Orbán Viktor pár napja ismét szerepelt kedvenc kormány-médiájában, interjút adott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának. Az illiberális kormányfő ezúttal azonban akkorát ment, hogy az a szokásosnál is jobban kiakasztotta a hantamétert, ezzel Pinokkió-díjat érdemelve.
Orbán hazudott arról, hogy mit gondolnak a magyarok a bevándorlásról. Óriásit csúsztat akkor is, amikor a menekültek elosztását a terrorizmus szétosztásaként emlegeti. Azt mondja, nem kell közös EU-s megoldás, miközben saját 6 pontos javaslatcsomagjának elemei is közös megoldást sürgetnek. Problémája van azzal is, ha egy uniós tagállam nem tart be maradéktalanul egy EU-s rendelkezést, miközben Magyarország, eddigi kormányzásuk alatt, a kötelezettségszegési eljárások Mekkájává vált.
Kétrészes írásunk első részét itt olvashatjátok.
Hantázott a nemzeti konzultációjáról...
Magyarországon tíz emberből kilenc azt mondja, egyértelmű, hogy van összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között, ez tény. Ehhez képest Európa számos vezetője azt mondja, nincs. A szakadék pedig, ami az európai vezetők és a józan emberek között nő, destabilizálja Európát. A radikális politikai erők támogatottsága emiatt folyamatosan nő
– mondta Orbán Viktor november 20.-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A miniszterelnök itt egyértelműen hazudik. Az általuk kiküldött, manipulatív, a bevándorlást és a terrorizmust már nevében is összemosó kérdőívekből összesen 1 millió 254 érkezett vissza a 8 millióból. Ez az összes kérdőív alig 15 százaléka. Mivel a kérdőív egyáltalán nem reprezentatív, ez mindössze 1,2 millió ember véleménye, nem is tízből kilenc magyaré.
Szomorú, hogy Orbán Viktor olvasatában ez a 15 százaléknyi visszaküldő jelenti a magyar embereket. Tusványosi beszédében a konzultáció eredményeit úgy interpretálta, hogy a „magyar emberek” (a kérdőívet visszaküldők kétharmada) kétharmada fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését, valamint, hogy a „magyar emberek” háromnegyede gondolja úgy, hogy a bevándorlók a magyarok megélhetését, munkahelyét veszélyeztetik. Mindez a valóságban azt jelenti, hogy a megkérdezettek 8,3 százaléka tartja fontosnak a kérdést, és 9,3 százaléka érzi veszélyben a magyarok munkahelyét.
Orbán kimutatta, hogy a magyarok (visszaküldők) négyötöde szerint megbukott Brüsszel megközelítése a bevándorlás kérdésében. Ráadásul ugyanebben a kérdésben fejtegeti azt is, hogy mindennek köze lehet a terrorizmus térnyerésében. Aztán a manipulált, az emberek szájába adott, komplex (nem egy területtel, hanem egy kérdésben több területtel foglalkozó) kérdést még megtoldotta azzal, hogy a válaszlehetőségeket is úgy szelektálta, hogy a pozitív válaszok legyenek többségben. Naná, hogy így a kérdőívet visszaküldők, többségükben Fidesz-szimpatizánsok tudták, hova kell tenni az x-et.
Arról, hogy a terrorizmus és a bevándorlás miért nem egymás szinonimái, tegnapi cikkünkben már megírtunk.
A miniszterelnök levelezgetései egyébként eddig több mint 5,2 milliárd forintjába kerültek a magyar embereknek.
...a kvótarendszerről:
A
magyar kormány egyébként bíróságon fogja majd megtámadni az EU-s belügyminiszterek által megszavazott, közel kétszázezer menekült EU-s tagállamok közötti szétosztását. A magyar kormánynak mindenképp meg kell támadnia ezt a döntést, hiszen a párizsi terrorakció után ez azt jelentené, hogy
szétterítjük a terrorizmust Európában – mondta Orbán Viktor november 20.-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A tények:
a már elfogadott kvótarendszer keretében az elkövetkező években (a magyar miniszter nemmel szavazott, de a Tanácsban ebben az ügyben elég volt a minősített többség) összesen 160 ezer menekültet fognak szétosztani az Unió országai között. Magyarország ebből 2300 menekült befogadását vállalta. Az EU költségvetéséből a befogadó országok hatezer eurót kapnak minden egyes menekült után, és az az ország pedig, amely a szállításukat végzi, plusz 500 eurót a költségek fedezésére.
