Nyilvánvaló, hogy az OLAF-jelentések sorában azokkal a korrupciós ügyekkel nem kíván foglalkozni a Fidesz, amelyek szorosan kötődnek hozzájuk. Többek között itt van az Országos Roma Önkormányzathoz köthető Híd a munka világába programja, vagy éppen Tiborcz István, Orbán Viktor vejének a cégei körül fellelhető szabálytalanságok. Ezen kívül az is figyelemreméltó, hogy míg Lázár korábban egy, a mostani ciklusban történt korrupciós ügy kapcsán megalapozatlannak nevezte az OLAF megállapításait, addig most persze a 4-es metró ügyében már komolyan kell venni az uniós szervezet minden állítását.
Az OLAF és a 4-es metró
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Bizottság részét képezi, amelynek feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a csalás, a korrupció és egyéb pénzügyi vonatkozású jogellenes tevékenységek elleni küzdelem, beleértve az európai intézményekben elkövetett súlyos hivatali mulasztásokat is. Az OLAF az uniós adófizetők pénzét védi, biztosítva, hogy ezen pénzeszközöket megfelelő módon költsék el, az EU maradéktalanul hozzájusson az őt megillető bevételekhez, az egyes országok szabályosan használják fel a támogatásokat. Az OLAF maga nem járhat el a tagországokban, csupán tájékoztatja az illetékes hatóságokat, és azok dönthetik el, hogy elrendelnek-e nyomozást, vagy sem.
2016 legvégén robbant a bomba, hogy az OLAF által feltárt 4-es metró körüli szabálytalanságok miatt az Európai Unió most 59 milliárd forintnyi korábbi támogatást követel vissza a hazánktól. Csalás, korrupció és EU-pénzek szabálytalan felhasználása szerepel az OLAF megállapításai között. Érintettként a fővárost, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezték meg. A kormány egyből kapcsolatba lépett az OLAF-fal: Varga Mihály nemzetgazdasági-, Trócsányi László igazságügyi miniszter, illetve Polt Péter legfőbb ügyész már egyeztetett is a korrupcióellenes szervezet vezetőjével.
Itt jön a kettős mérce
Azzal semmi baj sincsen, hogy a Fidesz komolyan véve az OLAF-jelentést, tiszta vizet kíván önteni a pohárba a 4-es metró ügyében. A probléma ott kezdődik, hogy a 4-es metró ügyén kívül jó pár OLAF-jelentés „porosodik” még a fiókban, amelyekhez „valami” miatt nem kívánnak nyúlni. Az Európai Csalás Elleni Hivatal 2008 és 2015 között 22 esetben javasolta a magyar hatóságoknak, hogy indítsanak vizsgálatot különféle, uniós támogatásokat érintő csalás gyanúja esetében. Ezek közül 18 alkalommal nem született semmilyen döntés, három esetben elutasították a vizsgálatot, és mindössze 1 alkalommal indult vizsgálat.
Az OLAF főigazgatója 2015 decemberében egy meglehetősen kemény üzenetet küldött a magyar hatóságoknak. Szerinte „Magyarországon vagy alacsony a korrupció, vagy nincs meg a készség, a képesség a hatóságoknál, hogy feltárják az ügyeket, mindenesetre azt látjuk a magyar adatok alapján, hogy messze az uniós átlag alatti a szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos bejelentések aránya”. Majd hozzátette, hogy a korrupció nagyon magas politikai költséggel is jár, és sokkal jobb Magyarországnak, ha az állam tárja fel a korrupciót, mint ha ezt Brüsszel, vagy valaki más kívülről tenné.
Nyilvánvaló, hogy azokkal a korrupciós ügyekkel nem kíván foglalkozni a Fidesz, amely szorosan kötődik hozzájuk. A sajtóhoz már eljutott néhány más OLAF-jelentés tárgya, például:
1. Az Országos Roma Önkormányzat irányítása mellett zajlott Híd a munka világába program ügyében talált több szabálytalanságot az OLAF. A felzárkóztatási program még Farkas Flórián miniszterelnöki biztos ORÖ-elnöksége idején indult. Információk szerint a szervezetnél az európai uniós pénzügyi források szabálytalan felhasználása feltételezhető vagy bizonyítható.
