A gazdasági szabadságharc elbukása után a kormány számára nem maradt más, mint a félrevezető propaganda. Ennek érdekében szeptember elején Orbán Viktor fejében megszületett egy nem létező IMF-követeléslista, rá egy hónapra pedig közpénzeket felhasználva, 200 millióért reklámozzák ennek elutasítását.
Persze a propaganda mindig is népszerű marketingeszköze volt a Fidesznek, gondoljunk csak az I. Orbán-kormány idején történt „koronaúsztatásra", vagy az elmúlt két év konzultációs leveleire. Mindezt közpénzekből - természetesen baráti vállalkozások részvételével oldották meg.
Most éppen az IMF-fel szembeni fantomháború van soron. A cél ezúttal az, hogy bizonyítsák még meglévő híveiknek: a megállapodás, amelyet ők kötnek majd, sokkal jobb lesz, mint a szocialistáké volt 2008-ban. A legnagyobb baj azonban az, hogy eközben a valós kérdéseket lesöprik az asztalról.
„Ilyen áron nem!"
Ugye emlékszünk még? Orbán Viktor 2012 szeptember 6-án ismertette az IMF állítólagos követeléslistáját. A miniszterelnök (többek között) az alábbi feltételeket sorolta fel: a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentése, az ingatlanadó bevezetése. Elég gyorsan kiderült, hogy a lista nem létezik: az Index Orbán Viktor kijelentései után gyorsan lehozta mind a Nemzetközi Valutaalap, mind pedig az Európai Bizottság magyar kormánynak címzett levelét, amelyben egyik tétel sem szerepelt. Ennek ellenére a miniszterelnök mindenkit biztosított arról, hogy ilyen áron aztán semmiképpen! Sőt, még egy alternatív magyar listát is elküldtek a Valutaalap és az Európai Unió képviselőinek.
Eközben hiába kérték az ellenzéki pártok a parlamentben, hogy mutassák be azt a bizonyos levelet, a miniszterelnök rövidre zárta a kérdést: arra neki(k) nincsen jogosultságuk. A helyzet azonban az, hogy éppen a kormánynak, és nem a másik félnek van erre lehetősége. Újabb hazugság.
A kormány azóta sem lépett, sőt, a fantomköveteléseket most közpénzből elevenítik fel az országos napilapokban. (A mém gyártók gyorsan le is csaptak erre, érzékeltetve, hogy mennyire vehető komolyan a kormányzati propaganda.)
A Valutaalap nem követel
Kezdjük a legelején. A Nemzetközi Valutaalap nem áll elő követelésekkel. Az IMF egy nemzetközi szervezet, amelynek tagja/részvényese Magyarország. A bajba jutott országoknak kedvező kamatozás mellett különböző hitelkonstrukciókat kínál fel, attól függően, hogy az adott ország milyen makrogazdasági, jogi és pénzügyi környezettel rendelkezik. Mint minden hitelező elvárja, hogy ezt a pénzt rögzített időpontokban visszakapja. Ehhez pedig teljesülni kell bizonyos feltételeknek. Ez a garancia alapja.
Magyarország esetében az alapvető feltételek közé sorolható a kiszámítható gazdasági környezet, a jobb makrogazdasági pálya, a deficitcél teljesülése, valamint a fenntartható államadósság-csökkentés. Az, hogy ezt milyen programmal éri el a kormány, már saját hatáskörébe tartozik. Ha elkészült a program, akkor elküldi a Valutaalap képviselőinek, és ők véleményeznek. Ha itt-ott kiigazításra van szükség, akkor javaslatot tesznek. De sosem követelnek. Nem kérik a kormánytól, hogy csökkentse a nyugdíjakat, a családi pótlékot és a béreket. Ez csak egy hazugság, amelyet Orbán Viktor és a Fidesz konstruált annak érdekében, hogy megalapozzák a következő Matolcsy-csomagot.
A sajtóban megjelent bulvárkacsákat az IMF nem szokta kommentálni, de az MNO-n megjelent fantomlistával kapcsolatban, kellő udvariassággal megjegyezték, hogy jelentős pontatlanságokat tartalmaz.
A létező IMF-levélből éppen a kormányzati propaganda ellentéte derült ki: hatékonyabb adórendszert és olyan gazdaságpolitikát szeretnének, amellyel nem a szegényeket terhelik. Emellett kiszámíthatóságot és stabilitást.
