A Budai Vár megújításával kapcsolatos fenntartásai miatt pár napja lemondott a Nemzeti Hauszmann Tervet jegyző Hauszmann bizottság három tagja is. A döntésük fő okaként azt jelölték meg, hogy a kormány döntéseiről az újságokból értesültek, a fejlesztésekről a testület nem folytathatott vitát, és azok nem illeszkednek semmilyen hosszabb távú fejlesztési koncepcióba, továbbá teljesen átgondolatlanok.
A Várnegyed felújítása, továbbá Orbán és a kormányzat egy részének odaköltözése legalább 200 milliárdba kerül az adófizetőknek, ebből azonban sem a szakma, és a közvélemény kutatások szerint az emberek sem kérnek. Orbánnak 2002-ben még csak a Sándor-palota kellett, most azonban, úgy, ahogy a felcsúti kisvasút esetében – amit ha támadnak, meghosszabbítjuk Bicskéig – már az egész vár kell.
Értelmetlen megalománia: Orbánnak a Budai Vár is kell
A Nemzeti Hauszmann Tervnek keresztelt program keretében Orbán Viktor és a kormány egy része hamarosan a Budai Várba költözik. A legalább 200 milliárd forintos beruházás felelőse L. Simon László, aki azt mondta korábban, hogy a projekt, bár sokba fog kerülni, „de mindannyiunk örömét fogja szolgálni”. A kormány által létrehozott Hauszmann bizottságba több neves szakértőt is meginvitáltak, akik kezdetben még reménykedtek abban, hogy a cél a közös gondolkodás, a vita, a véleménycsere, aminek végeredménye egy hosszú távú koncepció lehet.
A valóság azonban egész más lett: mint kiderült, a szakértők csupán biodíszletként funkcionáltak, akiknek a véleményére egyáltalán nem voltak kíváncsiak, és csupán csak tájékoztatást kaptak a kormány terveiről. Ebből lett elege az építésztársadalom két kiválóságának, Csomay Zsófia Ybl-díjas építésznek és Dr. Schneller Istvánnak, Budapest egykori főépítészének, valamint Lővei Pál művészettörténésznek, akik nyílt levélben jelentették be, hogy kilépnek a kormány Hauszmann bizottságából.
Hogy mennyire semmibe vették őket, arra jó példa, hogy csak sajtóközleményekből értesültek, a kormány két minisztériumot is a Várba akar költöztetni. A nyílt levelükből és a különböző médiumoknak adott nyilatkozataikból tökéletesen kirajzolódik, hogy Orbánék megint egy megalomán agymenést próbálnak több százmilliárd forintból megvalósítani, a szakma és az emberek megkérdezése nélkül.
Részletek a nyílt levélből:
Elfogadhatatlannak tartjuk a kortárs megoldások helyett száz-százötven éve megrajzolt tervek, fel sem épült épületek anakronisztikus megvalósítását, teljesen elpusztult épületek újraépítését, az ennek érdekében teljesen felszámolt magyar műemlékvédelem történetének és eredményeinek teljes semmibevételét.
[…]
A Várban is olyan épületeket akarnak százhúsz éves rajzok, illetve fényképek alapján visszaépíteni, amelyek eredetileg sem képviseltek kimagasló építészeti-művészeti értéket,
ami indokolná a teljes helyreállításukat A középszerűség restaurációja irtózatos pénzt, százmilliárdokat emésztene fel. Ráadásul egy olyan politikai, gazdasági és művészeti szempontból egyaránt válságos korszakot készülnek megidézni, amely az I. világháborúba, majd Trianonba torkollott.
A Hauszmann Tervet nem csak a kilépők támadták. Erő Zoltán építész szerint például nem lehet ennyi eklektikus épületet egyszerűen újjáépíteni a 21. században, mintha nem történt volna semmi velük a történelem viharaiban.
Miért rossz, ha a kormány a várba költözik?
