Vannak olyan külpolitikai események, amelyek hatása a mi életükben is érezhető. Egyértelműen ilyen a mindenkori USA elnökválasztás. Mi közel egy éve követjük nyomon a folyamatokat és a kampányt. Október 16-án a célegyenesbe fordultak a jelöltek, már csak egy vita és maga a november 6-i választás van hátra.
A küzdelem kemény, a verseny szoros Obama és Romney között. Amerika demokrata elnöke és republikánus kihívója fej-fej mellett haladnak. Az első két vita után az állás 1:1. Obama - tanulva az első vitában elkövetett hibáiból - taktikát váltott és felvette a támadó szerepét. Az utolsó vitára október 22-én kerül sor, de a kiélezett helyzetben fontos, hogy ki kerül majd ki győztesként.
Az első körben Mitt Romney kiütéssel győzött
Az első elnökjelölti vita október 3 -án Denverben volt. A szópárbaj három témát járt körül: az egészségügyi reformot, a gazdaság helyzetet és a kormányzat szerepét. Az egészségügy különösen kényes téma a jelenlegi elnöknek, hiszen a mindenki által Obamacare-nek nevezett törvény az, amely a legnagyobb támadási felületet adja az ellenfeleinek. A kampányban többször vádolták már meg Obamát, hogy többet foglalkozott a törvény megvalósításával, mint a gazdaság fellendítésével.
A vita előbb Obama, majd Romney két-két perces összegzőjével zárult. Az elnök hangsúlyozta,hogy „minden, amit az elmúlt négy évben tett, és amit a következőkre is javasolna, Amerika fejlődését szolgálja, az oktatási rendszer fejlesztésével, az energetikai függetlenséggel és a munkahelyteremtéssel”. Romney a kettejük közötti választás fontosságát emelte ki. Szerinte Obama második ciklusával a középosztálybeliek helyzete tovább romlana, az árak még tovább emelkednének, és egyúttal a jövedelmek csökkennének. Az első „csata" az elemzők többsége és a felmérések szerint is Mitt Romney győzelmét hozta. (A CNN felmérése szerint pl. 67 százalék szerint volt jobb Romney és csak 25 százalék szerint Obama.) Az elemzők mogorvának, érdektelennek, zavartnak és szomorúnak látták Obamát, míg magabiztosnak, jókedvűnek és felkészültnek az elnök republikánus ellenfelét.
Az alelnökjelöltek is ringbe szálltak
Egy héttel az első vita után (2012. október 11.) Denville-ben az alelnökjelöltek - Joe Biden demokrata és Paul Ryan republikánus politikus - is pengét váltottak. Az alelnöki vita általában kisebb jelentőségű, de a jelenlegi szoros állás miatt ez most nem így volt. Az is érdekes, hogy ezúttal külpolitikáról is szó esett (ezek a viták hagyományosan belpolitikai kérdésekről szólnak).
A vita során mindkét fél kemény kritikát fogalmazott meg. Biden igyekezett élni az Obama által kihasználatlanul hagyott lehetőségekkel, így felvetette Romney nagy port kavart kijelentését is, amely szerint „az amerikai állampolgárok 47 százaléka az államon élősködik”. Ryan mindvégig igyekezett higgadt maradni elsődleges szempontként szem előtt tartva, hogy nem szabad komoly hibát vétenie, amivel gyengíthette volna Romney sikerét az Obamával szembeni győzelem után.
A külpolitikai szekcióban terítékre került az amerikai követséget ért támadás Líbiában, valamint Irán atomfegyverkezése és az afganisztáni kivonulás kérdése. Az idősek egészségügyi ellátásával kapcsolatban körvonalazódott talán a legélesebb nézeteltérés a felek között. A jelenlegi rendszer kritikája mellett Paul Ryan felvázolta a republikánus alternatívát, amelynek értelmében az állampolgárok a jogosultsági korhatárt elérve választhatnak a Medicare (állami biztosítás), illetve egyéb privát egészségbiztosítók között. A vita kimenetele nem volt olyan egyértelmű, mint az elnökjelöltek esetében. Bár Biden volt az aktívabb, ellenfele állta a sarat, kimért válaszaival pedig tartani tudta a lépést a demokraták alelnökjelöltjével.
A második körben Obama megtáltosodott
A második elnökjelölti kört New York-ban rendezték meg, ahol a közönséget és a kérdezőket nagyrészt a bizonytalan szavazók és a televíziónézők alkották. Obama tanulva az eddigi hibáiból, keményen lépett fel és beszédében többször említette, hogy Romney „nem mond igazat”. Ezúttal is három fő téma rajzolódott ki: a munkahelyteremtés, az illegális bevándorlás és a Kína-Amerika kapcsolat.
Romney Obamát gyengeséggel vádolta Kína kapcsán, az elnök pedig azzal vágott vissza, hogy ellenfele olyan cégekbe fektetett be, amelyeknek kínai kötődése is van. Az egyik legérdekesebb kérdést Romney kapta: arra kérték, magyarázza el, miben is különbözik George W. Bush-tól, a legutolsó republikánustól, aki elfoglalhatta az elnöki posztot. Romney röviden és tömören válaszolt: „Bush és ő különböző emberek, ezek pedig már más idők”.
A vita végig intenzív volt, a legélesebb pengeváltás a bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás ügyében alakult ki. Romney szerint a tragédia oka az Obama-kormány közel-keleti politikájának kudarca.Obama a bengázi támadás elkövetőinek felelősségre vonását ígérte, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kormányának bármely tagja is félre kívánta volna vezetni a közvéleményt.
Akárcsak az első esetben, ezúttal is egyöntetű volt az elemzők álláspontja. Csak most Obamát hozták ki az este nyerteseként. A felmérések szerint az elnök 46:37 arányban bizonyult jobbnak Romneynál.
Mi van még hátra?
A november 6-i választásig már csak egy vita van hátra, amelynek a kiegyenlített küzdelem miatt nagy súlya lesz. Az egészségügy és Kína egészen biztosan központi téma marad, de az eddigieket figyelembe véve, meglepetésekre is számíthatunk.
