Az elmúlt hónapokban gőzerőre kapcsolt kormányzati kommunikáció minden erejével azon van, hogy a bevándorlással tematizálja a közbeszédet. Bár a bevándorlás valóban rendkívül komoly kérdés, amellyel feltétlenül foglalkozni kell, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a magyarokat nem érdekli, és nem is érinti annyira a „migránsok fenyegetése”, mint amennyire a miniszterelnök azt láttatja. A Vasárnapi Hírek és a Publicus Intézet közös felméréséből legalábbis az derült ki, hogy a hazai lakosságot sokkal jobban foglalkoztatja a kivándorlás kérdése, mint a bevándorlásé.
A lakosság aggodalmai teljesen érthetőek, elég csak a tavalyi számokra pillantani: egy év leforgása alatt ugyanis 46 százalékkal nőtt a külföldre költöző magyarok száma; 2014-ben legalább 31 ezer 500-an hagyták el az országot minimum egyéves külföldi tartózkodás szándékával. Ennél is meghökkentőbb, hogy csaknem hat és félszer annyian vándoroltak ki 2014-ben, mint 2009-ben, a gazdasági válság kellős közepén. A kivándorolni szándékozók aránya pedig a Tárki kutatóintézet 2015. áprilisi felmérése szerint 2015 áprilisában magasabb, mint eddig valaha volt.
Orbán 2012-ben megígérte, hogy 5-6 év múlva tömegével fognak visszajönni a fiatalok Magyarországra. A miniszterelnök szavaival ellentétben azonban ahelyett, hogy a fiatalok „hazaáramolnának”, még többen tervezik, vagy valósították meg az elvándorlást külföldre.
A bevándorlóink több mint 80 százaléka magyar!
Sokszor írtunk már arról, hogy szükséges megkülönböztetni a menedékkérőket (ők azok, akik a menekülttáborokban várják, hogy elbírálják a menedékkérelmüket) a menekültektől (akik közül hazánk nem fogad be többet, mint évi 500-at) a bevándorlóktól. Utóbbiakról készült nemrégiben egy KSH-tanulmány, ahol az derült ki, hogy az országba érkező első generációs bevándorlók döntő többsége (82 százaléka) a magyart jelölte meg anyanyelveként, tehát többségükben külhoni magyarok! Ráadásul a KSH szerint a munkavállalási célú migráció Magyarországon egy alapvetően kifelé irányuló folyamat.
A kivándorlás súlyosabb probléma
A Vasárnapi Hírek és a Publicus Intézet által közösen készített felmérése során a megkérdezettek 57 százaléka tartotta problémának a kivándorlást, 23 százalék pedig a bevándorlást. A válaszadók pártpreferenciáit nézve nem meglepő, hogy a bevándorlás témája leginkább a Fidesz-szavazóknak jött át, de még ha csak kevéssel, közülük is többen tartják égetőbb problémának a kivándorlást, mint a bevándorlást.
Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint az ország vezetésének politikai teljesítményét is értékelik, akik elmennek. A szakember elmondta: egyfajta kilátástalanságot tükröz ez az állapot, sokan nem látják a jövőjüket az országban, amelynek gazdasági és politikai okai is vannak. A kutatás szerint ezért tízből majdnem kilenc magyart érint valamilyen formában a kivándorlás.
Még tovább növekedett a külföldön munkavállalók száma
Tavaly 31 ezer 500 magyar távozott legalább egy évre az országból, amely közel 50 százalékos emelkedést jelent 2013-hoz képest, de a rövidebb ideig külföldön lakók és munkát vállalók száma is folyamatosan növekszik, ám az „ingázókról” nincs friss adata a KSH-nak. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy számuk 2011-óta sem csökkent, sőt, inkább növekedhetett.
Erre lehet legalábbis következtetni abból, hogy míg a KSH most publikált felmérése alapján 2011-ben 22 ezer 488 ingázó dolgozott Ausztriában, addig az osztrák adatok szerint ma ez a szám 68 ezer 602. Magyarul tehát 4 év alatt megháromszorozódott a nyugati szomszédunkba ingázók száma.
Négy évvel ezelőtt még „csak” 70 ezer magyar tartózkodott rövidebb ideig, vagyis egy éven belül külföldön, amelyből 57 ezren mentek dolgozni a KSH népszámlálási adatok alapján végzett kutatása szerint. Mostanra megduplázódott a létszámuk: már 105-110 ezer magyar dolgozik egy éven belül külföldi telephelyen, jellemzően nyugat-európai országban. Jelentős részük (jellemzően főleg a határ menti településeken élők) tehát Ausztriába „ingáznak”.
Az ingázók ügye kampánytéma volt a május utolsó napján megtartott burgenlandi helyi választásokon is. A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyenesen tatárjárást emlegetett a magyar vendégmunkásokkal kapcsolatban. Nem véletlenül vonzza az ország a külföldi munkavállalókat, és nem csupán a magyarokat. Egy év alatt, májustól májusig számolva 25 ezer 399 emberrel több munkavállaló dolgozott Ausztriában szinte kizárólag a külföldiek beáramlása miatt.
Persze az ingázás a nemzetgazdaság szempontjából (is) még mindig jobb, mint a végleges elvándorlás, hiszen a külföldön megtermelt jövedelmet nagyrészt itthon költik el az ingázók. Ugyanakkor az idénymunkások és ingázok előbb, vagy utóbb könnyedén külföldön ragadhatnak.
A fiatal egyetemisták jelentős része lelépne külföldre
Idén áprilisban készült el az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport harmadik, országos egyetemista-kutatása. Az általuk készült felmérés szerint a felsőoktatásban lévő hallgatók 63 százaléka jelezte, hogy rövidebb ideig, 52 százaléka, hogy hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalék pedig külföldön szeretne letelepedni. A tanulmány szerint az is kijelenthető, hogy a tartós kivándorlási hajlam növekedett valamelyest az elmúlt két évben az egyetemisták és főiskolások között.
A saját jövőjüket bizonytalannak látó és elhelyezkedési lehetőségeiket kedvezőtlennek ítélő hallgatók közül is többen jelezték, hogy külföldön képzelik el a jövőjüket. Nem függ össze viszont az elvándorlási szándék a társadalmi háttérrel. Szinte egyforma arányban terveznek kivándorolni jómódúbbak és szegényebbek, diplomás családból érkezők és elsőgenerációs értelmiségiek.
Hazajönnek majd?
Orbán 2012-ben azt mondta, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek, például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. A felmérések alapján azonban kijelenthető, hogy a „kalandvágy” elhanyagolható motiváció a magas fizetésekkel szemben.
Ezen kívül talán mondani sem kell, hogy a jelek nem arra mutatnak, hogy 2017-2018-ban az összes külföldön lévő magyar munkavállaló hirtelen elkezdene hazaáramolni: egy év leforgása alatt ugyanis 46 százalékkal nőtt a külföldre költöző magyarok száma; 2014-ben legalább 31 ezer 500-an hagyták el az országot minimum egyéves külföldi tartózkodás szándékával. Ennél is meghökkentőbb, hogy csaknem hat és félszer annyian vándoroltak ki 2014-ben, mint 2009-ben a gazdasági válság kellős közepén. A kivándorolni szándékozók aránya pedig a Tárki kutatóintézet 2015. áprilisi felmérése szerint 2015 áprilisában magasabb, mint eddig valaha volt.
