Bár az Országgyűlés rekord gyorsasággal fogadta el a 2013-as büdzsét, a kapkodásnak könnyen meg lehet az ára. Nemhogy Orbán Viktor 300 milliárdos akciótervének nincs meg a fedezete, egyéb okok miatt is gondok adódhatnak a jövőben. Korábban már mi is felhívtuk a figyelmet arra, hogy kár kapkodni, hiszen ősszel is történhetnek olyan események, amelyek érinthetik a költségvetést. A kormány azonban nem hallgat a józan észre, elfogadott egy olyan büdzsét, amelyet minden bizonnyal még sokszor kell majd módosítani.
Ha nem hajtanak végre jelentős változtatásokat, akkor egy legalább 400-500 milliárd forintot meghaladó lyuk tátong majd a költségvetésben. Ennek köszönhetően, a jövő évi hiány nemhogy nem lenne 2,2 százalék, de még a túlzott deficiteljárás alól sem sikerülne kibújni, hiszen a hiány meghaladná a 3 százalékot.
Jó lenne, ha a Fidesz végre hallgatna a szakemberekre, mert makacsságának árát a lakosság fogja megfizetni. Igaz, már most is megfizeti különböző adók és illetékek formájában.
Görög dráma – magyar módra
A 2013-as költségvetést joggal hasonlíthatnánk egy görög tragédiához, hiszen már-már a görögöket megszégyenítő trükközéssel próbálja meg a kormány elhitetni az IMF- Brüsszel párossal, hogy a jövő évi hiánycél tartható lesz. Igaz ez akkor is, ha a két ország GDP-arányos deficitjét nem lehet összehasonlítani egymással, már csak annak mértéke miatt sem. Ha nem hajtanak végre jelentős változtatásokat, akkor egy legalább 400-500 milliárd forintot meghaladó lyuk tátong majd a költségvetésben. Ennek köszönhetően, a jövő évi hiány nemhogy nem lenne 2,2 százalék, de még a túlzott deficiteljárás alól sem sikerülne kibújni, hiszen a hiány meghaladná a 3 százalékot. Egyes becslések szerint, a GDP 1,3 százalékát meghaladó akna maradt a 2013-as költségvetésben. De ennek mértéke jóval nagyobb is lehet, amennyiben ősszel történnek olyan események – akár itthon, akár külföldön –, amelyek tovább rontják a makropálya alakulását. Gondoljunk csak az eurózóna adósságválságára, vagy a bizonytalan kimenetelű IMF tárgyalásra.
A 2013-as költségvetés kockázatainak alakulását alábbi grafikonunk foglalja össze:
A makrogazdasági pálya alakulása: a kormány most is túl optimista, Matolcsy György 2 százalék körüli gazdasági növekedésről vizionál, miközben az 1,6 százalékos növekedés is elképzelhetetlen.
Az EU-IMF megállapodás kamatkiadásokat csökkentő hatása: jelenleg rengeteg bizonytalanság övezi a megállapodást. Amennyiben a tárgyalások elhúzódnak és 2012 végére sem lesz megállapodás, a kamatkiadások növekedhetnek. Ráadásul jövőre több mint 5000 milliárd forint értékű államadósság jár le, amelynek egy részét devizában denominálták. A finanszírozásra két mód van: az IMF-hitel lehívása, vagy – a rossz gazdasági környezet miatt – magasabb kamatfelárú kötvénykibocsátás. Szóba jöhet még a jegybanki devizatartalék használata, ennek viszont csekély az esélye. (Az egyeztetések megkezdődését egyébként kedvezően fogadták a piacok, a kötvényhozamok csökkentek.)
Az MNB és az Államkincstár megadóztatása: ez a legbizonytalanabb lábakon álló tétel, amely sérti az uniós és a hazai törvényeket is, ugyanis a költségvetés monetáris finanszírozása szigorúan tilos. Ha mégis sikerülne valahogy keresztülvinni az EU-n az egész folyamatot – erre 1 százalék esély sincs –, akkor is csak forgalmi alapú bevételről lehet szó. Tényleges bevételnövelő hatása nincs az MNB megadóztatásának, ugyanis a 2014-es költségvetésnek kellene kipótolni a veszteséget. (A témáról korábban már írtunk részletesen.)
A bankoktól származó tranzakciós illetékbevétel: kérdéses, hogy a „sárgacsekk-adó" hogyan érinti a tranzakciók számát. Mivel egyaránt érinti a bankközi, a vállalati tranzakciókat, valamint a háztartások bármilyen tevékenységét, amely pénzügyi folyamathoz köthető, ezért nagy valószínűséggel a szereplők egyaránt arra fognak törekedni, hogy terheiket csökkentsék mindaddig, amíg lehetőségük van rá. A tranzakciós adóból származó bevételt felülbecsüli a kormány.
Szigorú adóbeszedés: kérdéses, hogy ez miként fog megvalósulni. Hatékonyabb ellenőrzéssel és súlyosabb büntetésekkel javulhat ugyan az adóbeszedés, azt viszont nem tudni, hogy a kormány milyen lépéseket próbál ennek érdekében tenni. A kockázat itt is nagyon nagy. Optimistának tűnhetnek a becslések az innen befolyó összeg mértékéről is.
Bizonytalan áfa-milliárdok: már az idén is úgy próbál trükközni a kormány, hogy az áfa-visszatérítés hatályát 30 nappal kitolja, így növelve a költségvetés bevételeit. Ez szintén csak pénzforgalmi alapú bevétel, tényleges bevételnövelő hatása nincs a folyamatnak, hiszen előbb, vagy utóbb – jelen esetben 30 nappal később – mindenképpen vissza kell fizetni ezeket a pénzeket.
Bizonytalan makrogazdasági pálya
Nemcsak a jövő évi, már az idei is bizonytalan. A kormány még mindig csekély növekedéssel számol – a konvergencia programban is nagyon optimista számokat fektettek le –, ehhez képest már az első negyedévben is jelentős volt a visszaesés. A legtöbb elemző és kutató pedig stagnálás és -1,5 százalékos visszaesés közé teszi a GDP idei alakulását. A jövő évi 1,6 százalékos bővülés is nagyon optimistának tűnik, nem beszélve Matolcsy György 2 százalékos jóslatáról. Amennyiben Orbán Viktor akcióprogramja meg is valósul, még akkor sem lesz tényleges gazdaságélénkítő hatása, hiszen önmagában a munkahelyek megtartását célzó program nem eredményezi sem a beruházások, sem a fogyasztás, sem a nettó export jelentősebb mértékű bővülését. Az Eurostat és az OECD 1 százalékos becslése reálisabbnak tűnhet, de nem várt események könnyen boríthatnak mindent.
Ideje lenne számolni a kockázatokkal
A kormány eddig is nagyvonalúan kezelte a kockázatokat. Úgy tett, mintha nem is léteznének. A problémákra már 2010 végén felhívta a figyelmet az akkori Költségvetési Tanács. Gyorsan fel is oszlatták, majd létrehoztak egy olyan testületet, ahol háttérapparátus nélkül a kormány saját emberei vannak többségben. Ennek ellenére, már ez a KT is megszólalt a költségvetést érintő kockázatokról. Mi nem bánnánk, ha a kormány végre hallgatna a szakemberekre, mert a következő hibák árát, csakúgy mint eddig is, különféle adók és illetékek formájában mi fogjuk megfizetni.
