Ténytár

Térfigyelők
Mi ez?

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

lájkolj.be

                      

ténytár.site

  • Hibás feed URL.

ténytár.blog

tiszta.politika

Átlátszo.hu

napi.hu

Nincs megjeleníthető elem

csiripelj.rá

Friss topikok

Címkék

#masturhate (1) 12 éves büntethetőségi korhatár (1) 180 perc (1) 1956 (1) 1 dolláros aukció (1) 2010-2014 (1) 2011 (1) 2012 (2) 2012 es költségvetés (3) 2013 (3) 2013 as költségvetés (1) 2014 (4) 2014-es választás (2) 2016 (3) 2017 (2) 2018 (1) 2024 (1) 25 év alattiak (1) 2 millió ft feletti fizetes (1) 4-es metró (1) 4k (1) 56 (2) 65 év felettiek (2) A hétvégén újabb súlyos csapás érte a magyar sajtószabadságot (1) A volt soros-ösztöndíjas sorosozik (1) abortusz (4) abortusztabletta (2) ábrák (1) abszurd szabályozás (1) adathamisítás (1) adatvédelem (2) adatvédelmi ombudsman (1) áder jános (23) adó (62) adócsökkentés (11) adócsomag (2) adóék (2) adóemelés (14) adóemelések (1) adófizetők száma (1) adójóváírás (1) adók (3) adókedvezmény (3) adomány (1) adóparadicsom (1) adópolitika (5) adórendszer (9) adósmentés (4) adósság (14) adósságállomány (2) adósságátvállalás (2) adósságbesorolás (1) adósságcsapda (1) adósságcsökkentés (1) adósságelleni harc (1) adósságfinanszírozás (1) adósságpálya (1) adósságszabály (1) adósságszolgálat (1) adósság elleni harc (1) adósság plafon (1) adósság szakadék (1) adóterhelés (2) adótörvény (1) adóváltozások (1) adózás (12) áfa (11) áfacsalás (1) áfa emelés (1) afrika (1) agenda2020 (1) agrárium (5) agrárkamarai törvény (1) agresszió (1) agyelszívás (1) ágyszám (1) ÁKK (1) AKK (2) ákk (2) ákos (1) aktivitás (2) alacsony bérek (1) álamfő (3) alapitvány (2) alapítvány (2) alapjogok (3) alapkamat (1) alapszámla (1) alaptörvény (89) Alaptörvény (4) alaptörvény-ellenes (1) alaptörvény átmeneti rendelkezései (2) alaptörvény negyedik módosítása (1) albérlet (1) álhírek (1) alkohol (1) alkoholadó (1) alkotmány (63) alkotmány. (1) alkotmánybírák (4) alkotmánybíróság (63) alkotmányellenes (4) alkotmányjogi panasz (4) alkotmánykorrekciós (1) alkotmánymódosítás (3) alkotmányosság (3) alkotmányos alapelvek (1) állam (8) államadósság (79) állambiztonsági múlt (1) államelnök (1) államfő (6) államháztartás (5) állami (1) Állami köldökzsinóron a szakszervezetek - nem csoda (1) államigazgatás (7) államilag finanszírozott képzés (1) állami bankrendszer (2) állami ellenőrzés (1) állami koncessziók (1) állami mobilszolgáltató (2) állami rezsicsökkentés (1) állami számvevőszék (3) államkötvény (6) államosítás (56) állampapír (1) állampolgár (1) állampolgárság (3) Állítsuk meg Brüsszelt (1) álllamadósság (1) alsóközéposztály (1) általános (1) általános tartalék (1) amerika (4) amerikai egyesült államok (4) andy vajna (18) angol (3) angyalföld (1) ángyán józsef (9) ankara (1) anomália (1) antiszemitizmus (1) április bolondja (2) áram (2) áramár (2) arany (1) aranybulla (1) áremelkedés (1) árfolyam (8) árfolyamgát (8) árfolyamstabilitás (1) ÁRH 2014 (1) ármegállapítás (1) ármeghatározás (1) árszabályozás (1) ártatlanság vélelme (2) áruházlánc (1) árvíz (1) áthárítás (1) átláthatóság (3) átlátszó (1) átmeneti rendelkezések (1) atom (5) atomerőmű (6) átpolitizáltság (1) átutalás (1) atv (1) átverés (1) auchan (2) audi (2) audit (1) ausztria (4) autóipar (5) autonómia (5) autópálya (1) autósok (2) autóút (1) Az ország közel felében szinte nincs is más munkalehetőség (1) azerbajdzsán (4) A korrupció jobban teljesít - Rogán Antal legnagyobb üzletei (1) a város mindenkié (1) babakötvény (3) baby bond (1) baby boom (2) baja (3) bajnai (1) bajnai gordon (22) bajnai kormany (1) baka andrás (3) bakondi györgy (1) Balassagyarmat (1) balkán (1) balliberális (1) balogh zoltán (5) balog zoltán (5) baloldal (4) baloldali önkormányzatiság (2) balosgh zoltán (1) balsai istván (3) baltás gyilkos (3) bank (14) bankadó (12) bankbetét (4) bankelszámoltatás (1) banki portfolió (1) bankmutyi (1) bankok (5) bankrendszer (7) barack obama (3) bayer zsolt (1) becsó zsolt (1) befektetés (4) befektetői környezet (1) Beismerték (1) békemenet (1) belügyminisztérium (2) bencsik jános (4) benzin (4) bér (5) bérek (19) béremelés (14) béremelkedés (1) berki krisztián (1) bérkompenzáció (1) bérlakás (2) berlin (1) bernáth ildikó (1) bérplafon (1) bérpótlék (3) beruházás (8) beruházások (1) beruházásvédelem (1) bérunió (1) best of (4) betétesek (1) bevándorlás (29) bevándorlók (16) bevétel (2) Biden (1) bilderberg csoport (1) bírák (5) bírák felmentése (1) bírók (2) bíróság (7) bírósági reform (2) bíróságok (4) bírság (2) biszku bela (2) bizonytalanok (4) bizonytalanság (2) bizottság (2) biztoítási adó (1) biztonság (1) biztonsági (1) biztonsági gáztározók (1) bkk (1) bkv (3) blöff (1) blog (2) blogok (2) bodnár zoltán (1) bojkott (1) bokros lajos (2) bölcsöde (1) bolt (1) boltbezárás (10) bőnyi rendőrgyilkosság (1) borkai (1) börtönkódex (1) botka lászló (2) botrány (1) botrányok (1) bővítés (1) bóvli (3) brad pitt (1) brexit (6) brókerbotrány (10) Brüsszel (9) brüsszel (16) btk (2) Btk (1) bubi (1) buda-cash (5) budai fonódó villamos (2) budai gyula (1) budai vár (2) budapest (24) budapesti olimpia (8) budapesti választási rendszer (4) budapest bank (1) budapest pride (1) budapest szíve program (1) büdzsé (1) bukta (5) bűnözés (1) büntetés (1) büntetőeljárás (1) büntetőjog (1) büntetőjogi felelősség (3) büntetőpolitika (3) büntetőügy (4) Büntető törvénykönyv (1) büntető törvénykönyv (3) bürokrácia (4) bürokrácia csökkentés (2) busztender (1) bv kódex (1) cafeteria (5) cafetéria (3) cba (14) cégfelszámolás (1) célpont (1) centralizáció (5) cenzúra (1) CEU (4) churchill (1) CIA (1) cigányság (3) cigaretta (7) cigarettaárusítás (6) cigarettacsempészet (2) citadella (1) civilek (13) civil szervezet (4) civil szervezetek (8) civil szféra (7) clinton (1) cnn (1) cöf (4) connie mack (1) continental (2) coop (2) corpus (1) corvinus (4) csak a közmunka (1) család (8) családbarát kormány (6) családi adókedvezmény (5) családi adózás (2) családi csődvédelem (1) családi pótlék (1) családon belüli erőszak (3) családtámogatás (4) családvédelem (3) csalás (4) csányi sándor (2) csárdi antal (1) csecsemőhalanadóság (1) cséfalvay zoltán (1) cselekvőképesség (1) csepreghy nándor (3) csipszadó (1) csőd (4) csodafegyver (1) csok (7) csúcstalálkozó (1) csúsztatás (3) czomba sándor (2) Czunyiné Bertalan Judit (3) dagály (1) debrecen (1) deficit (11) defláció (1) déli áramlat (2) déli krónika (1) demeny (1) demográfia (10) demográfiai portré (1) demokrácia (4) demokratikus alapértékek (2) demokratikus koalíció (5) demszky gábor (1) depriváció (2) derex index (1) deutsch tamás (2) deviza (6) devizaadós (6) devizaadósok (10) devizaadósság (4) devizaadós mentés (2) devizaalapú hitel (7) devizadósság (1) devizahitel (17) devizahitelesek (9) devizatartalék (4) diákhitel (3) diákok (3) diáktüntetés (1) diktatúra (2) diósgyőr (1) diploma (3) diplomácia (2) diplomamentő program (1) diplomások (1) dizájnerdrog (1) dízel (1) dk (17) DK (2) dkp (1) dohány (9) dohánypiac (9) dohányzás (7) doktori (1) doktori disszertáció (1) dollár (2) dollárkötvény (1) domonkos lászló (1) donald trump (2) dopeman (2) drog (3) drogok (2) drogpolitika (3) drogstratégia (1) drogteszt (2) dunaferr (1) dunai hajózás (1) duna aszfalt (1) e-cigaretta (2) e-útdíj (2) E.On (1) e.on (2) ebesz (6) echo tv (1) egészség (7) egészségügy (32) egészségügyi dolgozók elvándorlása (8) egészségügyi ellátórendszer (7) egészségügyi kiadások (7) egészségügyi salátatörvény (1) egy (1) egyéni képviselői indítvány (1) egyéni munkajog (1) egyéni számla (4) egyéni számlák (1) egyenlőség (1) egyenlőtlenség (2) egyes (1) Egyesült Államok (1) egyesült királyság (3) egyetem (14) egyetemi autonómia (8) egyház (6) egyházi iskolák (8) egyházügyi törvény (2) egykulcsos adó (16) egykulcsos adórendszer (5) egykulcsos jövedelemadó (1) egykulcso adó (1) egyszerűsített honosítás (1) egyszerűsített vállalkozói adó (1) egyszerű emberek (1) együtt (2) együtt-pm (10) egyutt2014 (4) együtt2014 (8) együtt2014-pm (1) együtt2014 pm (2) együtt214-pm (1) együtt 2014 (4) együtt pm (2) eho (1) einstand (6) ejeb (1) ejtőernyőzés (1) ekb (1) elbocsátás (1) elégedettség (1) élelmiszerek (3) élelmiszerlánc-felügyeleti díj (3) élelmiszerláncmutyi (1) elemzés (2) elemzések (2) életpályamodell (2) élettárs (1) élettársi kapcsolat (1) elhúzódik (1) elképesztően sok hazugság (1) ellátás (3) ellátórendszer (1) ellenállás joga (1) ellenségkép (2) ellenségkeresés (2) ellentmondások (1) ellenzék (26) ellenzéki összefogás (2) ellenzéki széthúzás (1) elmúlt nyolcév (1) elnök (2) elnökség (1) elosztás (1) előválasztás (2) előzetes (1) előzetes-regisztráció (1) előzetes letartóztatás (1) előzetes regisztráció (6) előzetes választói regisztráció (3) élsport (1) elszámoltatás (2) elte (1) elvándorlás (23) élveszületés (1) emberek (1) emberi jogok (2) emberi jogok európai egyezménye (3) emberi méltóság (1) emberi méltósághoz való jog (3) emelés (1) emmi (9) energetika (10) energetikai különadó (1) energia (5) energiaárak (8) energiahatékonyság (3) energiaital (1) energiastratégia (2) energiaszolgáltatók (1) energia politika (4) engedély (1) ep-választás (1) építés (1) építésügy (1) építőipar (5) érdekegyeztetés (3) erdő péter (1) erkölcs (1) erkölcsi nevelés (1) erkölcstan (1) erőszak (1) erste (1) értelmiség (1) erzsébet program (4) erzsébet utalvány (5) esa2010 (1) esélyegyenlőség (6) esélyteremtés (1) eskü (2) esma (1) ésszerűsítés (1) észak-írország (1) eszergom (1) eszmerendszer (1) esztergom (3) EU (27) eu (16) eu-transzferek (4) euratom (1) euró (8) európa (12) európai (5) európai bíróság (2) európai bizottság (29) európai emberi jogi bíróság (2) európai néppárt (1) európai parlament (8) európai parlamenti választások (3) európai tanács (1) európai unió (65) európa nap (1) európa tanács (1) eurostat (3) eurózóna (3) eutanázia (1) eu források (2) eu pályázatok (2) eu pénzek elosztása (2) eu zázsló (1) év (1) eva (1) évértékelő (8) évvége (1) eximbank (2) export (8) extraprofit (1) facebook (1) fagyhalál (1) fal (2) falus ferenc (3) fapál lászló (2) farkas flórián (1) faz (1) fed (1) fegyvertartás (1) fehér ház (1) fejlesztés (2) fejlesztéspolitika (5) fejlődés (3) fékek és ellensúlyok (49) feketegazdaság (2) feketehumor (1) feketekereskedelem (3) fekete piac (2) felcsút (10) feldolgozóipar (1) félelnöki rendszer (1) fellegi tamás (2) felmentés (1) felminősítés (1) felnőttképzés (3) felsőoktatás (47) felsőoktatási kerekasztal (1) felsőoktatási törvény (5) felszámolás (1) felszámolói névjegyzék (1) felszámolómutyi (1) félszuperbruttó (1) feltalálómutyi (1) feltörekvő piacok (2) felügyelet (2) felügyeleti díj (1) felvételi (1) felzárkózás (1) fémkereskedelem (1) fenntartás (1) fenntartható rezsicsökkentés (1) fer (1) férfiak 40 (1) fesztivál (1) fesztiválmutyi (1) fhb bank (3) fiatalkori munkanélküliség (2) fiatalok (6) fiatalság (6) fidelitas (2) fidesz (475) Fidesz (32) fiktív kötvény (1) financial times (3) finanszírozás (2) finanszírózás (1) finkelstein (1) fiscal cliff (1) fiskális expanzió (1) fiskális politika (5) fitch (2) fizetős utak (2) foci (23) focistadion (8) fociultrák (1) fodor gábor (2) fogamzásgátlás (1) foglalkoztatás (42) foglalkoztatási fordulat (1) foglalkoztatói pénztár (1) foglalkoztatottak (2) foglalkoztatottság (9) foglyul ejtett állam (1) fogolydilemma (1) fogvatartás (1) fogyasztás (12) fogyatékosok (2) föld (14) földadó (1) földárverés (5) földbérlet (5) földgáz (1) földhivatal (1) földikutya (1) földmutyi (18) földművelésügyi minisztérium (1) földosztás (10) földpályázatok (5) földpolitika (4) földprivatizáció (3) földtörvény (8) folyófizetési mérleg (1) főpolgármester (2) forint (5) forintárfolyam (4) forinthitel (1) forintosítás (3) forradalom (2) fotó (1) főváros (7) fővárosi közgyűlés (4) fővárosi vízművek (1) fradi (2) fradi security (2) frakció (3) frakcióvezető (1) franciaország (2) frankhitel (2) freedom house (1) frekvencia (1) ftc (1) függetlenség (4) fülkeforradalom (1) fülöp-szigetek (1) fürjes balázs (1) futár (1) futballstadionok (1) futsal-diplomácia (1) garancsi istván (7) gaskó istván (1) gáz (6) gázár (7) gazdagok (2) gazdaság (254) gazdasági menekültek (4) gazdasági modell (1) gazdasági növekedés (7) gazdasági szabadságharc (3) gazdasági teljesítmény (8) gazdasági versenyhivatal (2) gazdaságpolitika (18) gazdasgái növekedés (1) gázmutyi (3) gazprom (2) gdp (64) GDP (6) gerrymandeing (1) gilly gyula (1) gimnázium (1) gini-index (1) GIRO (1) giró szász andrás (2) giro szász andrás (1) globális felmelegedés (1) gloviczki zoltán (1) gni (1) gödör (1) göncz árpád (1) gondnokság (1) gongó (1) google-adó (1) görög (1) görögország (1) green peace (1) gulyás gergely (2) gumilövedék (1) gundel takács gábor (1) gvh (3) gyár (1) gyárbezárás (1) gyarmat (1) gyed (4) gyed extra (2) gyere haza fiatal program (3) gyermekéhezés (3) gyermekszegénység (6) gyermekvállalás (7) gyermekvédelem (2) gyes (3) gyíkember (1) gyógyszerpiac (1) gyógyszertárak (1) gyorshajtás (1) gyorsítás (2) győzteskompenzáció (1) gyulabérlet (2) gyülekezés (1) gyűlöletbeszéd (3) gyurcsány (2) gyurcsányi út (1) gyurcsány ferenc (16) gyurcsány ference (1) gyurcsány kormány (1) gyurta dániel (1) g fodor gábor (1) habeas (1) habeas corpus (1) habony árpád (3) hadházy ákos (1) hadsereg (1) hagyó miklós (1) hajléktalanok (4) hajléktalanság (2) hajógyári sziget (1) haladás (1) halálbüntetés (2) halálozás (1) hálapénz (1) halászat (1) halgazdálkodás (1) hallgatói nyilatkozat (1) hallgatói szerződés (3) hanem növeli a társadalmi különbségeket (1) hangulatjavító intézkedések (1) hanta (8) hantablog (3) hantaméter (4) hármas metró (2) három csapás (1) harrach péter (2) harrac péter (1) harry potter (1) hatalommegosztás (3) határon (2) határon túli magyarok (8) határon túli magyarság (1) határon túli szavazók (4) határvédelem (3) határzár (4) hatóság (2) háttérhatalmak (1) havi ténytár (2) házasság (2) hazautalások (2) háziorvosok (4) háznagy (1) házszabály (5) háztartások (1) hazugság (10) helyi adó (1) helyi demokrácia (1) hende csaba (2) Hernádi Zsolt (1) heti valasz (1) hiány (5) hiánycél (2) híd (1) himnusz (1) hipermarketadó (1) híradó (1) híráramlás (1) hírcsinálók (1) hírek (1) hírtv (3) hitel (14) hitelezés (4) hitelkeret (1) hitelminősítés (3) hitelminősítő (3) hitelösztönzés (1) hitelszerződés (1) hittan (2) hit gyülekezete (1) hivatal (1) (1) hódmezővásárhely (1) hoffmann rózsa (48) hoffman rózsa (1) hogy nincs érdekérvényesítés (1) hogy véletlenül sem foglalkozzunk az ország valós problémáival (1) hóhelyzet (1) holocaust (3) holocaust emlékév (2) holoda attila (2) homoszexualitás (1) honvédelmi minisztérium (1) honvédség (3) höok (2) horgászat (1) horgászmutyi (1) horn gyula (1) horthy-kultusz (1) horthy miklós (1) Horvátország (1) hozam (4) hozamok (1) hozzáadott érték (1) hrw (1) hulladék (7) hulladékgazdálkodás (12) humántőke (1) hungária értékpapír (2) hungaroring (1) húsáfa (1) hustler (1) idegenellenesség (1) idegennyelv (1) idegen nyelv (1) időközi választás (4) idomsoft (1) idősek (2) ifjúsági munkanélküliség (2) igazság (1) igazságosság (1) igazságszolgáltatás (5) ígéret (3) ígéretek (2) ígéretmérő (3) Így rombolja a Fidesz a pénzügyi kultúrát (1) Így lett az egyház a Fidesz egyik legnagyobb szekértolója (1) illegális bevándorlók (3) illés zoltán (4) illeték (1) illiberális (2) imf (36) import (4) INA (1) index (2) indokolás (1) infláció (20) információ (1) információszabadság (4) infrastruktúra (3) ingatlanmutyi (1) ingatlanpiac (3) ingatlanvásárlás (5) innováció (2) insegmunka (1) integráció (1) International (1) internet (5) internetadó (7) intézkedések (2) ipar (9) iparosítás (1) iparűzési adó (1) irányító hatóságok (1) irónia (2) iskola (3) iskolarendőr (1) iskolaszövetkezetek (3) italpiac (1) ítélet (1) Itt az Európa Bajnokság - Vége is a parlamenti ülésszaknak (1) jan slota (1) járai zsigmond (1) járás (7) járási hivatal (4) járások (3) járműgépgyártás (1) járulék (3) járulékcsökkentés (3) járulékplafon (2) játékadó (1) játékautomata (2) játékgépek (1) jávor benedek (2) jegybank (15) jegybanki függetlenség (4) jegybanktörvény (2) jegyző (1) jelentés (1) jobban teljesít (1) jobbik (44) jobbik mszp (2) jobboldal (1) jog (1) jogalkotás (3) jogállam (14) jogállamiság (7) jogfenntartó nyilatkozat (1) jogorvoslat (2) jólét (1) jóléti (1) jóléti állam (2) jóléti rendszerváltás (2) Jön a totális államosítás a közoktatásban (1) jóri andrás (2) jövedékiadó (3) jövedéki adó (2) jövedelem (1) jövedelmek (3) juhtenyésztés (1) kádertemető (2) kajak kenu (1) kálmán (1) kamat (13) kamatadó (1) kamatcsökkentés (1) kamatkiadás (1) kamatok (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (5) kampányfinanszírozási törvény (2) karácsony gergely (2) karácsony gyergely (1) károlyi mihály (1) kártalanítás (3) kartell (1) kartellgyanú (3) kaszinó (6) kaszinómutyi (9) katasztrófa (3) katasztrófaveszély (1) katonai ügyészség (1) kaukusz (1) kávé (1) kazahsztán (1) kdnp (21) keleti nyitás (8) keleti partnerség (1) kéményseprés (2) kényelmi jegy (1) kényszervállakozók (1) kényszervallatás (1) képviselői eskü (1) képviselők (1) képzések (1) képzett munkaerő (1) kérdőív (1) kereskedelem (4) kereszténység (2) keretszámok (6) kerettanterv (1) kerítés (3) kerület (1) készpénzfelvétel (1) kész zoltán (1) kétévi vakáció (1) kétfarkú kutya párt (1) kétharmad (6) kéthetes betét (1) kéthetes kötvény (1) kettős (1) kettős állampolgárok (2) kettős állampolgárság (5) két pofon (2) kézilabda (1) kgbéla (1) kiadás (4) kiadatás (2) kiemelt projekt (1) kiigazító csomag (1) kikötő (1) kilakoltatási monatórium (1) kilépés (2) Kilépnének az angolok - oda a munka (1) kína (4) Kína (1) kinevezés (1) kirekesztés (11) kirekesztettség (1) kisajátítás (1) kisebbségi kormány (1) kisebb állam (8) kisegyházak (2) kishantos (4) kiskereskedelem (7) kiskorúak (1) kispártok (1) kistérség (2) kistérségek (1) kisvállalati adó (1) kisvasút (1) kiszivárogtatás (1) kitekintés (1) kitettség (1) kitiltási botrány (5) kivándorlás (30) kivándorlók (10) kivetítő (1) kivetítőmutyi (1) kkv (5) klebelsberg intézményfenntartó (6) klebersberg intézményi központ (3) KLIK (6) klik (2) klinghammer istván (1) klubrádió (2) koalíció (4) kockás ing (1) kockázat (2) kocsis máté (4) kodifikáció (1) kohéziós alap (1) kohéziós pénz (1) kohéziós pénzek (3) kölcsön (2) kollektív alku (1) költekezés (2) költségstop (1) költségtérités (1) költségtérítés (2) költségvetés (53) költségvetés2016 (1) költségvetés2017 (1) költségvetés2018 (2) költségvetési hiány (6) költségvetési lyuk (1) költségvetési módosítás (1) költségvetési tanács (4) kommunikáció (2) kommunizmus (3) kompetencia (1) kompország (1) koncepció (1) koncesszió (2) kongresszus (3) konstruktív bizalmatlansági indítvány (1) konszolidáció (1) konteó (2) kontroll (1) konvergencia (6) konvergenciaprogram (2) konvergencia program (4) konyhakert (1) konzultáció (6) kopaszi gát (1) kopits györgy (1) körbetartozások (1) kordon (1) korhatár (2) korhatár emelés (1) korház (1) kórház (9) kórház államosítás (2) korkedvezményes nyugdíj (1) kormány (23) kormányátalakítás (2) kormányhivatal (4) kormányválság (1) kormányváltás (1) kormányváltó koalíció (1) kormányzati internet (1) kormányzati struktúra (2) környezetpolitika (2) környezetvédelem (7) korrupció (48) korruptció (1) kosárlabda (1) kósa lajos (9) kossuth rádió (2) kossuth tér (1) kötélbarátság (1) kötelezettségszegési eljárárs (2) kötelezettségszegési eljárás (13) kötvény (6) kovács árpád (2) kovács béla (1) kovács lászló (1) kovács zoltán (2) kövér lászló (10) kovi (1) közbeszerzés (13) közbeszerzések tanácsa (1) közbizalom (1) középiskola (3) középosztály (3) középút (1) közérdekű adatigénylés (5) közérdekű adatok (7) közfeladat (1) közfoglalkoztatás (8) közgép (6) közhangulat (3) közhasznúság (1) közigazgatás (8) közigazgatási bíróság (1) közigazgatási reform (4) közjogi érvénytelenség (3) közlekedéspolitika (2) közmédia (7) közmű (5) közmunka (28) közműszolgáltatók (3) közművek (5) köznevelés (7) köznevelési törvény (1) közoktatás (30) közoktatási koncepció (5) közösségi közlekedés (1) közpénz (11) központosítás (4) közszereplő (1) közszféra (1) közszolgálat (3) közszolgáltatások (1) köztársaság (4) köztársasági elnök (13) köztartozások (1) közterület-felügyelet (1) köztévé (1) köztisztviselő (1) közvélemény (2) közvilágítás (1) kritika (1) ksh (11) KSH (2) kubatov gábor (3) külföld (6) külföldi (1) külföldiek földszerzése (1) külföldi magyarok (2) külföldi munkavállaéás (1) külföldi munkavállalás (3) külföldön élők (2) külgazdaság (1) külhoniak (2) külhoni magyarok (2) külképviseletek (1) külképviseleti szavazás (1) külkereskedelem (2) külön (1) különadó (19) különadók (1) külpolitika (13) külső sérülékenység (1) kultúra (2) kultúrpolitika (1) külügyminisztérium (7) kúria (11) kvóta (4) kvótarendszer (10) l. simon lászló (3) labdarúgás (10) Laborc sándor (1) lakásépítés (3) lakáshelyzet (5) lakástámogatás (2) lakhatás (5) lakhatási szegénység (5) lakópark (1) lakossági állampapír (1) lakossági befektetés (1) lánchíd rádió (1) lánczi andrás (1) láng zsolt (1) lázár jános (53) leépítés (1) leértékelés (1) legfelsőbb (1) legfőbb ügyész (5) legrosszabb (1) lelkiismereti szabadság (1) lemaradás (1) leminősítés (1) lengyelország (3) letelepedési kötvény (11) létminimum (8) levélben szavazás (1) levélszavazás (1) lex (16) lexek (12) lex ároktői banda (1) lex átlátszó (1) lex biszku (1) lex boltzár (1) lex ceu (2) lex garancsi (1) lex margitsziget (1) lex mocsai (1) lex MTESZ (1) lex posta (2) lex schmitt (1) lex tesco (1) lex tiborcz (1) lex vajna (1) liberálisok (4) liberalizmus (2) licit (1) ligetprojekt (2) likviditás (2) likvid forrás (1) LMBTQ (1) lmp (31) london (1) ludovika campus (1) luxus (3) luxus adó (1) l simon lászló (1) m0 (1) m1 (5) m1 autópálya (1) m3 (2) M4 (2) magáncsőd (2) magánjog (1) magánjogi szerződés (1) magánnyugdíj (11) magánnyugdíjpénztár (27) magas építmény adó (1) magyarok (3) magyarország (13) magyary program (1) magyar államkincstár (2) Magyar Államkincstár (1) magyar családtudományi társaság (1) magyar felsőoktatási akkreditációs bizottság (1) magyar foci (1) magyar gárda (3) magyar hajnal (1) magyar nemzet (2) magyar nemzeti bank (3) magyar posta (1) magyar telekom (1) magyar válogatott (1) Magyar vizsla (1) mahir (3) mák (1) mal (2) malév (1) malev (1) manyup (23) marekné pintér aranka (1) margitsziget (4) marian cozma (1) marketing (1) market építő zrt (1) martonyi jános (2) marx (1) maszturbálás (1) matolcsy (10) Matolcsy György - porté a magyar unortodoxia pápájáról (1) matolcsy györgy (140) matrica (1) máv (5) mazsihisz (1) mccain (1) mcjobs (1) medgyessy péter (1) média (24) médiaadó (7) Médiaelemző (2) médiaháború (9) médiamegjelenés (2) médiamenedzserek (1) medián jövedelem (2) médiapiac (10) médiatanács (5) médiatörvény (11) Megalomán beruházási tervek mindenhol (1) megemlékezés (1) meggyes tamás (1) megszállás (1) megszállási emlékmű (2) megszorítás (25) megszorítások (9) megtévesztés (1) megújuló energia (1) megváltozott munkaképességűek ellátásai (1) megye (4) megyei közgyűlés (1) megyei önkormányzat (4) megyei önkormányzatok (1) megyék (2) megyeszékhely (1) melegek (1) melegfelvonulás (2) melegházasság (2) mellékvonalak (1) mellény (1) méltóság (1) menedékkérők (8) menekültek (26) menekültek utaztatása (1) menekültügy (27) mengyi roland (1) menkültválság (1) mentelmi jog (2) mentőcsomag (2) mentők (1) méretgazdaságosság (1) mérnöki kamara (1) mérték (1) Mérték (1) mérték médiaelemző műhely (6) mese (1) mesteráházy attila (1) mesterházy (1) mesterházy attila (23) mészáros lőrinc (18) Mészáros Lőrinc (2) MET (7) meteorológia (1) metró (4) metrómutyi (1) metrowagonmash (1) mezőgazdaság (9) mezőkövesd (1) mfb (4) Miért ugrál úgy Budapest (1) migráció (40) migráns (7) migránsok (3) milla (2) millenáris (1) mindenki (1) mindenki méltósága (5) minimálbér (11) minimálbéremelés (4) minipártok (1) miniszter (1) miniszterek szabadsága (1) miniszterelnök (7) miniszterelnöki (1) miniszterelnökség (4) mint amennyiért népszavazni akarnak (1) mirkóczi ádám (1) miskolc (1) mitt romney (2) mkb bank (3) mkp (1) MLSZ (1) mlsz (1) mma (1) mnb (48) mnb alapítványok (4) mnyp (1) mnyup (1) mob (1) mobilfizetés (1) mobilhálózat mutyi (1) mobilitás (1) mocsai lajos (1) módositók (1) MOL (1) mol (2) molnár csaba (1) momentum mozgalom (2) monetáris finanszírozás (1) monetáris politika (6) monetáris tanács (1) monetáris unió (1) monopólium (1) moodys (1) morvai krisztina (1) moszkva (4) motor (1) mozgó (1) mszdp (1) mszmp (2) mszp (84) mta (2) mti (1) mtk (2) mtva (4) Műhely (1) működőtőke (1) müködőtőke (1) multik (7) multiplikátor (1) munka (7) munkaerőhiány (24) munkaerőköltség (2) munkaerőpiac (23) munkaerő hiány (1) munkahelyek (9) munkahelyteremtés (6) munkahelyvédelmi akcióterv (5) munkajog (1) munkáltató (1) munkanélküli (2) munkanélküliség (34) munkanélküli támogatás (1) munkavállalás (4) munkavállaló (3) munkavédelmi akcióterv (1) munka törvénykönyve (9) munkerőpiac (4) muszlimok (1) mutyi (41) mutyilista (20) műveltségi cenzus (1) múzeumi negyed (1) MVM (4) nabucco (1) náci (1) nacionalizmus (1) náci megszállás (1) nagy-británnia (7) nagybirtokosok (2) nagykoalíció (1) NAIH (1) napelem (2) napi gazdaság (1) nat (4) NATO (1) natura2000 (1) nav (8) NAV (4) navracsics (1) navracsics tibor (56) nav botrány (1) nca (1) nébih (1) neet (1) nefmi (1) nélküli (1) nem csak mi szenvedünk ezekkel a régióban (1) Nem tudnak leállni a haverok helyzetbehozásával - Íme az újabb mutyilista (1) nemesi előjogok (1) németh lászlóné (2) németh szilárd (1) németország (8) német zsolt (1) nemzet (2) nemzetgazdaság (1) nemzetgazdasági minisztérium (5) nemzeti (1) nemzeti államosítás kormánya (3) nemzeti arcvonal (1) nemzeti dohánybolt (3) nemzeti dohányboltok (2) nemzeti emlékezet bizottsága (1) nemzeti eszközkezelő (6) nemzeti fejlesztési ügynökség (3) nemzeti italboltok (2) nemzeti jelkép (1) nemzeti kereskedőház (1) nemzeti konzultáció (6) nemzeti köznevelés (1) nemzeti közszolgálati egyetem (2) nemzeti mobilfizetési rendszer (1) nemzeti örökség intézete (1) nemzeti parkok (1) nemzeti színház (1) nemzeti ünnep (1) nemzeti választási bizottság (2) nemzetközi egyezmény (1) nemzetközi jog (2) nemzetközi valutaalap (2) nemzetpolitika (1) nemzetstratégiai intézet (1) Nemzetstratégiai Intézet (1) nemzetstratégiai kutatóintézet (1) népegészségügyi termékadó (3) népesedési akcióterv (1) népesség (1) Népszabadság (4) népszámlálás (2) népszavazás (28) népszerűség (4) ner (11) netsemlegesség (1) nettóexport (1) newt gingrich (1) nfa (3) NFÜ (2) nfü (2) ngm (15) nhp (2) nke (2) nmhh (12) NOB (1) Nógrád (1) női egyenjogúság (3) nok (1) nők (4) nők 40 (1) non-profit rezsi (3) nonprofit közszolgáltató (1) nonprofit megaszolgáltató (4) normafa (1) normakontroll (1) norvég alap (2) norvég civil támogatási alap (2) növekedés (34) növekedési csapda (1) növekedési fordulat (6) növekedési hitelprogram (4) nővérek (3) NPL (1) NPL-ráta (1) nvb (4) nvi (1) nyakó istván (1) nyelvi (1) nyelviskola (2) nyelviskolák (1) nyelviskolamutyi (2) nyelvoktatás (2) nyelvstratégia (1) nyelvtudás (2) nyelvvizsga (4) nyeremények (1) nyerges zsolt (1) nyitottakvagyunk (1) nyitott gazdaság (1) nyomozás (1) nyugdíj (31) nyugdíjasok (10) nyugdíjemelés (6) nyugdíjreform (7) nyugdíjrendszer (13) nyugdíjvagyon (3) nyugdíj államosítás (4) nyugdíj rendszer (2) obama (2) Obamacare (1) objektív bírság (1) obstrukció (1) ócsa (3) ócsai lakópark (3) oecd (6) oét (1) offshore (7) offshore lovag (5) ohü (1) ökopárt (1) oktatás (60) oktatási államtitkárság (3) oktatási intézmények (9) oktatáspolitika (29) Október 23 (1) október 23 (2) olaf (2) olajár (1) olcsobb allam (1) olcsóbb állam (3) olcsó állam (2) olcsó munkaerő (1) oligarcha (12) oligarchák (10) olimpia (15) ombudsman (6) ombudsmanok (2) omninvest (1) önkormányzat (20) önkormányzati (2) önkormányzatiság (8) önkormányzati adók (1) önkormányzati adósság (2) önkormányzati adósságátvállalás (1) önkormányzati cégek (1) önkormányzati rádiók (1) önkormányzati reform (5) önkormányzati törvény (5) önkormányzati vagyon (6) önkormányzati választás (8) önkormányzati választási rendszer (2) önkormányzati választások (1) önkormányzatok (28) online szerencsejáték (3) optimizmus (2) orbán (30) Orbánék pénzért cserébe tízszer annyi bevándorlót hoztak (1) orbán kormány (172) orban kormany (2) orbán ráhel (2) orbán viktor (278) orban viktor (8) origo (3) őrizetbe vétel (1) örményország (1) oroszország (19) országértékelés (2) országgyűlés (13) országgyűlési képviselő (3) országgyűlési képviselők (2) országzászló (1) ortt (2) orvoshiány (1) orvosok (12) összeesküvés elmélet (2) összeférhetetlenség (1) összefogás (3) összeszerelő műhely (1) összevonás (1) oszlopreklám (1) osztogatás (8) ösztöndíj (2) otp (4) otthonszülés (1) otthonteremtés (1) pada (1) paks (23) paksi beruházás (15) paksi paktum (9) paks 2 (20) pálffy istván (1) pálinka (3) pálinka szabadságharc (2) palko (1) palkovics lászló (4) pályaalkalmasság (1) pályázatírás (1) pályázatügy (1) panama (1) panama leaks (1) pancho aréna (4) papcsák ferenc (1) paraszolvencia (1) párizs (1) párizsi egyezmény (1) parkolási díj (1) parlament (20) parlamentarizmus (2) pártfinanszírozás (2) pártok (3) pártpreferencia (4) pártverseny korlátozása (1) párválasztó (1) patai mihály (1) patikamutyi (1) patyi andrás (1) pedagógus (4) pedagógusok (6) pedagógus életpályamodell (7) pedagógus életpálya modell (1) pedagógus kar (3) pékárú (1) pelczné gál ildikó (1) pelikán elvtárs (1) pénz (1) pénzhiány (1) pénzintézet (1) pénzintézetek (2) pénzmosoda (1) pénzosztás (1) pénzosztogatás (1) pénzszórás (1) pénztárgép (1) pénzügyi botrány (1) pénzügyi ombudsman (1) pénzügyi rezsicsökkentés (2) pénzügyi szektor (1) peres eljárás (1) perverz újraelosztás (1) Pharaon (1) piac (3) piaci erőfölény (1) pinokkió díj (34) pintér sándor (8) piramisjáték (1) pisa (5) pisa-teszt (7) pkasi bővítés (1) plágium (9) plágiumbotrány (1) plakát (6) plakátadó (1) playboy (1) plázastop (1) pm (2) PM (1) pofátlan végkielégítések (1) pokorni zoltán (4) polgári engedetlenség (1) polgári perrendtartás (1) polgári törvénykönyv (2) polgármester (3) polgármesterek (3) polgármesteri hivatal (3) polgárőr (1) polgár engedetlenség (1) politika (3) politikai akcióbizottság (1) politikai helyzet (1) politikai kultúra (1) politikai tisztogatás (1) politikusbűnözés (1) Polt esett az ügyészség becsületén (1) polt péter (12) popularizmus (2) populizmus (1) pornó (1) port (1) portflioblogger (24) portfolió (1) portfolio (3) portfolioblogger (1084) posta (1) postabank (1) pozitív (1) profit (1) program (2) propaganda (14) protekcionizmus (1) provident (1) provokátorfigyelő (1) pszáf (7) publicus (2) puccs (1) puskás-stadion (1) puskás akadémia (1) putyin (12) pwc (2) q (1) quaestor (9) quaestor-törvény (1) quaestor botrány (2) rába (1) radikalizmus (1) rádió (2) rádiófrekvenciák (2) raiffeisen (1) raiffeisen bank (1) rákay philip (1) rasszizmus (1) rászoruló (1) rászorultsági ellátások (1) ratkó gyerekek (1) reálbér (7) reálbérek (4) reálhozam (1) recesszió (15) redisztribúció (1) referendum (2) reform (4) régészmutyi (1) régió (5) regionális fejlesztési tanács (1) regionális fejlesztési ügynökség (1) regionális munkanélküliség (1) regionalizáció (1) regisztráció (7) rehabilitációs járadék (1) reklámadó (3) reklámozás (1) Rekord mértékű munkaerőhiány sújtja Magyarországot (1) relatív szegénység (1) rendelet (2) rendőrség (6) rendszer (1) rendszerváltozás (1) répássy róbert (1) reprodukciós jogok (1) republikánusok (1) resti (1) részösztöndíj (1) részvény (2) rétegpárt (1) réthelyi miklós (1) rétvári bence (1) révész máriusz (1) rezesova (1) rezidensek (1) rezsi (17) rezsiár (6) rezsicsökkentés (32) rezsicsökkentés áldozatai (4) rezsidémon (4) rezsident evil (2) rezsiharc (7) rezsiköltségek (3) rick santorum (1) rip (1) rmdsz (1) robert fico (1) rogán-ügy (3) rogán antal (22) röghöz kötés (6) rokkantnyugdíj (1) rokkantosítás (1) rokkantsági ellátás (2) rokkantsági nyugdíj (1) romák (2) románia (1) romney (1) ron paul (1) roszatom (1) röszke (1) rtl (3) rtlklub (1) rtl klub (7) rubicon (1) Ryan (1) s&p (3) ságvári (1) sajókaza (1) sajtó (1) sajtószabadság (11) saláta törvény (1) Salgótarján (1) sárgacsekkadó (1) schengen (3) schiffer andrás (3) schmitt pál (21) schmuck andor (1) schöpflin györgy (1) segély (5) segélyezési nyilvántartás (1) segélyplafon (1) selmeczi gabriella (3) semjén zsolt (4) semlyén zsolt (1) sérülékenység (1) seszták miklós (1) siker (1) sikerek (1) sikersportág (1) sikkasztás (1) simicska lajos (15) simon (2) simon-ügy (2) simor andrás (6) skócia (1) smer (1) sodexho (1) soft power (1) sólyom lászló (1) soros alapítvány (6) soros györgy (12) sorsok háza (2) sote (4) spar (2) spéder zoltán (3) sperbank (1) sport (16) sportklubok (5) sportszövetségek (4) sporttörvény (1) sportutalvány (1) stabilitás (1) stabilitási törvény (1) stadion (12) stadionépítések (7) stadionok (5) stadion építés (2) start kártya (1) start számla (1) statisztika (3) státustörvény (1) steiner pál (1) strasbourg (4) stratégiai megállapodás (1) stróman (2) stumpf istván (3) svájci frank (5) svájci indexálás (1) swap (1) szabadidő (1) szabadkereskedelmi egyezmény (1) Szabadon büntetheti a kormány a gazdasági menekült magyarokat (1) szabadságharc (2) szabadságjog (1) szabadság tér (2) szabad sajtó (1) szabályozás (1) szabálysértés (4) szabó máté (1) szabó tímea (1) szájer józsef (1) szakadás (1) szakiskolák (1) szakképzés (2) szakképzési hozzájárulás (1) szakmunkásképzés (1) szakmunkások (2) szakpolitika (1) szakszervezet (4) szakszervezetek (4) szalai annamária (5) szálloda (2) számlaszám (1) szaniszló (1) szanyi tibor (3) szappanadó (1) szászfalvy (1) szász jenő (1) szász károly (2) szatíra (1) szaud arábia (2) szavazás (8) szavazati (1) szavazati egyenlőség (3) szavazati jog (3) szavazójog (2) Száz évre rendezkedne be a Fidesz - már a hétköznapi ügyeinken is rajta a szemük (1) századvég (4) Százmilliárdok stadionfejlesztésekre (1) szcientológusok (1) széchenyi-kártya (1) széchenyi bank (3) szegények (12) szegénység (41) szegregáció (8) székely lászló (2) székesfehérvár (1) székházfoglalás (1) szektor (1) szektoradó (1) szelekció (2) szélenergia (1) szélkakas (7) széll (1) szellemi fogyatékos (1) széll kálmán terv (5) szélsőjobb (2) személyes szabadság megsértése (1) személyíségi jog (1) szemétszállítás (3) szennyvíz (1) szentendre (1) szenzitív adatok (1) szép-kártya (1) szerbia (1) szerencsejáték (4) szerencsejáték zrt (1) szeress ne gyűlölj (1) szigorítás (1) szijjártó péter (22) szijjarto peter (3) szilvásy györgy (1) szilveszter (5) szima gábor (2) szimbólumok (3) színház (2) színvonal (1) szíria (1) szivarszoba (1) szja (4) szlovákia (4) szmog (1) szoboravatás (2) szociális bérlakások (2) szociális biztonság (4) szociális ellátás (13) szociális ellátások (4) szociális ellátórendszer (5) szociális intézmények (2) szociális jogok (1) szociális juttatások (3) szociális kártya (1) szociális kiadások (1) szociális rendszer (7) szociális segély (1) szociális szövetkezet (1) szociális támogatás (1) szociális unió (2) szocializmus (1) szociálpolitika (3) szócska miklós (1) szólásszabadság (3) szolgáltató szektor (2) szolidaritás (2) szombathely (2) szövetkezetek (1) szövetség (1) sztrájk (4) születések (2) szuperkedd (1) szürkegazdaság (1) tábornokper (2) tagadás (1) takarékbank (7) takarékmutyi (3) takarékszövetkezet (4) takarékszövetség (1) takarék bank (2) takarék mutyi (1) tállai andrás (1) támogatás (1) támogatások (2) tanárok (6) táncválasztó (1) tandíj (16) tankönyellátás (5) tankönyv (2) tankönyvkiadás (4) tankönyvpiac (4) tanulás (2) tao (8) tapolca (1) tárki (3) tarlós istván (15) társadalmi egyenlőtlenségek (6) társadalmi fejlődés mutató (1) társadalmi mobilitás (2) társadalmi riport (3) társadalom (8) társadalombiztosítás (1) társasági adó (4) társasági jog (1) tarsoly csaba (7) tartalék (1) tartalékosok (1) tartalomkontroll (1) tartós munkanélküliség (1) tartós növekedés (1) tavares (1) távhő (2) taxi (1) tek (4) tél (1) telefonadó (3) telekomadó (1) települések (1) települési önkormányzat (1) teljesült ígéretek (1) tender (2) tendereztetés (1) ténytár (9) tenytar (1) tenytar.hu (9) ténytár blog (1) ténytár totó (2) terhesség (2) terhességmegszakítás (2) termékenység (1) termelékenység (7) termelés (3) természetvédelem (1) termőföld (2) terror (6) terrorelhárítási központ (3) terrorizmus (5) területalapú támogatás (1) területbeosztás (1) területfejlesztés (3) terv (1) tesco (3) tételes adó (1) tétényi éva (1) tgyás (1) the irish times (1) the sun (1) tiborcz (2) tiborcz istván (3) tiffán zsolt (1) tilalom (2) tiltakozás (1) tiszavasvári (1) titkosítás (2) tőke (3) tőkepiac (2) tömegközlekedés (1) tömegsport (1) tömény szesz (1) top 6 (6) töröcskei (2) töröcskei istván (3) törökország (3) török út (1) történelem (3) törvény (4) törvényes vád (2) törvényhozás (6) törvényjavaslat (3) tóth józsef (1) tőzsde (3) trafik (10) trafikmutyi (18) traian basescu (1) Transparency (6) tranzakciós adó (15) tranzakciós illeték (2) tranzitzóna (1) Trump (1) trump (1) ttip (2) tűcsere program (1) tudományos fokozat (1) túlárazás (2) túli (2) túlzottdeficit eljárás (9) túlzott deficit-eljárás (2) tündérmese (2) tüntetés (3) turisztika (1) turizmus (1) turul (1) tusványos (3) tv2 (20) üdülési csekk (1) ügyészi törvény (1) ügyészség (11) ügynökakták (2) új (1) Újabb szomorú nap jött el a magyar sajtószabadság életében (1) ujhelyi istván (1) újraelosztás (1) újságírás (3) új alkotmány (6) új alkotmánybírósági törvény (2) új munkahely (1) új önkormányzati törvény (2) új szabályozás (3) új színház (1) új választási rendszer (6) ukrajna (3) unió (8) uniós források (10) uniós költségvetés (3) uniós pénzek elosztása (3) uniós támogatások (8) unortodox (3) unortodoxia (3) unortodox gazdaságpolitika (4) üres lakások (1) urizálás (2) urna (1) USA (10) usa elnökválasztás (5) úszóvébé (4) utánpótlás (2) utazási kedvezmények (2) útdíj (1) útépítés (2) úthálozat (1) utólagos normakontroll (1) üzemanyagár (1) uzsora (1) v (1) vadgazdálkodás (1) vagyon (4) vagyonadó (1) vagyonnyilatkozat (3) vajda zita (1) választás (46) választási csalás (7) választási eljárás (3) választási költségvetés (5) választási osztogatás (1) választási program (1) választási regisztráció (1) választási rendszer (17) választási törvény (18) választások (15) választás 2014 (7) választói feliratkozás (5) választói regisztráció (2) választójog (20) választójogi törvény (2) választókerület (2) vállakozás (1) vállalat (3) vállalatok (1) vállalkozás (1) vallás (1) válság (5) válságadó (3) valutaválság (1) vár (1) várakozás (1) varázslat (1) várbazár (1) varga-csomag (1) varga csomag (1) varga mihály (23) várható élettartam (1) várkert bazár (3) várnegyed (1) városliget (3) varsó (1) vásárlóerő (4) vasárnap (12) vasárnapi zárva tartás (23) vasút (1) védőnők (1) végkielégítés (1) végrehajtási jogsegély (2) végtörleszés (1) végtörlesztés (8) végzettség (1) véleménynyilvánítás szabadsága (1) velencei bizottság (2) vendéglátó ipar (1) veritas (2) veritas történelemkutató intézet (2) verseny (6) versenyjog (1) versenyképesség (13) versenyszektor (1) versenyszféra (4) veszélyhelyzet (1) veszprém (2) veszprémi időközi (1) veszteség (2) vétó (3) viccblog (3) victor ponta (1) vida ildikó (5) vidék (1) vidékpolitika (2) videoton (2) vígszínház (1) viktor (1) világbajnokság (1) világgazdaság (1) világpiaci árak (1) villamosenergia (3) visegrádi ország (2) visszaélés (1) visszaesés (5) visszamenőleges hatályú törvény (2) vitézy dávid (1) vizes vb (1) víziközmű (3) vízilabda (1) vizitdíj (2) Vojnits Tamás (1) volán (2) vonat (3) vona gábor (11) vöröskereszt (1) vörös csillag (1) waldorf (1) wall street journal (1) wellness-disznóvágás (1) wittner mária (1) zárolás (3) zárószavazás (1) zászlóégetés (2) zel (1) zöldek (1) zöldenergia (1) zöldhatóságok (1) zoltán (1) zsarolás (2) zsebszerződés (1) zuschlag (1) z kárpát dániel (1) Címkefelhő

Agrár kórkép - a földesurak visszatérnek

2012.12.06. 08:07 Caius Scaevola

Akkor foglalkoztunk tüzetesebben az agráriummal itt a Ténytáron, amikor nyilvánvalóvá váltak az állami földbérleti pályázatok eredményeinek első visszásságai. Az ügyet kirobbantó fideszes államtitkár azóta önként távozott posztjáról, feladván a kilátástalan harcot saját főnökeivel.

Az azóta eltelt időszakot jellemezve általánosságban kijelenthető, hogy -  az eddig három megyében lezárult - pályázati kiírások eredményei a helyi gazdák számára katasztrofális eredményt hoztak. A negatív hatásokat erősíti a jelenlegi agrártámogatási rendszer anomáliái, azaz hogy a támogatások túlnyomó része a piaci alapon is életképes nagybirtok tulajdonosait illeti. Az EU-s területalapú támogatások kiteljesedésével (56.911 Ft/hektár területalapú támogatás) azonban a föld egyre jobb és biztosabb befektetési forma, így nem csoda, hogy a nagytőkés érdekek bekapcsolódtak a földekért folyó harcba. Lobbi – és egyéb – tevékenységük a földbérleti pályázatok szabályrendszerének kialakítása körüli botrányban, az elnyert pályázatok vizsgálatakor, valamint a kormányzat személyzeti átrendeződésében is tetten érhető.

Az új földtörvény tervezetének szövegében ugyanakkor a kormány ismét a kis- és középbirtokok pártjára áll a nagybirtokosokkal szemben, a sorok között olvasva azonban koherenciazavart észlelünk. A kormányzat eddigi intézkedései ugyanis egyértelműen a jól csengő szólamok ellenében hatnak.

Földbérleti pályázatok: „a három kismalac”

Az eddig Baranyában, Fejérben és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lezárult állami földbérleti pályázatok (10.300 hektár) egységes képet mutatnak: egy olyan tudatos, a tényleges helyzetet a közvélemény elől elrejtő pályázati stratégia rajzolódik ki, amelyben  a földek  80 százalékát kormányközeli nagytőkések és azok érdekeltségébe tartozó cégcsoportok kaparintják meg. A megmaradó 20 százalékot  a rendszer apró egységekben kisebb érdekeltségeknek szórja szét, noha a kormányzat az új földtörvény tervezetében is hosszasan érvel a kis- és közepes földterületek fenntartásának szükségessége mellett.

Általánosságban elmondható a pályázati rendszerről, hogy a nagybirokosok igényei szerint került kialakításra. A megpályázható birtok felső határa ugyanis 1200 hektár, melybe nem tartozik bele jogi személy esetén az azt alapító tagok esetleges földszerzése. Így a bérelt föld területe ennek valójában többszöröse is lehet. Nincs korlátozó rendelkezés arra vonatkozóan sem, hogy egy adott pályázó hány pályázatot nyújthat be, és hány egység bérleti jogát szerezheti meg. A pályázatok pontrendszerében 40 százalékban szubjektív szempontok szerepelnek, valamint a pályázatok teljes anyagát titkosítják, így a rendszer táptalaja lehet a korrupciónak.

A legtöbb visszásság a 100 hektár feletti földbérletek esetén jelentkezett. Kijelenthető, hogy a földbérleti pályázatok kevés kiváltságos érdekcsoportnak sokat, sokaknak pedig igen keveset juttattak. Az eredményeket tehát predesztinálták a fent leírt problémák. Fejér megyében az 5000 hektárnyi megpályázható földterületről nyolc Fidesz-közeli érdekcsoport – köztük Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere – összesen 4256 hektáron osztozhatott, ami az összes földterület 94 százaléka. Borsodban 4300 hektárra lehetett pályázni, ahol szintén - a Fejérben bejáratott módszer szerint - találtak gazdára a földek. Baranya megyében valamivel jobb a helyzet, ott ugyanis „csak” a bérbe adott terület 62,5 százalékát szerezték meg nagybirtokosok és érdekeltségeik.

A támogatási rendszer

A jelenlegi magyar birtokstruktúra nagyjából 50-50 százalékban épül fel nagy- és kisbirtokból, ugyanakkor elmondható hazánkról, hogy az egész EU-ban a hatodikok vagyunk a 100 hektárt meghaladó birtokok arányában. Az  európai mezőgazdasági modellt figyelembe véve  (mely a kisebb gazdaságok életben tartására, a családi gazdaságok versenyképességének megőrzése érdekében juttat jókora pluszforrásokat a mezőgazdaságba, akkora összeget, ami több, mint a teljes EU büdzsé 40 százalékát) aggasztó tény, hogy Magyarországon a nagybirtokok átlagos mérete 3176 hektár. (Ez a szám egyébként Franciaországban 274 hektár, Ausztriában pedig 294 hektár.)

Ebből a tényből adódik a támogatási rendszer hatékonyságának hiánya is, hiszen a pénzek jelentős hányada a nagy hatásfokú, költséghatékony nagygazdaságok kezébe vándorol, amelyek önmagukban képesek lennének megélni a piacon, ám a támogatásokkal óriási profitot realizálnak. 

Jelenleg Magyarországon 6 érdekeltség földbirtokai képezik azt a szűk kört, amely a mezőgazdasági támogatások csaknem 76 százalékát teheti zsebre. 2011-ben a legtöbb agrártámogatást (3939 millió Ft) az OTP-vezér Csányi Sándor és érdekeltségei, a második legnagyobb összeget (3739 millió Ft) pedig Nyerges Zsolt és érdekeltségei nyerték el.

A maradék 24 százalékon osztozik tehát az ország földművelőinek nagyrésze, a kis- és középbirtokkal rendelkezők, a családi vállalkozások, akiket a kormányzat kommunikációs szinten jelenleg is támogatni kíván a nagybirtokosokkal szemben.

Amit szabad Jupiternek - a dinnyeügy

Mindeközben újabb lépés történt a nyáron kirobbant, „dinnyeügyként” elhíresült agrárkartellezési botrány ügyében is. Mi is írtunk arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyomozást indított a dinnyeszezon kezdetén létrejött, a termelők, a kereskedők és a multinacionális áruházláncok között létrejött egyeztetés után egységesen 99 forintért árult magyar dinnye ügyében. Az ügy pikantériája, hogy az „egyeztetést” a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezte, így az eljárást az agrártárca ellen is megindították. Végül -  Budai Gyula látogatása után - a GVH a törvény hatályának hiányára hivatkozva felfüggesztette az eljárást a VM-el szemben.

A nemrégiben Pócs János fideszes képviselő által (aki maga is foglalkozik dinnyetermesztéssel) benyújtott törvényjavaslat visszaható hatállyal enyhítené az agrárszektorban a versenyszabályozást, így e véletlen egybeesésnek köszönhetően a többi résztvevőt sem vonhatná felelősségre a GVH, valamint a jövőben lehetőség lenne a nyárihoz hasonló akcióra. A kartellezéssel egyébként az olcsó külföldi dinnyét akarták kiszorítani a piacról, az ár felstrófolásával pedig a kartell-piramis minden eleme jól járt volna. Nem jártak volna jól ugyanakkor a fogyasztók, akik emiatt összesen több száz millió forinttal többet fizettek volna a dinnyéért.

Az agrárium tehát nem kivétel, a kormánypártok kénye-kedve, leginkább pedig érdekei szerint alakított jogszabályok sorának még nincs vége. Az országgyűlés gőzerővel tárgyalja meg az új földtörvényt, amelyet a kormány (újabb alkotmánymódosítással) a sarkalatos törvények közé emelne, ezzel kétharmados törvénnyé téve azt.

Nincsenek illúzióink. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, ezúttal is a gazdasági holdudvar érdekei kerülnek majd előnybe a kormánypártok által az oly szívesen emlegetett nemzeti érdekekkel szemben.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!


Ide kattintva támogathatod munkánkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://tenytar.blog.hu/api/trackback/id/tr844947719

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Tarkónlövős plakát újratöltve 2012.12.07. 10:32:12

Az oroszok kimentek, a szellemük itt maradt, így 2014-ben ismét aktuális lesz az 1990-es kampányplakát a “Továrisi Konyec” felirattal. Megterveztem, tarkót is találtam hozzá. Az köztudott, hogy a Fidesz propagandával ellentétben nem Orbán V...

Trackback: Milyen Viki? Aki az országot tönkreteszi! 2012.12.07. 10:16:00

A Népszava címlapon vágott vissza a békemenetes óriásplakátok és buszmatricák miatt. Nem volt nagy kihívás, hiszen a közpénzekkel tömött kormányzati kommunikációs stáb által feladott labda nem szállt túl magasra. Az első képen a Népszava november 26-i ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szúrófény 2012.12.06. 14:37:02

A termőföld eladásának előkészítése, jelenleg csak a viták szintjén zajlik, de a mindennél szentebb Európa-uniós követelményeknek való szolgai megfelelés lehetővé teszi majd. A földet el lehet adni, mert azt nem lehet elvinni, mondják a magukat okosnak képzelő ostobák! Miközben Erdély elvesztéséért krokodilkönnyeket hullatnak, nem jut az elhülyült eszükbe, hogy az erdélyi földbirtokok jelentős részét előbb fölvásárolták a románok, és csak azután zavarták el a tulajdonost! Mert azt viszont el lehet! Ma a „zsebszerződések” korában, azt sem lehet tudni, mennyi föld van eladva máris. A kormány felderítési próbálkozása siralmas kudarc, a falusi alkoholisták, buta öregek is túljárnak az eszén! Ennyit az ország vezetés „bölcsességéről”
Az ország vezetést a lakosság fogyása is csak a szólamok szintjén foglalkoztatja. Amit tesz: elvonja (adónyomorba dönti) azt, aki dolgozik, és eltartja azt, aki nem, de szabad idejét nagy tömegű gyermek előállításával tölti. "„Akkor nem sírtak az Urak, amikor a román jött, a román olcsóbb volt, és alázatosabb” —írta Ady. Így cserélődött ki egész vidékek lakossága! Ma nem Vidékek, hanem az ország lakossága „cserélődik” ki, és ma sem, „sírnak az urak” hanem támogatják, gyorsítják a folyamatot kínai és mindenféle bevándorló ide csalogatásával, egyedül a magyar nem kívánatos, mert az követelőzik, nyakas, nehezen kezelhető!Ady

Mr. Waszabi 2012.12.06. 23:05:00

Hm. Miért nem vagyok meglepve? Pofátlan hazudozás folyik itt FIDESZ részről, kezdettől fogva. Átbasznak mindenkit, saját támogatóikat is. Hülye, aki nem veszi észre.
Arra azért kiváncsi leszek, hogy hevenyészett törvényhozásukkal mihez kezdenek, ha 2014-ben nem lesz meg a 2/3-uk. Amikor a saját 2/3-os törvényeik csapdájában vergődnek majd, de változtatni nem tudnak rajta. Mert nem lesz meg a 2/3-ad, az már látszik, akármilyen furmányos választási törvényt írjanak is.

cukorrépa 2012.12.06. 23:14:47

hajrá K-Monitor, jó a poszt és a tényfeltárás.

remélhetőleg lesz majd következménye, foganatja is. talán a következő kormány idején!

J.W. Booth 2012.12.06. 23:39:28

És mindezek után újra a fidesz nyeri a következő választásokat.

És 2014-ben a maradék szürkeállomány - aki megteheti - is elindul családostul egy normálisabb országba dolgozni, élni.

Magyarország, baszhatod.

vallatas 2012.12.06. 23:45:07

A Lobbik a magyar föld védelmezője, hol van ilyenkor?
Egy rohadt megmozdulást nem szerveztek az állami föld mutyi ellen.
karatekutya!

01234567 2012.12.07. 00:11:08

Ez lesz az utolsó rúgás ezen az országon. Ha Ángyán jelöli magát, akkor rá, megyek szavazni. Az ő szintjén, hozzá hasonlót, senki nem cselekedett a magyar politikában az elmúlt 63 évben. De szerintem mindentől függetlenül, 3-4 éven belül éhséglázadás lesz vidéken, vagy jobbágyfelkelés.

G. Wolf 2012.12.07. 00:11:28

"aggasztó tény, hogy Magyarországon a nagybirtokok átlagos mérete 3176 hektár."

azért van itt némi ferdítés a nagybirtokok mindössze 0,04%-át adják az összes birtoknak, és az ÖSSZES birtokot figyelembe véve az átlagos birtokméret 7 hektár... (forrás a mondatban lévő link 2. oldala)

ugyanez (össz birtokot nézve) franciáknál 52, a nagybirtokok aránya pedig 3,8% sógoréknál 19HA az átlagos méret és 1.31% az arányuk a teljeshez képest.

PLUSZ hozzá kell tenni hogy telejsen más a gazdálkodási "szokás" mint Mo-n. tőlünk nyugatra az a "divat" hogy szövetkezeteket alapítanak, és sok esetben a kis tulajdonú földek bekerülnek egy nagy közös kezelésbe. A legnagyobb előnye az egésznek a több lábon állás valamit a hatékony gazdálkodás.

Németeknél pl a gazdaságok jelentős része nem rendelkezik saját földdel hanem teljesen elválik a tulajdonosi és a kezelői rész, és a kezelő "csak bérlik".

Amúgy meg amit ír Mo-ra hogy 7HA az átlagos méret ez azt is jelenti hogy nagyon sok "gazdaság" ez alatti, ebből megélni nem lehet csak hogy számszerűsítve is érteni lehessen:

A kukorica termésátlaga területtől függően 5T HA-ként. (bár idén ezt nem sikerült elérni), és kb 60e ft a felvásárlási ár T-ként. azaz 60x5x7= 2,1M ft BEVÉTEL lehetséges 7HA-ból 5 tonnás terméssel.

hozzá szükséges vetőma: 1ha kb 40e ft, és erre még jön rá a talajelőkészítési/talaj gondozási majd betakarítási költség költség. summa summa kb 1M ha marad jó esetben, ez vissza osztva havi 70-80-90e ft körüli kereset, amiből havi kb 50e ft-ot kell őstermelőként befizetnie. a többi megmarad feltéve hogy nincs semmi kár...

noh ezért nem működik a mezőgazdaság mo-n... ilyen idiótán kis méretben nem lehet gazdálkodni... teljesen mindegy hogy állattartás, növénytermesztés, de kell egy üzemméret.

továbbá kb 200HA az a méret ami fölött már több kultúrával érdemes dolgozni (ugye ha bármi miatt egyik elveszik még akkor is ott a másik, és akkor se lesz legalább az egész gazdaság veszteséges egy adott évben!) (amúgy valahol olvastam hogy itt eléggé brutális a szám, 200HA alatt átlag 2 kultúrával dolgoznak, 200 fölött meg átlag 6tal!)

szóval amit ebből ki akarok hozni nem a nagybírtok a csúnya mumus, hanem a tulajdonosi szerkezet, szerencsére van pár 1000-1500HA gazdálkodó szövetkezet, ahol több (értsd akár 100 db) tulajdonos is van, és az egész részvénytársaság szerűen műkődik, ahol sok esetben a dolgozó maga tulajdonos is, és egy embernek kb 10-20-40-50hektárja van a "közösbe". És ez már olyan üzemméret ami mellett lehet rendesen gazdálkodni, fejlődni, érdemes beruházni komolyabb projektbe is (pl egy közepes biogáz erőműhöz kb 700-800 marha kell, egy marha éves etetését kb 1,5HA biztosítja, szóval egy ilyennek kb 1400-1500HA területre van szüksége, bár ez egy komolyabb projeckt úgy egésszébe véve...)

továbbá amit a cikk is boncolgat, hogy a támogatások nagyon nagyon egy irányba folynak és ráadásul sok esetben nem is értelmes nagygazdaságok jönnek létre hanem inkább csak "pénzszivattyúzás" történik...

meg ami az egésszel a legnagyobb probléma hogy nem eldöntött hogy most szegénység megkötést akarunk (és ez esetben fütyülni kell a hatékonyságra) vagy pedig rendes iparágat, akkor viszont urambocsá pont hogy azokat kell támogatni akik hatékonyak hogy még nagyobbak tudjanak lenni és nemzetközi szinten is versenyképesek legyenek, és minél olcsóbban minél több terméket tudjanak eladni, és ez által minél jobban növelni az adóbevételeket...

"hatékonyságának hiánya is, hiszen a pénzek jelentős hányada a nagy hatásfokú, költséghatékony nagygazdaságok kezébe vándorol, amelyek önmagukban képesek lennének megélni a piacon, ám a támogatásokkal óriási profitot realizálnak." - talán ehhez még annyi hogy sok esetben tényleg probléma hogy profitot realizálnak a "nagyok" és nem pedig befektetnek, fejlesztenek. néhány "kalandor" nagyvállalkozó aki max fejleszti a gépparkját, de a többség valóban inkább mindent kivon a gazdaságból amit csak lehet... (persze ennek oka részben az is hogy nem tudják "meddig" övék a föld... nincs jogbiztonság így kb senki se mer hosszabb távon lekötni pénzt).

Kivancsi 2012.12.07. 00:29:52

Egyebkent kezd egyre atlatszobba valni ez a dolog Magyarorszagon, de mar nem csak itt hanem mindenfele a vilagban. Fenntarthatatlan meretu allamapparatusokat epitettek ki, es a gazdasagi valsag nyoman sajnos a megzuhant piac egyre kevesebb adot kepes kitermelni. Az allamapparatusok merete nem csokkent, sot Magyarorszagon a kozmunkaval meg egyeb nyalanksagokkal meg bovult is. Most majd jonnek a gigaszi meretu allami vallalatok – kozuzemi ellatok, stb. – es pont ellenkezo iranyba mozognak, mint kellene. Meg kevesbbol meg tobbet akarnak kipreselni. Mar nem is probaljak fenntartani a latszatot, hogy azert fizetsz, hogy az allami szolgaltatasok – autopalya epites, dokumentumok kiadasa es elkeszitese, stb – mukodjenek, hanem siman behajtast hajtanak vegre ahol tudnak. Nem rejtik veka ala, hogy felesleges emberek tomegeit tartjuk el es akar meg is fojtanak ha kell, csak fizessunk es tartsuk el oket. Persze hatterbe szorult az is, hogy az adofizetoknek fontos dolgokat tartsuk el, a kozoktatas meghalt , a korhazak halodnak, kozbiztonsag nulla. Mar csak es kizarolag a nekik fontos teruletekre tesznek penzt, erzik a dolog kozelgo veget es probalnak beagyazodni, sok penzt felretenni inseges idokre. Ebbol a vegen polgarhaboru, forradalom vagy ilyesmi lesz, mert egy ido utan az emberek megelegelik, hogy lenyuljak oket esz nelkul, haverok es cimborak elnek gazdagsagban – es meg csak nem is takargatjak -, kozben szazezrek nullazodnak le vagy akar eheznek is!!!

parrre 2012.12.07. 00:33:01

Ez benne lesz a következp "Tények" újságban is ?
Jáááájj de jáóóóóó !!!!!

Nick Ez a név jelenik meg a blogokban, kommentekbe 2012.12.07. 00:39:13

@G. Wolf: "és minél olcsóbban minél több terméket tudjanak eladni, és ez által minél jobban növelni az adóbevételeket..."

ez elkerulhetetlen...
en pl. mar csak nemet vagy holland sajtot veszek, hiaba tamogatgattak a magyar tehenkeket, ha jol emlekszem volt is jo kis probalkozas hogy a nagy gazdasagok fizessenek be valamit a kozos alapba es a leszakadokat tamogassak csak
na abbol ez lett, letarolta kis hazankat a fillerbaszo idiota agrarmaffia, es a normalis embernek kulfoldi sajtot kell vennie

amugy meg a poszt sztorija arrol szol, hogy DONTESI helyzetben levo vezetok hoznak facca dontest aztan pl. mukormos tensasszonynak kiutalnak hipphopp 150 HA -t, ami csak arra jo hogy a ferjuranak a kapcsolatait forintositjak, e helyett be kellene hivni multit hogy ugyan mar termeljen exportra ERTEKET...

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2012.12.07. 00:45:49

Nekem a számok kapcsán valami nem stimmel:
- összes területalapú támogatás: 154918 millió
- a 6 legnagyobb elvitt 76%-ot: 117737 millió
- a 6 legnagyobb átlagosan kapott: 19622 millió
Hogy lehet, hogy Csányi és Nyerges összege mégis 4000 millió alatti???

Leisztinger ugye csak véletlenül nincs megemlítve?

átlátó 2012.12.07. 01:10:07

Van az a kép, ahol egy vietkongot fejbelő karnyújtásnyi távolságrólegy nem vietkongos tiszt. Az tetszett. Nem kérdezett.

Makkasz 2012.12.07. 01:49:27

@G. Wolf: Sajnos az érdekkörnek osztás, a nemzeti burzsoázia építése a közösből, semilyen "nemes" cél érdekében nem éri meg.
Ennek rossz vége lesz.

Makkasz 2012.12.07. 01:52:59

@G. Wolf: A pályázatok anyagát titkosítják.
Milyen érdek indokolja ezt? Gazdaságos üzemméret kialakítása? Vagy át vagy vágva, vagy érdekeélt vagy ebben az irtózatban, aminek nagyon, nagyon rossz vége lesz.

Fikkentáger 2012.12.07. 02:51:46

@G. Wolf: azért van itt némi ferdítés a nagybirtokok mindössze 0,04%-át adják az összes birtoknak

Ezt benézted: a nagybirtokosok SZÁMA 0,04% az összes birtokoshoz képest. Ha kiszámolod, neked is kijön, hogy ezek a nagybirtokok több, mint 18%-át adják az összes birtoknak....

felcsutisuttyo 2012.12.07. 05:50:07

a 2014 es kormányváltáskor( vagy előbb,... a Dikatúra megdöntésekor) , elveszik a rohadák oligarha harácsoló földesuraktól a bérleti jogokat, ÉS MÉG JÓ EL IS VERI A NÉP !! MINDENT VISSZACSINÁLNAK AMIT ORBÁNÉK A BEBETONOZÁS JEGYÉBEN TETTEK,... A FIDESZ BANDITÁKKAL EGYÜTT MINDENKI EL LESZ KAPVA!!!!!

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2012.12.07. 06:55:26

Mit lehet ehhez hozzátenni? Nincsenek illúzióink, lehetett erre számítani, de azért az a 76% durva.

judy7 2012.12.07. 06:56:00

Mindezt annak a sok agyatlannak köszönhetjük, akik 2010-ben köptek egyet a MagyarVizsla címoldalán díszelgő Gyurcsány képre, aztán elballagtak és engedelmesen behúzták az ikszet a Fidesz kockájába.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2012.12.07. 06:57:54

@Kivancsi: A közalkalmazottakat se tartjuk el, mert őket is építgetik le.
Amúgy nagyrészt igazad van, ezt szokták a jóléti állam végének mondani.

Link Elek 2012.12.07. 07:36:10

arulja mar el valaki, hogy az allami foldeket mi a lofaszert nem allami cegek muvelik???????

megsem annyira jok az allami cegek?

chico 2012.12.07. 07:52:48

@judy7: meg azoknak, akik lehetővé tették az első Orbán kormány idején, hogy a most Csányi, Leisztinger, meg nyerges érdekeltségébe tartozó egykori nagy állami gazdaságokat nulla pénzért eladják, és a hozzájuk még odatartozó állami földeket 50 évre bérbeadják hektáronként pár száz, vagy nulla forintért az új uraknak...

meg arról se feledkezzünk már el, hogy az akkori Orbán kormányvolt a felelős a csatlakozási tárgyalások lezárásáért, és Torgyán doktornak elévülhetetlen érdemei/bűnei voltak a mostani agrártámogatási rendszer megalapozásában és jócskán halasztott bevezetésében.

Aztán persze a szocik se tettek semmit, hogy érdemben javuljon a helyzet, sőt.

és ne feledkezzünk meg a kisgazdapárt szerepében a jól működő szövetkezeti rendszer szétverésében se, meg arról se, hogy mit műveltek a földkiadó bizottságok a kárpótlási földek kimérésekor...
szóval van itt vaj mindenki füle mögött.

NemNick 2012.12.07. 07:54:42

Korrekt, összeszedett írás.

Azt hiszem, sok ismerősömnek ajánlani fogom.

kvadrillio 2012.12.07. 07:58:30

NAGYBIRTOKOS RENDSZER ???!!! ÉS KI AZ AZ AGYALÁGYULT AKI EZEKET AZ ÚJ FÖLDESÚR-RENDEKET ÚJRA LÉTREHOZTA ????! ÉS ÚJRA LETTEK ZSELLÉREK, NAPSZÁMOSOK, CSELÉDEK.......A TÖRTÉNELEM KEREKÉNEK VISSZAFORGATÁSÁVAL ???!

eszméletlen.....

nu pagagyí 2012.12.07. 08:00:11

Nem kell aggódni! A földesurak arra kellenek, hogy száz múlva Gróf Simicska Lajos felajánlhassa birtokai egy évi jövedelmét az analfabéta alsóbb néposztályok betűvetési ismeretének elterjesztésére. A nagy hazafiról majd utcát és teret fognak elnevezni, a humánum terjedni fog a nemes urak között. Lesz olyan, aki megengedi, hogy a pörkölt maradékot kis lábaskában hazavihesse a szakácsnő éhes gyerekeinek, a másik meg az úrfi kinőtt cipőjét adományozza cselédjének. Az úri szalonokban versengve dícsérik majd egymás filantróp cselekedeteit.

kvadrillio 2012.12.07. 08:03:56

"A spekulánsokat megüti a vétófrász
A A A
Sinkovics Ferenc
- 2012. december 3., hétfő
Kerekasztal. Készül az új magyar földtörvény, amely be akarja zárni a kapukat az ügyeskedők, a zöldbárók és a zsebszerződésesek előtt
Hirdetés
Akik beszélgettek (balról): Font Sándor, Sinkovics Ferenc, Roszik Péter. A demográfiai földprogram családonként legalább három gyereket követelne (Fotó: Kövesdi Andrea)
Akik beszélgettek (balról): Font Sándor, Sinkovics Ferenc, Roszik Péter. A demográfiai földprogram családonként legalább három gyereket követelne (Fotó: Kövesdi Andrea)
Komoly érdeklődés, sőt, egyfajta éhség mutatkozik itthon és külföldön a magyar föld iránt. Mindenekelőtt jó környezeti adottságaink miatt. Erre az éhségre s a vele együtt járó nemkívánatos spekulációk kivédésére kell készülnie a parlament előtt lévő földtörvénynek. A jogszabály tervezetéről és sajátosságairól beszélgettünk Font Sándorral, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnökével és Roszik Péterrel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara volt vezetőjével.

Sinkovics Ferenc: A Magosz szerint ez az évszázad törvénye.

Font Sándor: A gazdálkodói kör számára mindenesetre nagy hatású lesz. A törvény szerint Magyarországon csak természetes magánszemély vásárolhat földet, de közülük sem mindenki. Csak azok, akik megfelelnek a földműves fogalmának. Ez legalább középfokú szakirányú végzettséget jelent, vagy ezüstkalászos és aranykalászos gazdaminősítést, illetve legalább hároméves igazolt gazdálkodói tapasztalatot. És még ezen belül is az vásárolhat meg egy területet, akinek az eladásra felkínált föld a lakóhelyétől számított húsz kilométeres sugáron belül van. Ha bérelni akar, akkor viszont a telephelyének kell húsz kilométeres körzeten belül lennie, s ez a társas vállalkozásokra is vonatkozik.

S. F.: Milyen következményeket várnak mindettől?

F. S.: Átrendeződést. Jelenleg kétmillió földtulajdonos van hazánkban, de csak ötszázezren gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy másfél millió olyan tulajdonos van, aki földdel rendelkezik ugyan, de nincs kötődése az agráriumhoz. Ha el akarják adni, ezt már csak az új törvény szerint, húsz kilométeres körzetben található földművesnek tehetik meg.

S. F.: Nyilván az uniónak is lesz szava ehhez.

F. S.: Nem tiltja a korlátozásokat földkérdésben, de kérdés persze, hogy mit visel el. A dánoknál például megsemmisítette a nyolc év helyben lakási kötelezettséget, túlzottnak nevezve az ottani földvédelmet.

Roszik Péter: Ausztriában ez most tíz év és annyi is marad.

F. S.: Igen, de az osztrák szabályozást nem támadta meg senki. Nálunk az egész vásárlási, tulajdonszerzési folyamatot egy előzetes hatósági ellenőrzés vezeti majd be. A törvénytervezet megalkotásánál épp az osztrák és a francia modellt követtük. A francia a szigorúbb. Náluk az elővásárlási és előbérlési jog abszolút az államé, amely amúgy is a legszigorúbb ellenőrzése alatt tartja az egész földpiacot.

S. F.: Ez hogyan alakul majd Magyarországon?

F. S.: Először is az eladási, bérbeadási szándékot be kell jelenteni a helyi jegyzőnek. Aztán jön a ma még nem létező helyi földbizottság, ez helyben lakó gazdákból és közéleti személyiségekből áll majd. Vita volt azon, hogy csak véleményezési vagy egyenesen vétójoga legyen-e a bizottságnak.

R. P.: Ángyán József egyetértési jogot javasolt, ez vétójog tulajdonképpen.

F. S.: Igen, ezt el is fogadta a frakció. A bizottság aztán az ügyet feladja a ma még nem létező vagy ki sem jelölt állami hatóságnak, lehet az majd a NFA is, és ez a hatóság megvizsgálja, hogy a vevő vagy bérlő megfelel-e a törvényben állított követelményeknek. Ha nem, nincs üzlet. Ilyenkor új vevőt vagy bérlőt kell keresnie a tulajdonosnak. Ha nem talál, akkor az állam él az elővásárlási, illetve előbérlési jogával.

R. P.: Sorsdöntő jogszabályról van szó, ha jól sikerül, az aranykort hozhat a vidékre. De ha elrontják, vége mindennek. Az alapelvekkel nincs is baj, elsősorban a természetes személyek előtérbe helyezését, a helyben lakók érdekeinek védelmét, illetve az uralkodni akaró nagyüzemek féken tartását jelenti. De látom a nyomát a koncepcióban, hogy különféle tőkés és nagyüzemi lobbik mégiscsak be tudtak erőltetni ezt-azt a tervezetbe.

S. F.: Mondjon egy ilyet!

R. P.: Például hogy a telephelyet is helyben lakásnak tekinti a koncepció. Ez „nagykapu” lehet majd, hiszen annyi telephelyet alapít egy cég, amennyit akar. És mi köze ennek a helyi közösséghez? Ilyen az állattartás, amely jogcímként szerepel az anyagban, és nem a valós igények kielégítését szolgálná. Ismerek egy esetet, ahol a hasonló mai szabályozás alapján két kecske tartására hivatkozva vitt el huszonnégy hektárt egy gazda. Ez vicc. Ekkora terület huszonnégy szarvasmarhának is bőven elegendő lenne.

S. F.: Elbánik a zsebszerződésekkel a törvény? Ez az ön asztala, Péter!

R. P.: Csak négy szerződéstípust semlegesít az ismert tizenkilencből, azonban apróbb kiegészítésekkel tízre is képes lenne.

S. F.: A balliberális oldal szerint a kormány a földtörvénnyel meglovagolja a magyarok Nyugat-ellenes érzületeit.

R. P.: Erről nincs értelme vitatkozni. Megtartjuk a földünket és kész.

F. S.: Sok zsebszerződéses külföldi komolyan hiszi, hogy a moratórium lejárta után a most bérelt földjük automatikusan a tulajdonuk lesz. De nem így van. Mert akkor már előzetes hatósági engedélyezési eljáráson kell átesnie annak, aki földet akar szerezni, s ott lesznek a helyi földbizottságok is. A törvénytervezetben egyébként nincs megkülönböztetés külföldi és hazai magánszemély között, de ha egy holland polgár ideköltözik, adószámot kér, elvégzi a megfelelő iskolákat, tanfolyamokat, s életvitelszerűen ide kötődik, akkor nincs akadálya, hogy a gazdatársunk legyen. Már elnézést, de az én őseim is úgy jöttek magyar földre annak idején Németországból.

