Varga Mihály egy konferencián újabb adócsökkentési ígéretekkel állt elő, köztük a Fidesz által világrekorder mértékűre emelt magyar áfa mérséklésével. Az utóbbi hónapokban nem ez az első ígéret, hiszen tavaly Orbán Viktor és Varga Mihály már többször is megemlítették, hogy a kormány célkitűzései között szerepel a személyi jövedelemadó egy számjegyűre csökkentése. Nem most ígérget a kormány először adóügyben, mi most elővettük az eddigi legfontosabb ígéreteket:
Beígérték, hogy az egykulcsos jövedelemadóval senki nem járhat rosszabbul, mégis 2,5 millió embert érintett negatívan a bevezetése. Söralátét méretű adóbevallást ígértek, amelyből semmi nem lett. Adócsökkentési program is tervben volt, 15 adónemet ígértek a több mint 50 helyett - e helyett csak tovább nőtt az adók száma.
Ha az elmúlt 5 év adóügyi ígéreteit végignézzük, jól láthatjuk, hogy csak azok egy része valósult meg, és azoknak is vitatott a hatása. Közben a kormány minden évben újabb és újabb adónemeket vezetett be, köztük számos iparági különadót. Most pedig Orbán belengette a nulla százalékos szja-t, amelyre már a Nemzetgazdasági Minisztérium is csak legyintett, ugyanis semmi realitása nincs.
Korábbi adócsökkentési ígéretek
A Fidesz már a 2010-es kormányra kerülés előtt is számos adócsökkentési ígérettel állt elő, amit csak fokozott a kampány, majd a kormányra kerülés után. Ezek közül a legnagyobb tétel az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése volt, amely közel 500 milliárdos kiesést jelentett a költségvetésnek. Az egykulcsos adó bevezetése nem ment könnyen, mivel a költségvetésben nem álltak rendelkezésre tartalékok, ráadásul az új adórendszer pozitív gazdasági hatásait is jócskán felülbecsülte a kormány.
Fidesz ígéret: "Június után senki nem járhat rosszabbul az új [egykulcsos] adórendszerrel" - mondta Orbán Viktor 2011. március 29-én a TV2 Tények című műsorában.
Ugyanis az egykulcsos adó bevezetésével 1,7 millió ember járt jól, 2,5 millió pedig rosszul. Végül a félszuperbruttó kivezetésével 2012-ben valósult meg az adóreform, a gazdasági hatások viszont elmaradtak, ami több okra vezethető vissza. Az új adórendszerben elsősorban a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások jártak jól, miközben az adójóváírás kivezetésével vagy a minimálbér megadóztatásával az alsó decilisek (alacsonyabb jövedelemből élők) nagyon rosszul jártak. Nem véletlenül vált szükségessé a bérkompenzáció és az átlagnál nagyobb minimálbér-emelés, ezek viszont nem kedveztek a vállalkozásoknak.
Ezzel egy időben a Fidesz a társasági adót is 19-ről 10 százalékra csökkentette, de csak azoknál a vállalkozásoknál, ahol a nyereség nem éri el az évi 500 millió forintot.
Fidesz ígéret: egyszerűsítjük az adórendszert, söralátét méretű lesz az adóbevallás
2010-2011-ben a Fidesz egyik legfontosabb ígéretének számított az adórendszer egyszerűsítése, és a Matolcsy György által csak söralátétnek nevezett adóbevallás bevezetése. Pár év elteltével nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy mindkét ötlet megbukott, vagy csak nagyon nehezen vált működőképessé. Az egyszerűsített adóbevallást a kezdetekben alig vették igénybe, ráadásul a rendszer is csapnivaló volt, arról nem is beszélve, hogy hiába vált egyszerűbbé az adóbevallás, valójában sosem vált söralátét méretűvé. De ennél is rosszabb a helyzet, ha az adórendszer egyszerűségét vizsgáljuk: az adónemek számát minden erőfeszítés ellenére nem sikerült csökkenteni, sőt a legújabb adókkal már több is, mint a kormányváltás idején.
Hasonló volt a forgatókönyv a különadók esetében is, ezek közül is a legismertebb történet a bankadóé: miután 2010-ben a Fidesz bejelentette a válságadókat, utána többször is kiemelték, hogy ezek csak néhány évig maradnak bent az adórendszerben. A bankadóval kapcsolatban többször is elhangzott, hogy majd a "következő évben a felére csökken, vagy pár éve belül kivezetésre kerül", végül 2013-ban már arról volt szó, hogy nem kerül kivezetésre, mi több, bevezették a tranzakciós adót is. A legújabb ígéret február elején hangzott el: csökkentenék a bankadót, ráadásul felülvizsgálnának több ágazati adót is.
Fidesz ígéret: "2014-ben csak az Európai Unió jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő, vagy az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott bankadó-alapok és kulcsok átlagos mértékét meg nem haladó banki különadó kivetésére kerülhet sor" – olvashatjuka kormány és a Bankszövetség 2011.december 15-én kötött megállapodásában.
