Február 1-jei hatállyal kezdetét vette a forintosítás, azaz a devizaalapú hitelek forintra történő átváltása. Ezzel egy időben pedig a bankoknak is több száz milliárdot kell visszafizetniük ügyfeleiknek az olyan tisztességtelen eljárások miatt, mint például az árfolyamrés.
A forintosítás lezárásával egy nagyon hosszú kálvária érhet véget, hiszen az elmúlt 6 év egyik meghatározó gazdasági problémája volt a bajba jutott devizahitelesek megsegítése, akiknek a pénzügyi válság után azzal kellett szembesülniük, hogy a hatalmas árfolyamkilengések, és a svájci frank brutális erősödése miatt a törlesztőrészleteik akár kétszeresére emelkedtek.
Az árfolyam és egyéb kockázatot figyelembe nem vevő ügyfelek - legtöbb helyen a tájékoztatás is hiányos volt - jelentős hányada egy idő után már egyáltalán nem tudta finanszírozni a terheit, és bár a kormány gyors megoldást ígért - egészen 2014-ig nem is született megoldás a problémára. Kezdetben a végtörlesztéssel próbálkoztak, amely csupán a gazdagokon segített. Az árfolyamgátat a hitelesek fele nem vette igénybe, a Nemzeti Eszközkezelő is döcögősen indult. Mindeközben az unortodox gazdaságpolitika a forint árfolyamának lejtmenetével sokszor az egekbe repítette a frankot, ezzel sem kedvezve a devizahitelesek százezreinek. Végül két bírósági ítélet kellett ahhoz, hogy a Fidesz-kormány végre lépjen, és rendezze a súlyos problémát.
A kálvária vége
Egészen 2014 második feléig nem született megoldás a devizaadósok problémájára, pedig a lakáshitelek esetében a nem teljesítő hitelek aránya megközelítette a 20 százalékot is. Röviden összefoglalva, ez azt jelenti, hogy a lakásvásárlás céljából felvett devizaalapú jelzáloghitelt majdnem minden ötödik család nem tudta már törleszteni több mint 90 napja, ami mindenképpen súlyos problémának nevezhető. Végül az Európai Bíróság, majd a Kúria egységhatározata kellett ahhoz, hogy a kormány végre lépéseket tegyen:
- Egyrészt, a bankoknak vissza kell fizetniük a tisztességtelen eljáráshoz köthető százmilliárdokat, ilyen például az árfolyamrés.
- Másfelől, a devizaalapú hiteleket forintosítják, tehát a jövőben a hiteleseknek nem kell aggódniuk a drasztikus árfolyamváltozás miatt.
Utóbbi már csak azért is fontos, mert az elmúlt 1 hónapban is tapasztalhattuk, hogy milyen extrém kilengésekre képes a svájci frank. (Miután a svájci jegybank feladta a frank euróhoz rögzítését, a frank megállíthatatlanul erősödni kezdett, és az euróval is paritásba került, egy svájci frankért pedig több mint 300 forintot kellett fizetni).
A forintosítás rögzített árfolyamon történik (a svájci frank esetében ez 256,47 forint, míg az euró esetében 308,97 forint), és legkésőbb március-áprilisig mindenki értesítést kap a bankjától a folyamatról. Ezután 30 napig dönthetnek arról a hitelesek, hogy mégsem élnek a forintosítás lehetőségével, és ha megfelelnek a szigorú feltételeknek, maradnak az adott devizánál.
A forint hektikus mozgásáért két tényező volt szereplő az elmúlt 5 évben:
- A nemzetközi folyamatok, mint például az eurózóna adósságválsága.
- A magyarországi folyamatok, mint például a gazdasági környezet megváltozása, a jegybanki kamat drasztikus csökkentése, vagy egyes politikusok ijesztő nyilatkozatai, amelyek hirtelen pánikot váltottak ki a hazai tőkepiacon.
Ahhoz kétség sem fér, hogy a Fidesznek is komoly szerepe volt a forint hanyatlásában, hiszen az unortodox gazdaságpolitikának nagy szerepe volt az ország adósságbesorolásának leminősítésében, és bizonyára még olvasóink sem felejtették el az ominózus Kósa, Szijjártó nyilatkozatokat.
