Egy viszonylag rövidre sikeredett nyári szünet után ismét megnyitotta kapuit a T. Ház. Miközben Gyurcsány Ferenc és három párttársa odakint megkezdte egy hetes éhségsztrájkját, a falakon belül Orbán Viktor - a szokásoknak megfelelően - ülésszak indító beszédet tartott napirend előtt.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy milyen feladatok állnak az országgyűlés előtt az őszi ülésszakon. A várakozásoknak megfelelően kitért az elmúlt időszak két legfontosabb témájára (az azeri baltás gyilkos kiadatása, illetve az IMF-féle nem létező halállista), valamint értékelte kormánya eddigi teljesítményét.
Ez utóbbi esetben a már jól ismert, általunk is több esetben megvizsgált hazugságokkal találkozhattunk. Mivel a hazugság szerintünk nem válik igazsággá csak azért, mert sokszor elmondja valaki, és mert nem akarjuk önmagunkat ismételni, úgy döntöttünk, ezúttal a beszédben fellelhető konkrét ígéreteket vesszük sorba.
„Befejezzük a választási rendszer átalakítását, ősszel megalkotjuk az új választási eljárásról szóló törvényt. Egyszerűbb rendszert alkotunk, amely alkalmazkodik a kibővült magyar politikai közösség igényeihez. Olyan rendszert alkotunk, mely számot vet azzal a ténnyel, hogy a magyar világnemzet lett. Olyan rendszert alkotunk, amely kiaknázza a világnemzetté válás előnyeit Magyarország számára."
Az, hogy milyen lesz az új választási rendszer, már régóta tudjuk, több írásunk is született a témában. A választási eljárásról szóló törvény pedig most ér finisébe. Épp a napokban dőlt el, hogy a nyilvánosság előtt zajlott (ál)vita ellenére a Fidesz-KDNP kitart az előzetes regisztráció mellett. A törvényjavaslatot Lázár János személyesen terjeszti majd egyéni képviselői indítványként a T. Ház elé.
Mi úgy látjuk: a rendszer magyarországi bevezetése számos alkotmányos aggályt vet fel, csak és kizárólag a külhoni magyar szavazók esetében van értelme (nyilván erre utal a miniszterelnök a „világnemzet” definícióval, amit mi azért túlzásnak értékelünk), és rövid távon legalábbis a kormánypártok érdekeit szolgálja. Meglátjuk mit szól majd hozzá az Alkotmánybíróság.
„Átalakítjuk a földszabályozást. Az új földtörvény elvégzi azt a munkát, amit elődeink az elmúlt száz évben elmulasztottak elvégezni, vagy elhárították elvégzését. Az új törvény a termelést, a munkát és az új munkahelyek létrejöttét szolgálja majd. És kielégíti a a magyar földművesek százéves életigényét és megadja nekik azt, amit ma az ő történelemigazságuk nevében megadhatunk. Ezzel a törvénnyel megvethetjük egy új, modern gazdaközpontú, világviszonylatban is versenyképes mezőgazdaság birtokrendszerének alapjait."
A még márciusban - az azóta lemondott - Ángyán József által kirobbantott botrány azt mutatja, hogy korántsem vannak rendben a dolgok a földszabályozás körül. Ángyán azzal vádolta (és vádolja most is) a kormányt, hogy az előzetes ígéretek ellenére, a már megnyert pályázatok ügyében kimutatható a helyi gazdák háttérbe szorítása a Fidesz-közeli nagybirtokosokkal szemben (jegyzőkönyv itt).
Annyi biztos, hogy Magyarország, a többi 2004-ben csatlakozott országhoz hasonlóan 2013-tól csaknem száz százalékos arányban fog részesülni az EU által a földbirtoklás okán nyújtott közvetlen kifizetésekből, amelynek eredményeképpen igen nagy üzlet lesz földet birtokolni. (Az Ángyán üggyel részletesen foglalkoztunk, az erről szóló írásunkat itt találjátok.)
„Az ősszel, szokásainknak megfelelően megalkotjuk a 2013-as költségvetést is, amely lehetővé teszi a munkahelyvédelmi akciótervünk kivitelezését. Szociális adókedvezmény, munkahelyteremtés, államadósság-csökkentés, kézben tartott pénzügyek - erre épül a 2013-as költségvetés."
Még júliusban, amikor az Országgyűlés a megszokott rohamtempóban tolta át saját magán a jövő évi költségvetést, mi már jeleztük: kár a sietségért, hiszen ősszel is történhetnek olyan események, amelyek érinthetik azt. Nem volt ez nagy truváj, hisz már akkor tudni lehetett: kapásból mintegy 500 milliárdos lyuk tátong benne.
Nem kellett sokáig várni, az országgyűlés éppen a mai napon kezdi meg a jövő évi büdzsé általános „újratárgyalását”. Kíváncsian várjuk, milyen új unortodox ötleteket vet majd fel Matolcsy miniszter például a tranzakciós adó MNB-t érintő részéből származó bevételek, és a tervezetthez képest feleannyira jövedelmező bankadó pótlására. Csak ezek a tételek majdnem 200 milliárd forintra rúgnak.
„Az előttünk álló őszre esik az a munka, amellyel befejezzük a rendőrség átszervezését. Az új igazságszolgáltatási rendszert eredményező reform utolsó mozdulatai is erre az őszre esnek."
