Varga Mihály múlthét szerdán benyújtotta azt a Paks 2 beruházással kapcsolatos törvényjavaslatot, amely már részletesebben tartalmazza a hitelszerződéssel kapcsolatos információkat. Bár az atomerőmű bővítéséről már januárban megállapodtak a felek, egészen májusig kellett várni arra, hogy a nyilvánosság megismerje a részleteket - igaz az orosz félnek "köszönhetően" gyakorlatilag már minden kiszivárgott korábban, így nagy meglepetés senkit sem érhetett.
A 10 milliárdos hitelt 21 év alatt kell majd visszafizetnünk 2026 és 2046 között, azonban kamattörlesztésre akár már idén is sor kerülhet abban az esetben ha a kormány optimalizálni szeretné a költséget, ugyanis a négylépcsős kamatláb 2026-ig a legkedvezőbb. Függetlenül attól, hogy az erőmű elkészül-e, vagy sem 2026. március 15-től már a 4,5%-os kamat lesz érvényben, majd 7 évente tovább emelkedik a kamatláb.
Ami igazán kockázatossá teszi a szerződést az két kitétel: 15 napos késés esetén másfélszeres büntető kamatot fizet Magyarország, 180 napos késés esetén pedig Oroszország visszakövetelheti egyben a teljes összeget. Bár 180 napos késés extrém helyzetnek lenne mondható, azonban ilyen hosszú távon nehéz előre megmondani, hogy mi is lesz 10, vagy akár 20 év múlva.
Egészen május 28-ig csak a sajtóból lehetett találgatni, hogy a pontosan milyen megállapodást is írtunk alá az oroszokkal, most viszont végre minden - vagy csak remélni tudjuk, hogy minden - kiderült a Varga Mihály által benyújtott törvényjavaslatból. A legnagyobb újdonság a márciusi állapotokhoz képest, hogy végre pontosan ismerhetjük, hogy Magyarország milyen ütemben fizetheti vissza az oroszoktól felvett hitelt. bár a lehetséges szcenáriót majd a kormány fogja meghatározni. A főbb részletek:
- Legfeljebb 10 milliárd eurós hitelt veszünk fel az oroszoktól, a beruházás 80%-át az orosz hitelből finanszírozzuk, 20%-ot önerőből. Az arányok viszont borulhatnak, ha elszaladnak a költségek, ekkor az önerő még nagyobb lehet, amelyet szintén majd valamilyen hitelből kell finanszírozni.
- A hitelt 2014 és 25 között lehet felhasználni, ezt követően indul meg a tőketörlesztés, amelynek futamideje 21 év. Az első hiteltörlesztést 2026. március 15-én kell teljesíteni. A törlesztési arány: első hét év 25%, második hét év 35%, utolsó hét év 40%.
- Kamatot onnantól lehet fizetni, hogy lehívtuk az első részletet, tehát akár már idén is. Optimális esetben ez sorra is kerülhet, mivel a kamat is többlépcsős: 2026-ig 3,95%, majd utána hét évente a tőketörlesztés arányával együtt nő: 4,5, 4,8 és 4,95% lesz.
- Amennyiben a magyar fél 15 napot késik a törlesztéssel, akkor másfélszeres büntetőkamatot kell fizetnie, 180 napos késés esetén pedig az orosz fél igényt tarthat teljes egészében a fennmaradó részletre. Utóbbi információ már korábban is ismert volt, ahogy azt márciusi bejegyzésünkben megírtuk.
Nehéz megjósolni a jövőt
Mivel nehéz előre jósolni, véleményünk szerint a kormány számára a legjobb forgatókönyv az lenne, ha már idén elkezdené lehívni a forrásokat, és ezzel együtt fizetni a kamatokat, mivel az idő előrehaladtával egyre nagyobb a bizonytalanság, így optimálisabb minél előbb törleszteni az alacsonyabb kamatláb mellett. Már amennyiben az államháztartás ezt megengedheti magának.
További bizonytalanságot és kockázatot jelent Magyarország számára az orosz fél két kikötése a büntetőkamattal, és az egyösszegű követeléssel kapcsolatban. Bár ahhoz, hogy 180 napig Magyarország ne tudjon fizetni, ahhoz komoly pénzpiaci turbulenciának kellene bekövetkezi - kvázi az államnak csődbe menne -, azonban úgy ahogy a 2008-as válságot sem lehetett előre látni, úgy senki sem tudhatja, hogy mi lesz akár 2025-ben, vagy 2035-ben. Az szinte biztosra vehető, hogy egy kisebb vagy nagyobb gazdasági válság lesz a törlesztés időtartama alatt, hiszen ez be van építve a rendszerben (a kapitalista rendszer része, hogy 7-10 évente valamilyen válság alakul ki, a konjunktúra nem marad fenn tartósan).
Márpedig egy erős fluktuációban Magyarország számára akár gondot is jelenthet majd, hogy az államadósság refinanszírozása mellett még az orosz hitelt is fizesse, úgyhogy közben a reálgazdaságban is komoly problémák adódhatnak. De ez majd legyen az akkori kormányok gondja.
Az államadósságot is érintheti
Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a hitelfelvétel az államadósságot is érinti. A forint gyengülése és egyéb okok miatt Magyarország GDP arányos államadóssága az első negyedévben 84,6%-ra duzzadt, tehát majdnem történelmi csúcs közelébe került annak ellenére, hogy a kormány háborút hirdetett az államadósság ellen (ennek jegyében például 3000 milliárd forintnyi vagyont olvasztott be az adósságcsökkentésbe). Az adósság elleni harcot tovább nehezítené, ha már idén hitelt hívunk le az oroszoktól, hiszen egyelőre nagyon úgy fest, hogy a kormány számára a jelenlegi forint árfolyam mellett nehézségeket okoz az államadósság menedzselése, azaz az Alaptörvény szerinti folyamatos adósságcsökkentés. Így az a paradox állapot is felléphet, hogy annak ellenére, hogy hosszú távon az lenne a kedvező állapot, ha már idén fizetnénk kamatot az oroszoknak, ezt mégsem tehetjük meg, ha az beleütközne az adósságszabályba.
A mindenkori kormányoknak azonban nem csak idén, hanem a következő évtizedekben is komoly fejtörést okozhat majd az orosz hitel államadósságra gyakorolt hatása, hiszen ha nem lesz elégséges a gazdasági növekedés, akkor a GDP arányos államadósság sem fog csökkenni.
(Az építési fázis alatt a gazdasági teljesítménynek komolyabb lökést adhat a paksi beruházás, de ennek csak átmeneti hatása lesz).
Megéri?
Ahogyan azt már korábban megírtuk a paksi beruházás egy elkapkodott döntés volt, és talán nem volt a legokosabb döntés egy olyan országgal megegyezni, amely még a szomszédos országok határaira is fittyet hány. Bár a kamatok kedvezőnek mondhatóak, verseny hiányában fogalmunk sincs arról, hogy egy tiszta piaci helyzetben más országokkal milyen megállapodást sikerült volna tető alá hoznunk. Az előzetes becslések alapján azonban ez teljesen mellékes, mivel Paks 2 sosem fogja kitermelni az árát, így minden magyar háztartás számára költséget jelent majd a beruházás.