A gazdasági kilábalási program után az MSZP elkészítette oktatási és foglalkoztatási koncepcióját is. Mindkét területen komoly változtatásokra van szükség, hiszen az elmúlt két évben a foglalkoztatáspolitika területén lényeges megújulás nem történt, sőt, több dimenzióban is negatív tendenciák tapasztalhatóak, gondoljunk csak az új Munka Törvénykönyvére.
Az elmúlt két év adópolitikája nem ösztönözte az egymillió új munkahely, vagy akár 300-400 ezer új munkahely megteremtését. Az egyetlen iránymutató lépés a munkahelyvédelmi akcióterv lenne, azon belül is a vállalkozások tételes adózásának bevezetése – amely nem kevés kisvállalkozó életét könnyítené meg –, de mint megírtuk, lényeges javulást ettől sem lehet remélni. Ha 2010-ben a Fidesz egy ilyen programmal nyitott volna a nulla hasznot termelő egykulcsos adó helyett, akkor talán teljesen máshol tartanánk.
A tapasztalatok mégis mást mutatnak: különadók sora, kikényszerített bérkompenzáció, adóemelések borzolták a vállalkozói kedélyeket. Az iparűzési adó és cafetéria szabályok körüli bizonytalanság csak a jéghegy csúcsa. A Fidesz politikájáról nyugodtan elmondható: az egyik kezükkel adnak, a másikkal elvesznek-, csaknem mindegy, hogy a jövedelemátrendezés során hol koncentrálódik a többlet és kik a rendszer vesztesei. A vállalati és kkv-szektor inkább az utóbbihoz sorolható.
Foglalkoztatási problémák Magyarországon
Többször is foglalkoztunk már a magyarországi foglalkoztatási problémákkal. Magas munkanélküliség, a foglalkoztatási arány pedig az EU-ban a második legrosszabb Görögország után. Az adóelvonás még mindig magas – magas járulékterhek és rengeteg különadó –, mindemellett még komoly strukturális problémák is vannak. Az egyes régiók között jelentősek a különbségek, és egyelőre nem látszik az az irány, amely segítené a keleti és déli régiók felzárkózását Budapesthez vagy a nyugati régiókhoz. Kevés új álláshely jön létre, és a súrlódások miatt rengeteg állás betöltetlen marad. A gyenge szakképzés és a széteső felsőoktatás miatt a humán tőke egyre inkább leépül. Minőségi humán tőke nélkül pedig nem lesz értékteremtő foglalkoztatásbővülés, vagy gazdasági növekedés.
Nem szabad elmenni a fekete- és szürkegazdasághoz köthető problémák mellett sem. Számszerűen nehéz nyilatkozni arról, hogy pontosan hányan is dolgoznak a magyar gazdaságban. Nem elképzelhetetlen, hogy a statisztikai foglalkoztatás mellett több 100 ezren dolgoznak feketén úgy, hogy nincsenek bejelentve. Ráadásul a bejelentett foglalkoztatottak/ alkalmazottak között is van egy nagy számú csoport, amely tagjai bár minimálbérre vannak bejelentve, annál jóval többet keresnek. Mondani sem kell, hogy a költségvetésből mennyi adóbevétel esik így ki.
Téves megközelítés, hogy a jövedelmi adók csökkentése és a fogyasztási adók növelése kifehéríti a gazdaságot. A fogyasztási adók emelése pont ahhoz vezet, hogy egyre kevesebben adnak számlát, vagy megpróbálják kijátszani a rendszert más eszközökkel. Ráadásul a nem várt infláció is komoly problémákat okozhat a gazdaságban. És akkor még a különadókról nem is szóltunk.
Az MSZP gondolatai
A legnagyobb ellenzéki párt is belátta, hogy a kkv-szektornak komoly szerepe van a foglalkoztatásnövelésében – időszerű is volt, hiszen a 2002-2010 közötti időszak sem nevezhető feltétlenül vállalkozóbarát korszaknak.
Nehéz azzal a megállapítással vitatkoznunk, hogy gazdaságélénkítés nélkül elképzelhetetlen a foglalkoztatásnövelés, a kettő egymás nélkül elválaszthatatlan. A versenyszektornak fontos szerepe van a folyamatban, recesszióban viszont nincsenek beruházások és foglalkoztatásösztönzés, ez most is tapasztalható – a versenyszektorban csökkent a foglalkoztatottak száma 2011-hez képest.
Új adó és járulékpolitikával meg lehetne teremteni ennek az alapjait. Kérdés, hogy lesz-e mozgástere ehhez egy új kormánynak, amennyiben sikerül 2014-ben legyőzni a Fideszt. Addig még bőven bebetonozhatják a mostani gazdaságpolitika alapjait – az egykulcsos adórendszert például – kétharmad híján pedig nem lesz esélye egy új formációnak.
Az MSZP jól látja, hogy közmunkásokra nem lehet alapozni egy gazdaságot – mondjon bármit is Orbán Viktor –, hiszen a közmunkának nincs hozzáadott értéke a gazdasághoz. Ráadásul a legtöbb közmunkás csak be van jelentve, és tényleges tevékenységet nem is csinál, vagy csak minimális időtartamban. A vállalati- és a kkv-szektorra, azaz a versenyszektorra kell helyezni a hangsúlyt.
Pozitív, hogy hangsúlyozzák a fekete- és szürkegazdaság csökkentését, ráadásul nem csak adópolitikai eszközökkel. Önmagában az adók csökkentése nem elegendő a feketegazdaság visszaszorításához, ehhez szigorúbb büntetési és hatékonyabb ellenőrzési rendszer szükséges.
Munkahelyteremtés a szociális gazdaságban?
