Rendkívül undorító politikai kampányon vagyunk túl: mint megtudhattuk, a migránsok elveszik a romák segélyét, Csepelen az önkormányzati lakásokat, illetve persze nekik valójában több pénzük van, mint amennyi tíz jászberényi lakos bankszámláján található. A kormány legalább 10 milliárdot költött a gyűlöletkampányra, a közvélemény-kutatások szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy el fognak menni elegen a népszavazásra. Nem is csoda, hogy Orbán már arról beszél: neki már az is elég, ha a nemek többségben lesznek.
Ordító ellentmondások
A mostani népszavazással kapcsolatban sok-sok problémára, ellentmondásra mutattunk már rá korábbi írásainkban: többek között például, míg Orbán ellenzékben még arról beszélt, hogy az emberektől elvehetetlen jog, hogy bizonyos kérdésekben közvetlenül mondják meg, mit akarnak, és mit nem akarnak, most azonban mégsem lehet népszavazást tartani például sem a budapesti olimpiáról, sem pedig Paks II.-ről.
Azon is érdemes elmerengeni, hogy ordító az ellentmondás a kormány bevándorlókhoz való hozzáállásában. Ha háborús övezetből, életveszély elől menekülőkről van szó, foggal-körömmel küzd megsegítésük ellen, ha hatalmas vagyonnal rendelkező EU-n kívüli külföldiekről, akkor viszont jó pénzért feladja a külföldiekkel és az idegen kultúrákkal szemben hangoztatott elveit. Ily módon már mintegy tízszer annyi bevándorlót hoztak Magyarországra - köztük olyat is, akiről kiderült, hogy bizonyosan bűnöző - , mint ahány menekült miatt népszavazást kezdeményeztek.
2015-ben Orbán Viktor gyakorlatilag mindent egy lapra tett fel, amikor a Fidesz vezetésével úgy döntöttek, hogy félresöpörve olyan fontos témákat, mint például az oktatás, egészségügy, vagy éppen a munkaerőhiány kezelése, a kormány kommunikációjának és politikájának központi eleme a migránsokkal való riogatás lesz. A kormányzati gyűlöletkampány maximális fordulatra kapcsolt, és mindent bele adott, hogy a szavazóurnákhoz „csábítsa” az állampolgárokat.
A legundorítóbb kampányelemek
Bár a 23 millió románnal való riogatás után azt hihettük, hogy többet ilyenfajta kampányra csak nem lehet már számítani, a Fidesznek most sikerült egy hasonlóan undorító kampányt véghezvinne: Orbán és Lázár is gyakorlatilag arról beszélt, hogy a kormány menekültekkel büntetheti azokat a városokat, ahol nem szavaznak elegen nemmel, illetve a Brüsszel képes arra, hogy a baloldali városokkal egyezzen meg külön a menekültek szétosztásának az ügyében. Rogán azt pedzegette, hogy bizonyosan minden magyar településre jutna majd kényszer-betelepített migráns, ha nem sikerülne „Brüsszelnek üzenni”.
A kampány etikai, erkölcsi mélypontja azonban egyértelműen az volt, amikor elkezdték a romákat azzal fenyegetni, hogy a migránsok majd el fogják venni tőlük a segélyt. Ugyanilyen mélypontnak tekinthető az, hogy a csepelieknek azt mondták, érvénytelen népszavazás esetén az önkormányzati lakásokba migránsokat fognak majd költöztetni. Kövér László azon értekezése, hogy egy menekültnek több pénze van, mint tíz jászberényi bankszámláján, illetve hogy a migráns focisztár még a himnuszt sem hajlandó elénekelni, már tényleg csak hab a tortára.
Az „esettek még” kategóriába talán az alábbi esetek kerülhetnek még: Győrújfalu polgármestere azt kérte, hogy azért is szavazzanak a kvótanépszavazáson nemmel, hogy jobb esélyeik legyenek a különböző pályázatokon. Az önkormányzati hivataloknak és a közmunkásoknak(!) feladatul adták, hogy fideszes útmutató alapján körbe kell telefonálgatniuk a népszavazás sikerének az érdekében.
A Fidesz hű szövetségese, az egyház sem maradhatott ki a kvótakampányból: Az egyik budapesti templomban például egy olyan szöveget tettek ki, hogy hazánk őrangyalát kérik a ferencesek, hogy október 2-án mindenki nemmel szavazzon.
