Annak ellenére, hogy az elmúlt 4 évben jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, számos szektorban hiánycikké vált a munkaerő. Az ellentmondásos folyamatnak számos oka van, kezdve a rossz oktatási rendszertől, a kivándorláson át, a félreértelmezett munkaerőpiac-politikáig. A cégek többsége bérfejlesztéssel próbálja itt tartani a munkavállalókat, de az átlag bérek oly mértékű lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest, hogy a korábbinál magasabb reálbérnövekedés sem fogja itt tartani azokat, akik külföldön képzelik el a jövőjüket.
A kormány szerint nincs probléma, hiszen a kivándorlással kapcsolatban is többször hallhattuk már, hogy azok, akik külföldre mennek tanulni, dolgozni, pár éven belül úgyis visszatérnek Magyarországra. Az egyre több szektorban tapasztalható akut munkaerőhiány viszont nem ezt támasztja alá. A hazai és külföldi cégek között készített felmérések is azt mutatják, hogy jelentős változtatásokra lenne szükség az oktatásban és a gazdaságpolitikában ahhoz, hogy Magyarország ismét vonzó ország legyen, olyan ahonnan a fiatalok nem akarnak elmenni, és ahova visszatérnek azok, akik az elmúlt években kivándoroltak.
Foglalkoztatási helyzetkép
Az elmúlt 4 évben (2011Q2-2015Q2) a foglalkoztatottak száma 466 ezer fővel emelkedett, tehát akár azt is kijelenthetjük, hogy időarányosan teljesült a Fidesz 1 millió új munkahelyről szóló ígérete. Ezzel egy időben a munkanélküliek száma is jelentősen csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 7százalék alatt van, ami a gazdasági válság előtti szintnek felel meg.
Kicsit árnyaltabb a kép, ha megnézzük a foglalkoztatási növekedés dekompozícióját: mind a közmunkások, mind a külföldi telephelyen dolgozók száma jelentősen emelkedett ugyanebben az időszakban, összesen 221 ezer fővel. A közmunkások száma ezzel meghaladta a több mint 210 ezer főt, a külföldi telephelyen dolgozók száma a KSH adatai alapján pedig 114 ezer fő volt a legutolsó statisztikai felmérés alapján. Ez azt is jelenti, hogyha a közmunkásokat nem vennénk figyelembe, akkor a munkanélküliség továbbra is 11 százalék felett lenne.
A foglalkoztatásnövekedés részben annak köszönhető, hogy jelentősen emelkedett az aktivitási ráta, 4 év alatt több mint 300 ezer fő jelent meg az aktívak között. Nem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz az előző kormányzati ciklusban számos passzív támogatást szüntetett meg, vagy csökkentett, visszaterelve az embereket a munkaerőpiacra. Többségük a közmunkaprogramban tudott elhelyezkedni, amit sokan joggal hívnak aktív szociális támogatásnak, hiszen számos felmérés mutatja, hogy a közmunkából szinte lehetetlen átkerülni a versenyszférába, arról nem is beszélve, hogy vidéken az önkormányzatok többsége csak lepapírozza a közmunkát, és valódi munkatevékenység csak néhány órán át tart egy egész hét során.
Hogy mennyire nincs minden rendben a munkaerőpiacon, azt jól jelzi a növekvő munkaerőhiány is. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2011 szeptemberében a cégek 51 ezer betöltetlen álláshelyet jelentettek be, 2015 szeptemberében ez a szám már 68 ezer volt. Azaz hiába emelkedett a foglalkoztatottak száma (az utóbbi években a versenyszférában is jelentős bővülés volt), egyre több cég nem talál munkavállalót a munkaerőpiacon.
Növekvő munkaerőhiány
Annak, hogy a munkaerő kínálat és kereslet nem talál egymásra, számos oka van:
- A képzettség hiánya: az egyik legnyilvánvalóbb ok, hogy a bejelentett üres álláshelyekre hiába pályázik valaki, a jelentkezők között senkinek sincs meg a megfelelő képzettsége az adott munkahelyre. A szakképzettség hiánya, a rossz nyelvtudás, és eleve gyenge lábakon álló magyar oktatási rendszer az egyik fő oka annak, hogy lassan tartós munkaerőhiány alakul ki Magyarországon.