A csúsztatás: Orbán a terrorizmus szétosztásáról beszél, miközben nem a terrorizmust osztjuk szét, hanem a menekülteket. Úgy mossa össze a kettőt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, pedig, ahogy írtuk is, semmilyen kapocs nincs a legutóbbi párizsi merényletek és a menekülthullám közt, az eddig azonosított terroristák EU-s állampolgárok voltak. A menekültek tulajdonképp abból az évek óta tartó
terrorból menekülnek, amit a párizsiak néhány órára megtapasztaltak.
A szörnyű tragédia rámutatott arra is, hogy Európának egységebben kell fellépnie, különben elkerülhetetlen a további destabilizáció és széthúzás. A problémákat csak a forrásánál lehet megoldani, és ha a migrációs válságra is választ akarunk találni, az csak és kizárólat úgy lehetséges, ha a világ vezető országai rendezik a közel-keleti helyzetet. Addig is fontos a racionális gondolkodás megtartása, a gyűlölködés elkerülése, mivel uszítással és másokra mutogatással sosem lehetett megoldani semmit sem.
... és persze az EU-ról:
Le kell számolni egy illúzióval. Van egy berögződés Európában, „egy csoda-blabla", amit minden politikus elmond, amikor nem tud válaszolni egy kérdésre. Ez pedig az, hogy
európai megoldásra van szükség. A menekültválság kapcsán kiderült, hogy nemhogy nincs ilyen, de nincs is rá szükség. Mivel ezt nemzetállami szinten kell kezelni és megoldani, maximum, ha valamelyik állam nem képes erre egyedül, akkor annak segítséget kell nyújtania
– mondta Orbán Viktor november 20.-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Egyrészt Orbán itt a magyarok véleményét veszi semmibe: a magyarok kétharmada ugyanis szeretné, ha uniós megállapodás rendezné a menekültkérdést – derült ki az Eurobarométer reprezentatív felméréséből. A volt szocialista EU-tagországok közül Magyarországon szeretnék a legtöbben, hogy több döntés szülessen közösségi szinten. A menekültkvótákat sem tartjuk ördögtől valónak.
Ahogy a HVG írja: a felmérést 1000 fős reprezentatív mintán végezték, vagyis relevánsabb az eredménye, mint például a nemzeti konzultációnak, amelynek keretében állítólag 1,3 millióan nyilvánították ki véleményüket a bevándorlás kérdéskörében. Hiszen az önkéntes alapú felmérésekben azoknak a hangja erősödik fel, akiknek határozottabb nézetei, sőt indulatai vannak a témában. Sokan azok közül, akik nem a kérdőívben sugallt véleményt vallják magukénak, nem küldték vissza a válaszaikat.
A magyarok nagy többsége tehát bízik az uniós jogalkotásban.
Másrészt, Orbán néha úgy viselkedik, mintha nem létezne körülötte a világ. Egyrészről nem igaz, hogy nincs európai megoldás, a menekültkvóta, amelynek keretében több mint 50 ezer menedékkérőt szállítottak volna el tőlünk az EU más tagállamaiba, pont ennek egy eleme lett volna. Helyette Orbán kerítést építtetett, ezzel áttolva a menekülteket a szomszédos államokra. A menekültkvóta ellen pedig éppen aláírásokat gyűjt.
Orbán azt is mondja, hogy nincs szükség európai megoldásra. Teszi ezt úgy, hogy saját 6 pontos javaslatában több elem is KIZÁRÓLAG EU-s összefogással megvalósítható. Orbán ugyanis világkvótáról beszélt.
