Már a Magyar Villamosművek (MVM) sem bízik abban, hogy Paks II. valaha is megfog térülni. Egy frissen megjelent tanulmány szerint pedig a legoptimistább forgatókönyv alapján is veszteséges lesz a paksi beruházás, és az adófizetőknek kell majd megfizetniük ezt a veszteséget.
Tavaly publikálta a magyar kormány azt a Rothschild Bankház által készített tanulmányt, amely egyfajta reflektálás volt a korábban megjelent tanulmányokra, és egyöntetűen azt állította, hogy a paksi beruházás megtérül majd. A kormány által megrendelt - függetlennek nem feltétlenül nevezhető - tanulmány azonban irreálisan magas világpiaci áramárakkal számolt, ráadásul a hivatkozásul szolgáló előrejelzéseket azóta módosították is.
Paks II. megtérülése, illetve az ehhez kapcsolódó tanulmányok/előrejelzéseket azért fontosok, mert az Unió jelenleg azt vizsgálja, hogy tiltott állami támogatás nélkül életképes-e a projekt, és abban az esetben, ha úgy találják, hogy hosszú távon veszteséget fog termelni a beruházás, akkor Brüsszel vétót emelhet a beruházással szemben.
Tanulmányok háborúja
Megtérül-e valaha a paksi projekt vagy sem, leginkább ez foglalkoztatja a szakembereket és a kormányt egyaránt. A kérdés azért fontos, mert Brüsszel is vizsgálja Paks II. létjogosultságát, és amennyiben úgy találják, hogy tiltott állami támogatás nélkül nem életképes a beruházás, akkor még meg is vétózhatják azt.
A megtérüléssel kapcsolatban három adatot vizsgálnak a szakemberek: mennyi áramot termel majd Paks, mennyibe kerül majd az új blokkok üzemeltetése. Talán a legfontosabb, amellyel kapcsolatban a legnagyobb vita alakult ki, hogy mennyibe fog kerülni az áram. Az áram világpiaci ára meghatározó a paksi beruházás létjogosultságának szempontjából, hiszen ha nagyon alacsony az áram ára, akkor biztosra vehető, hogy csak veszteséget fog termelni a beruházás, magas áramár esetén viszont még meg is térülhet.
Természetesen lehetetlen megmondani, hogy 10 vagy akár 20 év múlva mennyi lesz az áram ára, így laikusok mondhatják azt, hogy az egész egy nagy tippverseny, azonban különböző forgatókönyveket lehet készíteni az alapján, amit tudni lehet a mostani és a tervezett energetikai piaci folyamatokról. Ezek közül az egyik legfontosabb folyamat az úgy nevezett Energiewende. A németek úgy tervezik, hogy állami támogatással szinte teljes egészében átállnak a megújuló energiaforrásokra, 2050-re a projekt megtérül, és utána szinten ingyen fognak áramot termelni. A német átállásnak már most is hatása van a közép-európai energia piacra, és lejjebb nyomja az árakat. A kormány a paksi beruházással gyakorlatilag az Energiewende bukására fogadott, jelenleg azonban nagyon úgy fest, hogy rossz lóra tettek.
A Budapesti Corvinus Egyetemen már korábban készült két tanulmány, ezek gyakorlatilag ízekre szedték a paksi beruházását, és a tanulmányok konklúziója az, hogy soha nem fog megtérülni Paks II. A beruházással kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy a magyar kormány sohasem mutatta be a saját számait, amely alapján meghozta a döntést. Mivel sorra születtek azok a tanulmányok, amelyek alapján megbukik a projekt, az osztrákok is nekimentek a beruházásnak, szerintük csődbe fog menni Paks II., a magyar kormány a Rothschild Bankházat kérte fel, hogy készítsen egy tanulmányt a projektről. Ez a tanulmány gyakorlatilag a korábbi tanulmányokat szedi ízekre, és a Rothschild Bankház elemzése szerint meg fog térülni Paks II. Csakhogy a tanulmány irreálisan magas áramárral és nettó termeléssel számol, mutat rá egy legújabb elemzés, amit a Greenpeace megbízásából az energetikai elemzésekre szakosodott Candole Partners készített. A tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy nincs olyan forgatókönyv, amely alapján megtérülne Paks II., és csak az a kérdés, hogy évente mekkora veszteséget fog termelni.