- Strukturális problémák: korábban is írtuk már, hogy hiába javult jelentősen a foglalkoztatás, ennek egy hányada a közmunkaprogramban valósult meg. A közmunkaprogramban foglalkoztatottaknak viszont gyakorlatilag nulla az esélyük arra, hogy a versenyszférában találjanak munkát részben a már említett képzettségben keresendő hiány miatt.
- Önkéntes munkanélküliség: egy másik probléma, az alacsony bérekre visszavezethető önkéntes munkanélküliség. Bármilyen meglepő, vannak olyanok, akik az adott bérszint mellett nem mennek el dolgozni, és inkább várnak a jobb lehetőségre, vagy külföldön próbálnak meg állást találni.
- Migráció: az elmúlt években egyes becslések alapján több mint 100 ezren mentek külföldre, többségük tehetséges fiatal, vagy tapasztalt jól képzett munkavállaló. A kivándorlás egyik elsődleges okát az alacsony bérekben kell keresni, de számos egyéb oka van a hazai migrációnak: bizonytalan gazdaság és társadalmi környezet, gyenge lábakon álló oktatás és egészségügy, vagy éppen az olyan sokak számára visszatetsző lépések, amik az illiberális demokrácia fogalmában teljesülnek ki.
- Mobilitás hiánya: egy másik probléma, hogy a magyar ember nem mobil. Ha van is munkahely az ország másik felében, nem hajlandó oda költözni, akik meg a költözésen gondolkodnak, azok már külföldben gondolkodnak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján 2015 májusában 384 ezer 700 álláskereső volt, és 71 ezer 551 betöltetlen álláshely:
kép forrása: index.hu
Ahogy az index.hu által készített ábra is mutatja az álláskeresők többsége a kevésbé fejlett régiókban van, jellemzően ott, ahol a képzettség színvonala elmarad a hazai átlagtól. A kelet-magyarországi régiók a legszegényebb régiók közé tartoznak az Európai Unióban, és ez a munkaerőpiacot is súlyosan érinti. Emiatt hiába van relatíve sok álláshirdetés ezeken a területeken, a munkanélküliség mégis magas.
Kivándorlás és rossz oktatási rendszer
Nem szabad elmenni a kivándorlás mellett sem. Miközben becslések alapján 2011-ben körülbelül 10-15 ezren hagyták itt az országot és mentek külföldre munkát vállalni / tanulni, addig 2014-ben ez a szám már 30-40 ezer között volt. A kivándorlás pedig számos területen idézett elő akut munkaerőhiányt, mint például az egészségügyben, ahol az alacsony bérek miatt már többször feszültség alakult ki a munkavállalók és a kormány között. Az egészségügy az egyik legkritikusabb szektor, és ez nem csak a kórházakat érinti: a szektorhoz köthető cégek 21 százaléka nem talál megfelelő munkaerőt. A kivándorláshoz köthető problémákat jól jellemzi, hogy számos cég jelezte, hogy hiába találnának munkaerőt, az elbeszélgetések során a behívottak többsége elmondta, hogy inkább menne külföldre dolgozni, így hosszú távon nem is lehet velük számolni.
Egy másik fontos terület, amelyre a cégek többsége panaszkodik, az az oktatási rendszer. Az elmúlt években tapasztalt pénzkivonás miatt az oktatási rendszer minősége egyre lejjebb csúszott, amit a friss PISA-tesztek is alátámasztanak. A magyar diákok mind a matematika, mind a természettudományi, mind a szövegértéses tesztekben jóval rosszabbul teljesítettek, mint az azt megelőző felmérésekben, a középiskolában tapasztalható egyre gyengébb teljesítmény pedig később megjelenik a felsőoktatásban is. A cégek között elvégzett felmérések alapján a munkaerőhiány problémát hosszú távon csak akkor lehetne megoldani, ha az oktatási rendszerben jelentős változások történnének, kezdve az alapfokú képzéstől a szakképzésen át az egyetemi mesterszakokig.
Szintén fontos tényező, hogy Magyarországnak olyan befektetőbarát környezetre van szüksége, amely a fiatalokat itt tartja, vagy éppen arra ösztönzi, hogy visszatérjenek külföldről. Ehhez viszont olyan gazdaság,- és munkaerő-piaci politikára van szükség, amely nem arra épít, hogy az olcsó, kizsákmányolt munkaerő országa legyünk, hiszen jól láthatjuk, hogy hiába a foglalkoztatásnövekedés, a közmunkások és a képzetlen munkaerő egyszerűen nem tud elhelyezkedni a versenyszférában, hiába a rengeteg üres hely.
