Igazságosabb és átláthatóbb lesz a segélyezési rendszer, az átalakítással valóban azok jutnak majd támogatáshoz, akik ténylegesen rászorulnak – ígérte a magyar kormány még múlt év végén, amikor döntöttek a szociális segélyezési rendszer átalakításáról. Az eredmény március elsejétől az lett, hogy mind a lakásfenntartási támogatás, mind az eladósodott háztartásoknak segítséget jelentő adósságcsökkentő támogatás megszűnt, mint önálló támogatási forma. Ezen kívül végleg megszüntették a rendszeres szociális segélyt, és helyette bevezettek egy új ellátási formát, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjat, amelyet azonban jóval kevesebb ember vehet igénybe.
A kormány csodafegyverénél, a közmunkaprogramnál sem jobb a helyzet: számos kedvezménytől elesnek azok a települések, ahol sok embert foglalkoztatnak közmunkásként (halmozottan hátrányos település csak az lehet, ahol jelentős a munkanélküliek száma). Ezek, a főleg borsodi települések kevesebb támogatást kapnak a gyermekvédelmi kedvezményhez, a gyermekétkeztetéshez, továbbá az uniós és az állami pályázatok önrésze ezentúl számukra nem 10-15 százalék lesz, hanem 50 százalék.
Megszüntették a központi lakásfenntartási támogatást
Idén március elsejével megszűnt a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. Ezt a támogatási formát a háztartás nagyságtól függően havi, fejenként 40-60 ezer forint alatti jövedelmű háztartások vehették igénybe. A támogatás csekély volt ugyan (átlagosan 3870 forint havonta), de a nagyon alacsony jövedelmű, soktagú háztartásoknak legalább biztos és rendszeres segítséget jelentett.
Tavasz óta azonban már az önkormányzatok döntik el, hogy „települési támogatás” keretében nyújtanak-e egyáltalán támogatást az adósságokkal és lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak, és ha igen, kiknek és milyen feltételekkel. A kifejezetten lakásfenntartási kiadásokat kompenzáló állami támogatások egyébként az utóbbi 9 évben 130 milliárd forintról 0-ra csökkentek – írja a napi.hu
A Magyar Államkincstár adataiból az derült ki, hogy idén márciusban még közel 305 ezer ember kapott lakásfenntartási támogatást. Ekkor járt utoljára mindenkinek a támogatás, hiszen a februári ellátást utólag, májusban folyósítják. Egy hónappal később már 75 ezerrel kevesebb, 229 ezer család kapott pénzt, májusban már csak 204 ezer, júniusban pedig mindössze 183 ezer, vagyis három hónap alatt több mint 120 ezerrel csökkent a támogatásra jogosultak száma. A támogatottak száma az év második felében is folyamatosan csökken, vagyis a következő fél évben még további 180 ezer háztartás esik el a pénztől – olvasható a Magyar Nemzetben.
A rendszeres szociális segélynek is annyi
Mindezzel párhuzamosan végleg megszüntették a rendszeres szociális segélyt, és helyette bevezettek egy új ellátási formát, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjat. A Magyar Államkincstár adatai szerint a rendszeres szociális segély megszüntetésével 22 ezer ember járt rosszul. Míg márciusban még 37 ezren kaptak segélyt, az ezt kiváltó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjra már csupán alig több mint 15 ezren jogosultak.
A segélytől elesők egy részének jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) jár, ez azonban csupán 22 ezer 800 forint, miközben a rendszeres szociális segély maximális összege 45 ezer 568 forint volt. Ráadásul ez sem illet meg mindenkit, hiszen egy családból csak egy ember kaphat fht-t.
Azok települések járnak rosszul, ahol sok a közmunkás
Az állam gazdagnak tekinti azokat a borsodi falvakat, ahol sok embernek van munkája, ezért kevesebb pénzt ad például gyermekétkeztetésre, kiosztható tűzifára. Mindez azért lehetséges, mert a néhány hónapig munkaviszonyban álló közfoglalkoztatottakat a jogszabály ugyanolyan munkavállalónak tekinti, mint azokat, akik a versenyszférában találtak maguknak munkát, annak ellenére, hogy a munkaügyi központ sem tartja „valódi” munkavállalóknak a közfoglalkoztatottakat, álláskeresőknek tekinti őket, akik rövidebb-hosszabb ideig szüneteltetik a regisztrációt.
Az Észak-Magyarország írása szerint bár a települési önkormányzatok munkát adnak az embereknek, ám mégis „büntetést” kapnak, mert ha a település emiatt nem számít halmozottan hátrányosnak, akkor kevesebb a támogatás a gyermekvédelmi kedvezményhez, a gyermekétkeztetéshez, az uniós és állami pályázatok önrésze pedig ezentúl számukra nem 10-15 százalék lesz, hanem 50 százalék.
Az egész közmunkaprogram ezen kívül azért is problémás, mert az e foglalkoztatási formában résztvevők gazdasági tevékenysége elhanyagolható. Bármennyire is szomorú, az itt végzett munka hozzáadott értéke alig látható a versenyszférához képest. Közmunka most már a magyar munkaerőpiac állandó tényezője lett, sokkal több a havi bruttó 80 ezret kereső közmunkás, mint egy évvel korábban. A közmunkások fizetése jóval a létminimum alatti összeget jelent.
Forrás: 444.hu
Rekordszámú közmunkás „meglepő” módon a tavalyi választások előtt dolgozott közvetlenül
A kormány úgy tűnik, hogy a jövőben mindent meg fog tenni azért, hogy egyre több közmunkás legyen. Nem elég, hogy növelik a költségvetési forrásokat, az önkormányzatok alá, vagy éppen a minisztériumokhoz tartozó intézmények előszeretettel élnek vissza sokak nehéz helyzetével: alkalmazottakat rúgnak ki, hogy aztán olcsóbb bér mellett újrafoglalkoztassák őket közmunkásként.
Ennek tényét még az NGM államtitkára, Czomba Sándor sem cáfolta. Nehéz is lenne, hiszen a Klik-nél például 4 hónap alatt 86 százalékkal nőtt a közmunkások száma. De az MTVA-nál is csoportos létszámleépítésekkel szabadultak meg a munkavállalóktól, majd hasonló munkakörbe közmunkásokat vettek fel.
Szegény-ellenes a kormánypolitika
Mivel a kormányfő kijelentette, hogy 2018-ig az összes segélyt felszámolják, a szegények helyzete vélhetően még nehezebb lesz. Várhatóan folytatódni fog a vizsgált települések rendeletei alapján kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok a támogatásokat egyáltalán nem, vagy nem úgy fogják pótolni, hogy az a leginkább rászorulókat segítse - figyelmeztetnek a kutatók.
Szalai Júlia szociológus szerint miközben az Orbán-kormány a viszonylag konszolidáltan középrétegektől fölfelé támogatja a családokat, kifejezetten szegény-ellenes. Szalai azt mondta, hogy kicsi a kormány társadalmi érzékenysége, az elitrétegeken túl nem érzékeli a folyamatokat, a szükségleteket és az emberek beállítódásait sem.
Ahogy ai internetes Kettős Mérce is írja, az állami segítség nem a legszegényebbeknek jut, onnan egyre inkább kivonul az állam. Az adókedvezmények, az szja-csökkentés, a családi adókedvezmény azoknál hagy több pénzt, akik jómódúak, az olyan támogatások pedig szépen lassan eltűnnek, amelyek a szegénységbe kerülést akadályoznák meg, vagy az onnan való kijutást segítenék.