Nem csak az épületek kinézetével van baj, hanem magával a funkcionális elképzelésekkel is. Urbanisztikai szakértők petíciót írtak Lázár Jánosnak, amelyben jelezték, hogy a Budai Várban kormányzati intézményeknek semmi keresnivalója nincsen, mivel egy demokráciában a miniszterelnökség és a minisztériumok a legjobb helyen az ország háza, a Parlament körül vannak.
További probléma, amelyre Dr. Schneller István építész hívta fel a figyelmet, hogy a minisztériumok áttelepítése egyenesen szétdúlná a Várnegyed nyugalmát. A kormányzat Várba költöztetése azért sincs rendben, mert jelentős forgalomterhelést okozhat, márpedig az eddigi fejlesztési tervek mind arról szóltak, hogy ezen a területen csökkenteni kéne a forgalmi terheket. „Képzelje el, ha például Pintér Sándor összehívja megyei kapitányait, autóik pillanatok alatt dugót képeznek a Bécsi kapu téren" – hozta fel példaként a 168 órában adott interjújában Dr. Schneller.
Ezen kívül Orbán Várba költöztetése (az anyagiakon túl) rengeteg kényelmetlenséggel fog járni: többek között a Palota épületéből el kell vinni a 80-as években oda költöztetett közgyűjteményeket, tehát az Országos Széchényi Könyvtárnak is egy új helyet kéne találni (ami eddig még nem sikerült). Annyit lehet tudni, hogy a Magyar Nemzeti Galériát a városligeti múzeumi negyedbe, a Budapesti Történeti Múzeum állományának egy részét pedig Kiscelli Múzeumba helyeznék át.
Az emberek sem kérnek a tervekből
Az Ipsos közvélemény-kutató nemrég a Városligetbe tervezett múzeum negyed beruházása kapcsán kérdezte meg a fővárosiakat, hogy miképpen vélekednek többek között arról, hogy a Magyar Nemzeti Galériát elköltöztetnék a Várból, illetve hogy a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium székhelyét is áttennék Budára.
Az összesítés szerint a megkérdezettek 83 százaléka nem szeretné, hogy a Magyar Nemzeti Galériát a budai Várból a Városligetbe telepítsék. Az új kormányzati negyed kialakítását pedig mindössze a megkérdezettek 16 százalék tartja jó ötletnek.
Változás azonban nem lesz, a miniszterelnök rögeszméjéről van szó.
A lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda Facebook-oldalára került fel egy fénykép március 19-én, amelyen Duda Orbán Viktor vendégeként a magyar miniszterelnök dolgozószobájában látható – adta hírül a 444.hu.
A fényképen hátul látni egy állványt, rajta egy leginkább tervrajznak látszó lappal. A fényképre egy építészfórum hozzászólói akadtak rá, ők kezdték el alaposabban megnézni, hogy miről lehet szó. És a nagyítások alapján többen arra jutottak, hogy ez bizony a Budai Várról készített alaprajz lehet, amelyen pirossal az Orbánék odaköltözése miatt átépítendő területeket jelezték.
Hogy a miniszterelnök ilyen álmokat dédelget, az nem új keletű dolog. A miniszterelnököt már 2002-ben is csak a Fidesz választási veresége akadályozta meg abban, hogy hivatala a Várba, az akkora felújított Sándor-palotába költözzön. Most úgy tűnik, hogy mint a felcsúti kisvasút esetében – amit ha támadnak, meghosszabbítjuk Bicskéig – Orbánnak most már a Sándor-palota helyett az egész Budai Vár kell.
Lázárék már megpróbálták megindokolni, hogy miért is dobunk ki az ablakon több tízmilliárd forintot szükséges az egész hercehurca. A kulturális bizottság előtt a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy érvelt, hogy a Vár a magyar államhatalom végrehajtó központjának épült, így logikus a kormányzati szervek odaköltöztetése. Igen ám, de ez leginkább csak a múltra volt igaz: a feudalizmus eszközrendszerébe fért bele, hogy a végrehajtó hatalomnak – az államfővel és a kormányzattal együtt – egy várban kell lennie, erőt sugározva, és egyben szimbolikusan jelezve, hogy hol is van az ő és egyszerű állampolgároknak helye.
