Annak ellenére, hogy 2012-ben a költségvetési hiány még a kormány által várt 2,5 százaléknál is jobban alakult - a KSH számítása alapján -2 százalék volt a költségvetési hiány 2012-ben -, még nem jelenti azt, hogy további kiigazítások nélkül az idei deficitcél is teljesülni fog. Mivel a kormány mindenképpen ki szeretné vezetni az országot a túlzottdeficit-eljárás alól, ezért elképzelhető egy legalább 200-300 milliárd forintos megszorítás egyenlegjavító csomag, mivel az idei költségvetés bevételi oldalát nem meglepő módon felülbecsülték.
További probléma, hogy a 2013-as költségvetést 285 forint/euró átlag árfolyamon tervezték, de az elmúlt három hónapban a forint ennél jóval gyengébben teljesített, márciusban például szinte végig 300 forint felett volt az árfolyam. Nem véletlen, hogy a külföld irányából újra egyre több kritika éri a hazai gazdasági teljesítményt, hiszen a kockázatok még mindig magasak, az államadósság a gyenge forint árfolyam miatt nem csökkent, és jó esély van rá, hogy idén is recesszió vár az országra.
Jó pár adóból sokkal kevesebb folyik be a költségvetésbe a tervezettnél. Túltervezett a tranzakciós adó, a pénztárgépek bekötése a NAV-hoz lassan megy, és várhatóan e-útdíj sem lesz júniustól - hogy csak az új adók körüli gondokat említsük.
A gyenge gazdasági környezet, az eurózóna adósságválsága és a nehéz örökség miatt Varga Mihálynak nem lesz könnyű dolga, hiszen egyszerre kell kezelnie az egyre kritikusabbá váló költségvetési helyzetet és beindítani a kátyúban lévő magyar gazdaságot.
Mélyen gyökereznek a problémák
Az elmúlt három évben nem hogy megoldást nem sikerült találni a magyar gazdaság problémáira, de a krízist egyre inkább elmélyítette az unortodox gazdaságpolitika. Nem véletlen, hogy 2011 végén bóvlikategóriába sorolták az ország befektetési minősítését. Az S&P a bóvlikategória mellé most negatív kilátást rendelt, mivel a rendszerkockázatok nem hogy nem csökkentek az elmúlt egy évben, hanem növekedtek is. Bár a költségvetés pozíciója kedvezőnek mondható az elmúlt évekhez képest, de a mindent egy lapra feltevő kormány gyakorlatilag a növekedést, a kiszámíthatóságot és a befektetőbarát környezetet áldozta fel azért, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alá süllyedjen. A független intézmények élére politikai káderek kerültek, akiknek szakértelme megkérdőjelezhető, ez pedig tovább mélyíti a problémákat. A rövid távú politikai érdekek felülírják a gazdasági döntések racionális kereteit - bizonyos intézkedések rövid távon kedvezőek lehetnek, hosszú távon viszont súlyos válsághoz vezethetnek: például a nyugdíjvagyon államosítása, az átmeneti egyenlegjavító intézkedések vagy a rezsicsökkentés -, ilyen körülmények között pedig a befektetők a kiszámíthatatlanság miatt elkerülik az országot. Nem véletlen, hogy a beruházási ráta történelmi mélypontra került.
A hibás gazdaságpolitikai döntések miatt az államadósság folyóáron rekordszintre emelkedett, de a GDP arányos érték is ismét 80 százalék környékére kúszott, leginkább a forintárfolyam leértékelődése miatt.
Gyenge forintárfolyam
Téves elképzelés, hogy a gyenge forintárfolyam hosszú távon kedvezne a gazdaságnak. Bár az exportra termelő vállalatoknak rövid távon kedvez a hazai valuta leértékelődése, hosszú távon viszont kiszámíthatatlansághoz, és a belső kereslet csökkenéséhez vezet a vártnál jóval gyengébb forintárfolyam. A magas devizakitettség csak tovább ront a helyzeten, az államadósságnak még mindig közel fele devizában van denominálva, a kkv szektor is komoly adósságproblémákkal néz szembe, a háztartási szektorra nehezedő adósságcsapdát pedig rosszul kezelte a kormány. Ilyen körülmények között pedig elképzelhetetlen a belső kereslet javulása.
Többszáz milliárdos költségvetési problémák
Nincs túl jó helyzetben a költségvetés sem. A várt bevételek több oldalról is elmaradnak: a tranzakciós adóból csupán 13 milliárd forint folyt be februárban - nehéz elképzelni, hogy tartható lesz az ez évre tervezett 300 milliárd forint. Elképzelhető a tranzakciós adó megemelése is, hiszen a bevételi elmaradás tetemes.
És akkor még a pénztárgépekről és az e-útdíj projektről nem is beszéltünk. Azt már a kormány is beismerte korábban, hogy a pénztárgépek NAV-rendszerhez való kapcsolása nem az elvárt ütemben halad, ráadásul költséges is, így kétséges, hogy a várt bevételek befolynak a kasszába. Az e-útdíj projektről pedig keveset tudni: miután a közbeszerzésen győztes pályázó visszalépett, a kormány úgy döntött, hogy saját hatáskörén belül valósítja meg a projekthez, majd az eljárást végül titkosították. Az szinte már biztos, hogy júniustól nem lesz e-útdíj, így a várt bevételek egy része elmarad idén, még akkor is, ha az év második felében végül beindul a rendszer.
A költségvetési pozíciót a gyengébb GDP adat is tovább ronthatja. Bár még az első negyedéves adatokra több mint 1 hónapot kell várni, a gyenge kiskereskedelmi és munkanélküliségi adatok azt mutatják, hogy fellendülésre idén sem lehet számítani. A külföldi intézmények és elemzők egyaránt stagnálással, vagy visszaeséssel számolnak, és az eddig előrejelzések alapján úgy tűnik, a külföldi intézmények jobb becslést tudtak adni, mint a hazaiak. A kormány legnagyobb esélye az alacsonyan lévő bázis, mivel a külföldi fellendüléssel is felesleges számolni: az eurózóna helyzete sem túl jó, kizárt, hogy idén végre megoldják az adósságválságot.
Pár hónapon belül minden eldől
Az új nemzetgazdasági miniszternek nincs könnyű dolga: májusig cselekednie kell, különben az ország nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Emlékeztetőül: egy ország csak akkor kerülhet ki az eljárás alól, amennyiben középtávon fenntarthatóan biztosítani tudja a deficitcél teljesülését. Tehát nemcsak idén, hanem 2014-ben is biztosan 3 százalék alatt kell lennie a hiánynak. Az adatok alapján viszont úgy tűnik, hogy további beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy mindez teljesüljön.
Mindemellett a gazdasági teljesítménnyel is kezdeni kell valamit, hiszen az elmúlt két évben nem történt előrelépés: a 2011-es növekedést felfalta a tavalyi visszaesés, az elmozdulás jelei pedig idén sem látszanak. Ráadásul a hiánycél tartása miatt a kormány mozgástere is beszűkült, így kérdéses, hogy lehet-e olyan lépéseket tenni, amelyek elmozdítanák a hazai gazdaságot a jelenlegi állapotból.
