2017. január 1-jét követően az iskolaszövetkezeti diákok és hallgatók döntő többsége a gyakorlatban munkaviszonyban fog dolgozni, csak éppen papíron nem, és ezt a színleltséget a törvény fogja biztosítani. Megjelent ugyanis a Magyar Közlönyben a szövetkezetekről szóló törvény módosítása, amely az iskolaszövetkezetek működését és a diákok munkavégzését, illetve gyakorlatát szabályozza.
A változtatásoknak köszönthetően a diákok foglalkoztatásának szabályozása kikerült a Munka törvénykönyvéből, amely a legnagyobb védelmet adja, és a legtöbb garanciát biztosítja az összes munkavállalónak a törvények közül. Mindezt valószínűleg csak azért lépi meg a Fidesz, mert kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az iskolaszövetkezeti diák- és hallgató-munkavállalónak járó fizetett szabadság miatt. A módosítás az EU átmeneti átverésére jó lehet, azonban a közjót nem szolgálja.
A kormány a nemrég elfogadott módosítójával kivette az önálló fejezetként szereplő iskolaszövetkezeti foglalkoztatást a Munka törvénykönyve hatálya alól úgy, hogy mostantól a diákok foglalkoztatását részben a Polgári Törvénykönyvvel, részben a szövetkezeti törvénnyel szabályozzák. A Munka törvénykönyve a legnagyobb védelmet adja és a legtöbb garanciát biztosítja az összes munkavállalónak a jelen törvények közül,. A törvénymódosításnak köszönthetően azonban ezek a biztosítékok és garanciák egyszerűen eltűntek az iskolaszövetkezetben dolgozók számára.
A törvény erejével fogva megszüntetik 130 ezer diák és hallgató munkaszerződését január 1-jétől, és új személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell majd megkötni. Ez akár kétszázezer szerződés újrakötését is jelentheti, hiszen az iskolaszövetkezetekben tevékenykedő közel százharmincezer diák jelentős része több iskolaszövetkezetben is rendelkezik tagsággal.
Mindezt csak azért, mert kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az iskolaszövetkezeti diák és hallgató munkavállalónak járó fizetett szabadság miatt. A módosítás tehát az EU átmeneti átverésére jó csak, azonban a közjót nem szolgálja.
A Fidesz nem először trükközik az iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal kapcsolatban: a kormánypárt egyik rafinált lépése volt még 2011-ben, hogy adminisztratív eszközökkel elérte, ez a szám megjelenjen a foglalkoztatottsági statisztikában: korábban ugyanis a Munka törvénykönyve nem szabályozta ezt a speciális jogállást, azonban hála a Fidesz „leleményességének”, a változtatások után rövid időn belül közel 3,5 százalékkal növekedhetett a foglalkoztatottak száma.
A Fidesz teljesen következetlenül áll a dolgokhoz: mind a régi, 2012 előtti, mind pedig az új, 2012 utáni Munka törvénykönyvben szerepeltek az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírások, most azonban ezeket a pontokat mégis kivették a törvényi szabályozásokból. Ezen kívül az is figyelemre méltó, hogy csak az elmúlt két évben a parlament háromszor módosított az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírásokon.
Azáltal, hogy a diákok foglalkoztatása kikerül a Munka törvénykönyvéből, durva módon fogja sérteni a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeit. Többek között el fog tűnni a különbségtétel a fiatal és a nem fiatal munkavállaló között. Félő, hogy a módosítás rejtett célja az, hogy ne kelljen ugyanazt a bért fizetni a diákoknak, mint az ugyanazon munkahelyen ugyanazt a munkát végző főállásúnak. A kormány azzal tudná megvédeni a fiatal munkavállalókat, ha a munka világában tartja őket és munkaviszony marad a foglalkoztatásuk. A mostani változtatások azonban egyáltalán nem szolgálják a fiatal munkavállalók érdekeit.
A korábbi cikkünkben felhoztunk már néhány példát, hogy miért problémás a törvénymódosítás. Elviekben semmilyen különbség sincs az áruházban a kasszában dolgozó vagy árut feltöltő diák és főállású felnőtt között, vagy egy gyorsétteremben hamburgert készítő diák és a főállású felnőtt között. Ugyanígy nincs különbség egy iskolaszövetkezetes diák, egy főállású és egy kölcsönzött munkaerő között, ha például egy gyártósornál pontosan ugyanazt a munkát kell végezniük. Mégis, ugyanazon a jogok a diák munkavállalónak 2017. január egytől nem fognak járni.
Az iskolaszövetkezetekről szóló törvény módosítása után a végzett munka arányában fizetett szabadság jár majd a szövetkezeteknél lévő dolgozóknak. A mostani módosítás elvileg biztosítani fog 13 ledolgozott nap után 1 nap fizetett szabadságot, azonban a részletszabályokat nem dolgozták ki, így valószínűleg nem fogja biztosítani. A mostani módosítás annak ellenére, hogy ad valamennyi fizetett szabadságot a következő évtől, így is átlagban 2 napot elvesz majd az éves átlagban havi 80 órát dolgozó diákoktól, hallgatóktól, és nincs tekintettel a 18 év alattiaknak járó plusz 5 nap fizetett szabadságra sem.
Hol van az érdekvédelem?
Döbbenetes, hogy az iskolaszövetkezeti érdekvédelmi szervezetek ehhez a jogfosztáshoz asszisztáltak, és egyáltalán nem emelték fel a hangjukat. Sőt, Kott Zoltán, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Diákész) alelnöke egyenesen üdvözölte a most tervezett törvényi változtatást, ezáltal a Fidesszel közösen küzdve a diákok érdekei ellen. Mindez azért döbbenetes, mert az iskolaszövetkezeteknek nemcsak munkáltatói, hanem érdekvédelmi feladata is lenne. De úgy látszik, hogy ma az érdekvédelem helyett sajnos a kormányt szolgálják ki ezek a szervezetek, nem a diákok jogaiért állnak ki, hanem a saját boldogulásukért.