R. P.: A régi zsebszerződésesek legfeljebb bérlők maradhatnak, reméljük, azok sem sokáig. Sokuknak kilencven évre szól a kontraktusa. Van egy módosító javaslat arra is, hogy a szerződéses haszonélvezet idejét is maximálni kellene, a földbérlethez hasonlóan például húsz évben. A készülő törvénynek egyébként garantálnia kellene, hogy a jövőben soha semmilyen zsebszerződést se lehessen kötni Magyarországon – ebben elég jó ez a tervezet.

S. F.: Mit szól a meghatározott birtokméret-maximumokhoz?

R. P.: Itt is bajt látok. A tervezetben szereplő 1200 hektáros bérlet túlzott birtokméretet eredményezhet. A 300 hektár is elegendő lenne. Ebben az esetben húszezer gazda férne el Magyarországon, falvanként jellemzően öt–hat. Még ez is nagyon messze van a kívánatos gazdasűrűségtől.

F. S.: Az 1200 hektár csak a társas vállalkozásnál engedett meg ma is, egyéni gazdálkodónál, családi gazdaságnál 500 hektáros lehet majd a birtokművelési maximum.

S. F.: A szocialisták és az érdekkörükbe tartozó nagyvállalkozások, az úgynevezett zöldbárók már fenik a nagykést!

F. S.: Ők több ezer hektáron gazdálkodnak. Már azt is felháborítónak tartják, hogy nem vásárolhatnak termőföldet, de azt még felháborítóbbnak, hogy 1200 hektárnál húzzuk meg a birtokhatárt. Azt mondják, hogy tönkretesszük a jól felépített, tömegtermelésre szakosodott nagyüzemi agrárrendszert, s vége az exportnak, vége a nagybani állattartásnak. A másik oldal viszont azt mondja, hogy az 1200 hektár így is nagyon nagy terület, és hatalmas erőfölényt jelentene a többi gazdálkodóval szemben!

R. P.: Ausztriában három darab 1200 hektáros birtok van összesen, mégis jól élnek a mezőgazdaságukból.

F. S.: Értem, de Magyarországot mindig is a nagyüzemi gazdálkodás jellemezte, sajnos. A háború előtt a nagy uradalmi birtokok domináltak, a szocializmus éveiben pedig a téeszek és az állami gazdaságok. Mindkettő nagyüzemi rendszer. Ma 500–600 nagyüzemi gazdaság van hazánkban, és szerves részét képezik a hazai agráriumnak. Egyesek szerint persze túl nagy lesz a vágás, azaz hogy a négy–ötezer hektáros gazdaságok egyszer csak 1200 hektárra szorulnak vissza.

R. P.: Igen? Nyugat-Magyarországon nem egy olyan község van, amelynek a termőterülete összesen nincs 1200 hektár! Azért meg a befektetőt, nem a jogalkotót terheli a felelősség, hogy nem mérte fel a változás lehetőségét, szükségszerűségét.

F. S.: Én is úgy látom, hogy hosszú távon nem lesznek itt 1200 hektáros birtokok. A mostani négy-ötezer hektáros üzemek is csak addig maradnak, amíg le nem jár a földbérleti szerződésük. És az elkövetkező években sok szerződés le fog járni. Nincs más megoldás, ezeknek az üzemeknek le kell menniük 1200-ra.

S. F.: Raskó György nagybirtokos mondta egy interjúban, hogy a készülő törvényben összecsúszik a szociális és a gazdaságpolitika, mondván, a kormány direkt úgy alakítja a földtulajdoni és földbérleti viszonyokat, hogy annak szociális és társadalmi következményei legyenek. Ezt ő kikéri magának a piac szabadságára hivatkozva.

R. P.: Főleg a nagy állattartók mozgolódnak. Pedig a rendszerváltás óta mindig ők kapták a legkomolyabb kedvezményeket. Mégis drasztikusan csökkent a hazai állatállomány. Az állattartásra való hivatkozást eleve lobbifogásnak tekintem, amely a nagyüzemeket próbálja helyzetbe hozni. A nagyüzemek csupán nyersanyagot termelnek, amelyet exportra visznek. A hozzá való eszközök, vetőmagok, vegyszerek pedig külföldről érkeznek. Mínuszos az egész. Gépesítenek, automatizálnak, leépítik a munkaerőt. A szocialisták nyolc éve alatt több százezer egyéni gazdálkodó hagyta abba a termelést. Ezt érték el.

F. S.: Mi tudatosan visszük bele a szociális elemeket a törvénybe, ha már erről kérdezett. A francia földhatóság még arra is vigyáz, hogy egy adott településen arányosak legyenek a birtokok, ne keletkezzen olyan, viszonylag nagyobb birtok, amely elnyomhatja a többit.

R. P.: Egész Európa azon küszködik, hogy megtartsa a kicsiket.

F. S.: Nálunk három olyan tulajdonosi kategóriát nevesít a törvénytervezet, aki földet vásárolhat. Az őstermelőt, az egyéni vállalkozót és a családi gazdaságot. Ötszáz hektárnál nagyobb területen egyik sem gazdálkodhat.

R. P.: Jó, de miért nem szögezi le a koncepció egyértelműen, hogy a kicsiké az elsőbbség a földvásárlásnál, földbérlésnél?

F. S.: Az egyik benyújtott módosító javaslat épp azt mondja, hogy azonos igény esetén a kisebb termelő legyen előnyben. Úgy érzem, ezt támogatja a frakció s a Fidesz agrárkabinetje is.

S. F.: Úgy tudni, a helyben lakás kérdése körül is vita van még.

F. S.: Igen. Ángyán József és Bencsik János javaslata az adott faluban lakókat engedné földhöz jutni, s nem a húsz kilométeres sugárban élőket. Ez bonyolult dolog, de a húsz kilométerrel is eléggé leszűkítjük a lehetséges bérlők és vásárlók körét, tehát ezt a módosítást az agrárkabinet nem támogatja.

R. P.: Én egyébként akár harminc kilométerre is kitágítanám a helyben lakás sugarát, de csak abban az esetben, ha nincs az adott községben olyan, aki megvenné vagy bérelné a felkínált területet.

S. F.: Magyarországon 56 év a gazdálkodók átlagéletkora. Hogyan fogná meg a fiatalokat a törvény?

F. S.: Én azt mondtam a parlamentben, hogy előrébb kellene hozni a fiatalokat a földhöz jutás sorrendjében. Rá is bólintott a Fidesz agrárkabinetje. Ezen belül indulna az úgynevezett demográfiai földprogram is, amelyben fiatal házasok juthatnának kedvezményesen termőterülethez akkor, ha vállalnak legalább három gyereket. Az EU 2014-től jelentős pénzt áldoz a fiatal gazdákra. Nekünk ehhez először is földet kell adnunk a fiataljainknak, hogy lehívhassuk ezeket a pénzeket.

R. P.: Állítom, a föld értéke mellett a fiatal gazda a magyar agrárium legnagyobb értéke.

F. S.: Majdnem minden meghirdetett, fiataloknak szóló pályázatunkra többszörös a túljelentkezés. Hazugság, hogy nem akarnak gazdálkodni.

S. F.: Három gyerek. Nem erőltetett egy kicsit ez a feltétel?

F. S.: Ha komolyan gondoljuk a megmaradásunkat, akkor semmiképpen sem.

R. P.: A parasztság körében mindig nagyobb volt a gyermekvállalási szándék, s így van ez napjainkban is. Ezalól a Nyugat sem kivétel.

S. F.: Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint ebből az egészből összeomlás lesz.

F. S.: Mesterházy volt a tervezet ügyében az MSZP parlamenti vezérszónoka. Ebből is látszik, politikai szinten kezelik a kérdést. Ha igaza lenne Gőgösnek, akkor a bajor és a lengyel mezőgazdaság már rég tönkrement volna. A bajorról beszélek, amely egész Európa vezető agráriuma.
Hirdetés

Nyomtatás
A A A
Sinkovics Ferenc
- 2012. december 3., hétfő
Kerekasztal. Készül az új magyar földtörvény, amely be akarja zárni a kapukat az ügyeskedők, a zöldbárók és a zsebszerződésesek előtt
Hirdetés
Akik beszélgettek (balról): Font Sándor, Sinkovics Ferenc, Roszik Péter. A demográfiai földprogram családonként legalább három gyereket követelne (Fotó: Kövesdi Andrea)
Akik beszélgettek (balról): Font Sándor, Sinkovics Ferenc, Roszik Péter. A demográfiai földprogram családonként legalább három gyereket követelne (Fotó: Kövesdi Andrea)
Komoly érdeklődés, sőt, egyfajta éhség mutatkozik itthon és külföldön a magyar föld iránt. Mindenekelőtt jó környezeti adottságaink miatt. Erre az éhségre s a vele együtt járó nemkívánatos spekulációk kivédésére kell készülnie a parlament előtt lévő földtörvénynek. A jogszabály tervezetéről és sajátosságairól beszélgettünk Font Sándorral, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnökével és Roszik Péterrel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara volt vezetőjével.

Sinkovics Ferenc: A Magosz szerint ez az évszázad törvénye.

Font Sándor: A gazdálkodói kör számára mindenesetre nagy hatású lesz. A törvény szerint Magyarországon csak természetes magánszemély vásárolhat földet, de közülük sem mindenki. Csak azok, akik megfelelnek a földműves fogalmának. Ez legalább középfokú szakirányú végzettséget jelent, vagy ezüstkalászos és aranykalászos gazdaminősítést, illetve legalább hároméves igazolt gazdálkodói tapasztalatot. És még ezen belül is az vásárolhat meg egy területet, akinek az eladásra felkínált föld a lakóhelyétől számított húsz kilométeres sugáron belül van. Ha bérelni akar, akkor viszont a telephelyének kell húsz kilométeres körzeten belül lennie, s ez a társas vállalkozásokra is vonatkozik.

S. F.: Milyen következményeket várnak mindettől?

F. S.: Átrendeződést. Jelenleg kétmillió földtulajdonos van hazánkban, de csak ötszázezren gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy másfél millió olyan tulajdonos van, aki földdel rendelkezik ugyan, de nincs kötődése az agráriumhoz. Ha el akarják adni, ezt már csak az új törvény szerint, húsz kilométeres körzetben található földművesnek tehetik meg.

S. F.: Nyilván az uniónak is lesz szava ehhez.

F. S.: Nem tiltja a korlátozásokat földkérdésben, de kérdés persze, hogy mit visel el. A dánoknál például megsemmisítette a nyolc év helyben lakási kötelezettséget, túlzottnak nevezve az ottani földvédelmet.

Roszik Péter: Ausztriában ez most tíz év és annyi is marad.

F. S.: Igen, de az osztrák szabályozást nem támadta meg senki. Nálunk az egész vásárlási, tulajdonszerzési folyamatot egy előzetes hatósági ellenőrzés vezeti majd be. A törvénytervezet megalkotásánál épp az osztrák és a francia modellt követtük. A francia a szigorúbb. Náluk az elővásárlási és előbérlési jog abszolút az államé, amely amúgy is a legszigorúbb ellenőrzése alatt tartja az egész földpiacot.

S. F.: Ez hogyan alakul majd Magyarországon?

F. S.: Először is az eladási, bérbeadási szándékot be kell jelenteni a helyi jegyzőnek. Aztán jön a ma még nem létező helyi földbizottság, ez helyben lakó gazdákból és közéleti személyiségekből áll majd. Vita volt azon, hogy csak véleményezési vagy egyenesen vétójoga legyen-e a bizottságnak.

R. P.: Ángyán József egyetértési jogot javasolt, ez vétójog tulajdonképpen.

F. S.: Igen, ezt el is fogadta a frakció. A bizottság aztán az ügyet feladja a ma még nem létező vagy ki sem jelölt állami hatóságnak, lehet az majd a NFA is, és ez a hatóság megvizsgálja, hogy a vevő vagy bérlő megfelel-e a törvényben állított követelményeknek. Ha nem, nincs üzlet. Ilyenkor új vevőt vagy bérlőt kell keresnie a tulajdonosnak. Ha nem talál, akkor az állam él az elővásárlási, illetve előbérlési jogával.

R. P.: Sorsdöntő jogszabályról van szó, ha jól sikerül, az aranykort hozhat a vidékre. De ha elrontják, vége mindennek. Az alapelvekkel nincs is baj, elsősorban a természetes személyek előtérbe helyezését, a helyben lakók érdekeinek védelmét, illetve az uralkodni akaró nagyüzemek féken tartását jelenti. De látom a nyomát a koncepcióban, hogy különféle tőkés és nagyüzemi lobbik mégiscsak be tudtak erőltetni ezt-azt a tervezetbe.

S. F.: Mondjon egy ilyet!

R. P.: Például hogy a telephelyet is helyben lakásnak tekinti a koncepció. Ez „nagykapu” lehet majd, hiszen annyi telephelyet alapít egy cég, amennyit akar. És mi köze ennek a helyi közösséghez? Ilyen az állattartás, amely jogcímként szerepel az anyagban, és nem a valós igények kielégítését szolgálná. Ismerek egy esetet, ahol a hasonló mai szabályozás alapján két kecske tartására hivatkozva vitt el huszonnégy hektárt egy gazda. Ez vicc. Ekkora terület huszonnégy szarvasmarhának is bőven elegendő lenne.

S. F.: Elbánik a zsebszerződésekkel a törvény? Ez az ön asztala, Péter!

R. P.: Csak négy szerződéstípust semlegesít az ismert tizenkilencből, azonban apróbb kiegészítésekkel tízre is képes lenne.

S. F.: A balliberális oldal szerint a kormány a földtörvénnyel meglovagolja a magyarok Nyugat-ellenes érzületeit.

R. P.: Erről nincs értelme vitatkozni. Megtartjuk a földünket és kész.

F. S.: Sok zsebszerződéses külföldi komolyan hiszi, hogy a moratórium lejárta után a most bérelt földjük automatikusan a tulajdonuk lesz. De nem így van. Mert akkor már előzetes hatósági engedélyezési eljáráson kell átesnie annak, aki földet akar szerezni, s ott lesznek a helyi földbizottságok is. A törvénytervezetben egyébként nincs megkülönböztetés külföldi és hazai magánszemély között, de ha egy holland polgár ideköltözik, adószámot kér, elvégzi a megfelelő iskolákat, tanfolyamokat, s életvitelszerűen ide kötődik, akkor nincs akadálya, hogy a gazdatársunk legyen. Már elnézést, de az én őseim is úgy jöttek magyar földre annak idején Németországból.

R. P.: A régi zsebszerződésesek legfeljebb bérlők maradhatnak, reméljük, azok sem sokáig. Sokuknak kilencven évre szól a kontraktusa. Van egy módosító javaslat arra is, hogy a szerződéses haszonélvezet idejét is maximálni kellene, a földbérlethez hasonlóan például húsz évben. A készülő törvénynek egyébként garantálnia kellene, hogy a jövőben soha semmilyen zsebszerződést se lehessen kötni Magyarországon – ebben elég jó ez a tervezet.

S. F.: Mit szól a meghatározott birtokméret-maximumokhoz?

R. P.: Itt is bajt látok. A tervezetben szereplő 1200 hektáros bérlet túlzott birtokméretet eredményezhet. A 300 hektár is elegendő lenne. Ebben az esetben húszezer gazda férne el Magyarországon, falvanként jellemzően öt–hat. Még ez is nagyon messze van a kívánatos gazdasűrűségtől.

F. S.: Az 1200 hektár csak a társas vállalkozásnál engedett meg ma is, egyéni gazdálkodónál, családi gazdaságnál 500 hektáros lehet majd a birtokművelési maximum.

S. F.: A szocialisták és az érdekkörükbe tartozó nagyvállalkozások, az úgynevezett zöldbárók már fenik a nagykést!

F. S.: Ők több ezer hektáron gazdálkodnak. Már azt is felháborítónak tartják, hogy nem vásárolhatnak termőföldet, de azt még felháborítóbbnak, hogy 1200 hektárnál húzzuk meg a birtokhatárt. Azt mondják, hogy tönkretesszük a jól felépített, tömegtermelésre szakosodott nagyüzemi agrárrendszert, s vége az exportnak, vége a nagybani állattartásnak. A másik oldal viszont azt mondja, hogy az 1200 hektár így is nagyon nagy terület, és hatalmas erőfölényt jelentene a többi gazdálkodóval szemben!

