek szemben a tavaly áprilisi 269 milliárddal, így az áprilisi, jelentős (210 mrd forintos) többlet jelentős részét (~150 milliárd) az áfa visszautalások visszatartása magyarázza.