Pintér Sándor a miniszterelnöknek íródó jelentésének kiszivárgó szövege szerint csütörtökön 14:54-kor „katasztrófahelyzetet hirdetett ki”. Ez a mondat elsőre rendkívül pozitívnak látszik, s úgy tűnik, hogy a rendszer jól vizsgázott.
Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban azonban bizonyos kérdések vethetők fel. Kezdjük ott, hogy egyáltalán nem igaz. Bár persze az lehet, hogy a belügyminiszter katasztrófahelyzetet érzékelt csütörtökön délután, de úgy tűnik, hogy maximum a katasztrófavédelem március 15-i műsorára utalhatott. Ugyanis a fényképek tanúsága szerint akkor kb. ott lehetett.
Pintér ezzel a kijelentésével egy exkluzív klubba, a Ténytár Pinokkió-díjasai közé került.
Nincs is olyan, hogy katasztrófahelyzet!
Kezdjük hát azzal, hogy alaposan végigolvassuk az új katasztrófavédelmi törvényt és annak végrehajtási rendeletét. Meglepődve, de azt kell tapasztalnunk, hogy a „katasztrófahelyzet” kifejezéssel nem találkozhatunk - a jog ilyet nem ismer. Így aztán Pintér ilyet nem is hirdethetett.
Ahogyan arról már korábban írtunk, a jogszabályok – az Alaptörvény rendelkezéseire is figyelemmel – a veszélyhelyzet mellett (amelyet az Alaptörvény alapján a kormány hirdethet ki rendeletben) a katasztrófa és a katasztrófaveszély fogalmát ismeri. A katasztrófa önmagában egy állapot, amely a minősített eset, a veszélyhelyzet kihirdetésére adhat okot: azaz katasztrófa esetén veszélyhelyzetet lehet kihirdetni. Ennek megfelelően katasztrófa kihirdetésére nincs mód.
A katasztrófaveszély pedig olyan állapot, amely katasztrófa bekövetkeztével fenyeget. Korábbi írásunkban jeleztük, hogy ezt a belügyminiszter is kihirdetheti, s ekkor széles körben nyílik lehetősége a miniszternek a tájékoztatásra és az azzal kapcsolatos intézkedésekre is.
A titokban tartott katasztrófahelyzet!
Az autópályán rekedtek és otthon izguló családtagjaik ráadásul fő problémaként emelték ki, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást. Sőt, a széleskörű tájékoztatás olyannyira elmaradt, hogy ezt a katasztrófahelyzetet a miniszter jól titokban is tartotta. Így különösen figyelemreméltó, hogy a kiszivárgó belügyminiszteri jelentés szerint „csütörtökön 14.54-kor katasztrófahelyzet kihirdetésre került”.
Ez azonban egyszerűen nem igaz. Ezen öt szóból pontosan öt nem igaz.
MTI 2013. március 15., péntek 11:09 – A rendkívüli időjárási körülmények miatt az országban katasztrófahelyzet alakult ki, emiatt Pintér Sándor belügyminiszter péntek délelőtt riadót rendelt el.
A katasztrófahelyzet bejelentésével kapcsolatos első, hivatalos MTI hír pénteken 11:09-kor keletkezett ahol a belügyminiszter riadót rendelt el. Bármi is legyen ez az egy nappal korábbra hazudni próbált riadó dolog, mi nem tudjuk értelmezni. Bár aki volt úttörő emlékezhet a riadólánc intézményére - talán Pintér minisztert nosztalgikus hangulatban találta a nemzeti ünnep délelőttje.
Mi is történhetett valójában?
Ha kizárhatjuk azt, hogy egy esetleges vizsgálat során majd esetleg előkerül egy a jogszabályoknak esetleg mégis teljesen megfelelő, sőt, lepecsételt papír, kétféle értelmezési lehetőségünk marad.
Az első az, hogy a belügyminiszter hazudik. A riadó katasztrófahelyzet katasztrófaveszély – miként írtuk – arról szól, hogy a katasztrófavédelemnek széles körben nyílik tájékoztatási lehetősége. Ennek részletes szabályai, s bevett eljárásrendje van, amelyet 2011/12-ben többször is teszteltek.
Így nehezen érthető, hogy amennyiben már 2013. március 14-én már kihirdették a riadót katasztrófahelyzetet katasztrófaveszélyt, akkor az alapján azonnali intézkedést és tájékoztatást lehetővé tevő eszközökkel, miért csak 15-én délután kezdtek élni a hatóságok, s azok közül is miért csak egy, amúgy sok szempontból problémás sms küldésével. A riadó katasztrófahelyzet katasztrófaveszély kihirdetésére csak március 15-én utaló hír megjelenése, s a tájékoztatás hiánya márc. 15-ig is arra utal, hogy 14-én valójában nem került sor ennek az eljárásnak az életbe léptetésére.
Pintér hibázott, vagy Bakondi?
Amennyiben esetleg találunk okot arra, hogy ne vitassuk a belügyminiszter állítását, amely szerint a riadó katasztrófahelyzet katasztrófaveszély kihirdetésére már csütörtökön sor került, akkor viszont kérdésként merülhet fel, hogy a jogszabályok által biztosított széles körű beavatkozási és tájékoztatási lehetőségekkel miért csak 15-én kezdett élni a katasztrófavédelmi rendszer. Ez ugyanis súlyos hiba, s rendkívüli késlekedés.
Egyik értelmezés rosszabb, mint a másik: vagy a belügyminiszter állítása nincs összhangban az igazsággal, vagy az egységes, elvileg gyorsan reagáló, s centralizált katasztrófavédelem rendszere olyan sikeres, hogy csak majdnem egy nap késéssel reagál a belügyminiszteri intézkedésre.
Az első esetben Pintér Sándor hibázott óriásit, a másodikban Bakondi György, a botrányos előéletű UD Zrt. környékéről érkezett, magát hirtelen a katasztrófavédelem élén találó beosztottja.
Egyik lehetőség rosszabb, mint a másik. Mi kíváncsian várjuk, hogy melyik vezető fogja elvinni a balhét, és kinek a „feje fog hullani". Mert valakinek el kell vinnie, hiszen mindkettejük főnöke, maga a sofőr, Orbán Viktor fogalmazott úgy az általa központosított katasztrófavédelmi szervezet 2012-es megalakulásánál mondott beszédében: „az állam mától nem moshatja a kezét".