Ráadásul, ha szerinte nem kell európai összefogás, akkor 6 pontjában miért akarta, hogy minden tagállam növelje befizetéseit, hogy az EU ebből fordítson a menekültekre?
Orbán hat pontja
1. Orbán megnyerné Görögországot arra, hogy engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. (Ehhez EU-s szinten létrehozott közös határőrizeti rendszer kellene, amely az EU integrációjának erősítését vonja maga után.)
2. Orbán kezdeményezi a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül. (Pusztán a szerint azonban nehézkes lenne dönteni, hogy melyik országból érkezik a kérelem, hiszen üldöztetés elől menekülők bárhol lehetnek.)
3. A biztonságosnak tekintett országok listáját európai szinten határozná meg. Utóbbival kapcsolatban szorgalmazta: az uniós tagokat és tagjelölteket automatikusan tekintsék biztonságosnak. (Törökországra utal, egybevág az EU terveivel.)
4. Orbán negyedik javaslata, hogy új pénzügyi források érdekében minden tagállam növelje meg egy százalékkal uniós befizetését és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Ez három milliárd eurót jelent egy százalékonként, és annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez. (Az Európai Unió nélkül nincs közös kassza, nincs honnan fedezni a kríziskezelést. Ez az orbáni javaslat tehát nem pusztán azt mondja, hogy kell közös fellépés, de ELŐFELTÉTELNEK is azt tekinti.)
5. Orbán indítványozta kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet. Külön megemlítette Törökországot, és javasolta, hogy Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot. (Az ENSZ BT megszavazta a Daesh-elleni katonai erő alkalmazására jogosító határozatot, amelyben Oroszország is igen gombot nyomott. A helyzet kezelése tehát megindult, ebben pedig az oroszok is részt vállalnak.)
6. A kormányfő egy úgynevezett világkontingens, világkvóták létrehozására tett javaslatot - amit a jövő héten az ENSZ-ben is képviselni fog -, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe. (Orbán úgy akarja kiterjeszteni a világra az európai kvótarendszert, hogy Magyarországra egyetlen menedékkérőt sem akar befogadni. Önkéntes kvótarendszert javasol, ahol az fogad be menekülteket, aki akar. Lényeg, hogy nekünk ne kelljen.)
Könnyen látható, hogy bár Orbán amellett van, hogy a kérdés nemzetállami szinten kezelendő, azért azt még ő is látja, hogy hiába zárja le a határokat Magyarország Szerbia vagy Horvátország felől, ha más útvonalon ugyanúgy áramlanak a menekültek. Amit elérhet a kerítéssel az annyi, hogy áttolja a szomszédos országokra a menedékkérők túlnyomó többségét. Ezzel azonban - bár az országot tehermentesíti - se a menekültkérdés okát nem képes felszámolni, sem hosszú távú megoldást nem kínál az Európába érkezőknek. Nemzetállami szinten ezt a kérdést nem lehet megoldani, ahogy a
klímaváltozás ellen is keveset tehetünk azzal, ha mi magyarok kevesebb üvegházhatású gázt bocsátunk a légkörbe.
Magyarország nem szívesen tartozik olyan szövetséghez, amelynek néhány tagja egyáltalán nem tartja be kötelezettségeit, mint Görögország a határvédelemmel –
mondta Orbán Viktor november 20.-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Miközben Orbán a kötelezettségek betartásáról beszél, nehéz olyan EU tagországot mondani, amely több ponton nem tartotta, tartja be az EU-s rendelkezéseket, mint Magyarország.
Elég csak a kormány intézkedései nyomán indított kötelezettségszegési eljárásokra gondolni, vagy az európai értékeket semmibe vevő tagállamok miatt megalkotott
mechanizmusra, amit többek között pont a fékek és egyensúlyok rendszerének Magyarországon az utóbbi években tapasztalható
szétverése miatt vezettek be. Ha tehát az EU-s kötelezettségek betartásánál tartunk, illene látni a gerendát.