Az ellenzéki párt jól látja, hogy elsősorban a jogbiztonságot és a gazdasági környezetet kell helyreállítani. A beruházási kedv soha nem látott mélyponton van – mind a régiós, mind a uniós átlagtól elmaradunk –, részben a bizonytalanságnak és az unortodox gazdasági politikának köszönhetően. Emellett a munkahelyteremtést az alábbi teendők alapján építenék fel:
- Külön támogatás azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a helyi erőforrásokra építenek
- Az információk áramlásának segítése
- Munka Törvénykönyvének felülvizsgálata
- Munkaerő-piaci politikára szánt források bővítése
- Normatív támogatások kibővítése
- Védett piacok létrehozása, bizonyos termékeket és szolgáltatásokat csak hátrányos helyzetűek, például megváltozott munkaképességűek állíthatnak elő.
Utóbbit némileg problémásnak tartjuk, hiszen ez könnyen elbocsátásokhoz vezethet, ráadásul a munkaerő-keresési költségek is növekednének, hiszen a vállalkozóknak meg kell találniuk a megváltozott munkaképességűeket.
A támogatási rendszerekkel is vigyázni kell, hiszen a legtöbb visszaélés pont itt tapasztalható.
Állami szerepvállalás a foglalkoztatás növelésben
A versenyszféra támogatása mellett az állami szerepvállalás és munkahelyteremtés is komoly szerephez jutna. Kérdés, hogy ehhez hol találnak forrásokat a már említett szűk mozgástér miatt. Amennyiben a keynesi gazdaságpolitika alapelveiből és a multiplikátorhatásból indulunk ki, célszerű lenne a beruházások mentén haladni. Csak nem magyar módra.
Az fenntarthatatlan, hogy egy-egy komolyabb beruházás évtizedekig elhúzódik, ráadásul sokkal költségesebb legyen, mint bárhol máshol a világon. A beruházás és foglalkoztatás ösztönzéshez elengedhetetlen a korrupció mértékének csökkentése, a bürokratikus akadályok csökkentése és a transzparencia erősítése. A magyar rendszerben nem tudott hatékonyan érvényesülni a multiplikátorhatás a magas átfutási idő, az átlagosnál magasabb költségek és az átláthatatlanság miatt.
Ráadásul hiába a jövedelemnövekedés, ha nem jelenik meg a kereslet formájában a piacon. Kiszámítható gazdaságpolitika szükséges ahhoz, hogy a fogyasztási határhajlandóság normalizálódjon a gazdaságban. A bizonytalanságot le kell küzdeni, erről már a korábbiakban is volt szó.
Kapcsolatteremtés az oktatással
Az MSZP-nek mindenképpen össze kell hangolnia gazdasági, oktatási és foglalkoztatási koncepcióját. A jó oktatáspolitika fontos eleme a foglalkoztatásnövelésnek. Meg kell akadályozni a minőségi munkaerő kivándorlását - Hoffmann Rózsa ámokfutása sem kis mértékben zilálta szét a felsőoktatást, és a közoktatást is. A gazdaság szoros kapcsolatban van az oktatással és a foglalkoztatáspolitikával is, ezt sosem szabad elfelejteni.
A felsőoktatást meg kell reformálni, akárcsak a szakképzést. Az nem módi, hogy a Fidesz-féle tandíjjal erősítik a szegrációt, kiszorítva a jó tanuló, de pénzzel nem rendelkező diákokat a felsőoktatásból – a diákhitel nem megoldás, hiszen ki szeretne eladósodni már diákéveiben, ráadásul a hazai fizetésekkel nem egyszerű kitermelni a fiatal korban felvett adósságokat.
Minőségi munkaerő hiányában viszont elképzelhetetlen a foglalkoztatás érdemi növelése. Magyarország nem tud Kínával vagy Indiával versenyezni a munkaerő költségében. A minőségre és a környezetre kell helyezni a hangsúlyt. Innovatív termékek előállításhoz kiváló humántőkére van szükség – nem csak mérnökökre, vagy természettudományi területen végzettekre.
A gazdaság egy olyan komplex terület, ahol minőségi közgazdászokra, jogászokra is szükség van. Nem beszélve a pedagógusokról, akik már fiatal korban irányt tudnának mutatni. Már ha nem éhbérért kellene dolgozniuk, amely egyre inkább elriasztja a leendő hallgatókat a szakmától. Komoly reformokra van szükség ahhoz, hogy a foglalkoztatáspolitikát, a gazdaságösztönzést és az oktatáspolitikát össze lehessen hangolni. Viszont mindez elkerülhetetlen ahhoz, hogy egy jobb és élhetőbb országot létre lehessen hozni.
Van min dolgozni
Az MSZP foglalkoztatáspolitikai koncepciójának alapjai jó irányba mutatnak; felhívják a hiányosságokra a figyelmet, és egyfajta támpontot is ad a szocialisták elképzeléseiről. Mint ahogy írják, modellezni kell az egyes munkaerő-piaci beavatkozások hatékonyságát. Ennek tényleg itt az ideje, hiszen nem szabad Fidesz mintára – háttértanulmányok hiánya, számolások hiánya – ad hoc módon felépíteni egy koncepciót. Mivel még csak 2012-t írunk, van idő a programépítésre.
Az egyes koncepciókat érdemes lesz akkor is felülvizsgálni, ha már számszerűen tudni fogjuk, hogy az egyes beavatkozások mekkora összegből jönnének ki, és mekkora foglalkoztatásnövelést lehetne elérni velük. És természetesen azzal is számolni kell, hogy a Fidesz-káderek és törvények bebetonozása miatt senkinek sem lesz könnyű dolga egy esetleges 2014-es váltás esetén.
