Hazánk nem csak az IMF-fel tárgyal hitelért, hanem az EU-val is. Így Brüsszel szintén ellát minket jó tanácsokkal, ajánlásokkal. A pénzügyminiszteri tanács (ECOFIN) a múlt héten fogadta el az ország specifikus ajánlásait, amelyek azonosak a tavalyiakkal. Sok mindent elárul, hogy nem változtak a szakpolitikai ajánlások, ugyanis ez nem jelent mást, minthogy Brüsszel szerint egy év alatt nem sikerült előrelépnünk.
Az ajánlások elfogadása és végrehajtása jogilag ugyan nem kötelező a tagországok számára, ám ha a későbbiekben eljárás indul ellenünk a túlzott mértékű államháztartási hiány, az államadósság vagy a makrogazdasági egyensúlytalanság miatt, akkor az esetleges szankciók megítélésénél súlyosbító tényezőként vehetik figyelembe azt.
Márpedig, ellenünk folyik már ilyen eljárás. Így jobb lesz, ha a kormány megfogadja őket: tartós költségvetési hiánycsökkentést, az adórendszer átalakítását, a munkaerő-piac aktívabbá, valamint a közbeszerzések átláthatóbbá tételét javasolja az Európai Bizottság Magyarországnak.
Mostanra olyan ajánlások is elfogadottakká váltak, amelyek kapcsán a június végi uniós csúcson Orbán Viktor kormányfő különvéleményt fogalmazott meg. A miniszterelnök akkor a sajtó képviselőinek kifejtette, hogy a magyar kormány nem tudja maradéktalanul elfogadni az ajánlásokat, amennyiben a jövőben is folytatni kívánja adózási politikáját. (Mára már nyilvánvaló, hogy a kormány folytatta politikáját. Kérdés, akkor most vajon mit fog szólni az ajánláshoz?)
Ennek az adópolitikának az a lényege a miniszterelnök szerint, hogy az adóterhelés a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra tevődjön át, az eddiginél sokkal jobban ösztönözve az elhelyezkedést és a foglalkoztatást.
A csúcs után tett kormányfői különnyilatkozat hasonlóképpen elvetette a Bizottság ajánlását a nagy alapterületű kiskereskedelmi egységek engedélyezésének, és a közszolgáltatások árszabályozásának kérdésében.
A hét kívánság
Az ajánlásokat Brüsszel hét részre osztotta, amelyek a konvergencia programra és a nemzeti reformprogramra vonatkoznak. Felkérik a kormányt arra, hogy 2012-ben – lehetőség szerint – az egyszeri intézkedések mellőzésével, „tartós módon szüntesse meg a hiányt”.
Arra is kérik az Orbán kormányt, hogy határozza meg a túlzott mértékű hiánnyal szemben, a tartós kiigazításához szükséges valamennyi strukturális intézkedést, és „érjen el megfelelő előrehaladást a középtávú költségvetési cél tekintetében, ideértve a kiadások növekedésére meghatározott küszöbérték teljesítését, továbbá biztosítsa az adósság csökkenésére meghatározott küszöbérték teljesítése érdekében történő megfelelő előrehaladást”.
Ugyancsak elvárás a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvény módosítása „az új, numerikus szabályoknak a kötelező középtávú költségvetési keretekbe történő beillesztésével ”. Illetve a Költségvetési Tanács elemzési hatáskörének szélesítése – főként az államháztartás átláthatóságának növelése érdekében.
A tanács az ajánlásban arra is kéri a kormányt, hogy a 2011–2012-es adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén, „alakítsa a munkát terhelő adókat foglalkoztatás-barátabbá, például az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel”.
Emellett az ajánlások között szerepel a nők munkaerő-piaci részvételének javítása a gyermekgondozási és az iskolára felkészítő intézmények bővítése révén.
A Tanács arra is felhívja a kormányt, hogy tegyen lépéseket a nemzeti foglalkoztatási szolgálat kapacitásának növelésére, illetve a képzés, az álláskereső segítség és az egyéni szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében. Emellett szorgalmazzák a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia végrehajtását is.
Ajánlást fogalmaztak meg továbbá az adminisztratív terhek csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtására. „A magyar kormány hajtsa végre a korábban kilátásba helyezett bürokráciacsökkentő intézkedéseket” – áll a jelentésben.
Van-e piaci verseny?
Illetve felszólítja a kormányt, biztosítsa, hogy a közbeszerzés és a jogalkotás támogassa a piaci versenyt, továbbá szavatolja a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások számára a stabil szabályozási és üzletbarát környezetet.
„Csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és nem torzító társasági adózási kereteket. Törölje el a nagyméretű kiskereskedelmi üzlethelyiségek létesítésére vonatkozó, nem indokolható korlátozásokat. Az új innovációs stratégiában szerepeltessen az innovatív kkv-k támogatását célzó, megfelelően célzott, külön ösztönző rendszereket”.
A korai iskolaelhagyókra vonatkozó stratégia kidolgozását és végrehajtását is fontosnak nevezi a jelentés – a megfelelő finanszírozás biztosítása mellett. Biztosítékot kér a kormánytól, hogy a felsőoktatási reform javítsa a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz való hozzáférését.
Végül a közösségi közlekedési rendszer költséghatékonyabb átalakítására kérik a kormányt. Amellyel szemben az is elvárás, hogy növelje a villamosenergia-hálózat határokon átnyúló kapacitásait, biztosítsa az energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségét, és fokozatosan szüntesse meg a szabályozott energiaárakat.
Le kell tenni valamit az asztalra
Amennyiben tehát, ha azt szeretné az Orbán kormány, hogy hazánkat pozitívan ítéljék meg az unióban, ideje lesz, hogy valamit letegyenek arra a bizonyos asztalra, hiszen nem csak mi, hanem Brüsszel is nyomon követi ígéreteiket.
