Aggasztó jelenség ütötte fel a fejét az utóbbi évtizedben a fejlett országokban. A NEET (Not in Education, Employment, or Training), avagy sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon nem jelen levő fiatalok száma fokozatosan növekvő kihívást jelent, mind Európa, mind pedig más fejlett ország számára. Lássuk, kik is ezek a fiatalok, mi jellemző rájuk, valamint hogy Magyarországon mi a helyzet NEET szempontból.
Ma már Magyarországon is minden hetedik fiatal tartozik a munkaerőpiacról és az oktatásból is kiesettek közé, akiknek az alacsony végzettség és a szakképesítés hiánya miatt vajmi kevés esélyük van arra, hogy a későbbiekben felszívja őket a munkaerőpiac. A későbbiekben a legnagyobb eséllyel ők lesznek azok, akik gazdaságilag passzívan, a társadalomból kirekesztve élik le életüket. Ez ellen a kormány tehetne a legtöbbet az oktatásra és átképzésekre fordított források növelésével - jelenleg azonban éppen az ellenkezője zajlik.
Nem is tanulnak, nem is dolgoznak...
A NEET-jelenségről jelenleg is folynak szociológiai kutatások. Bár vannak viták, hogy pontosan kik tartoznak ebbe a rendkívül nehezen meghatározható csoportba, a legáltalánosabb definíció szerint az oktatásban és képzésben nem részesülő 15–24 éves korosztályhoz tartozó fiatalokat soroljuk ide. Eltérő, hogy pontosan hány éves korig sorolják ide a fiatalokat (pl.: Japánban 31 éves korig számít valaki NEET-nek), ez megnehezíti az egyes országok közötti összehasonlítást. Az általános trend azt mutatja, hogy a gazdasági válságok hatására többen szorulnak ki az oktatás és munka világából.
Japánban a 90-es évek gazdasági válsága söpörte el az addig jellemző „egy élet, egy munkahely” elvet. Ettől kezdve sok fiatal diplomás nem volt képes hosszú távon gyökeret ereszteni egy munkahelyen, ráadásul a munkakörülmények is romlani kezdtek. Bár az európai munkaerőpiac különbözik a japántól, a 2008-as gazdasági válság hatására itt is növekedni kezdett a NEET-fiatalok száma, kiváltképp a „PIGS” (Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország) államokban. Ma Európában közel 7,5 milliósra tehetjük a NEET-fiatalok számát, ez megközelítőleg Svájc lakosságának felel meg. Az Eurofound kimutatásai alapján évi 150 milliárd eurós kiesést okoz a NEET-fiatalok munkaerő-piaci részvételének hiánya Európának.
Ekkora gazdasági kárt okoz tagállamonként a NEET-jelenség
forrás: www.eurofound.eu
Az eddigi kutatások szerint a NEET-fiatalok gyakran bizonytalan és nehéz anyagi körülmények között nőttek fel. Ezen túl az etnikai kisebbségekhez tartozók átlagon felül érintettek. A városi környezetben és az állami, rossz állapotú lakásokban élő szegény, alacsony iskolázottsággal rendelkező családok fiataljai nagyobb eséllyel válhatnak NEET-fiatallá.
A NEET-fiatalok jellemzően harmincéves korukig a szüleikkel élnek, és stabil egzisztencia és jövőkép híján, családot sem alapítanak. A NEET-ráta növekedése azért aggasztó jelenség, mert emelkedik az eltartási ráta, valamint a csökkenő foglalkoztatás a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát veszélyezteti. A NEET-fiatalok politikai és társadalmi bizalomvesztése politikai radikalizálódásukhoz vezethet.
Genda Yuji, a téma egyik jeles kutatója, három csoportba sorolja a munkanélküli fiatalokat:
1. munkát keresők, akik aktívan keresnek munkát;
2. munkát nem keresők, akik szeretnének dolgozni, de nem sikerült találniuk állást;
3. munkát nem keresők, akik nem szeretnének dolgozni egyáltalán.
Minél több kudarc ér valakit, annál nagyobb a valószínűsége, hogy fokozatosan a harmadik csoportba kerül.
Mi lesz a NEET-fiatalokkal?
Amennyiben a fiatalok azért nincsenek jelen a munkaerőpiacon, mert oktatásban vagy képzésben vesznek részt, szakértelmükbe invesztálnak, akkor ezzel a jövőbeli foglalkoztathatóságukat növelik. Azok a fiatalok azonban, akik munkanélküliek, és sem oktatásban, sem képzésben nem vesznek részt, jó eséllyel később sem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, sőt hosszú távon a társadalmi kirekesztésnek teszik ki magukat.
Az államnak ezáltal fontos szerepe van a NEET visszaszorításában, ugyanis a munkanélküliség Európában jellemzően strukturális, tehát egyes területeken szakemberhiány van, míg más területeken túlkínálat. Tehát az államilag finanszírozott oktatás és átképzés lehet a kulcsa annak, hogy a NEET-jelenség és a munkanélküliség csökkenjen. Sajnos a válságot követően, pont azért indult részben növekedésnek a NEET-ráta szerte Európában, mert az államok megszorító intézkedései nyomán csökkentek, többek között az oktatásba fektetett összegek is.
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon nem annyira rossz a helyzet, mint a dél-európai országokban. Azonban az elmúlt néhány évben itthon is 15,4 százalékra növekedett ez az arányszám. Ez a jelenség abból a szempontból különösen aggasztó, hogy Magyarországon hatalmas probléma a társadalom elöregedése, így különösen nagy „pazarlás” a jövőkép nélküli fiatalok aránynövekedése, valamint a szakképzett munkaerő fokozódó kivándorlása.
NEET százalékos arányok az EU-ban
forrás: Eurostat
Amíg Magyarországon a gyermekszegénység probléma marad, valamint az oktatásból forrásokat von el a kormányzat és a munkaerőpiac strukturális egyenetlensége fennáll, addig a NEET-fiatalok száma egyre nőni fog, ez pedig egyre nagyobb gondot fog jelenteni hazánkban.
