A választójoggal összefüggő törvények folyamatos, gyakran politikai indíttatású változtatásai során többek felvetették, hogy ez a megoldás mennyiben európai. A rendszerváltó államok választásainak szabadságát és tisztességességét a nemzetközi szervezetek közül elsősorban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyeli, amely munkájában kialakult standardokra építkezik.
Az EBESZ választási megfigyelési gyakorlata viszonylag jól kiérlelt. Pontosan kidolgozott szabályokat alkalmaz tevékenysége során. Vizsgálata az objektív tények megállapítása mellett figyelemmel van az adott ország demokratikus hagyományaira és fejlődéseire is.
Az EBESZ azonban csak megfigyel. Jelentéseinek közvetlen jogi hatása és szankciója nincs, csak a tekintélye miatt okozhat diplomáciai nehézségeket egy esetleges elmarasztaló vélemény. Mivel az EBESZ megfigyelő, valamint nem a jogi szabályozás, hanem a tényleges gyakorlat érdekli, jelentései mindig utólagosak. Nem a választási törvényhozásra, hanem a választások tényleges lebonyolítására vonatkoznak.
Hazánkban - az új választási eljárási törvénynek köszönhetően - most különösen aktuális megvizsgálni a nemzetközi megfigyelő szervezet szerepét. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy nemzetközi megfigyelő csak a Nemzeti Választási Iroda elnökének döntése alapján lehet jelen a választáson. A döntés ellen semmilyen jogorvoslatnak nincs helye. Felmerülhet a kérdés, hogy az új szabály vajon ki ellen irányul. Ha a célpont az EBESZ, akkor az nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.
A szabad és tisztességes választások kritériumai
Az EBESZ a következő kritériumok alapján vizsgálódik:
Tipikus jogsértések
A volt államszocialista országok eltérő történelmi és demokratikus hagyományokkal rendelkeztek, illetve a rendszerváltást követően másképpen alakultak politikai rendszereik. Egyes országok - ide elsősorban a visegrádi államok, valamint részben a balti köztársaságok tartoztak - viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen kialakítottak egy, a nyugati standardoknak is megfelelő, szabad és tisztességes választási rendszert. Ezekkel az országokkal szemben az EBESZ mindvégig és folyamatosan magas demokratikus követelményeket támasztott. Az országok második csoportjába jellemzően a balkáni és a volt Szovjetunió "nyugati" államai tartoztak, ahol a demokratikus rendszer ellenére voltak bizonyos problémák. A harmadik csoportba elsősorban a (közép-)ázsiai szovjet utódállamok és Fehéroroszország (Belarusz) tartoztak, amelyek demokráciának csak erős túlzással nevezhetők.
Az eltérő típusú országok jogsértéseiben is nagy különbségeket találhatunk. Ha az EBESZ jelentéseit átolvassuk kiemelhetjük, hogy az egyik leggyakoribb jogsértés - legyünk őszinték, ez Nyugaton is előfordul - az, amikor a kormánypártok "kormányinformációként", "közérdekű közleményként" teszik közzé a kormánypropagandát, ezzel jobb helyzetbe hozzák magukat a médiában, mint amilyennel az ellenzék rendelkezik. Szintén gyakran előforduló probléma a kampányfinanszírozás átláthatatlansága, amely széles körben lehetővé tette - szinte valamennyi vizsgált államban - a "mutyizást".
A fentieken túl a kevésbé demokratikus államokban a kormánypártok a meg nem engedett befolyásolás finom és durva eszközeit különbözőképpen alkalmazták. A finom befolyásolás körébe vonható a jelöltállítás megnehezítése, amellyel korlátozni próbálják új szereplőknek a pártpolitikai küzdőtérre történő belépését, valamint gyakran a közmédiák erőteljes kormányzati befolyásolását. A kisebb demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban gyakran emelték ki problémaként, hogy a választói névjegyzéket önkényesen állítják össze, arról "le-lemaradnak" a közismerten ellenzéki szavazók, akiket valamilyen módon külön listáznak, illetve zaklatják az ellenzéki jelölteket (sőt, Belaruszban egyfajta "nemzeti sport" a népszerű ellenzéki jelöltek letartóztatása a választások előtt).
Táblázatunkban összefoglaltuk az EBESZ által kiemelt fontosabb választási problémákat.
Mennyiben érinti ez Magyarországot?
Korábban jeleztük, az EBESZ megfigyelőinek objektivitása, korrektsége széles körben elismert. Ennek egyik oka, hogy jelentéseit mindig a választások után, a szabályozási környezet és a tényleges gyakorlat alapján teszi közzé. Így, bár a szervezet szankcionálni nem tud, megállapításai a nemzetközi életben nagy súllyal rendelkeznek. Ennek megfelelően egy esetleges elítélő vagy kritikusabb hangú nyilatkozat az adott állam megítélését ronthatja.
Az tehát bizonyos, hogy egy választás előtt nem ad ki semmilyen közleményt az EBESZ - tevékenysége sem pro, sem kontra nem befolyásolhat egyetlen kampányt sem.
Ami azonban Magyarország tekintetében elgondolkoztató, hogy az új választási eljárási törvény előírja, hogy nemzetközi megfigyelő csak a Nemzeti Választási Iroda elnökének döntése alapján lehet jelen a választáson. A döntés ellen semmilyen jogorvoslatnak nincs helye. Felmerülhet a kérdés, hogy az új szabály vajon ki ellen irányul? Ha a célpont az EBESZ, akkor az nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve. (Az új választási eljárási törvénnyel sajnos nem csak ez a gond.
Ez a bejegyzés elemzésként is megtekinthető a www.tenytar.hu oldalon.
