Ha az e félévi aktuális szociális salátatörvényre tekintünk, akkor láthatjuk, hogy míg a nyugdíjakat érintő reformokat folyamatosan halogatják, addig a jövedelmi és vagyoni rászorultságtól függő ellátások (azaz a segélyek) körében viszonylag jelentős változásokra lehetünk figyelmesek.
Így – bár a tervezettnél jóval szűkebb körben –, lehetővé válik a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást pótló támogatás Erzsébet-utalványban történő kifizetése is. Mindezekkel a változtatásokkal valós költségvetési megtakarítást kevéssé lehet elérni, de a legszegényebb rétegeket megbélyegezheti, s helyzetüket nehezítheti.
A segélyezési rendszer korrekciója
2011/2012-ben egy jogilag nehezen érthető húzással, alapvetően emberi jogi, általános megközelítésű törvénybe iktattak egy tisztán segély-jellegű ellátásra vonatkozó szabályt. Az egyenlő bánásmódról szóló törvénybe bekerült a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, amely szakmai képzettség megszerzéséhez segíti hozzá – uniós társfinanszírozással – a rászorulókat. Így a korábbi segélyeket és munkaerő-piaci ellátásokat a kormányzat egy másik törvényben elhelyezett – jelentős részben az unió által finanszírozott –, új ellátással kívánta felváltani.
A fenti változás következményeit most vonja le a szociális módosító saláta: aki ilyen támogatásban részesül, az – értelemszerűen – nem részesülhet szociális segélyben, hiszen ez az ellátás gyakorlatilag a korábbi segélyt váltja ki, annál kicsit magasabb összeggel, s a képzésen való részvétel kötelezettségével.
Az Erzsébet program kiterjesztése
A kormányzat egy szép javaslatot nyújtott be az Erzsébet programról. Ennek keretében, az Erzsébet utalvány bevételeiből kívánják finanszírozni a szociális étkeztetés, a szociális üdültetés egyes kérdéseit, bizonyos gyermek- és ifjúsági programokat. Az utalványból származó bevételek növelésébe azonban az érintetteket is bevonják: egy megszavazott módosító indítvány alapján, az önkormányzatok úgy is dönthetnek, hogy a 10 ezer forintot meghaladó összegű rendszeres szociális segélyből 5 ezret Erzsébet utalványban fizetnek ki, valamint bizonyos feltételek esetén, a foglalkoztatást pótló támogatás is adható részben Erzsébet utalványban.
Bár a kabinet korábban jóval több rászorultsági ellátás körében kívánta bevezetni az Erzsébet utalvánnyal történő fizetést, az ellenérvek hatására ezt végül „csak" a legjelentősebb segélyek körében tették lehetővé. A gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező segélyezettek – az önkormányzat döntése esetén – olyan formában kapják juttatásukat, amit csak kevesebb helyen, s kevesebb termékre, olykor magasabb áron tudnak beváltani. Azonban nyugtathatja őket a tudat, hogy az utalvánnyal történő fizetéseikből levont jutalékok is hozzájárulhatnak a rászorultakat támogató Erzsébet program sikeréhez.
Az iskolakerülés kriminalizálása
A szociális csomag módosítja – iskolakerülés esetén – a családi pótlék folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályokat.
Egy másik törvényjavaslat azonban – a rendőrségi törvény módosításával – lehetővé teszi, hogy a tanítási időben nagykorú felügyelete, vagy egyéb, hitelt érdemlő – a törvény alapján szülői, intézményi vagy orvosi – igazolás nélkül a tanóráktól távol marad, azt a rendőrség a nevelési és oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti. Azaz gyakorlatilag a 14 év alatti „lógósokat" a rendőrség az elővezetéshez hasonló eszközzel viheti az iskolába – mint az idézés ellenére a tárgyaláson meg nem jelenő tanúkat.
Így a „lógósokat" erősen stigmatizáló intézményt vezet be a jog: kérdéses, hogy a rendőri kényszer belengetése mennyiben segít csökkenteni az igazolatlan hiányzások számát, s hogy erre miként reagál a társadalom. Hasonlóan a fiatalkorúak elzárás büntetéséhez, itt is előfordulhat, hogy jól szituált, hetedikes vagy nyolcadikos, középosztálybeli diákokat kísér a rendőrség az igazgatóhoz.
A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályok korrekciója
A tavaly év végén, rohammunkában elfogadott törvény számos ponton volt ellentmondásos. A csomag ezeket kívánja elvarrni, valamint az általános társadalmi felháborodásra tekintettel, néhány, rendkívül igazságtalan rendelkezést próbál „visszacsinálni". Így például ismét lehetővé teszi, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása után bizonyos mértékű özvegyi, illetve árvasági juttatást ki lehessen utalni.
Másutt is kell a rohammunkában zajló jogalkotás hiányosságait rendezni: a törvény egyértelműsíti a gyermekétkeztetés kötelezettségét, ami kimaradt a köznevelési törvényből.
Egy új szociális ellátás: támogatott lakhatás
A törvényjavaslat azonban a szociális ellátások körét is bővíti. A korábbi szakmai javaslatoknak megfelelően, immár intézményesítik a támogatott lakhatást, amely lehetővé teszi, hogy ne a hajléktalanszállásokon, hanem a valós lakásokhoz (elvileg) jobban hasonlító körülmények közé helyezhessék el a fedél nélkülieket, ezzel is segítve társadalmi integrációjukat.
Ha a törvény egészére tekintünk, kiemelhetjük, hogy a segélyezettek körének életét nehezítő rendelkezések mellett, megjelennek bizonyos, korábbi jogalkotási hibák korrekciói, s egyes, a szociális szakma által javasolt, kisebb változtatások.
