Régóta nem titok, hogy Orbán Viktor és kormánya mesterséges eszközökkel igyekszik csökkenteni a külföldi áruházláncok dominanciáját, miközben előnyös helyzetbe igyekszik hozni a kormányhoz közel(ebb) álló, hazai kereskedelmi láncokat. Ezt láthattuk az egyetlen racionális érvvel sem megtámogatható vasárnapi boltbezárás kapcsán is például hiába tagadja a CBA, számos fideszes képviselő a cég sikeres lobbitevékenységét sejtette a KDNP-s javaslat mögött.
Mostanra az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak az adott cégekre szabott törvénykezéssel, hanem politikai indíttatású bírságokkal is próbálják minél rosszabb helyzetbe hozni a nekik nem tetsző multikat. Miközben a nemzetközi áruházláncok százmilliós összegeket fizettek ki különböző büntetési tételekre az elmúlt években, addig a kormánynak kedves hazai versenytársaik csak ennek töredékét.
Miközben a multik folyamatosan kapják az ütéseket, úgy hírlik, hogy Orbán Viktor jó barátja, az immáron milliárdos felcsúti polgármester, a mindenhez értő Mészáros Lőrinc hazai hipermarketlánc alapításán gondolkozik.
Három csapás
Tavaly novemberben indította el a kormány a jogi offenzívát a nemzetközi áruházláncokkal szemben. Több olyan új szabályt szavazott meg az akkor még 2/3-os fideszes többséggel rendelkező parlament, amely keményen odacsapott a multiknak.
1. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj brutális emelése
Az eddigi szabályok szerint ennek a díjnak a mértéke a bevétel 0,1 százaléka volt. Az új szabályok szerint az élelmiszer-kereskedelemben a 0,1 százalékos kulcs helyett sávos rendszer lépett életbe, amely – az előző évi nettó árbevétel alapján – 500 millió forintig díjmentességet tartalmaz, míg 0,5-50 milliárd forintnál 0,1 százalékos, 50-300 milliárd forintnál több lépcsőben 1-5 százalékos, 300 milliárd forint éves forgalom felett pedig 6 százalékos felügyeleti díjat határoz meg. Ez csak elenyésző mértékben érinti a hazai láncok, a CBA, a Coop és a Reál üzleteit, viszont több mint 30 milliárdot vasalnak be ezzel a hét legnagyobb, külföldi hátterű lánctól. A piac nagyjaira sokként hatott a hír, ami nem is csoda: Zsigó Róbert, az agrártárca államtitkára 2014 szeptemberében még azt állította, hogy nem lesz díjemelés idén.
2. A két egymást követő üzleti évben minusszal záró kiskereskedelmi vállalkozásoknak kötelezően, jogutód nélkül meg kellene szűnniük.
A szabály csak és kizárólag az 50 milliárd forint feletti éves forgalmat lebonyolító nagyokra vonatkozik.
3. A vasárnapi zárva tartás
A teljesen felesleges, és gyakorlatilag csak és kizárólag negatív következményekkel járó új szabály nagy nyertese a kormány kedvencének számító hazai áruházlánc. Olyannyira, hogy nevezhetnénk akár Lex CBA II.-nek is.
+1? A nagy áruházláncok részben elveszíthetik a szeszes ital forgalmazásának jogát is.
Ez egyelőre még nem valósult meg, de a Népszabadság piaci forrásoktól úgy értesült, a 2500 négyzetméter feletti üzletekből kitilthatják a tömény italokat, de a bor és a sör maradhat. Ezzel a nagy láncok hozzávetőlegesen 60-70 milliárdos piacot buknak el, ami töredéke ugyan a cigarettaforgalomnak, de a dohányhoz képest érzékenyebb is lehet a veszteség, mivel az alkoholon jóval nagyobb, közel tízszeres a kereskedők haszna.
Durva különbségek a bírságolásban is
A Népszabadság kikérte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól (a terület felelőse), hogy 2010 és 2014 között hányszor és milyen összeggel bírságoltak kereskedelmi láncot. Már itt egy meglehetősen furcsa akadályba ütköztek. Az derült ki ugyanis, hogy az NFH csak a nemzetközi áruházláncoknál kivetett bírságokat tartja számon. Ennek oka, hogy a bírságokat az üzemeltető cégekre rótták ki, amelyek nem feltétlenül szerepeltetik nevükben a CBA- vagy Coop-megjelölést. Az érintett hazai láncok pedig azt állítják, hogy náluk nem készült összesítés a bírságokról.
A megszerzett adatokból mindenesetre brutális különbségek olvashatóak ki:
“A piacvezető Tescónál 744 alkalommal büntettek az ellenőrök, az eljárási bírságokkal együtt összesen 302 millió forint értékben. Hasonló lendülettel suhogott a bírságkasza a többi hipermarket környékén is: több száz alkalommal kapott bírságot a Spar és az Auchan is, az előbbi 197, az utóbbi 113 millió forintot fizetett ki fölöslegesen. Ehhez képest a nevükben Coopot is feltüntető cégeknél 80 alkalommal bírságoltak az ellenőrök összesen 9,7 millió forint értékben. A CBA-cégeknél a Coophoz képest feleannyi, 41 esetben találtak hibát, és eljárási bírsággal együtt összesen 4,1 millió forint bírságot adtak.”
A bírságok átlagos összege is sokat elárul: a multinacionális hátterű hipermarket- és diszkontláncoknak átlagosan 350 és 400 ezer forintos bírságokat kellett fizetniük (a kivétel a Lidl volt, nála 250 ezer forint volt az átlag), míg a hazai láncoknál ennek csak a harmadát. Ami inkább különös, hogy a jellemzően kisebb és javarészt vidéki üzletekkel rendelkező Coop fizette a többet, itt átlagosan 120 ezer forintos volt a bírság, míg a fővárosban és vonzáskörzetében nagyobb üzletekkel is rendelkező CBA-nál csupán 85 ezer forintos volt az átlagos bírságmutató.
Nem csak a fogyasztóvédelem büntet
A fogyasztóvédelmi hatóság mellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nebih) is szívesen bírságol. 2012 és 2014 között például a Tesco ellen 13 esetben indult eljárás, aminek a vége 44 millió forintnyi bírság lett. Az Auchan idén márciusban rekordösszegű, egész pontosan 1 milliárd 61 millió 300 ezer forintos bírságot kapott. A cég nem hagyja annyiban a dolgot, bíróságra megy az ügyben.
A multikkal szemben a Coop és a CBA rendre egy sima figyelmeztetéssel megússza a Nébih ellenőreinek látogatását.
Magyar hipermarketlánc?
Az előbbiekben felsoroltak mellett arról is lehetett olvasni januárban, hogy Orbán Viktor immáron milliárdos barátja, Mészáros Lőrinc szívesen létrehozna egy magyar hipermarketláncot. (Reneszánsz ember, az egyszer biztos.) A Népszabadság információi szerint a felcsúti polgármester megkísérelte bevásárolni magát a Coop-ba, de a cég vezetői nemet mondtak neki. Mi mindenesetre nem csodálkoznánk, ha valamilyen úton-módon, no és persze némi kormányzati segítséggel, ez is összejönne neki.
