Az augusztusban megjelent adatok alapján kijelenthető, hogy továbbra sem teljesült a kormányzati célkitűzés az államadósság csökkentésével kapcsolatban. 2015 második negyedévében a GDP-arányos bruttó államadósság közel 80 százalékra ugrott. Összehasonlítva a korábbi évek második negyedéves adatával, ez nem mutat jelentős eltérést.
Az államadósság kapcsán fontos megjegyezni, hogy a negyedéves adatok inkább csak információs jellegűek, ennek ellenére a tendenciából és egyéb információkból, hírekből le lehet vonni azt a következtetést, hogy az év végén ismét akkor fog teljesülni a hazai, valamint az uniós adósságszabály, ha a kormány, hasonlóan az elmúlt évekhez, trükközni fog a tartalékokkal.
Az államadósságot nagyságrendileg ugyanis idén sem tudják majd lejjebb tolni. Ehhez pepdig nem csak a kormány kiszámíthatatlan és befektetőellenes gazdaságpolitikájának, hanem a Matolcsy-féle MNB-nek is köze van. Ugyanis miközben a 2010-es kormányváltás idején még 260 forint környékén jegyezték a hazai fizetőeszközt az euróval szemben, az elmúlt másfél évben, a laza monetáris politika miatt, ez már tartósan 300-310 forint volt, többször is megdöntve a negatív rekordot. Mivel a magyar államadósság több mint 30 százaléka továbbra is devizában van, így a forint gyengülése növeli az adósságszintet.
2015 második negyedévében a bruttó államadósság 2 százalékponttal megugrott, 79,6 százalék volt. Ez jócskán elmarad a kormányzati várakozástól, és az év hátralévő felében 3 százalékponttal kellene csökkennie az államadósságnak ahhoz, hogy év végén ne sérüljön az adósságszabály.
Bár a negyedéves adatok inkább csak információs jelleggűek, a tendenciák mégis azt mutatják, hogy az elmúlt évben a kormánynak nem sikerült jelentős áttörést elérnie az államadósság csökkentésével kapcsolatban, mert ha az év végi trükközéseket nem vesszük figyelembe, akkor továbbra is 80 százalék környékén mozog a GDP-arányos bruttó államadósság.
Év végén még baj lehet...
Az Államadósság Kezelő Központ idén 1,2 milliárd eurónyi devizaalapú adósságelem előtörlesztését tervezi, forintalapú forrás bevonásával. Ennek elsődleges célja az, hogy csökkentsék az államadósság devizában jegyzett arányát, mivel a hektikus árfolyammozgás jelentős hatással van az államadósság alakulására. A devizaarány csökkentése csökkentené a kockázatokat és nagyobb kiszámíthatóságot nyújtana.
Csakhogy a jelenlegi árfolyamszint (1 euró 315 forint) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ismert kibocsátási terve mellett év végén sérülne az amúgy is gyenge lábakon álló alkotmányos szabály.
Ahhoz, hogy ne boruljon az adósságszabály, teljesülnie kell egy feltételnek:
- Vagy a forintnak kell erősödnie az euróhoz képest,
- vagy az ÁKK-nak csökkentenie kell év végén az állampapír/kötvénykibocsátást.
Mivel a kormánynak csak minimális ráhatása van az árfolyamra (azt elsősorban most a nemzetközi tendenciák és gazdasági folyamatok határozzák meg), és az MNB is ragaszkodik az alacsony kamatszinthez (a laza monetáris politikának nagy szerepe volt abban, hogy az árfolyamsáv eltolódott, és a forint jelentősen gyengült az euróhoz képest), így inkább a második forgatókönyv valósulhat meg, ami nem lenne egyedi eset, mivel a mindenkori kormányok mindig hasonló trükközésekkel éltek év végén:
- Nagyon egyszerűen leírva ez annyit tesz, hogy az ÁKK visszafogja a kötvénykibocsátást, és a lejáró tartozásokat a likvid tartalékokból finanszírozzák. Év végén emiatt a KESZ-en lévő pénz jelentősen csökken, majd a rákövetkező év első hónapjában nagyobb kötvénykibocsátás mellett ismét egészséges szintre emelik azt.
Ennek függvényében, bár fenn áll annak a lehetősége, hogy a kormány bajba kerülhet az év végén, valószínűleg pár tized százalékponttal ismét teljesülhet majd az adósságcél, hasonlóan az elmúlt évekhez.
Ne feledkezzünk meg a nyugdíjvagyonról!
Ha az államadósságról beszélünk, sosem szabad megfeledkezni a magánnyugdíj-pénztári nyugdíjvagyon bevonásáról. Azért fontos most is megemlíteni, mert gyakorlatilag a teljes nyugdíjvagyont, több mint háromezer milliárd forintot az államadósság csökkentésére vonták be 2011-ben, ennek ellenére mégsem csökkent drasztikus mértékben a bruttó államadósság.
Nyugodtan ki lehet tehát jelenteni, hogy a kormány államadósság elleni harca megbukott, mivel a nyugdíjpénzek nélkül most magasabban lenne a GDP-arányos államadósság, mint a kormányváltás idején volt.
Miért nem csökken az államadósság?
Az államadósság elsősorban azért stagnált az elmúlt években, mert a forint folyamatosan leértékelődött az euróval és a dollárral szemben. Miközben a 2010-es kormányváltás idején még 260 forint környékén jegyezték a hazai fizetőeszközt az euróval szemben, az elmúlt másfél évben ez már tartósan 300-310 forint volt, többször is megdöntve a negatív rekordot. Mivel a magyar államadósság több mint 30 százaléka továbbra is devizában van, így a forint gyengülése növeli az adósságszintet. Nem véletlen, hogy a kormány elsődleges gazdaságpolitikai céljai közt szerepel a devizakitettség csökkentése, csakhogy rövid távon a rossz árfolyamszint nem kedvez ennek.
Március végétől június végéig a forint több mint 5 százalékkal gyengült az euróhoz képest, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedévben 2 százalékponttal emelkedett a bruttó adósságszint. A forintgyengülésért elsősorban nemzetközi folyamatok feleltek, például a görög adósságválság kiéleződése. Ennek ellenére nem szabad legyinteni, hogy itthon minden rendben van, és csak a nemzetközi folyamatok rontják a hazai statisztikákat, mivel az elmúlt 5 évben a forintárfolyamsáv eltolódásában nagy szerepe volt az MNB laza monetáris politikájának, és a kormányzat befektetőellenes gazdaságpolitikának, ami miatt nagy bizonytalanság alakult ki, és egy kisebb nemzetközi turbulencia esetén hamarabb találják meg a forintot, mint a többi régiós devizát.
Hosszú távon csak és kizárólag akkor csökkenne jelentősebb mértékben az államadósság, ha a gazdasági növekedés még a mostaninál is nagyobb lenne, a költségvetési hiány stabilan 1-2 százalék környékén maradna, és amellett, hogy fokozatosan csökkenne a devizarészarány, a forintárfolyam is stabilizálódna a mostaninál egy alacsonyabb szinten.