Nagy valószínűséggel nagyon kevesen döntenek úgy, hogy a devizahitelnél maradnak, ezzel pedig lezárulhat egy korszak.
Minden gond megoldódott?
Az árfolyamkockázat megszűnésével jóval kiszámíthatóbb lesz a jövő, azonban sok család felkészülhet arra, hogy forintban átszámolva sem lesznek alacsonyak a törlesztőrészletek, azonban kétség sem fér ahhoz, hogy az intézkedések együttesének köszönhetően jelentős mértékű tehertől szabadulnak meg a háztartások. Egy átlagos devizaalapú jelzálog esetén a törlesztőrészlet 28-29 százalékkal csökkenhet, míg a tőketartozás 16 százalékkal.
A probléma egyik gyökerével, a pénzügyi válság egyéb hatásaival viszont kevesen foglalkoznak. Sok devizahiteles például nemcsak azért nem tudta fizetni a törlesztőrészletet, mert az árfolyam miatt nagyon megnőtt a tartozásuk, hanem azért sem, mert 2009-ben nagyon sokan elvesztették az állásaikat. Bár a munkanélküliségi ráta mára elérte a válság előtti szintet, ezek egy része, mint tudjuk közmunkás, közmunkából pedig lehetetlen hitelt törleszteni.
Azok, akik azóta sem találtak tisztességes fizetést adó munkát, a forintosítás ellenére sem tudják majd fizetni a törlesztőrészleteiket.
Hibás döntések sora
Ne felejtsük el, hogy a devizahitesek problémája nem ma és nem is 2014-ben kezdődött. Emlékezetes, hogy 2011-ben a Fidesz elfogadott jó pár olyan intézkedést, amelyek egyáltalán nem segítettek a bajba jutott devizahiteleseknek:
- A legvitatottabb intézkedés a végtörlesztés volt, hiszen azoknak a családoknak segített, amelyek amúgy is jó anyagi helyzetben voltak. A bankok rosszul jöttek ki az intézkedésből a kedvezményes árfolyam miatt, ráadásul a jó adósok egy részének kiesésével a banki mérlegek "minősége" is romlott.
- Mivel az árfolyamgát csak ideiglenes megoldást kínált, ezért a háztartások több mint 50 százaléka igénybe sem vette. Az alacsony arány miatt kibővítették az árfolyamgátat, de a programnak összességében így sem nevezhető sikeresnek.
- A Nemzeti Eszközkezelő nagyon lassan indult be, és csak 2013-ban kezdett felpörögni. Bár a kormány már 2012-ben úgy számolt, hogy még abban az évben több ezer családon segíthetnek az Eszközkezelő segítségével. Arányait tekintve még mindig az Eszközkezelő tekinthető a legsikeresebbnek a három intézkedés közül, ha figyelembe vesszük a kormányzati célkitűzést.
A devizahiteles-mentés a programok ellenére csődöt mondott 2012-2013-ban, hiszen folyamatosan emelkedett azoknak a háztartásoknak a száma, akik 90 napon túli késedelemmel rendelkeznek. (Érdemes megjegyezni, hogy a forinthitelesek esetén is magas azoknak a száma, akik nem tudnak megfelelő ütemben törleszteni, ez pedig további bizonyítéka annak, hogy nem csupán az árfolyam a probléma kiváltó forrása.)
Reméljük többé nem fordul elő
A forintosítással és a tisztességtelenül beszedett milliárdok visszafizetésével részben sikerül megoldani a devizahitelesek gondjait. A továbbiakban viszont már arra kell koncentrálni, hogy olyan gazdasági légkör alakuljon ki Magyarországon, hogy mindenki, aki még 2008-2009 folyamán vesztette el az állását ismét el tudjon helyezkedni.
A devizaalapú hitelek válsága Magyarországon egy komoly és tanulságos lecke volt, amely rámutatott a szabályozói környezet hiányaira és arra, hogy bizonyos kockázatokat mind a bankszektor, mind a lakosság, mind a gazdaságpolitikai döntéshozók alábecsültek. A felelősök sora nagyon hosszú, ahogy azt már egy korábbi bejegyzésünkben megírtuk, korántsem csak a bankok a hibásak.