A Fidesz, még a 2010-es kormányváltás után egyik elsődleges céljául tűzte ki az államadósság csökkentését. Az adósságszabályban az 50 százalékos álomhatárt jelölték meg. Ehhez képest a valóság siralmas, úgy tűnik tavaly sem sikerült csökkentenie az államadósságot a kormánypártnak. Az előzetes GDP-adatok megjelenése után az MNB is nyilvánosságra hozta számait, amelyből kiderült, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2014 év végén 77,3 százalék volt, ami megegyezik az egy évvel azelőtti értékkel.
Ráadásul ebben még nincs benne az óriási paksi hitel, amely miatt pár éven belül nagymértékben emelkedni fog az államadósság. Ha pedig a lenyúlt manyup-pénzekkel nem számolunk, akkor tulajdonképpen az elmúlt 5 évben nem is csökkent, hanem emelkedett volna a GDP-arányos bruttó államadósság.
Amennyiben az adatok helytállóak, az azt jelenti, hogy sérült az uniós adósságszabály, hiszen egyik évről a másikra nem csökkent az államadósság. Ráadásul a Fidesz-kormány egyik legfőbb célkitűzése volt az államadósság elleni harc, így egyértelműen kudarcként lehet elkönyvelni az eddigi trendet.
Mennyi is az annyi?
Az MNB adatai alapján a GDP -arányos bruttó államadósság 77,3 százalék volt 2014 év végén. A negyedik negyedévben 597 milliárd forinttal csökkent az államadósság egy hiteltörlesztés és egy jelentősebb (1,5 százalékos) forintgyengülés után. A végső szám majd csak márciusban várható, miután a KSH közzé teszi a végleges GDP-adatokat.
Amennyiben nem lesz változás (vagy éppen az MNB saját GDP-becsléséhez képest végül rosszabb lesz a GDP-adat), az azt jelentené, hogy sérül az államadósság-csökkenésre vonatkozó uniós szabály. (A magyar szabályt most azért nem vesszük figyelembe, mert az rengeteg furcsaságot tartalmaz, és korábban már az MNB és az ÁSZ is jelezte, hogy szükség lenne annak átírására.)
Ez már csak azért is fontos, mert az EDP-eljárás (túlzott-deficiteljárás) nemcsak magas költségvetési deficit, hanem az államadósság-szabály nem teljesülése miatt is indulhat. Bár az szinte biztosra vehető, hogyha a költségvetési hiánnyal nem volt probléma tavaly, akkor ettől nem kell tartania a kormánynak. Már csak azért sem, mert a vezető uniós országok is a magas államadósság problémájával néznek szembe.
Ettől függetlenül negatív meglepetésnek számít, hogyha valóban nem csökkent az államadósság, hiszen a KSH előzetes becslése alapján 2014-ben a GDP több mint 3 százalékkal emelkedett (azt nem tudjuk, hogy az MNB milyen becslést használt), de lehet, hogy még ez sem volt elég ahhoz, hogy a bruttó államadósság csökkenjen.
A negatív meglepetésben szerepet játszhatott a forintárfolyam, hiszen év közben több mint 5 százalékkal értékelődött a forint az euróhoz képest, és az államadósság devizakitettsége még mindig magas, annak ellenére, hogy az elmúlt években jó pár százalékponttal csökkent.
Gyászos trend, a magánnyugdíj államosítása nélkül sehol sem lennénk
A Fidesz még a 2010-es kormányváltás után egyik elsődleges céljául tűzte ki az államadósság csökkentését. Az adósságszabályban az 50 százalékos álomhatárt jelölték meg, amelynek az eléréséhez kell még pár évtized, ha figyelembe vesszük a jelenlegi trendeket:
- Ha az úgynevezett GDP-rés zárul, akkor a jelenlegi potenciális növekedési pálya (+1,5 százalék) mellett a nominális GDP-nek kisebb szerepe lesz az államadósság csökkenésében.
- Paks II. pontos részleteit most sem tudni, de két dolog biztosra vehető: egyrészt, a magyar kormánynak is forrást kell találnia az önrész finanszírozására (ez több 100 milliárd forint), másrészt 2020 után valamikor el kell kezdeni visszafizetni az oroszoktól felvett hitelt.
- Ha a manyup-pénzekkel nem számolunk, akkor tulajdonképpen az elmúlt 5 évben nem is csökkent, hanem emelkedett volna a GDP-arányos bruttó államadósság. Ez pedig aggodalomra ad okot.
Éppen ez az egyik legnagyobb probléma: a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása után, körülbelül 2100 milliárd forintot fordítottak államadósság csökkentésre, és ennek ellenére 2010 óta alig pár százalékponttal csökkent az államadósság. Ebben nagy szerepe volt a forint mélyrepülésének, ami a kormányváltás idején 260 forint környékén járt az euróval szemben, 2014 év végén pedig majdnem 320 forint volt. Ne felejtsük el azt se, hogy 2012-ben recesszióban volt a gazdaság, így hiába a tavalyi szép adat, 2010 óta még így is elmaradt a GDP-növekedés a régiós átlaghoz képest.
Trükközni is kellett...
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy év végén az aktuális kormányok mindig trükköznek annak érdekében, hogy minél alacsonyabb legyen az államadósság: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kevesebb kötvényt bocsát ki az év korábbi időszakaihoz képest, és a lejáró kötvények egy részét a likvid tartalékokból finanszírozzák (ez könnyen megfigyelhető a Kincstári Egységes Számla egyenlegéből: 2013 év végén például 900 milliárd forinttal zsugorodott a számlán lévő tartalék).
Ez egy átmeneti folyamat, év elején az ÁKK megnyomja a kötvénykibocsátást, és a likvid tartalékot egészséges szintre emelik. Mivel a trükközés nem eredményez anomáliát a piacokon, így önmagában nem tekinthető problémának, ráadásul korábbi kormányok is éltek ezzel az eszközzel. Az viszont elmondható, hogy az év végi államadósság-adat nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Emiatt egy konkrét adatot nem is érdemes kiragadni, inkább a trendet érdemes vizsgálni, valamint a negyedéves adatokat is számításba kell venni.
Összességében elmondható, hogy államadósság valóban csökkent 2010 óta, de ehhez kellett a magánnyugdíjvagyon államosítása és elköltése. A kormányzati célkitűzéstől így is nagyon messze vagyunk, ezért nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy egyelőre az államadósság elleni harc megbukott.