Az elemzés alaposan kitér arra, hogy a Rothschild Bankház által készített tanulmány irreálisan magas áramárakkal számol, és a Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb áramár előrejelzésétől jelentősen eltérnek a Bankház által készített tanulmányban szereplő számok. A Rothschild-jelentés ráadásul 5 százalékkal nagyobb nettó termeléssel számolt, mint amennyit a Roszatom ígért, így nem tekinthető reálisnak az elemzés konklúziója.
Kép forrása: Greenpeace/hvg.hu
A Candole-jelentés szerint Paks II. veszteséges lesz, és még az olyan új technológiák elterjedése, mint az elektromos autók sem tudják megmenteni a projektet. A legpesszimistább forgatókönyv alapján az adófizetőknek évi több 100 milliárd forintba fog kerülni Paks II., de még a legoptimistább forgatókönyv alapján is veszteséges lesz a projekt, így az államnak mindenképpen be kell szállnia, ha nem akarják, hogy csődbe menjen.
A magyar kormány emiatt nincs könnyű helyzetben, hiszen Brüsszel könnyen megvétózhatja a beruházást, a kiszivárgott információk alapján viszont úgy tűnik, hogy zöld utat kaphat az Európai Unió ellenőrző testületétől a projekt, viszont a magyar kormány kénytelen lesz elismerni, hogy állami támogatás nélkül nem tartható fenn Paks II., és le kell mondani arról az álmodozásról, hogy nyereséget fog termelni.
Az MVM szerint sem fog megtérülni Paks II.
Tovább rontja a kormány helyzetét, hogy már az MVM szerint sem fog megtérülni Paks II. Az MVM vezetői szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a jelenlegi 30 euró/megawattóra ár emelkedjen, és az egyre inkább elterjedő megújuló energiaforrások miatt nincs nagy jövője a hasonló projekteknek.
Mégsem jó az orosz hitel?
Egy másik érdekesség, hogy Lázár János már arról beszélt, hogy érdemes megvizsgálni, hogy kiváltható-e az orosz hitel. Lázár János szerint erre lehetősége van a magyar kormánynak, és az ország felminősítése után érdemes megfontolni, hogy a nemzetközi tőkepiacokon nem lehet-e olcsóbban hitelhez jutni. Valójában azonban arról lehet szó, hogy az oroszok komoly likviditási problémákkal küzdenek, az országot sújtó nemzetközi szankciók, valamint az alacsony olajárból fakadó gazdasági nehézségek miatt már nem biztos, hogy az oroszoknak megéri a szerződésben szereplő számok alapján hitelezni a paksi projektet.
Ahogy korábban megírtuk, Paks II. pénzügyi finanszírozása igen kockázatosnak tekinthető, mivel 15 napos késedelem esetén másfélszeres büntetőkamatot kell fizetni, 180 napos késedelem esetén pedig az oroszok igényt tarthatnának arra, hogy teljes egészében fizessük vissza a hitelt.
Mi lesz veled Paks II.?
Paks II. jelenleg előkészítési és tervezési szakaszban jár. Erre a kormány idén 120 milliárd forintot különített el. A fizikai beruházás 2018-ban indulna, és egyelőre nagyon úgy fest, hogy a magyar kormány nem mondott le a beruházásról annak ellenére, hogy az sosem fog megtérülni. Brüsszel azonban nem csak azt vizsgálja, hogy tiltott állami támogatással valósul-e meg a projekt, hanem kifogást emeltek az ellen is, hogy tender nélkül bízták meg a beruházással a Roszatomot. Az uniós eljárásoknak várhatóan csak őszre lesz eredménye, a kormány pedig azért lobbizik, hogy Brüsszel ne emeljen gátat a beruházás elé. Részben ezt azzal próbálják elérni, hogy a beruházásban német és amerikai vállalatok is jelentős szerepet kaphatnak.
Ettől függetlenül azonban jól látható, hogy Paks II. létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető, várhatóan sosem fog megtérülni a projekt, és a magyar adófizetőknek komoly ráfizetést jelent majd a beruházás.
