A tao-nak köszönhetően, bevezetése óta évente 50-70 milliárd forint a költségvetés helyett a látványsportokban landol, azon belül is a fociba kerül az összeg oroszlánrésze. Jelenleg annyi biztos, hogy 2016-ig lehet még a tao-n keresztül forrásokat csepegtetni a magyar fociba. Ha tényleg vége lesz a tao-nak, az egyesületeknek meg kell tanulniuk a piacról bevonni forrásokat, valamint az adóforintok elköltése helyett támogatókat találni.
A tao elosztásának vizsgálatakor azt láthatjuk, hogy Felcsút a legnagyobb kedvezményezett. Úgy tűnik, Orbán ékszerdobozánál soha nem állnak le: újabb kétmilliárdot fordíthatnak fűtött pályákra, hogy a téli felkészülés is zavartalan legyen. De nemcsak erre költenek, hanem az akadémia bővítésére és a stadion biztonsági rendszerének fejlesztésére is, összesen 2,25 milliárdot.
Bár már régi történet, Orbán Viktor kommunistázása a tao kapcsán örök klasszikus marad. Ráadásul a poén az, hogy utólag írták át a beszámolóban azt a részt, amely szerint közpénzből épült a stadion. Korábban írtunk róla, hogy a Figyelő vette észre: az alapítvány közhasznúsági jelentésében azt írják, hogy központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be 2012-ben az alapítványhoz, ami megegyezik a későbbiekben is ilyen (költségvetési forrás) besorolás alatt futó MLSZ-támogatással és a tao-pénzek összegével. Ez azt jelentette, hogy a kommunikációban nem, de könyveiben azért közpénzként szerepelteti a felcsúti stadion építéséhez kapott milliárdokat az alapítvány.
Mi a tao?
A bevezetés óta a tao-nak (társasági adókedvezmény) köszönhetően évente 50-70 milliárd forint a költségvetés helyett a látványsportokban landol, azon belül is a fociba kerül az összeg oroszlánrésze. A jelenlegi rendszer 2016-ig érvényes, utána kérdéses, hogy mi lesz. Ha vége lesz a tao-nak, az egyesületeknek meg kell tanulniuk tao nélkül élni és a piacról bevonni a forrásokat, valamint támogatókat találni.
2011. július 1-je óta a társasági adóból (tao) levonható az az összeg, amellyel a vállalkozások támogatják az úgynevezett látványsportágakat (a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot). A támogatás céljait törvény rögzíti. A szakszövetségekhez, amatőr sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni- vs.hu.
A rendszer elvileg úgy működne, hogy összehozza a szereplőket (a sportklubokat és a támogatókat), vagyis a folyamatot rájuk bízza, így kiiktatja a központosítást. Tehát az elképzelés jó, mégis a megvalósítás tele van visszaéléssel. Áprilisban a Futballsznob nevű blog írt egy nagy sikerű bejegyzést arról, hogyan játsszák ki a tao rendszerét. Valamint, ha csak a miniszterelnök kertje végében lévő stadionra és utánpótlás-paradicsomra gondolunk, akkor láthatjuk, hogy az alapvetően jó elképzelés miként csúszott félre. Bár alapvetően a tao az utánpótlásra és a tömegsportra lett létrehozva, megvannak a módszerek arra, hogyan csorgassanak át pénzeket a profi futballba.
Szabados Gábor sportközgazdász a vs.hu-nak nyilatkozva azt mondta, hogy három fő módon lehet pénzt kinyerni a tao-rendszerből: beszerzések révén, infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint azzal, hogy papíron játszunk az alkalmazottak, például az edzők beosztásával. A valóságban nehezen ellenőrizhető, hogy a tao-ból megvalósított fejlesztésekből a felnőtt csapat miként részesül.
Felcsút jobban teljesít mindenkinél
Ha a tao elosztását megnézzük, láthatjuk, hogy Felcsút a legnagyobb kedvezményezett. És úgy tűnik, soha nem állnak le: újabb kétmilliárdot fordíthatnak fűtött pályákra, hogy a téli felkészülés is zavartalan legyen. De nemcsak erre költenek, hanem az akadémia bővítésére és a stadion biztonsági rendszerének fejlesztésére is, összesen 2,25 milliárdot.