Bár sokan a Vizoviczki-botránnyal hozták összefüggésbe, Pintér Sándor már tavaly ősszel levélben kérte a rendőrségi vezetőket, hogy tegyenek javaslatot az általuk irányított szervezet munkájának, működésének megváltoztatására. A hvg.hu információi szerint néhány héten belül átszervezik a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amelynek Szervezett Bűnözés Elleni Osztályát már augusztus elején megszüntették. A cél állítólag az, hogy a központi osztályok csak kiemelt ügyekkel foglalkozzanak. Szintén központosításra törekednek a megyei rendőr-főkapitányságokon, ennek viszont a nem megyei jogú városok kapitányságai, őrsei láthatják kárát.
A hvg.hu által megkérdezett volt és jelenlegi rendőrök a várható átszervezésekről azt mondták, önmagában helyes az a törekvés, hogy „a központi osztályok tényleg csak a kiemelt ügyekkel foglalkozzanak nagy hozzáértéssel". Baj szerintük akkor lesz, ha a központi egységekbe nem szakmai szempontok szerint válogatják ki az állományt, hanem „szeretem" alapon. A megkérdezettek a hátrányok közé sorolták azt is, hogy sokkal több akta lesz a kerületeknél, emiatt elsikkadhatnak a bűncselekmények, illetve gyengébb lesz a felderítés.
Egy biztos: rend még mindig nincs.
„Folytatjuk az egészségügy és az oktatás újjászervezését, fontos eredményeket akarunk elérni e tekintetben is az előttünk álló hónapokban."
A kormány oktatáspolitikáját már jó néhány írásunkban értékeltük. (A közoktatásról itt, a felsőoktatásról itt, a felnőttépzésről itt találhattok anyagokat.) Most legyen elég annyi, hogy nekünk (néhány kivételtől eltekintve) nem tetszik az új irány.
Hosszú előkészítés és a kórházak államosítása után idén július 1-jén lépett életbe az új egészségügyi rendszer. A Semmelweis-terven alapuló átalakítás lényege, hogy megkísérlik koncentrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az ellátási kötelezettséget újraosztották a kórházak között, lakóhely alapján meghatározva, hogy kinek hová kell fordulnia különböző betegségekkel. A rendszerben három szintet hoztak létre, attól függően, hogy milyen szakmai színvonalat tud nyújtani egy-egy kórház.
Az átalakítás során az országban korábban működő 44 ezer aktív kórházi ágyból 2150 megszűnik, miközben a krónikus ágyak száma csak néhány százzal nő. Az átszervezés miatt kilenc kórházban nem lesz az aktív ellátás, és több intézményben is jelentős ágyszámleépítés lesz, míg egyes kórházak a nagyobbak fióktelepeként működnek tovább. A koncentráció miatt a betegeknek többet kell majd utazniuk, de elvileg oda kerülnek majd, ahol problémájukra a legjobb ellátást tudják adni.
Közben a kormány a július 1-jétől bevezetett béremeléssel (kompromisszumos megoldásként) megtette az első lépést az orvosok és szakdolgozók megtartása érdekében. Az erről szóló kormányrendelet 28 milliárd forintot biztosított a visszamenőlegesen is érvényes béremelésre. Ennek egyetlen szépséghibája, hogy egyúttal jelentősen visszavágja a szakellátások finanszírozását: 2,7 milliárddal csökken a járóbeteg-szakellátás, 24,5 milliárddal az aktív-, illetve 1,7 milliárddal a krónikus fekvőbeteg-ellátás támogatása. Ez összességében azt jelenti, hogy a bérfejlesztést a kórházi kapacitások szűkítésén próbálja megspórolni a kormány.
De, várjuk ki a végét.
„A KDNP ötlete alapján 2014-ig bevezetjük a családi adózást."
Ennek költségvetési terhe körülbelül 48 milliárd forintra tehető. Kérdés, hogy miközben 500-600 milliárd forintra tehető lyuk tátong a jövő évi költségvetésben, a munkahelyvédelmi akcióterv forrásai hiányoznak, akkor miből akarják a további támogatást finanszírozni?
„Azt javaslom, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman intézményét."
Alapvetően az angol-szász országokban létezik a „financial ombudsman" intézménye. Nem egészen értjük, hogy mi értelme egy olyan intézménynek, amelynek már megvan a megfelelő alternatívája Magyarországon? Hiszen a PSZÁF feladta, hogy korlátozza a bankok agresszív magatartását és figyelmeztesse a lakosságot a különböző veszélyforrásokra. Legfőbb feladata a fogyasztók védelme, valamint azon lakosok megsegítése, akik adósságproblémával küzdenek.
Ráadásul az Orbán-kormány a PSZÁF ezen funkcióját már célzottan megerősítette. Akkor ezt a lépést az előző kudarcának beismeréseként értékelhetjük?
Mindenesetre, mielőtt a kormány ígérgetni kezd, először ideje lenne átnéznie a jövő évi büdzsé sarokszámait. A bevételeket felülbecslik, a GDP növekedés túlzóan optimista, és kiesnek az olyan tételeket is, mint például a jegybank megadóztatása. Mindaddig felesleges ígérgetni, amíg be nem tömték az 500 milliárdos lyukat.