A Fidesz kormányra kerülése idején több adócsökkentést is ígért, például a benzin jövedéki adóját. Végül erre nemhogy nem került sor, több termék jövedéki adója is emelkedett (a benzin jövedéki adóját még akkor sem csökkentették, amikor a forintgyengülés és a nemzetközi olajárak emelkedése miatt sorra dőltek meg a benzinár rekordok).
Fidesz ígéret: "Júliustól elindul egy hároméves adócsökkentési program Magyarországon. (...) Mi egyharmaddal csökkenteni szeretnénk az adónemek számát (jelenleg 52) Magyarországon. Július elsejétől indul ez a folyamat. Nagyjából 12-16 adónem eltörléséről van szó" – mondta 2010. május 7-én Matolcsy György a TV2 Mokka című műsorában.
Azt is beígérték, hogy egy látványos adócsökkentési program keretében egyharmaddal csökkentik majd az adónemek számát. Ezzel szemben ma legalább 55 adónem van hazánkban, nem beszélve az önkormányzatok új adókivetési jogáról, amely magában foglalhat földadót, füstadót, kapuadót, de akár nőtlenségi adót is. Tulajdonképpen bármilyen adótárgyra megállapíthatnak helyi adót, amely még nincs megadóztatva, vagy amelyet a törvény nem tilt. Ezzel elvi szinten végtelenre nőhet a különböző adónemek száma országosan.
A legújabb ígéretek
Ígéretekben most sincs hiány, legutóbb Varga Mihály állt elő egy konferencián az alábbi ígéretekkel:
- egy számjegyű szja
- áfacsökkentés
- a társasági adó egykulcsos legyen.
A miniszter szerint 2018-ig mindez meg is valósulhat, bár azt nem részletezte, hogy miből. A költségvetési deficit továbbra sem haladhatja meg a 3 százalékot, így vagy máshonnan kell elvonni forrásokat, vagy arra kell építeni, hogy a gazdasági növekedés továbbra is 3 százalék körül marad, vagy ennél is magasabb lesz.
Orbán Viktor ráadásul a nulla százalékos szja-t sem tartaná kizártnak, bár az NGM szinte rögtön kijelentette, hogy ennek semmi realitása nincs. Nem véletlen, hiszen már az is több mint 500 milliárd forintot venni ki a költségvetésből, ha egy számjegyű lenne a személyi jövedelemadó, ha konkrétan kivezetnék, az több mint 1500 milliárdos lyukat ütne a büdzsén ( ez körülbelül a GDP 5 százaléka).
A forgalmi adó csökkentése inkább csak presztízs kérdés lehet a Fidesz számára, hiszen 2012-ben pont ők emelték rekord magasra a felső kulcsot, miközben adócsökkentő pártnak hirdette magát a kormánypárt. Ráadásul már ekkor bebizonyosodott, hogy bármilyen adót is vezetnek be, vagy emelnek meg, végül áthárítások révén az a háztartásokon fog lecsapódni. (A kormánypárt az áfacsökkentéssel némileg ellentmondásba került eddigi kommunikációjával, hiszen a korábbi években a fogyasztási típusú adók emelése mellett tették le a voksot, miközben szüntelenül a jövedelemtípusú adók csökkentése mellett érveltek.)
A várt gazdasági hatások ráadásul korántsem garantáltak, mivel a vállalatoknak továbbra is rekordszámú adót kell befizetniük (a társasági adó csak egy tétel a rengeteg közül).
Adóemelések és új adók
A Fidesz sosem habozott, ha éppen megszorítani kellett, és ennek tükrében rengeteg új adót vezetett be az elmúlt 5 évben. A legismertebbek ezek közül az olyan ágazati adók, mint a bankadó, a telefonadó, a biztosítókra kivetett adó, a tranzakciós adó, vagy éppen a médiaadó. Kevés olyan szektor maradt, amelyet még nem adóztattak meg.
Nem lett egyszerűbb és igazságosabb az adórendszer
Ahogyan már korábban is megírtuk, a Fidesz hiába törekedett arra, hogy a magyar adórendszer egyszerűbbé váljon, a 2010 óta bevezetett különadóknak köszönhetően valójában csak jóval bonyolultabb lett. 2014-ben már annyira szürreálissá vált a helyzet, hogy még az internetadó bevezetése is felmerült, szerencsére erre végül nem került sor.
Az adóreformok csak részben valósultak meg, és számos nagy újítás (például az egykulcsos adó) kudarcot vallott. A Fidesz adórendszere elsősorban a tehetősebb családoknak kedvezett, részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen váltak szegénnyé, hiszen a költségvetési forrásokat úgy csoportosították át, hogy a gazdagok adóterheit mérsékeljék (például az adójóváírás kivezetésével). A magyar adórendszer ennek köszönhetően jóval igazságtalanabb lett, mint 2010 előtt volt.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem volt szükséges az szja felső kulcsának csökkentése, azonban azt célszerűbb lett volna úgy változtatni, hogy a lehető legnagyobb társadalmi haszonnal járjon. A nyugati országokban nem véletlenül a progresszív irány a népszerű már évtizedek óta.
Összességében elmondhatjuk, az elmúlt 5 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Fidesz adórendszerrel kapcsolatos ígéretei vagy nem valósultak meg, vagy ha igen, az a társadalom többségének nem jelentett pozitív hozadékot.