Kétségtelen, hogy a tao legnagyobb nyertese a Puskás Akadémia. Minden évben nagyságrendekkel több pénzt kapnak a támogatóktól, mint más klubok.
A tao közpénz?
Bár már régi történet, Orbán Viktor kommunistázása a tao kapcsán örök klasszikus marad. Ráadásul a poén az, hogy utólag írták át a beszámolóban azt a részt, amely szerint közpénzből épült a stadion. Korábban írtunk róla, hogy a Figyelő vette észre: az alapítvány közhasznúsági jelentésében azt írják, hogy központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be 2012-ben az alapítványhoz, ami megegyezik a későbbiekben is ilyen (költségvetési forrás) besorolás alatt futó MLSZ-támogatással és a tao-pénzek összegével. Ez azt jelentette, hogy a kommunikációban nem, de könyveiben azért közpénzként szerepelteti a felcsúti stadion építéséhez kapott milliárdokat az alapítvány. A Figyelőt azt is megírta, hogy a 2013-as beszámolóban már ügyeltek a részletekre, és nem közpénzként van feltüntetve a stadionra szánt összeg. Ezzel együtt pedig a 2012-es közhasznúsági jelentést is átírták. Never go full retard.
"A Váli-völgy szíve te érted dobog, minden gól ajándék!"
A túl sok tévéközvetítés miatt nincsenek szurkolók?
A 2020-ig terjedő időszakban az MLSZ céljai között szerepel a tízezres átlag nézőszám elérése az élvonalban, és a felnőtt válogatott részvétele legalább két világtornán (ez a 1986-os mexikói világbajnokság óta nem sikerült). Valamint a 2012-2014 között évente egy klubcsapatnak a főtáblán kellet volna szerepelnie, majd 2015-től már kettőnek, s ebből egyiknek a nemzetközi kupatavaszt is meg kell élnie. A könnyített kvalifikáció miatt az Eb-re még esélyünk van kijutni. (Aki részletesen kíváncsi a futball újjáélesztését célzó dokumentumra, itt csemegézhet belőle.) Csányi Sándor szerint a Magyar Labdarúgó-szövetség stratégiai tervében szereplő számítások szerint 2020-ig 238,7 milliárd forint kerül a magyar labdarúgásba vérkeringésébe.
A tízezres nézőszámtól is nagyon messze vagyunk, és minden jó szándékunk ellenére kijelenthetjük: ennek oka nem a hiányzó stadionok táján keresendő... Az idei szezonban a fordulónkénti átlagos nézőszám összesen 18 ezer 963 volt, ez meccsenként mindössze 2371 nézőt jelent. Az MLSZ főtitkára szerint sem a stadionokkal van a baj, szerinte egyszerűen túl sok meccset közvetít a tévé. Felcsúton a Pancho Arénába mindenesetre már hét irányból ingyen buszokkal csalogatják a nézőket: a székesfehérvári, a pátkai, a lovasberényi, a vértesacsai, az alcsútdobozi és a felcsúti szurkolókat ingyen busszal viszik a helyszínre, majd vissza. Mi már nagyon várjuk a 600 milliós felcsúti kisvasút megépültét, biztos még többen járnak majd a meccsekre, ha Felcsút Magyarország intermodális csomópontja lesz.
Új elnökségi döntések az új szezon előtt
Az egyik legfontosabb, a nemzeti első osztály szűkítése 12 csapatra, amelynek oka, hogy csak az anyagilag legstabilabb alapokon nyugvó klubok indulhassanak, valamint az ettől várt színvonal-növekedés. A 2015-2016-os idénytől a támogatások jelentős részét, közel egyharmadát csak azok a csapatok kaphatják meg, amelyek legfeljebb hét nem hazai nevelésű játékost alkalmaznak a keretükben.
Ráadásul a következő szezonoktól a központi források elosztásánál további előnyt élveznek azok a klubok, ahol legfeljebb három nem hazai nevelésű labdarúgót, illetve legalább egy (a következő idénytől kettő) 20 éven aluli hazai nevelésű futballistát szerepeltetnek a kezdőcsapatukban a bajnoki mérkőzéseken. Viszont a nemzetközi kupákban induló csapataink 7 helyett 10 nem hazai nevelésű labdarúgót szerződtethetnek, és 3 helyett 5 nem hazai nevelésű futballistát szerepeltethetnek a kezdőcsapatban.