10 milliárd gyűlöletkeltésre
Az egy dolog, hogy csak a népszavazás megszervezése 5 milliárd forintba kerül, a költségek hála a kormányzati propaganda hadjáratnak, teljesen elszálltak. Bár a médiatörvény és a választási eljárási törvény értelmében is tilos politikai reklámot közzétenni kampányidőszakon kívül, főleg az olimpia alatt tapasztalhattuk, hogy mennyire felpörgött a kormányzati propaganda. Csak augusztus 10-ig 3,1 milliárdnyi közpénzt fordítottak a kvótakampányra, azaz akkor, amikor hivatalosan még nem is volt kampányidőszak, az elkövetkező hetekben pedig további legalább 7 milliárdot.
Hogy megérte-e? A miniszterelnök elmúlt napokban adott nyilatkozatai sokatmondóak: Egyik nap arról beszél, hogy „a népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább, másik nap pedig arról, hogy politikai értelemben a részvételnek nincs jelentősége (...) csak érzelmi jelentősége van az érvényességnek”, illetve „ha a nemek többségben lesznek, az neki már elegendő felhatalmazás ahhoz, hogy Brüsszelben folytassa a küzdelmet Magyarország megvédéséért”.
Valószínűleg a miniszterelnökhöz is elérkezhettek azok a felmérések, amelyek szerint több mint kétséges a népszavazás érvényessége.
Csak 46 százalék?
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 24. és 28. között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a menekültekkel kapcsolatos attitűdöket, a kvótanépszavazás megítélését és a pártok támogatottságát. Az egy héttel ezelőtti kutatásukhoz képest nyolc százalékponttal csökkent a kvótanépszavazáson való részvételi hajlandóság, így most a megkérdezettek 46 százaléka ígéri biztosra a részvételét. A Publicus azt is megjegyzi a felmérés kapcsán, hogy általában többen jelzik részvételüket annál, mint akik végül el is mennek, így jelenleg, a népszavazás érvényessége erősen kérdéses.
Az összes megkérdezett körében mindössze hat százaléknyian terveznek a kvóták mellett szavazni, és az összes megkérdezett kétharmada (64 százalék) a kvóták ellen szavazna. Az elmúlt egy hónapban kvótapártiból érvénytelen szavazóvá lettek többsége az utolsó pillanatba már nem változtatott álláspontján, arányuk kilenc százalékos.
Azonban a szavazáshoz közeledve relevánsabb adat, amit biztos szavazók körében mért a Publicus. Itt már csak a megkérdezettek 5 százaléka kvótapárti, és 3 százalékra csökken az érvénytelenül szavazni szándékozók aránya. A részvételüket biztosra ígérő, de szavazási irányában még bizonytalan 18 százaléknyi szavazó - ha egyáltalán elmegy - várhatóan nem fogja érdemben felborítani az arányokat, így szavazók várhatóan 90 százalék feletti arányban fogják elutasítani a kvótát.
Brüsszelben már elvetették a kötelező kvótát
Bárhogy is dönt a magyar nép, nagyon úgy áll a helyzet, hogy igazából nincs is értelme már szavazni: érdemes felidézni, hogy Brüsszelben milyen nyilatkozatok születtek az elmúlt napokban az esetleges menekültkvótával kapcsolatban: Jean-Claude Juncker, bizottsági elnök szerdai beszédében, a Parlament előtt bejelentette, hogy a Bizottság nem javasolja már a menekültek arányos elosztását az Unió miniszterelnökeinek. Mint mondta:
Meggyőződésem, hogy sokkal több szolidaritás kellene. De a szolidaritásnak önkéntesnek kell lennie. Szívből kell jönnie. Nem lehet kikényszeríteni.
De nem csak ő beszélt erről, hasonlóan nyilatkozott Orbán szövetségese, Robert Fico is. A szlovák miniszterelnök a szlovák és a cseh kormány együttes ülése után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a bevándorlók újraelosztását célzó kvótáknak politikai szempontból végük. A cseh kormányfő, Bohuslav Sobotka pedig a betelepítési kvótákat olyan „zsákutcának” nevezte, amelyről nem lehet tovább tárgyalni.
Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a népszavazásnak már csak belpolitikai céljai vannak: az hogy Orbán még inkább megerősíthesse hatalmi pozícióit, illetve hogy a Fidesz felmérhesse, hogyan is állnak, mennyire is sikerül mozgósítaniuk a híveiket egy szavazás alkalmával.