2011-ben nem csak Magyarországon, de a szomszédos államokban is népszámlálást tartottak. Így teljes egészében vizsgálhatjuk, hogy fest a Kárpát-medence etnikai szempontból. Sajnos a változások nem nevezhetőek pozitívnak: a határon túli magyarság lélekszáma 300 ezerrel csökkent. A fogyás hátterében az asszimiláció, az elvándorlás és a negatív demográfiai folyamatok állnak.
A legnagyobb határon túli közösség, az erdélyi magyarság lélekszáma közel 200 ezerrel, a felvidékié 62 ezerrel, míg a vajdasági 39 ezerrel kevesebb a tíz évvel korábbihoz képest. Kárpátalján idén tartanak népszámlálást.
Az biztos, hogy az újonnan létrehozott (és pénzzel telepumpált) Nemzetstratégiai Intézetnek nehéz feladata lesz, ha meg akarja állítani a külhoni magyarság fogyását.
Szlovákia
Északi szomszédunknál a 2001-es népszámlálás idején még több, mint félmillióan vallották magukat magyarnak, ezzel szemben 2011-ben már csak alig 458 ezren. 1991-ben még a lakosság 10,8 százaléka, tíz évvel később 9,7, majd tavaly előtt már csak 8,5 százaléka volt magyar. Az alábbi táblázatban az öt legnagyobb nemzetiség számának alakulását láthatjuk az elmúlt bő 20 évben Szlovákiában.
Az alábbi térképen a magyar nyelvű lakosság eloszlását láthatjuk Szlovákia településein a 2011-es népszámlálás eredménye alapján. A csökkenés hátterében elsősorban az asszimiláció és az elvándorlás áll.
Sokan választják az anyaországot, illetve az utóbbi időben még többen a nyugat-európai elvándorlást, ami csak fokozza az egyre rosszabb demográfiai viszonyokat. Azt minden határon túli magyar közösségnél el lehet mondani, hogy egyre nagyobb a halálozások és egyre kevesebb a születések száma.
Románia
A legnagyobb külhoni közösségben sem túl derűs a helyzet. Erdélyben közel 200 ezerrel csökkent a magyarnak magukat vallók száma a tíz évvel korábbihoz képest. Ez az 1992-es helyzethez képest összesen 400 ezres csökkenést jelent. Jelenleg 1 millió 238 ezerre tehető az erdélyi magyarok száma.
A magyarság arányszáma ennek ellenére nem csökkent a jelentős román elvándorlás miatt. Összességében elmondható, hogy a nagyvárosokban gyorsul az asszimiláció, a magyarság főleg falvakba és a Székelyföldre koncentrálódik. A legnagyobb számban - a két székelyföldi megyében - Hargitán és Kovásznán élnek magyarok, itt a román nemzetiségű lakosok száma csökkent.
A Partium északi részén találkozhatunk még kedvezőbb folyamatokkal, de Közép- és Dél-Erdély városaiban (Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon) kisebb, míg a dél-erdélyi városokban nagyobb mértékű fogyás figyelhető meg.
Vajdaság és Horvátország
Szerbiában a népesség-összeíráson 2011-ben a lakosság 3,53 százaléka vallotta magát magyarnak. Ez abszolút értékben pontosan 253 ezer 899 embert jelentett. A tíz évvel korábbi cenzuson még 293 ezer 299 volt a magyarság lélekszáma, tehát tíz év alatt közel 40 ezerrel csökkent a vajdasági magyar közösség.
Horvátországban közel 15 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek. 2001-ben még 16 ezer 595-en, de láthatóan lelassult a csökkenő tendencia. 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 ezer 488 fő), 1981-ben 0,55 százaléka (25 ezer 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 ezer 355) volt magyar nemzetiségű.
A kormányzat számára továbbra is kiemelt helyen
A kormányzat számára természetesen továbbra is kiemelt fontosságú a határon túli magyar lakosság. Miután bevezették a kettős állampolgárságot (amit eddig 370 ezren igényeltek), 2014-ben először a külhoni magyarok is részt vehetnek az országgyűlési választáson. A jelenlegi tervek szerint ugyan nekik továbbra is szükséges lesz előzetesen regisztrálni, de mint mi is kiemeltük többször, esetükben ez szükséges - ha már egyszer mégis kaptak szavazati jogot.
Ezen felül Orbán Viktor 2012 októberében egy Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalapítását jelentette be, amely a Miniszterelnökség alá tartozva készítene stratégiákat és akcióterveket a Kárpát-medencében élők számára. A kormány december 8-án 1,2 milliárd forintot különített el a 2013-as költségvetésből az intézet létrehozására, majd három nap múlva a miniszterelnök határozatában további 100 millió forintot biztosított az intézetnek még az idei évre.
Az adatokat figyelembe véve azt biztosan megállapíthatjuk, hogy nem lesz könnyű feladata, ha meg akarja állítani a határon túli magyar lakosság fogyását. Már ha valóban erre a feladatra hozták létre.