Amit eddig teljesíteni kellett
Az a jól csengő propagandaszöveg sem áll meg, hogy sérül(t) a szuverenitásunk. Sőt, még csak nem is diktáltak nekünk soha. Mivel az Európai Unió is egy nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország is a tagja, vannak olyan kötelezettségek, amelyek ránk is vonatkoznak. A nemzetközi szervezet tagjaként elfogadtuk annak jogszabályait és normáit, amelyek szerződésekben rögzítettek.
Ilyen kötelezettség például a jegybanki függetlenség biztosítása, amelyben a kormány már engedni kényszerült. Mivel az MNB a KBER (Központi Bankok Európa Rendszere) tagja, így itthon is biztosítani kell a jegybankokra vonatkozó uniós előírásokat. Ennek fényében a kormánynak teljesítenie kellett Brüsszel azon elvárását, amely a tavaly decemberben elfogadott új jegybank törvényre vonatkozott. A jogszabály ugyanis súlyosan sértette az MNB függetlenségét, emiatt pedig az Európai Unió nem ülhetett volna le velünk tárgyalni. Nem véletlen tehát, hogy miután júniusban módosították a törvényt, 8 hónapos csiki-csuki után megkezdődhettek az előzetes tárgyalások.
Hasonló történet játszódott le a tranzakciós adó körül, amelyet az MNB-re is ki akartak terjeszteni. Szerencsére ez végül nem került bele a Matolcsy-csomagjába. A döntést mind a piaci szereplők, mind pedig Brüsszel üdvözölte.
Amiről hallgat a kormány
Arról érdekes módon nem esik szó a legújabb kampányban, hogy a 2009-ben befagyasztott családi pótlékhoz a Fidesz sem nyúlt hozzá. Az egy gyermeket nevelő családok változatlanul 12.200 forintot kapnak, míg a kétgyermekesek 26.600 forintot. És igen, a befagyasztás azt jelenti, hogy a kormány még az infláció mértékével sem növelte ezt az összeget. Így az elmúlt két évben valójában csökkent a családi pótlék reálértéke. Köszönhetően az inflációnak, amely augusztusban például 6 százalékoos volt.
Bár központilag valóban nincs bevezetve az ingatlanadó, bizonyos önkormányzatok mégis alkalmazzák. Több fideszes kerület is szed a lakások után úgynevezett kommunális adót. A fideszes Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerületben például a negyven négyzetméter feletti ingatlanok után évi 13.900-25.500 forintos adót kell fizetni.
Ehhez a két blöffhöz semmi köze a Valutaalapnak.
Fantomháborút vív a kormány
Bár a szeptemberi hónap Pinokkió-díjasa Gíró-Szász András úgy nyilatkozott, hogy a kormány semmilyen harcot nem folytat az IMF-fel, úgy tűnik, hogy mégis harcolnak valamilyen fantom ellen. A Fidesz létrehozta saját démonjait, és képtelen megszabadulni tőlük.
A kormány prominens alakjai lassan fantomokat látnak mindenhol, miközben a valós kérdéseket félresöprik. Arról még mindig nem tudni semmit, hogy akkor most lesz IMF-tárgyalás és megállapodás, vagy sem? Minden nap mást hallani. És bár a piaci körülmények most kedvezően alakulnak, nem szabad elfelejteni, hogy a védőháló biztosítaná a jövő évi kamatkiadás-csökkenést. Ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy teljesüljön a deficit cél, mivel a büdzsé még mindig ingatag lábakon áll. Ellenkező esetben Magyarország nem kerül ki a túlzott deficit eljárás alól, és bekövetkezhet az, amit senki sem szeretne: támogatásoktól eshetünk el.
Ezúttal mi a cél?
Mi úgy látjuk, a legújabb propaganda kampány kettős célt szolgál(hat): egyfelől a Fidesz így akarja megszólítani megmaradt híveit. Bizonyítani akarják, hogy ők nem úgy paktálnak le az IMF-fel, mint négy évvel ezelőtt az MSZP-kormány. Másfelől előfordulhat, hogy így akarják előkészíteni a tárgyalások folytatását.
Mindeközben csúnyán belegabalyodtak saját hazugságiakba. Bármi is legyen a céljuk, nem biztos, hogy annak eléréséhez a legjobb eszköz egy fantomháború.