Tarlós István tavaly szeptemberben fordult a miniszterelnökhöz a BKV finanszírozása ügyében. Novemberben pedig már azzal fenyegetőzött, hogy ha az állam nem kompenzálja azt a 31 milliárd forintot, amelytől a BKV az elővárosi közlekedés és a jegykedvezmények miatt esik el, akkor a buszok csak a főváros közigazgatási határáig járnak majd. A megoldás a HÉV államosítása lett.
A hiány másik forrása: az utazási kedvezmények. Ennek legnagyobb szeletét a 65 év felettiek jelentik. A Budapesti Közlekedési Központ kimutatása szerint ez 350 ezer embert érint, és „a fedezetlen mentesség” vesztesége 8 milliárd 71 millió forint a fővárosban évente. Tarlós elmondása szerint célja nem a kedvezmény megszüntetése, hanem hogy az állam legalább egy részét térítse vissza. Erre a kormány közleményben garantálta a 65 év felettiek ingyenes utazását.
A 70 év felettiek ingyenes utazását közvetlenül a rendszerváltás előtt a Németh-kormány vezette be. Ezt terjesztette ki a Horn-kormány 1998-ban a 65 év felettiekre. A kedvezmény azóta túlélte az össze kormányt, hiába voltak javaslatok a módosítására, mára kijelenthető, hogy a magyar politika szent tehene lett.
forrás: iho.hu
Az állam átveszi az elővárosi közlekedést és HÉV-et
Tarlós István tavaly szeptemberben fordult a miniszterelnökhöz a BKV finanszírozása ügyében. A főpolgármester azt nehezményezte, hogy a Főváros 26 települést, összesen 350 ezer embert érintő közösségi közlekedést – köztük öt HÉV-vonalat – működtet az agglomerációban, amely 18 milliárd forintjába fáj a fővárosi költségvetésnek. Novemberben pedig már azzal fenyegetőzött, hogyha az állam nem kompenzálja azt a 31 milliárd forintot, amelytől a BKV az elővárosi közlekedés és a jegykedvezmények miatt esik el, akkor a buszok csak a főváros közigazgatási határáig járnak majd. Decemberben aztán a kormány úgy döntött, hogy a helyi iparűzési adó kerületek és főváros közti elosztását módosítják a főváros javára, ezzel 6 milliárd kasszírozhatna a főváros. De ez még így is messze volt a Tarlós által kívánt 40 milliárdos összegtől. Végül januárban Lázár János bejelentette: az állam átveszi az agglomerációs közlekedés működtetését, és kész a HÉV átvételére is a HÉV és a MÁV integrációjának megvalósítására. Ezzel pedig egy évek óta ismert forgatókönyv válik valóra.
Tarlós: a 65 felettiek 8 milliárdos veszteséget okoznak a fővárosnak
A hiány másik forrása az utazási kedvezmények. Ennek legnagyobb szeletét a 65 év felettiek jelentik. A Budapesti Közlekedési Központ kimutatása szerint ez 350 ezer embert érint, és „a fedezetlen mentesség” vesztesége 8 milliárd 71 millió forint a fővárosban. Tarlós elmondása szerint célja nem a kedvezmény megszüntetése, hanem hogy az állam legalább egy részét térítse vissza. Erre a kormány közleményben garantálta a 65 év felettiek továbbra is ingyenes utazását. Tarlós örömét fejezte ki, hiszen az ügyben törvény írja elő a díjmentesség biztosítását a 65 év felettieknek a tömegközlekedésben, mert eszerint az államnak biztosítania a kiesést.
Jogos-e a nyugdíjasok ingyenes utazása?
A 70 év felettiek ingyenes utazását közvetlenül a rendszerváltás előtt a Németh-kormány vezette be. Ezt terjesztette ki a Horn-kormány 1998-ban a 65 év felettiekre. Horn azzal indokolta, hogy a 65 év felettiek voltak az a korosztály, amely a legtöbbet fizettek a rendszerváltásért. A kedvezmény azóta túlélte az össze kormányt, hiába voltak javaslatok a módosítására. Mára kijelenthető, hogy a magyar politika szent tehene lett. Ráadásul hasonlóra más nyugati országban nem találunk példát, így jogosan merül fel a kérdés az ingyenes utazás indokoltságára.
Hogyan élnek a magyar nyugdíjasok? A kérdés igen összetett, mivel az OECD-statisztikák alapján a nyugdíjkifizetések átlagbérhez mért aránya méltányosnak mondható Magyarországon, így a helyettesítési ráta az OECD-tagországok között kiemelkedőnek mondható. A valóság azonban az, hogy több százezer nyugdíjas nyomorog Magyarországon, közel 100 ezer főnek még 50 ezernél is alacsonyabb a nyugdíja, a nyugdíjasok több mint 50 százaléka pedig kevesebb mint 100 ezer forintot kap havonta. Ez a létminimumhoz közeli érték, ami azt jelenti, hogy egymillió nyugdíjas szegénységben él.
Bütykölés a tarifarendszerben: lopakodó áremelés
A bütykölés a tarifarendszeren még 2012 szeptemberében kezdődött: egy kisebb tarifareformmal a vasúti IC-hez hasonló autópályás buszvonalakat válogattak ki. Ekkor az intézkedést könnyen lehetett azzal magyarázni, hogy az IC-k helyzetbe hozása, a velük párhuzamos buszvonalak drágítása volt a cél.
A következő, decemberi fázisban azonban már olyan buszvonalak lettek drágábbak, amelyekre a fentiek kevésbé bizonyulnak igaznak. A 2014-ben kiegészítő jegy alá vont járatok pedig már végképp nem a vasúttal párhuzamosak. Nem normatív szabályozásról, hanem különböző szempontok (komfort, gyorsaság) alapján való válogatásról beszélhetünk. 2013. május 15-től a gyorsvonatokon a Volán-járatokkal megegyező mértékű pótjegyet kell fizetni. (A bejelentés a kormányzattól már ismert módon egy munkaszüneti nap estéjén született meg.)
Ennek legutolsó példája, hogy a MÁV megváltoztatta a távolságszámítást: a budapesti pályaudvaroknál és az első állomás közötti távolságot egységesen 4 kilométernek számolták, mostantól pedig a valós fizikai távolságot. Így egyes településekről mostantól drágábban juthatnak el a fővárosba és vissza.
Az utolsó 100 komment: