A KSH legfrissebb adatai alapján kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta soha ennyien nem dolgoztak még Magyarországon, és a munkanélküliség sem volt soha ennyire alacsony. Ennek ellenére még sincs hurráoptimizmus a munkaerő-piacon, mivel a munkaerőhiány a gazdaság minden ágazatában már jelen van, a cégek számára pedig egyre nagyobb fejtörést okoz a betöltetlen álláshelyek feltöltése.
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium októberi kijelentése alapján nincs általános munkaerőhiány Magyarországon, az elmúlt hónapokban még több cég panaszkodott arról, hogy már nemcsak szakmunkásokat, hanem diplomásokat sem találnak a nyílt pozíciókba. A GKI Gazdaságkutató egy friss felmérésében a cégek 81 százaléka nyilatkozott arról, hogy nincs elég szakmunkás a cégüknél, és 20 százalékuknál diplomás munkaerőből sincs elég. Annak ellenére, hogy novemberben a kormány komoly bérfejlesztést jelentett be, várhatóan a következő években sem fog mérséklődni a munkaerőhiány okozta munkaerő-piaci feszültség, mivel a hazai bérszint emellett is alacsonyabb lesz a régiós versenytársakhoz viszonyítva.
Diplomásból sincs elég
Miközben öt évvel ezelőtt még a magas munkanélküliség okozott problémákat Magyarországon, 2017-re már teljesen átrendeződött a munkaerő-piaci helyzet, és a permanens munkaerőhiány jelent egyre több problémát a cégek számára. Hosszú folyamat eredménye, hogy a hazai vállalkozásoknak egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találniuk, is hiába van kereslet a cégek részéről, ha kínálati oldalon vagy megfelelő kvalitással rendelkező munkaerő nincs, vagy egyáltalán nincs szereplő. Miközben néhány évvel ezelőtt még elsősorban szakmunkásokból és betanított munkásokból volt hiány, mára már odáig fajult a helyzet, hogy a cégek egy része szellemi foglalkoztatásúakból sem talál eleget. A GKI friss, vállalati megkérdezésen alapuló felmérése alapján a vállalatok 81 százalékánál van hiány szakmunkásokból, minden harmadik cég panaszkodott arról, hogy nincs elég betanított és segédmunkás a cégüknél, és 20 százaléknak az is gondot jelent, hogy a diplomát igénylő pozíciókat feltöltsék.
Kép forrása: GKI Gazdaságkutató Zrt.
A felmérés alapján az is kiderült, hogy a szakmunkáshiány cég mérettől független, és a munkaerőhiány ugyanúgy sújtja a kis 20 fő alatt cégeket, mint a nagyobb 250 főnél több munkaerőt foglalkoztató vállalatokat. A munkaerőhiány leginkább az építőipar, a fémipar, a gépipar és az élelmiszeriparban van jelen, de gyakorlatilag nincs egy olyan gazdasági szektor ma Magyarországon, ahol ne jelent volna meg a munkaerőhiány. Informatikusból például annak ellenére hiányzik több 10 ezer a munkaerőpiacról, hogy a szektor az átlagbér jóval magasabb mint az országos átlagbér.
Bár a statisztikák minden eddiginél magasabb foglalkoztatásról árulkodnak, fontos megjegyezni, hogy emögött csak részben húzódnak meg kedvező piaci folyamatok, miközben a kormány propagandájában kevés szó esik a közmunkaprogramról (és annak hátrányairól), a külföldön dolgozók statisztikai beszámításáról, és a demográfiai folyamatokról.
A munkaerőhiány okai
Az egyre súlyosabb munkaerőhiánynak számos oka van, ami nem az elmúlt években alakult ki, gyakorlatilag visszamehetnénk egészen a rendszerváltásig ha a felszeretnénk sorolni a hibákat.
Nyilvánvalóan a mindenki számára legegyértelműbb problémát a hazai bérszínvonalban kell keresni. A magyar bérek nem versenyképesek, az EU-csatlakozás óta pedig egyre több munkaerőpiac vált könnyen elérhetővé a képzett hazai munkaerő számára, jóval kompetitívebb bérek mellett. Hogy miért annyira alacsony a magyar bérszínvonal összehasonlítva a nyugat-európai országokkal már több korábbi cikkünkben kifejtettük, összefoglalva elmondható, hogy a magyar gazdaság fejlettségi színvonalában, az alacsony termelékenységben és a rossz adórendszerben kell az okokat keresni. Mindeközben pedig a nyugat-európai országok tárt karokkal várták a képzett munkaerőt, hiszen a kétezres évek elején a népességfogyás miatt ezekben az országokban is munkaerőhiány lépett fel egyre több területen.
