A Magyar Nemzeti Bank nemrég publikálta Növekedési jelentés című elemzését a magyar gazdaság állapotáról is kilátásairól. Jó jegybankelnökhöz méltón maga Matolcsy György is olvashatta jelentését, hiszen szignója szerepel a publikáción. Ez azt is jelenti, hogy nem talált különösebb kivetnivalót a szövegben, ami már csak azért is érdekes, mert az elemzés elismeri, hogy a magyar gazdaság közel sincs olyan jó állapotban, mint ahogy azt a Fidesz propagandája meg próbálja beleverni az emberek fejébe.
Ahogy már többször is megírtuk, a gazdasági növekedés üteme jelenleg elfogadható, azonban számos olyan terület van, ahol szörnyű állapotok uralkodnak. Miközben a kormány félretolja a problémákat, elsősorban az EU-s pénzekre építi a növekedést, ami egy ideig biztos jó megoldás, de ha az EU egyszer úgy dönt (például 2020-ban), jóval kevesebb transzfert fog juttatni a periféria-országoknak, abból pedig csúnya visszaesés lehet Magyarországon.
Most már máshogyan gondolkodik Matolcsy György?
A jegybankelnököt sokan a magyar unortodox gazdaságpolitika atyjaként ismerhetik, hiszen nemzetgazdasági miniszterként számos olyan nem megszokott gazdaságpolitikai lépés jellemezte az országot, amely nagyon könnyen megkérdőjelezhető volt. Arról nem is beszélve, hogy milyen nagy átéléssel adta elő a külföldi sajtónak, az akkor még nem is létező sikereket.
Bármilyen furcsán hangzik is, de végül nem ezek az unortodox lépések hozták meg a sikereket (például a túlzott-deficiteljárás megszüntetése, a fiskális stabilizáció, vagy éppen az elmúlt 2 év 3 százalék körüli növekedése), hanem azok a szigorú megszorító intézkedések, amelyek egyértelműen az ortodox közgazdaságtan elméleteire épülnek.
A sikerek felsorolását ezzel le is lehet zárni, hiszen hiába volt sok vállalása az akkor még miniszternek, olyan hatalmas, átütő sikert mégsem sikerült elérnie, hiszen, ahogy a jegybank most megjelent tanulmányában is szerepel, számos olyan terület van Magyarországon, amely nagyon rossz állapotban van. És ezt maga Matolcsy György is elismerte azzal, hogy szignózta ezt a tanulmányt, szembemenve a Fidesszel. Azzal a párttal, amely egy lépést sem tett azért, hogy rendbe rakja az egészségügyet, vagy éppen az oktatást.
Tanulmányt írt a jegybank: szerintük sem mennek jól a dolgok
Mi szerepel a tanulmányban? Azok a problémák, amelyekről már mi is számos alkalommal írtunk:
- Az oktatás rossz állapotban van, és tovább romlik a helyzet. A tanulmány kiemeli, hogy a diákok teljesítménye jelentősen romlott a PISA-teszteken, a szakirányú képzésekben túl kevesen vesznek részt, és a korai iskolaelhagyók aránya is nagyon magas a régiós összevetésben, az oktatásra fordított költségvetési kiadások pedig egyre kisebb mértékűek a GDP arányában. Miközben a jó munkaerőpiac egyik sarokpontja a minőségi oktatási rendszer megléte.
Forrás: MNB-tanulmány
- Az egészségügy szörnyű állapotban van. A tanulmány ezzel kapcsolatban kiemeli azt, amit mi is többször elmondtunk: Magyarországon nemzetközi összevetésben átlag alatti az egészségügyi kiadások mértéke. Ez pedig nem csupán a lakosság egészségben eltöltött életéveinek számát csökkenti, hanem a GDP-t is, hiszen a betegeskedő, a munkát korábban abbahagyó lakosság negatív hatással van az ország gazdasági teljesítményére is. Az egészségügyre költött pénzek tehát produktív költségvetési kiadások - mondja a tanulmány - mégis ezen spórol a kormány - tesszük hozzá mi.
Forrás: MNB-tanulmány
- Magyarországon súlyos demográfiai válság van (ebben pedig a kivándorlás is fontos szerepet játszik).
- És a gazdaság sincs olyan jó állapotban, mint ahogy azt a Fidesz állítja, országkockázati tényezők miatt számos befektetés elkerülte az országot. Érdemes kiemelni, hogy a termelékenység továbbra is nagyon alacsony hazánkban, pedig a hosszú távú növekedés szempontjából fontos lenne a humán tőke fejlesztése. Ez szoros összhangban van az oktatási rendszer lerohadásával.
Magyarország és a hazai gazdaság szerkezete tehát koránt sincs olyan jó állapotban, mint ahogy azt a Fidesz-propaganda állítja, és Matolcsy György nagyszabású tervei sem váltak valóra. A jegybankelnök ezzel elismerte korábbi nagy terveinek sikertelenségét.