R. P.: Ausztriában három darab 1200 hektáros birtok van összesen, mégis jól élnek a mezőgazdaságukból.

F. S.: Értem, de Magyarországot mindig is a nagyüzemi gazdálkodás jellemezte, sajnos. A háború előtt a nagy uradalmi birtokok domináltak, a szocializmus éveiben pedig a téeszek és az állami gazdaságok. Mindkettő nagyüzemi rendszer. Ma 500–600 nagyüzemi gazdaság van hazánkban, és szerves részét képezik a hazai agráriumnak. Egyesek szerint persze túl nagy lesz a vágás, azaz hogy a négy–ötezer hektáros gazdaságok egyszer csak 1200 hektárra szorulnak vissza.

R. P.: Igen? Nyugat-Magyarországon nem egy olyan község van, amelynek a termőterülete összesen nincs 1200 hektár! Azért meg a befektetőt, nem a jogalkotót terheli a felelősség, hogy nem mérte fel a változás lehetőségét, szükségszerűségét.

F. S.: Én is úgy látom, hogy hosszú távon nem lesznek itt 1200 hektáros birtokok. A mostani négy-ötezer hektáros üzemek is csak addig maradnak, amíg le nem jár a földbérleti szerződésük. És az elkövetkező években sok szerződés le fog járni. Nincs más megoldás, ezeknek az üzemeknek le kell menniük 1200-ra.

S. F.: Raskó György nagybirtokos mondta egy interjúban, hogy a készülő törvényben összecsúszik a szociális és a gazdaságpolitika, mondván, a kormány direkt úgy alakítja a földtulajdoni és földbérleti viszonyokat, hogy annak szociális és társadalmi következményei legyenek. Ezt ő kikéri magának a piac szabadságára hivatkozva.

R. P.: Főleg a nagy állattartók mozgolódnak. Pedig a rendszerváltás óta mindig ők kapták a legkomolyabb kedvezményeket. Mégis drasztikusan csökkent a hazai állatállomány. Az állattartásra való hivatkozást eleve lobbifogásnak tekintem, amely a nagyüzemeket próbálja helyzetbe hozni. A nagyüzemek csupán nyersanyagot termelnek, amelyet exportra visznek. A hozzá való eszközök, vetőmagok, vegyszerek pedig külföldről érkeznek. Mínuszos az egész. Gépesítenek, automatizálnak, leépítik a munkaerőt. A szocialisták nyolc éve alatt több százezer egyéni gazdálkodó hagyta abba a termelést. Ezt érték el.

F. S.: Mi tudatosan visszük bele a szociális elemeket a törvénybe, ha már erről kérdezett. A francia földhatóság még arra is vigyáz, hogy egy adott településen arányosak legyenek a birtokok, ne keletkezzen olyan, viszonylag nagyobb birtok, amely elnyomhatja a többit.

R. P.: Egész Európa azon küszködik, hogy megtartsa a kicsiket.

F. S.: Nálunk három olyan tulajdonosi kategóriát nevesít a törvénytervezet, aki földet vásárolhat. Az őstermelőt, az egyéni vállalkozót és a családi gazdaságot. Ötszáz hektárnál nagyobb területen egyik sem gazdálkodhat.

R. P.: Jó, de miért nem szögezi le a koncepció egyértelműen, hogy a kicsiké az elsőbbség a földvásárlásnál, földbérlésnél?

F. S.: Az egyik benyújtott módosító javaslat épp azt mondja, hogy azonos igény esetén a kisebb termelő legyen előnyben. Úgy érzem, ezt támogatja a frakció s a Fidesz agrárkabinetje is.

S. F.: Úgy tudni, a helyben lakás kérdése körül is vita van még.

F. S.: Igen. Ángyán József és Bencsik János javaslata az adott faluban lakókat engedné földhöz jutni, s nem a húsz kilométeres sugárban élőket. Ez bonyolult dolog, de a húsz kilométerrel is eléggé leszűkítjük a lehetséges bérlők és vásárlók körét, tehát ezt a módosítást az agrárkabinet nem támogatja.

R. P.: Én egyébként akár harminc kilométerre is kitágítanám a helyben lakás sugarát, de csak abban az esetben, ha nincs az adott községben olyan, aki megvenné vagy bérelné a felkínált területet.

S. F.: Magyarországon 56 év a gazdálkodók átlagéletkora. Hogyan fogná meg a fiatalokat a törvény?

F. S.: Én azt mondtam a parlamentben, hogy előrébb kellene hozni a fiatalokat a földhöz jutás sorrendjében. Rá is bólintott a Fidesz agrárkabinetje. Ezen belül indulna az úgynevezett demográfiai földprogram is, amelyben fiatal házasok juthatnának kedvezményesen termőterülethez akkor, ha vállalnak legalább három gyereket. Az EU 2014-től jelentős pénzt áldoz a fiatal gazdákra. Nekünk ehhez először is földet kell adnunk a fiataljainknak, hogy lehívhassuk ezeket a pénzeket.

R. P.: Állítom, a föld értéke mellett a fiatal gazda a magyar agrárium legnagyobb értéke.

F. S.: Majdnem minden meghirdetett, fiataloknak szóló pályázatunkra többszörös a túljelentkezés. Hazugság, hogy nem akarnak gazdálkodni.

S. F.: Három gyerek. Nem erőltetett egy kicsit ez a feltétel?

F. S.: Ha komolyan gondoljuk a megmaradásunkat, akkor semmiképpen sem.

R. P.: A parasztság körében mindig nagyobb volt a gyermekvállalási szándék, s így van ez napjainkban is. Ezalól a Nyugat sem kivétel.

S. F.: Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint ebből az egészből összeomlás lesz.

F. S.: Mesterházy volt a tervezet ügyében az MSZP parlamenti vezérszónoka. Ebből is látszik, politikai szinten kezelik a kérdést. Ha igaza lenne Gőgösnek, akkor a bajor és a lengyel mezőgazdaság már rég tönkrement volna. A bajorról beszélek, amely egész Európa vezető agráriuma.
Hirdetés

Nyomtatás
A A A
Sinkovics Ferenc
- 2012. december 3., hétfő
Kerekasztal. Készül az új magyar földtörvény, amely be akarja zárni a kapukat az ügyeskedők, a zöldbárók és a zsebszerződésesek előtt
Hirdetés
Akik beszélgettek (balról): Font Sándor, Sinkovics Ferenc, Roszik Péter. A demográfiai földprogram családonként legalább három gyereket követelne (Fotó: Kövesdi Andrea)
Akik beszélgettek (balról): Font Sándor, Sinkovics Ferenc, Roszik Péter. A demográfiai földprogram családonként legalább három gyereket követelne (Fotó: Kövesdi Andrea)
Komoly érdeklődés, sőt, egyfajta éhség mutatkozik itthon és külföldön a magyar föld iránt. Mindenekelőtt jó környezeti adottságaink miatt. Erre az éhségre s a vele együtt járó nemkívánatos spekulációk kivédésére kell készülnie a parlament előtt lévő földtörvénynek. A jogszabály tervezetéről és sajátosságairól beszélgettünk Font Sándorral, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnökével és Roszik Péterrel, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara volt vezetőjével.

Sinkovics Ferenc: A Magosz szerint ez az évszázad törvénye.

Font Sándor: A gazdálkodói kör számára mindenesetre nagy hatású lesz. A törvény szerint Magyarországon csak természetes magánszemély vásárolhat földet, de közülük sem mindenki. Csak azok, akik megfelelnek a földműves fogalmának. Ez legalább középfokú szakirányú végzettséget jelent, vagy ezüstkalászos és aranykalászos gazdaminősítést, illetve legalább hároméves igazolt gazdálkodói tapasztalatot. És még ezen belül is az vásárolhat meg egy területet, akinek az eladásra felkínált föld a lakóhelyétől számított húsz kilométeres sugáron belül van. Ha bérelni akar, akkor viszont a telephelyének kell húsz kilométeres körzeten belül lennie, s ez a társas vállalkozásokra is vonatkozik.

S. F.: Milyen következményeket várnak mindettől?

F. S.: Átrendeződést. Jelenleg kétmillió földtulajdonos van hazánkban, de csak ötszázezren gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy másfél millió olyan tulajdonos van, aki földdel rendelkezik ugyan, de nincs kötődése az agráriumhoz. Ha el akarják adni, ezt már csak az új törvény szerint, húsz kilométeres körzetben található földművesnek tehetik meg.

S. F.: Nyilván az uniónak is lesz szava ehhez.

F. S.: Nem tiltja a korlátozásokat földkérdésben, de kérdés persze, hogy mit visel el. A dánoknál például megsemmisítette a nyolc év helyben lakási kötelezettséget, túlzottnak nevezve az ottani földvédelmet.

Roszik Péter: Ausztriában ez most tíz év és annyi is marad.

F. S.: Igen, de az osztrák szabályozást nem támadta meg senki. Nálunk az egész vásárlási, tulajdonszerzési folyamatot egy előzetes hatósági ellenőrzés vezeti majd be. A törvénytervezet megalkotásánál épp az osztrák és a francia modellt követtük. A francia a szigorúbb. Náluk az elővásárlási és előbérlési jog abszolút az államé, amely amúgy is a legszigorúbb ellenőrzése alatt tartja az egész földpiacot.

S. F.: Ez hogyan alakul majd Magyarországon?

F. S.: Először is az eladási, bérbeadási szándékot be kell jelenteni a helyi jegyzőnek. Aztán jön a ma még nem létező helyi földbizottság, ez helyben lakó gazdákból és közéleti személyiségekből áll majd. Vita volt azon, hogy csak véleményezési vagy egyenesen vétójoga legyen-e a bizottságnak.

R. P.: Ángyán József egyetértési jogot javasolt, ez vétójog tulajdonképpen.

F. S.: Igen, ezt el is fogadta a frakció. A bizottság aztán az ügyet feladja a ma még nem létező vagy ki sem jelölt állami hatóságnak, lehet az majd a NFA is, és ez a hatóság megvizsgálja, hogy a vevő vagy bérlő megfelel-e a törvényben állított követelményeknek. Ha nem, nincs üzlet. Ilyenkor új vevőt vagy bérlőt kell keresnie a tulajdonosnak. Ha nem talál, akkor az állam él az elővásárlási, illetve előbérlési jogával.

R. P.: Sorsdöntő jogszabályról van szó, ha jól sikerül, az aranykort hozhat a vidékre. De ha elrontják, vége mindennek. Az alapelvekkel nincs is baj, elsősorban a természetes személyek előtérbe helyezését, a helyben lakók érdekeinek védelmét, illetve az uralkodni akaró nagyüzemek féken tartását jelenti. De látom a nyomát a koncepcióban, hogy különféle tőkés és nagyüzemi lobbik mégiscsak be tudtak erőltetni ezt-azt a tervezetbe.

S. F.: Mondjon egy ilyet!

R. P.: Például hogy a telephelyet is helyben lakásnak tekinti a koncepció. Ez „nagykapu” lehet majd, hiszen annyi telephelyet alapít egy cég, amennyit akar. És mi köze ennek a helyi közösséghez? Ilyen az állattartás, amely jogcímként szerepel az anyagban, és nem a valós igények kielégítését szolgálná. Ismerek egy esetet, ahol a hasonló mai szabályozás alapján két kecske tartására hivatkozva vitt el huszonnégy hektárt egy gazda. Ez vicc. Ekkora terület huszonnégy szarvasmarhának is bőven elegendő lenne.

S. F.: Elbánik a zsebszerződésekkel a törvény? Ez az ön asztala, Péter!

R. P.: Csak négy szerződéstípust semlegesít az ismert tizenkilencből, azonban apróbb kiegészítésekkel tízre is képes lenne.

S. F.: A balliberális oldal szerint a kormány a földtörvénnyel meglovagolja a magyarok Nyugat-ellenes érzületeit.

R. P.: Erről nincs értelme vitatkozni. Megtartjuk a földünket és kész.

F. S.: Sok zsebszerződéses külföldi komolyan hiszi, hogy a moratórium lejárta után a most bérelt földjük automatikusan a tulajdonuk lesz. De nem így van. Mert akkor már előzetes hatósági engedélyezési eljáráson kell átesnie annak, aki földet akar szerezni, s ott lesznek a helyi földbizottságok is. A törvénytervezetben egyébként nincs megkülönböztetés külföldi és hazai magánszemély között, de ha egy holland polgár ideköltözik, adószámot kér, elvégzi a megfelelő iskolákat, tanfolyamokat, s életvitelszerűen ide kötődik, akkor nincs akadálya, hogy a gazdatársunk legyen. Már elnézést, de az én őseim is úgy jöttek magyar földre annak idején Németországból.

R. P.: A régi zsebszerződésesek legfeljebb bérlők maradhatnak, reméljük, azok sem sokáig. Sokuknak kilencven évre szól a kontraktusa. Van egy módosító javaslat arra is, hogy a szerződéses haszonélvezet idejét is maximálni kellene, a földbérlethez hasonlóan például húsz évben. A készülő törvénynek egyébként garantálnia kellene, hogy a jövőben soha semmilyen zsebszerződést se lehessen kötni Magyarországon – ebben elég jó ez a tervezet.

S. F.: Mit szól a meghatározott birtokméret-maximumokhoz?

R. P.: Itt is bajt látok. A tervezetben szereplő 1200 hektáros bérlet túlzott birtokméretet eredményezhet. A 300 hektár is elegendő lenne. Ebben az esetben húszezer gazda férne el Magyarországon, falvanként jellemzően öt–hat. Még ez is nagyon messze van a kívánatos gazdasűrűségtől.

F. S.: Az 1200 hektár csak a társas vállalkozásnál engedett meg ma is, egyéni gazdálkodónál, családi gazdaságnál 500 hektáros lehet majd a birtokművelési maximum.

S. F.: A szocialisták és az érdekkörükbe tartozó nagyvállalkozások, az úgynevezett zöldbárók már fenik a nagykést!

F. S.: Ők több ezer hektáron gazdálkodnak. Már azt is felháborítónak tartják, hogy nem vásárolhatnak termőföldet, de azt még felháborítóbbnak, hogy 1200 hektárnál húzzuk meg a birtokhatárt. Azt mondják, hogy tönkretesszük a jól felépített, tömegtermelésre szakosodott nagyüzemi agrárrendszert, s vége az exportnak, vége a nagybani állattartásnak. A másik oldal viszont azt mondja, hogy az 1200 hektár így is nagyon nagy terület, és hatalmas erőfölényt jelentene a többi gazdálkodóval szemben!

R. P.: Ausztriában három darab 1200 hektáros birtok van összesen, mégis jól élnek a mezőgazdaságukból.

F. S.: Értem, de Magyarországot mindig is a nagyüzemi gazdálkodás jellemezte, sajnos. A háború előtt a nagy uradalmi birtokok domináltak, a szocializmus éveiben pedig a téeszek és az állami gazdaságok. Mindkettő nagyüzemi rendszer. Ma 500–600 nagyüzemi gazdaság van hazánkban, és szerves részét képezik a hazai agráriumnak. Egyesek szerint persze túl nagy lesz a vágás, azaz hogy a négy–ötezer hektáros gazdaságok egyszer csak 1200 hektárra szorulnak vissza.

R. P.: Igen? Nyugat-Magyarországon nem egy olyan község van, amelynek a termőterülete összesen nincs 1200 hektár! Azért meg a befektetőt, nem a jogalkotót terheli a felelősség, hogy nem mérte fel a változás lehetőségét, szükségszerűségét.

F. S.: Én is úgy látom, hogy hosszú távon nem lesznek itt 1200 hektáros birtokok. A mostani négy-ötezer hektáros üzemek is csak addig maradnak, amíg le nem jár a földbérleti szerződésük. És az elkövetkező években sok szerződés le fog járni. Nincs más megoldás, ezeknek az üzemeknek le kell menniük 1200-ra.

S. F.: Raskó György nagybirtokos mondta egy interjúban, hogy a készülő törvényben összecsúszik a szociális és a gazdaságpolitika, mondván, a kormány direkt úgy alakítja a földtulajdoni és földbérleti viszonyokat, hogy annak szociális és társadalmi következményei legyenek. Ezt ő kikéri magának a piac szabadságára hivatkozva.

