A friss adatok alapján nagyon jól jártak azok, akik a kormány kényszerítő erejének ellenére magánnyugdíjpénztáruknál maradtak: a tavaly mind az önkéntes, mind a megmaradt néhány magánnyugdíjpénztár nagyon szép hozamokat tudott felmutatni. A Budapest Országos Kötelező Mnyp. növekedési portfóliója például 10 százalék feletti hozamot ért el a kedvező piaci környezetben.
Miközben a pénztárak egyáltalán nem tőzsdézték el az emberek pénzét, az állam rengeteget bukott az kizsarolt magánnyugdíj-pénztári pénzeken a rossz gazdálkodás miatt, leginkább azért, mert a befektetéseket nem kezelték megfelelő módon. Végül 2014 év elejére a 3000 milliárd forintos vagyon elfogyott.
Mivel a nyugdíjvagyon elfogyott, a korábbi pénztártagok egyéni számláján nulla forint maradt, így kijelenthető, hogy a Fidesz által nagy elánnal megvédeni próbált nyugdíjpénzt az azzal "tőzsdéző" pénztárak helyett a kormány felelőtlen gazdálkodása által vált semmivé.
Jó hozamok
A Magyar Nemzeti Bank statisztikája alapján 2013-ban mind az önkéntes, mind a magánnyugdíjpénztárak szép hozamokat tudtak elérni. Pénztáranként ez eltérő szerkezetben valósult meg: egyes pénztáraknál a növekedési portfóliók vitték a prímet, míg másoknál a kiegyensúlyozott portfóliók. A legjobb portfólió 2013-ban 16,4 százalékos nettó hozamot tudott elérni. A pénztártagok száma amúgy már bőven 100 ezer fő alatt van, az utolsó adatok alapján számuk 62,4 ezer főre csökkent, bár ez még nem tekinthető végleges adatnak.
Az egyértelműen látható, hogy legjobban azok a pénztártagok jártak jól, akik kicsit kockázatvállalóbbak voltak, hiszen a klasszikus portfóliók viszonylag mérsékeltebb hozamokat értek el - elsősorban a magas állampapír részarány miatt -, de még így is több pénz hoztak, mint egy egyszerű lekötött banki betét.
A pénztáraknál tapasztalható relatíve magas átlagos hozam összhangban áll a tőkepiacokon tapasztalható folyamattal: tavaly a befektetési alapok nagyon szép hozamokat értek el, miközben a mérséklődő kamatkörnyezetben a biztonságosabb pénzügyi termékek (banki betétetek és állampapírok) hozamszintjei csökkentek.
Kedvező piaci környezet
A jó hozamok elsősorban a kedvező világgazdasági és pénzpiaci környezetnek köszönhetőek. A legnagyobb hozamokat azok a pénztárak érték el, amelyek fejlett részvénypiacokon fektettek be. A benchmark-indexek (például S&P 500, DAX, FTSE 100) alapján könnyen megnézhető, hogy a részvények szárnyaltak tavaly, itt 30 százalékos nyereséget is el lehetett érni. A növekedési portfóliók például jelentős arányban tartalmaznak részvényeket.
A klasszis portfóliók, amelyek többnyire biztonságos kötvényeket (például államkötvényeket) tartalmaznak mérsékeltebb hozamokat értek el, hiszen a csökkenő kamatkörnyezetben (a FED és a többi nagy jegybank laza monetáris politikája lejjebb nyomta a piaci kamatok és hozamokat) az állampapírok hozamai is csökkentek.
A 2008-as pénzügyi összeomlás után amúgy azok a pénztártagok jártak rosszabbul, akiknek a pénze növekedési portfólióban volt, hiszen a részvényárfolyamok nagyot zuhantak az akkori kiszámíthatatlan környezetben. Igaz, ha a magánnyugdíj-pénztári rendszert nem számolták volna fel szinte teljes egészében, akkor a mostani kedvező környezetben, jó stratégia mellett, az akkori veszteséget vissza tudták volna termelni a pénztárak. (Érdemes megjegyezni, hogy az államosítás során még így is több 100 milliárd forintnyi reálhozamot fizettek ki az akkori tagoknak, ami pont annyival több, mintha az állam kezelte volna korábban a vagyont.)
Az állam sokat bukott
Ellenben az állam egyértelműen rossz gazdának számított, ahogy azt régebben megírtuk. Miközben a negatív pénzpiaci környezetben, a már korábban leírt okok miatt a növekedési portfoliók átlagos hozama minusz 5 százalék környékén volt, addig az állam által átvett nyugdíjpénztári vagyon hozama minusz 10 százalékos hozamot ért el, azaz megközelítőleg 200 milliárd forintnyi megtakarítás párolgott el.
A mostani közel kétszámjegyű hozamok mellett jól látszik, hogy propaganda szöveg volt a nyugdíjvagyon eltőzsdézése, miközben valójában az állam bukott rengetegen az által kezelt vagyonon.
Elfogyott a nyugdíjvagyon
2013 végére ugyanis mindösszesen 0,2 milliárd forint maradt a 3000 milliárd forintból. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap által kezelt pénzt az államadósság csökkentésére fordították, ennek köszönhetően tavaly év végére 79 százalékra csökkent az államdósság (igaz a forint vesszőfutása miatt a valós hatás nem látszik).
Az egyéni számlákon viszont nincs pénz, így kérdéses, hogy 20-30-40 év múlva majd miből fognak tisztességes nyugdíjakat fizetni, hiszen a kedvezőtlen aktivitási ráta és az elöregedő társadalom jelensége miatt a mostani felosztó-kiróvó rendszer egyre inkább alkalmatlanná válik a rendszer fenntartására (egyre több nyugdíjas jut majd egy munkavállalóra). A magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolása miatt komoly feszültségek fognak majd kialakulni.