Mi lett az interkontinentális térszerkezeti fordítókoronggal és a magyar banánnal?
Emlékszik még valaki az interkontinentális térszerkezeti fordítókorongra vagy a magyar banánra? Nem, ezek nem egy hazai mesében, vagy tudományos fantasztikumban szerepeltek, hanem egy 2011-es NGM-tanulmányban, amelyet szintén Matolcsy György jegyzett.
Amellett, hogy a tanulmány kerüli az olyan szintű szakmaiságot, mint ami a friss jegybanki tanulmányt jellemzi, a főbb problémákat is megpróbálták kikerülni benne, és helyette olyan nagy vállalásokat próbáltak tenni, amelyek végül cseppet sem konvergáltak a valósággal.
Az exportnak például idén 120 milliárd eurónak kellene lennie, ehhez képest az első kilenc hónapban 67,7 milliárd euró volt, időarányosan tehát biztosan nem fog teljesülni a vállalás. Ahogy az sem, hogy a keleti nyitásra kell építeni az export expanzióját, hiszen a többletet továbbra is az uniós országokba irányú kivitel garantálja. Miközben volt olyan időszak, amikor nemzetgazdasági miniszterként amúgy jól látta Matolcsy, hogy fontos lenne a diverzifikáció növelése, azonban ahogy a jegybank friss tanulmánya is rámutat, ebből szinte semmi sem valósult meg.
Ahogy az sem mondható jónak, hogy az export növekedése nagyon egyoldalú lett, és elsősorban a járműgépgyártás húzza mind a belföldi termelést, mind a kivitel egy jelentős hányadát. Bár sokan örülnek annak, hogy Magyarország lassan járműipari nagyhatalommá válik, fontos kiemelni, hogy egy olyan ciklusérzékeny iparágról van szó, amely nagyon érzékenyen reagál a gazdasági sokkokra, ha pedig túlsúlyba kerül a gazdaságban az ágazat, akkor egy negatív gazdasági sokk érzékenyen érintheti az egész gazdaságot.
Matolcsy ambiciózus terveiből azonban nem csak export és a diverzifikáció növelése nem valósult meg, hanem olyan nagyra törő tervek sem, mint a vállalati hitelállomány növelése. Ráadásul jegybankelnökként annyira ráfeküdt a témára, hogy az NHP-program keretén belül az MNB eszköztárát próbálta felhasználni arra, hogy növekedjen a vállalati hitelezés, valójában az egész program arra volt elegendő, hogy a csökkenés üteme mérséklődjön.
A térszerkezeti fordítókorongból semmi sem lett, ahogy abból sem, hogy Magyarország lesz a régió meghatározó szereplője, hiszen az elmúlt évek növekedését valamiféle reformok hajtották, hanem az uniós transzferek gyorsabb beáramlása. És még az sem sokra volt elég, ahogy az a következő MNB-s grafikából is látszik.
Forrás: MNB-tanulmány
Az EU-pénzek nélkül a gödör aljáról kukucskálnánk
Múltkori bejegyzésünkben már megmutattuk, hogy az EU-transzferek lehívásának 2 százalékról 4,4 százalékra növelése fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye nem maradt a béka feneke alatt. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban a Fidesz gyakorlatilag ezt az egyetlen egy sikert tudja felmutatni, ez a siker azonban rámutat egy szomorú tényre: Az elmúlt 5 évben semmilyen áttörés nem történt a hazai gazdaság belső szerkezetében, a fontos reformok mind elmaradtak.
Az oktatás és egészségügy rohad, a növekvő kivándorlás miatt egyre nagyobb a munkaerőhiány, a bürokratikus és egyéb akadályok miatt számos beruházás nem tud megvalósulni, a korrupció pedig távol tartja a külföldi befektetőket. Ahogy a KFIB (Költségvetési Felelősségi Intézet) tanulmánya is rámutat: nincs a gazdaságnak belső motorja, a magánberuházások pedig egyáltalán nem emelkedtek az elmúlt években (sőt csökkentek), és csak a kormányzati beruházások miatt nőtt egészében az állóeszköz-felhalmozás, de ez is az EU-pénzekre vezethető vissza.
Nincs ezen mit szépíteni, Magyarország nehéz idők elé nézhet, és ezt mind az MNB, mint a KFIB tanulmánya is alátámasztja. Sürgős reformokra lenne szükség a nagy ellátórendszerekben, csökkenteni kellene a bürokrácia mértékét, transzparensebbé kellene tenni a források elosztását, és természetesen fel kellene számolni a korrupciót. Ellenkező esetben az EU-transzferek majdani csökkenésével a hazai gazdaság ismét a gödör alján találhatja majd magát.