R. P.: Főleg a nagy állattartók mozgolódnak. Pedig a rendszerváltás óta mindig ők kapták a legkomolyabb kedvezményeket. Mégis drasztikusan csökkent a hazai állatállomány. Az állattartásra való hivatkozást eleve lobbifogásnak tekintem, amely a nagyüzemeket próbálja helyzetbe hozni. A nagyüzemek csupán nyersanyagot termelnek, amelyet exportra visznek. A hozzá való eszközök, vetőmagok, vegyszerek pedig külföldről érkeznek. Mínuszos az egész. Gépesítenek, automatizálnak, leépítik a munkaerőt. A szocialisták nyolc éve alatt több százezer egyéni gazdálkodó hagyta abba a termelést. Ezt érték el.

F. S.: Mi tudatosan visszük bele a szociális elemeket a törvénybe, ha már erről kérdezett. A francia földhatóság még arra is vigyáz, hogy egy adott településen arányosak legyenek a birtokok, ne keletkezzen olyan, viszonylag nagyobb birtok, amely elnyomhatja a többit.

R. P.: Egész Európa azon küszködik, hogy megtartsa a kicsiket.

F. S.: Nálunk három olyan tulajdonosi kategóriát nevesít a törvénytervezet, aki földet vásárolhat. Az őstermelőt, az egyéni vállalkozót és a családi gazdaságot. Ötszáz hektárnál nagyobb területen egyik sem gazdálkodhat.

R. P.: Jó, de miért nem szögezi le a koncepció egyértelműen, hogy a kicsiké az elsőbbség a földvásárlásnál, földbérlésnél?

F. S.: Az egyik benyújtott módosító javaslat épp azt mondja, hogy azonos igény esetén a kisebb termelő legyen előnyben. Úgy érzem, ezt támogatja a frakció s a Fidesz agrárkabinetje is.

S. F.: Úgy tudni, a helyben lakás kérdése körül is vita van még.

F. S.: Igen. Ángyán József és Bencsik János javaslata az adott faluban lakókat engedné földhöz jutni, s nem a húsz kilométeres sugárban élőket. Ez bonyolult dolog, de a húsz kilométerrel is eléggé leszűkítjük a lehetséges bérlők és vásárlók körét, tehát ezt a módosítást az agrárkabinet nem támogatja.

R. P.: Én egyébként akár harminc kilométerre is kitágítanám a helyben lakás sugarát, de csak abban az esetben, ha nincs az adott községben olyan, aki megvenné vagy bérelné a felkínált területet.

S. F.: Magyarországon 56 év a gazdálkodók átlagéletkora. Hogyan fogná meg a fiatalokat a törvény?

F. S.: Én azt mondtam a parlamentben, hogy előrébb kellene hozni a fiatalokat a földhöz jutás sorrendjében. Rá is bólintott a Fidesz agrárkabinetje. Ezen belül indulna az úgynevezett demográfiai földprogram is, amelyben fiatal házasok juthatnának kedvezményesen termőterülethez akkor, ha vállalnak legalább három gyereket. Az EU 2014-től jelentős pénzt áldoz a fiatal gazdákra. Nekünk ehhez először is földet kell adnunk a fiataljainknak, hogy lehívhassuk ezeket a pénzeket.

R. P.: Állítom, a föld értéke mellett a fiatal gazda a magyar agrárium legnagyobb értéke.

F. S.: Majdnem minden meghirdetett, fiataloknak szóló pályázatunkra többszörös a túljelentkezés. Hazugság, hogy nem akarnak gazdálkodni.

S. F.: Három gyerek. Nem erőltetett egy kicsit ez a feltétel?

F. S.: Ha komolyan gondoljuk a megmaradásunkat, akkor semmiképpen sem.

R. P.: A parasztság körében mindig nagyobb volt a gyermekvállalási szándék, s így van ez napjainkban is. Ezalól a Nyugat sem kivétel.

S. F.: Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint ebből az egészből összeomlás lesz.

F. S.: Mesterházy volt a tervezet ügyében az MSZP parlamenti vezérszónoka. Ebből is látszik, politikai szinten kezelik a kérdést. Ha igaza lenne Gőgösnek, akkor a bajor és a lengyel mezőgazdaság már rég tönkrement volna. A bajorról beszélek, amely egész Európa vezető agráriuma.
"

lüke 2012.12.07. 08:15:08

el se mentek( ld vörös bárók)
a román uniós agrárbiztossal beszélgessen el a magyar agrárvezetés és vegyen példát az osztrák mg. miniszter Fischerröl, aki jól lobbizott Ausztriának

nu pagagyí 2012.12.07. 08:26:30

@kvadrillio: Magyarország ebbe fog belepusztulni. Itt mindent "érdemek" alapján akarnak osztogatni. A földet például annak, akinek három gyereke van, trafikot húszéves bérletre a rokkantaknak és így tovább.

A termőfölddel egy dolgot kellene csinálni, hogy a köznek is haszna lehessen belőle, támogatás helyett adót kell szedni és szabaddá tenni a forgalmát. Ez esetben csak az fog földet birtokolni, aki termel annyit, hogy befizesse az adókat. Azé lesz a vagyon, aki a legjobban forgatja és csak addig, amíg képes rá. És persze ez a teljesítmény-szemlélet nemcsak a földre vonatkozik, mindenre kéne vonatkoznia. Magyarország csak akkor vakarja ki magát a sz*ból, ha ezt megértjük. Állambácsinak egy dolgot kellene csak biztosítania a tisztességes verseny feltételeit.

nu pagagyí 2012.12.07. 08:37:27

@Kivancsi: Pedig az anyagi termeléshez egyre kevesebb ember kell. A termelés gépesítése, automatizálása felszabadítja az embereket. Az államnak az lenne a feladata, hogy kreatív tevékenységekre orientálja a népet. Máshol a kultúra, oktatás, szolgáltatások és az innováció a kiemelt fejlesztési terület, itt nyitnak lehetőségeket. Nálunk jó érzékkel az olcsóbérű segédmunkások tömegeit szeretnék előállítani. Az előállítók persze bebiztosítják magukat és családjukat, nehogy őket is érintse ez a karrier lehetőség.

orient 2012.12.07. 08:44:55

@nu pagagyí: és ezt kiérti meg szerinted? Azt tudjuk a mostani kormány mit csinál. Nyugdíjasok védve végsőkig. Versenyszféra meg kivéreztetve. Azért hogy Manci néni gázszámlája csökkenjen 800 FT-tal havonta, tönkreteszik az egész közműrendszert (mert ugye ki fog beruházni és modernizálni egy olyan szolgáltatórendszert ahol nem termelhet profitot mert rohadt külföldi vérszopó nagytőkés gyarmatosító multinak van titulálva) A többség leszarva a lényeg Manci néni.

Erre mit csinálna az MSZP? Azonnal bevezetné a 2-3 kulcsos SZJA-t (ami nem is lenne gond egyébként), és az abból nyert forrást biztos nem arra fordítanák, hogy járulékokat és gazdaságot élénkítsék hanem rögtön lenne nyugdíjewmelés, közbér emelés, segélyemelés, tehát megint az inaktívak lennének ösztönözve arra, hogy ne csináljanak semmit ahelyett hogy egy normális adó és járulékrendszerrel a foglalkoztatást erősítenék, mindezt úgy hogy mondjuk egy egyszerű hamburger árus, vagy takarító is megéljen normálisan (min.120 ezer nettó pl.)

Crescendo 2012.12.07. 09:29:23

@Kivancsi: teljesen egyet ertek. Ezt a rendszert hivjak a Mussolini fele fasizmusnak. A nagyvallalatok az allammal osszefonodnak a privat profitot eleresere...
Aztan az allam "verszemet" kap es mar maga akar vallatokat iranyitani. Jogos, mivel magancegnel az arakat a piac szabna meg es a sajat penzet vinne a vasarra a ceg. Itt azonban az adofizetokre barmit ra lehet terhelni, ha nem megy a bolt. Mennyivel kenyelmesebb ez igy. :(
A varos, ahol lakom most emelte az adokat 10%-al. De kozben az osszes iskolat atadtak, es az adofizetok az adossag nagy reszet atvettek (allam). Bejelentette, hogy az utak epitese nem onkormanyzati feladat (az uthalozat nagy resze foldut), tehat nem lehet ezen szamonkerni. Ezek utan kerdem en, miert tartson egy varos onkormanyzatot? Hogy par szaz embernek munkaviszonya legyen?
@nu pagagyí: egy piacgazdasagban elunk, nem? miert jogon rulettezne az allam az adofizetok penzen, hogy kitalalja mi kell majd a piacnak? mert nagy valoszinuseggel az osszes tamogatas karba veszne... persze igazad mas reszrol, mert annyi penzt lenyulnak, hogy valami hasznosat is csinalhatnanak. De egy hivataltol, politikustol, aki eleteben nem dolgozott mit varsz?

nu pagagyí 2012.12.07. 10:13:34

@orient: Ezt a rezsicsökkentést állambácsi úgy is csinálhatná, hogy előrevivő legyen. Elég lett volna az Áfát-t és a "Robin Hood" adót csökkentenie, a kieső pénzt meg saját magán megspórolni. Helyette tönkreteszi a közműcégeket, hogy azután újabb BKV-kat szüljön nekünk, amibe évente százmilliárdokat kell majd más adókból beleönteni, hogy fenntartsák a pusztulásnak induló infrastruktúrát.

Peetee 2012.12.07. 10:22:18

Nemzeti érdek.
Kérdés, hogy Orbán nagyvezérnek mit jelent a nemzet szó. Úgy tűnik, hogy őnagysága ezalatt az "én és a haverok" kifejezést érti; és eszerint cselekszik, egyúttal beleszarv@ 10millió ember szájába.

Nem az első és nem is az utolsó eset, hogy Orbán nagyvezér és bandája tanúbizonyságot tesz az ország mérhetetlen kizsigereléséből, egyúttal az oligarcha-rendszert új szintre emelték!!!
Gratulálok miniszterelnök úr!

ggroland91 2012.12.07. 10:31:35

Ez a földpályázat buli akár a Fidesz sírásója is lehetne. Amikor már belülről is bomlasztják a rendszert (lásd: Ángyán József), akkor abban biztos van valami. Aztán meg persze megy a kormánypropaganda, hogy igazából még jól is van ez így, mert magyar vállalkozóhoz kerültek a földek (persze a fidesz zöldbárói kezébe). Emiatt nem nézek, olvasok már közmédiát, jobboldali napilapokat, maximum a hírgyűjtőportálokon (hírkereső, hirklikk.hu) keresztül futok bele egy-egy magyar nemzetes cikkbe.

G. Wolf 2012.12.07. 13:16:25

@Fikkentáger: lehet, legyen igazad legyen 18%, de ez is kevés! csak azok tudnak adót fizetni akik nyereséget termelve hatékonyak. Csak a nagybirtok tud valódi gazdasági teljesítményt nyújtani, akár tetszik akár nem.

Persze az igaz hogy nem köti meg a vidéki népességet és az képzetlennek nem ad munkát (szociális alapon) nem is ez a dolga, nem is az a feladata, hanem az hogy termeljen, minél hatékonyabban.

gerybá 2012.12.07. 18:03:01

Sajnos a kommentelők döntő többségének halvány lila gőze sincs a mezőgazdasághoz, talán egy cserép virág földje az összes földtulajdonuk, de ugyanúgy, ahogy a focihoz, a mezőgazdasághoz is mindenki ért ebben az országban.

Tény, hogy a 4,5 - 5,0 millió hektár föld fele már évek óta magántulajdonban van, most az állami tulajdonban lévő földek picinyke százalékáról folyik a vita és a harc. Az állami tulajdonból most pályáztatható 60.000 ha-ból 10-20.000 hektárról folyik a vita. Erkölcsileg ez is nagyon fontos kérdés, de gyakorlati jelentősége az ország szempontjából nincs.

l ember 2012.12.08. 10:22:39

@G. Wolf: Barátom, ha egy olcsó, gépesítetten termelt terménnyel példálózol, nyilván igazad lesz. Szerinted meg lehet élni pl hét hektár szőlőből?

Szövetkezetet is láttam már olyat, ami nem úgy működött, hogy egybeszántották a tagok földjeit, hanem egyszerűen közösen használták az eszközöket és közösen értékesítettek

egyébként meg szegénységmegkötést akarunk. Jóval többe kerül még am is eltartani a sok falusi szegényt, mint amenyi + adó bejön a sok földhöz juttatott nagygazdától

G. Wolf 2012.12.08. 10:59:29

@l ember: "Szerinted meg lehet élni pl hét hektár szőlőből?" - ezt nem teljesen értem?

szerintem semmiből nem lehet megélni 7 hektáron... maximum vegetálni/tengődni/nyomorban maradni... én a búzás példával pont azt akartam magyarázni hogy nem lehet.

mondjuk lehetséges, hogy valami fűszernövényből vagy kertészetből igen, de azokra messze nincs akkora igény mint gabonafélékre., és sokkal több tudást is igényelnek.

"egyébként meg szegénységmegkötést akarunk." - ebbe miért vagy olyan biztos? szerintem meg egyáltalán nincs eldöntve hogy mit akarunk. ha ezt akarjuk akkor tényleg felesleges 40-50HA fölött bármit is támgoatni...

sőt akkor minek várjuk el egyáltalán hogy az agárium hozzájáruljon a GDP-hez??? mert állandóan minden kormány ezt kommunikálja hogy húzó ágazad, ha meg az akkor meg kell teremteni (az ipari és jogi) feltételeket.

Fikkentáger 2012.12.08. 11:56:51

@Crescendo: Érd? Komolyan mondom újabban olyan érzésem van, hogy Szicilía elkulloghat hozzá képest szégyenkezve....

Fikkentáger 2012.12.08. 12:02:56

@gerybá: Szerintem ez tévedés (hogy nincs az ország sorsára/működésére hatással ez - az összterülethez képest nem túl jelentős földterület).

Mégpedig azért, mert ebből a mutyiból (most földbérlet, ebből elővásárlási jog, majd olcsó megvétel, földpiac felszabadítása, földeladás piaci áron) azért hatalmas extraprofit vándorolhat az elithez, amelyik ennek a segítségével (is) erősítheti meg hatalmi pozícióját.

Olyasmi ez, mint amikor a farok csóválja a kutyát: elenyésző a mérete, a hatása viszont aránytalanul nagyobb.

l ember 2012.12.12. 00:32:54

@G. Wolf: az marhára nem termel GDP-t, ha területalapú támogatásért a lehető legolcsóbban, agyongépesítve és vegyszerezve termelünk kis értékű gabonát, amiből egyébként évtizedes túltermelés van Európában, és igazából az árát az adóban fizeted meg (EU szinten), mindeközben a világvégéről importálunk (szintén áron alul, a valós kötlségeit meg nem fizetve) alapvető zöldségeket, mert aki megtermelné azokat 30-60-100 ha-on, nem jut földhöz.

az általad szegénységmegkötésnek nevezett dolog meg azért jó szerintem, mert ha sok adót nem is, tisztességes minőségű árut termelnek és nem igényelnek segélyt. Befizethet egy minimális mennyiségű adót egy 5000 ha-on búzát termelő nagybirtokos, az drágább lesz, hogy három faluban munkanélkülieket kell etetni.

Crescendo 2012.12.12. 08:32:16

@Fikkentáger: Nem ismerem a tarsasagot szemelyesen, de az intezkedesek nagyon gazok. :(
@l ember: Amugy milyen rendszerben elsz? Szerencsere nem politika celok (pl. vas es acel orszaga), hanem realizalhato profit alapjan termelnek. Ha a zoldsegtermesztes annyira rentabilis lenne, mint a novenytermesztes, akkor azokon a foldeken buza helyett mar reg hagyma teremne.
Abban igazad van, hogy az allami es EU beavatkozas (ld. tamogatasok) erosen befolyasoljak a tenyleges gazdasagi kornyezetet. Errol panaszkodnak pl. az afrikai termelok is.
Mivel az allam okozza a piac torzulasat a megoldast nem a tovabbi allami piackorlatozo intezkedesek jelentik, mellyel az allam az altala letrehozott problemat tovabb rontja.

l ember 2012.12.29. 00:02:10

@Crescendo: így van, a realizálható profit elsősorban az állami pályázatok/támogatások/bérletek kiosztásától függ. Ennek lebontása valóban közös célunk. Fájdalom azonban, az emiatt többszörösére ugró élelmiszerárak (az EU-n kívüli Kievben pl négyszeres zöldségárakat tapasztaltunk) érzékenyen érintenék a szintén mesteségesen kiszolgáltatott munkavállalókat. Egyszerre kell az ő érdekérvényesítésüket is szabályozni. Úgyhogy amellett, hogy az elvekben egyetértünk, én elengedhetetlennek tartom a fokozatosságot, kontrollt, hatásviszgálatot.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!


Ide kattintva támogathatod munkánkat!