Vonának épp elég baja van azzal, hogy a radikálisok tiltakozása ellenére megpróbálja pártját középre vonszolni. A Jobbik elbizonytalanodott szavazóira úgy csapott le az ellenséges kormányzati propaganda, hogy azt még Gyurcsány Ferenc is megirigyelhette. A közvélemény-kutatók többségénél a párt támogatottságának a csökkenését lehet kiolvasni, illetve a néppártosodási törekvések teljes kudarcát. Hiába erős a Jobbik az úgynevezett másodlagos preferenciáknál, jelenleg nem nagyon látni, hogyan tudná a párt például a mostani fideszes szavazókat, vagy éppen a csalódott baloldaliakat magához édesgetni.
Forrás: Jobbik.hu
A Jobbik számokban
A Jobbik 2015 óta azon fáradozik, hogy a szélesebb tömegek előtt is elfogadott legyenek politikai elképzeléseik, és az ország második legnagyobb politikai erejévé tudjanak válni, amelyhez hozzásegíti őket az a tény, hogy a jobboldali szavazók másodlagos preferenciaként tartják számon a pártot, azaz jellemezően például egy fideszes a Jobbikra szavazna, ha éppen nem lenne a Fidesz.
A TÁRKI január végén tett közzé adatokat pártpreferenciákról. Egy féléves mérési ciklus után, 1000 fős mintán mutatják be a pártok jelenlegi támogatottságát. Ebben láthatjuk, hogy 5 százalékpontot csökkent a pártválasztók aránya a mintában, a Jobbik támogatottsága az összes megkérdezettek körében 14-ről 13 százalékra, a biztos pártválasztók körében 22-ről 20 százalékra csökkent.
A TÁRKI-val párhuzamosan a Publicus Intézet is végzett felméréseket, az ő eredményeik alapján az MSZP támogatottsága megelőzte a Jobbikét az év első hónapjában. Bár a köztük lévő különbség 3 százalékpontnyi, ezért a teljes népességre kivetítve torzulhat az eredmény.
A korábbi felmérésekkel összevetve a Jobbik 2015 óta folyamatosan veszít szavazótáborából, jelenleg 10-13 százalékon áll, ennek ellenére a párt vezetői bizakodóan nyilatkoznak, úgy gondolják, nagy esélyük van a második legtámogatottabb párt címére. Az eredmények egyelőre mást mutatnak, a Jobbik a szavazótáborának közel egyharmadát vesztette el az 2015 óta, a kampányidőszak pedig hamarosan indul, és bizonyára a baloldal is mozgósítani fogja tartalékait, ahogy a kormánypárt kék plakátjai is újra ellepik majd a hirdetőfelületeket.
Hogyan is képzeljük el a néppártosodást?
Amennyiben a Jobbik komolyan gondolja a néppártosodást, abban az esetben bőven akad tennivalója például a fasiszta-nemzeti szocialista-hungarista eszméket valló Betyársereg háza táján, a Jobbikkal való kapcsolatuk ugyanis némi ellentmondásba ütközik a néppártosodás elméletével.
Ám a Jobbik meglehetősen ambivalens módon viszonyul a radikális szárnyakhoz. Vona azzal kezdte a néppártosodást, hogy 2016 tavaszán nem engedte újraindulni Novák Előd képviselőtársát a párt alelnöki posztjáért, júniusban pedig visszahívták az országgyűlésből, amit a Novák Elődbe vetett bizalom megrendülésével, és azzal is magyaráztak, hogy képviselőtársuk nézetei túl radikálisak.
Vona Gábor hanuka alkalmából üdvözletet küldött Köves Slomó rabbinak, amolyan „nyitásképpen” a zsidóság és a néppártosodás felé. Köves azonban nem kért ebből, mint ahogy a vecsési Jobbik is elhatárolódott ettől, és szembefordultak a párttal. Vona etikai eljárást kezdeményezett a vecsésiek antiszemitizmusa és a pártnak való ellentmondásuk miatt. A vége azonban mindössze egy megrovás lett, annak ellenére, hogy korábban az efféle megmozdulások szankciójaként kizárást helyeztek kilátásba. Az etikai bizottság jelentése végül arra hivatkozott, hogy a vecsési Jobbik Facebook-oldalára kirakott poszt alkotójának személyazonosságát nem sikerült kideríteni. Vecsésen egyébként önkormányzati képviselő az a Szabó Attila, aki már 10 éve a Betyársereg tagja, és a vecsési al-szervezet tulajdonképpen összefonódott a Betyársereggel.
Mit szólnak mindehhez a radikálisok?
Szabó Attila a véleményét is kifejtette egy interjúban a néppártosodással kapcsolatban. Úgy gondolja, hogy a Jobbiknak nem kellene mindenáron ragaszkodnia a néppártosodás frázisához, mert sokan nem értenek ezzel egyet, és ők többnyire azok a Jobbikosok, akik már a kezdetektől „tolják a Jobbik szekerét”, amikor még a párt számára bőven vállalható volt egy antiszemita megjegyzés, vagy más népcsoportok elleni beszólások.
Volner János, a Jobbik alelnöke sem tudja pontosan megmondani, mi is a párt álláspontja a Betyársereggel kapcsolatban. A vecsési alszervezet megmozdulásáról elítélően nyilatkozott, ám rendszeresen részt vesz a Betyársereg rendezvényein, és „messze a legütőképesebb hazafias önszerveződésnek” nevezte őket egy interjúban.
A Betyársereg - Forrás: atlatszo.hu
Közbelép a Fidesz
Vonának van tehát elég baja azzal, hogy megpróbálja a bal-jobb-skála közepe felé vonszolni pártját a radikálisok tiltakozása ellenére. A Fidesz pedig, az elbizonytalanodott szavazókért olyan ellenséges kormányzati propagandával csapott le a Jobbikra és főként Vona Gáborra 2016 év végén, hogy azt még Gyurcsány Ferenc is megirigyelhette. A Habony-média csúcstermékei heteken át hangosak voltak a Vonáról szóló ál- és rémhírektől: „kiderítették”, hogy a Jobbik elnöke például homoszexuális orgiákra járt, valójában ő a migránsok betelepítését támogatja stb. stb.
Emellett Orbán és Vona a parlamentben sem kímélik egymást. Orbán igyekszik jelentékteleníteni a Jobbikot, a Jobbik pedig kihívóan fellépni a Fidesszel szemben. A legutóbbi parlamenti ülésszakon is egymásnak feszültek, Vona mindent elővett a tarsolyából, ami az elmúlt időszak fideszes botrányait illeti, ám Orbánt valahogy mégsem sikerült kizökkentenie, és a kormányfő mindössze annyival reagálta le a mondandóját, hogy: „Nem szoktam én, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni”. Ezzel a kijelentéssel Orbán megint visszakanyarodott a korábban a média által belénk sulykolt - Vona homoszexuális - témakörhöz. Vona ezután nem kapott szót a házelnöktől kérése ellenére, ezért kisétált a teremből.
A két jobboldali párt közül, a fent említett kutatások alapján kijelenthetjük, hogy egyelőre a Fidesznek sikerült jobban a lejárató kampánya a Jobbik ellen, és nem nagyon látni, miképpen tudná magához édesgetni akár a baloldali, akár a jobboldali „bizonytalan” szavazókat.