A vasárnapi boltzár bevezetése óta több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben, a túlórák pedig öt éve nem látott magasságokban járnak a KSH adatai szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt közölte, hogy szó sincs elbocsátásokról, mivel a különböző médiumok nem vették figyelembe a „szezonális hatásokat”. A Portfolio azonban a „tiszta kép kedvéért” egészen 2008-ig visszamenőleg megnézte az adatokat, és a szezonális hatásokat is kiszűrve megállapították, hogy a 2000 fős szám igenis közel állhat a valósághoz. Tehát bármit is állított korábban Harrach Péter, s külön Semjén Zsolt, a vasárnapi boltbezárásnak köszönthetően igenis beindult az elbocsátási hullám, amelynek vélhetően még csak az elején tartunk.
Még alig indult el a főszezon, de már világosan látszanak a bezárás kedvezőtlen hatásai, a hétvégi zsúfoltságon keresztül az alapvető áruk hiányáig. Hogy mennyire értelmetlen törvényt sikerült összehoznia a Fidesz-KDNP-nek, azt majd a Balatonnál nyaralók hamarosan észre fogják venni, de hiába kérlelik a kormányt, őszig biztosan nem módosítanak a szabályozáson.
Sokkoló KSH-adat
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a vasárnapi boltzár bevezetését – az utolsó tiszta hónapot, februárt – követően 2421 fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál. (És ebben még nincsenek is benne a 4 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisboltok, amelyeket főleg az éjszakai zárva tartás érintett jobban.)
A nem teljes munkaidőben, áruházban vagy boltban dolgozók száma egy híján 1800 fővel csökkent, a teljes állásúak közül 622 ember vesztette el az állását. A februári összesen 182 ezer 200 kiskereskedelmi dolgozó helyett már csak 179 ezer 800 van, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent két hónap leforgása alatt. Az elbocsátottak felét, 1100 embert az élelmiszerboltokból rúgták ki.
Magyarázkodik az NGM
A Világgazdaság rákérdezett az NGM álláspontjára az új adatokkal kapcsolatban. Ők azt írták, hogy most sincs szó létszámcsökkenésről, ugyanis:
„A szezonális hatások miatt a statisztikákat év/év összevetésben érdemes vizsgálni. E szerint pedig egy év alatt a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban tízezerrel nőtt az alkalmazásban állók száma. A kiskereskedelemben a növekmény 2500 fő. A május 20. és június 20. közötti időszakban 1959 új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a kereskedelmi szektorban” – érvel a minisztérium.
A Portfolio éppen ezért a „tiszta kép kedvéért” egészen 2008-ig visszamenőleg megnézte az adatokat, és a szezonális hatásokat is kiszűrték az idősorból.
Ez alapján az látszik, hogy mind a nyers, mind a szezonálisan kiigazított adatok visszaesést jeleznek idén. Az eredeti létszámadatok azt mutatják, február és április között 2400 fővel csökkent a kiskereskedelemben alkalmazottak létszáma, és bár a szezonálisan kiigazított adatok alapján kisebb a visszaesés, az így is meghaladja a 2000 főt.
Pedig megmondták, hogy nem lesz elbocsátás
A boltzár bevezetését követően előkerült egy 2011-es tanulmány, amely 10-15 ezer munkahely megszűnésével számol a vasárnapi zárva tartás bevezetésének esetén. Az NGM akkor tagadta, hogy ezt a tanulmányt a tárcánál készítették volna, és hiteltelennek nevezték a hatástanulmányt. Az NGM álláspontja akkor az volt ugyanis, hogy „nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.”
Olyat is közöltek már korábban az MTI-vel, hogy mivel a kereskedelemben általánosságban munkaerőhiány van, nem számítanak elbocsátásokra a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt: „Minden félreértés elkerülése végett, semminemű adat nem áll rendelkezésre arról, hogy elbocsátások lesznek” – hangsúlyozták.
Harrach Péternek s külön Semjén Zsoltnak is sikerült érdekes dolgokat állítaniuk a vasárnapi boltbezárás esetleges hatásai kapcsán:
„Hatástanulmány van ilyen is, meg olyan is. Nézzük meg egy-két év múlva, hogyan vélekedik akkor a tapasztalatok alapján a társadalom a szabad vasárnapról. Szerintem a többség idővel támogatni fogja. Nézzük majd meg azt is, voltak-e elbocsátások. Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek számottevőek, ha lesznek egyáltalán” – mondta Semjén Zsolt, 2015.04.08.
„Nem sajnálják a kampányra fordított pénzt, és hiába érkeztek meg a bevezetés óta a pozitív adatok, például a kiskereskedelmi forgalom növekedéséről vagy a foglalkoztatottság bővüléséről, a hazug látszatot fenn akarják tartani. Megjegyzem, az ágazatban éppen munkaerőhiánnyal küzdenek, így szó sem lehetett tömeges elbocsátásokról” – mondta Harrach Péter, 2015.05.22.
Balatoni rémálom
A törvény értelmetlenségére talán azok fognak a leghamarabb ráeszmélni, akik a nyaralásuk színteréül a Balatont választanák. Még csak most indul el a főszezon, de már többen is panaszkodtak a vasárnapi boltbezárás miatt.
Potocskáné Kőrösi Anita, Siófok alpolgármestere szerint „sok elégedetlen turista lesz a szezon végére”. A parti sétány és a strand kivételével nem volt túl nagy élet a környéken, az út mentén az epresek, a dinnyések és az éttermek körül látszott csak érdemi mozgás. Bár pontos összegzést csak a nyári szezon után lehet készíteni, ám az már most biztos, hogy a szombatok „túlterheltek”, a bevásárlóközpontok környékén pedig „őskáoszhoz hasonló” a parkolási helyzet.
A Balatoni Szövetség kérte a minisztert, hogy a nyári főszezonban nyitva lehessen valamennyi üzlet, de a tárca csak ősszel dönt a vasárnapi boltzárral kapcsolatos szabályok esetleges módosításáról, úgyhogy ebben a szezonban már úgy marad minden, ahogy van.
Máshol is működik! Vagy mégsem?
A kormány előszeretettel hozakodott elő nyugati példákkal, hogy Ausztriában és Franciaországban is hasonló szabályozás van érvényben. Az talán nem mellékes, hogy a gazdasági fejlettségük miatt ezek a nyugati országok valóban megtehetik, hogy nem nyitnak ki vasárnap, ezzel együtt Franciaországban például éppen most vitáznak arról, hogy lazítsanak az érvényben lévő szigorú szabályokon.
Érthetetlen hogy a KDNP, s külön Semjén Zsolt hogyan is képzelte, hogy egyetlen embernek sem fog negatív következménnyel járni a vasárnapi zárva tartás bevezetése a kereskedelmi egységekben. A valóság ugyanis teljesen más, mindeddig kétezer magyar munkavállaló utcára kerülése szárad a lelkükön.