2. Az OLAF vizsgálatot folytatott és több problémás elemet talált az Elios Innovatív Energetikai Zrt. által megvalósított egyes projektekkel kapcsolatban. A cégnek a vezetője sokáig Tiborcz István, Orbán Viktor veje volt. (részletek projektről itt olvasható)
3. Fennáll a gyanú, hogy a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket – állítja az OLAF. Az uniós forrásokat menedzselő csúcsszervnek, az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében az OLAF fiktív számlákra, készpénzes kifizetésekre bukkant. Az uniós szervezet bűnlajstromában az adócsalás mellett hűtlen kezelés, vesztegetés, csődbűncselekmény, magánokirat-hamisítás, vesztegetés és passzív korrupció is szerepel.
4. A Miniszterelnökség egyik vezető munkatársával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egykori vezetőjével kapcsolatban tárt fel bizonyítható összeférhetetlenséget az OLAF. Lázár elismerte, hogy megkapták az anyagot, azonban a benne foglalt megállapításokat nem fogadta el, és fel is vették a kapcsolatot az OLAF-fal ebben az ügyben.
5. Szabálytalanságokra, illetve csalásokra vonatkozó állítások miatt vizsgálatot folytatott a Budapest Szíve belvárosi felújítási projekt közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban az OLAF. Annyi tudható, az uniós szervezet a magyar ügyészséget is megkereste, arra kérve a vádhatóságot, fontolja meg, tesz-e lépéseket az ügyben. A kormány szembement az OLAF-fal, sőt Lázár János egyenesen megalapozatlannak nevezte az OLAF megállapításait.
Itt kell megállni egy pillanatra: Ha Lázár János egy, a mostani ciklusban történt ügy kapcsán megalapozatlannak nevezte az OLAF megállapításait, akkor a 4-es metró esetében miért szent írás minden, amit az uniós szervezet állít? Óriási a kettős mérce…
Mi lesz a többi üggyel és a bűnösökkel?
Még 2016 októberében értesült arról az ATV, hogy Magyarországra gyakorlatilag rászállt az OLAF, ugyanis egy külön csoportot hoztak létre annak érdekében, hogy még jobban kivizsgálják a magyarországi projektek gyanús pénzköltéseit. Ez a lépés talán annak köszönthető, hogy bár a magyar ellenőrzési szerveknek lenne elsődlegesen a feladata, hogy tételesen ellenőrizzék a hazai projekteket, de Nagy Gabriella, a Transparency International (TI) közpénzügyi programjainak vezetője szerint a magyar ellenőrzési szervek nem érdekeltek ebben. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetése óta ugyanis egyetlen minisztériumhoz kerültek az irányító hatóságok, amelynek köszönthetően most már évek óta egy vezetés alatt dolgoznak azok, akik kiírják és odaítélik a pályázatokat, és azok, akik ellenőrzik.
A német Der Spiegel című hírmagazin az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által készített jelentéssel kapcsolatban közölt cikket szombaton megjelent számában. A megítélésük szerint még a 4-es metró esetében is „kevéssé valószínű, hogy Magyarországon valaha is felelősségre vonják a vélelmezett kenőpénzek kedvezményezettjeit”, az eljárásokat rendszerint egy idő után leállítják, hiszen „mindenki túl sokat tud a másikról”, és „Orbán is óvakodik a nagy, nyilvános perektől”.
Az is sokatmondó, hogy Orbán az Európai Uniót érintő bűncselekmények feltárására hivatott európai ügyészség felállítása ellen is harcol. Az uniós külügyminiszterek a héten úgy döntöttek, hogy egyelőre a 28 közül 17 tagállam részvételével hozzák létre az intézményt. „Nem meglepetés, hogy Magyarország nincs köztük” – írta a Der Spiegel szerzője.