A munkaerőhiány miatt demográfiai okok is meghúzódnak. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetség szerint évente egy kisvárosnyi magyar (körülbelül 40-50 ezer ember) tűnik el a munkaerőpiacról, utánpótlás pedig nincs. Vagy nincs elég fiatal, vagy a fiatalok számára nem nyújt megfelelő perspektívát a hazai munkavállalás, vagy az alacsony bérek miatt, vagy a megbecsülés hiánya miatt. Várhatóan a következő évtizedben sem fog megfordulni a demográfiai trend, így a munkaerőhiány sem fog csillapodni.
Amikor munkaerő-piaci problémákról beszélünk, nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy Magyarországon a munkavállalók többsége nem mobil, annak ellenére, hogy Magyarország területileg kicsi ország. Például Nyugat-Magyarországon egyre kevesebb szakember és betanított munkás van köszönhetően annak, hogy többségük átjár Ausztriába, vagy Szlovákiába dolgozni, ennek ellenére Kelet-Magyarországról még sem érkezik ide több munkaerő, pedig ezekben a régiókban a munkanélküliség országos viszonylatban magasabb. Ennek oka nem csak a mobilitáshiány lehet, hanem a megfelelő kvalitás hiánya is: hiába lenne elég ember az üres álláshelyek betöltésére, többségük nem eléggé képzett.
A jelenlegi magyar képzési rendszer nem képes enyhíteni a munkaerő-hiányon, igaz ez a szakmunkásképzésre és felsőoktatásra is. Aki tehetséges és ügyes, a jobb fizetés és életkörülmények miatt néhány év múlva lelép az országból, aki pedig kevésbé tehetséges, már nem feltétlen felel meg a hazai elvárásoknak sem. Ez részben annak köszönhető, hogy a legtöbb területen nagyon elavult tudást adnak át, és a modern elvárásoknak egyszerűen nem felel meg semmilyen szinten sem a hazai képzési rendszer. A magyar oktatási és szakképzési rendszert az alapjaitól át kellene alakítani ahhoz, hogy idővel enyhíteni lehessen a munkaerő-hiányon, azonban a magyar kormány az elmúlt öt évben teljesen elhibázott oktatáspolitikát folytatott, ami nem visz előrébb a megoldásban.
A munkanélküliséget a kormány részben a közmunkaprogrammal oldotta meg, azonban a közmunkások többsége nem tud elhelyezkedni a versenyszférában, mert nem eléggé képzettek, és a közmunkaprogram során nem kapnak olyan képzési és oktatási lehetőséget, ami segítséget nyújtana számukra a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez.
Egyre több diplomás hiányzik a munkaerőpiacról, ez pedig egyértelműen visszavezethető a magyar oktatási rendszerben uralkodó állapotokról. Amikor kivándorlásról beszélünk, már nemcsak arról beszélünk, hogy a képzett munkaerő elhagyja az országot, hanem egyre többen választják külföldi országok felsőoktatási intézményeit, mert vagy eleve külföldön képzelik el a jövőjüket, vagy a külföldi intézmények programjai jóval versenyképesebbek. A tendencia 2012 környékén erősödött fel, amikor a magyar kormány ámokfutásba kezdett a felsőoktatási rendszer átalakítása során.
Egyre több gondot fog okozni...
A munkaerőhiányt nem szabad elbagatellizálni, mivel egyre több problémát okozhat a magyar gazdaságnak. Nemcsak a vállalkozások nem tudnak megfelelő szinten termelni, hanem beruházások is távol maradnak az országtól, ha a potenciális befektetők azt tapasztalják, hogy nincs megfelelő számú képzett munkaerő hazánkban. A magyar versenyképesség egyik kulcsa eddig a relatíve alacsony bérek voltak, azonban a munkaerőhiány és kormány bérfejlesztési programja miatt komolyabb bérdinamika várható a következő években, ami csökkentheti versenyképességünket, ha ezzel párhuzamosan nem lesz minőségjavulás a munkaerő-piacon.
