A magyar családok háztartási adataiból készített létminimum-index elkeserítő képet fest a magyarországi helyzetről. A családok egyharmada él a létminimum alatt, tehát a mindennapi létfenntartáshoz szükséges cikkek beszerzése is problémát jelent számukra. A problémákat csak tetézi, hogy sem a nyugdíjminimum, sem a családi pótlék összege nem nőtt évek óta. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a dolgozói szegénység leküzdésére további béremelésekre van szükség.
A létminimumérték meghatározása és kiszámítása
A létminimumértékek indexének készítését 2015-ben abbahagyta a KSH, úgy döntöttek, nem publikálják tovább ezeket az adatokat, mivel szerintük ez nem megbízható számítási mód és módszer. A munka folytatását a Policy Agenda vette át a KSH számítási módszerét alkalmazva.
A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. A létminimum tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.
A létminimumérték kiszámítását az élelmiszerfogyasztás normatív értékéből kiindulva, az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adatainak felhasználásával végzik el.
Egy aktív korú felnőtt élelmiszer normatívájának kiszámított értéke 24 ezer 584 forint. Ehhez képest a 14 éven aluliak élelmiszer normatívája 77,8 százalék, a 60 évnél idősebbeké pedig 88,2százalék.
A létminimum.érték az élelmiszer-normatíván túl tartalmazza az élelmiszereken kívüli szükségletekre fordítandó forintösszegeket is.
Az érték kiszámításakor figyelmen kívül hagyták a népesség legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmű 5 százalékát, továbbá azokat a háztartásokat, ahol gépkocsit vettek, vagy lakásberuházást végeztek. Így a résztvevők közül 1798 háztartást vettek alapul a számításokhoz.
A 2016-os év számításai
A 2016. évre elvégzett létminimum-számítás 1798 háztartásállománya tehát – 1 millió 384 ezer fogyasztási egységet képviselt. Ennek az adatnak és e háztartások havi 122,6 milliárd forintos kiadási összegének egybevetéséből következően hányadosként adódott az átlagos érték. 2016-ban a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 88 ezer 619 forint volt. Az érték kisebb háztartások esetében több, nagyobb háztartások esetében kevesebb összeget jelent.
Becslések szerint 2016-ban e számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 36 százaléka. Azon családok harmada között, ahol legalább egy fő dolgozik, a nettó bevétel nem éri el a létminimum összegét.
Az elmúlt években nem sokat változtak ezek a számok és arányok. 2015-ben a Policy Agenda számításai szerint a felmérésben szereplő családok 41 százalékának nem sikerült meg elérnie a létminimum összegének küszöbét.
Sem a nyugdíjminimum, sem pedig a családi pótlék összege nem nőtt évek óta. A közfoglalkoztatott szférában dolgozó szülők két gyerekkel már létminimum alá kerülnek a családi kedvezményekkel együtt, ez súlyos gondokat eredményez sok családnál – elemezte a kérdést Herczog Mária. Ebbe a kiszámított összegbe nem férnek bele a gyógyászati segédeszközök, orvosi ellátások és más gyermekekkel kapcsolatos kiadások, ami Herczog szerint azt eredményezi, hogy sok gyerek éppen emiatt nem is fér hozzá a szükséges ellátásokhoz.
Kép forrása: melyben-es-remenyben.hu
Szétszakadt az ország – EU-s mércével nézve is nagy baj
A létminimum alatt élők legnagyobb számmal Magyarország keleti felén élnek. Budapest és a Dunántúl északi és nyugati megyéi gyakorlatilag teljesen más dimenzióban vannak. Majdnem hétszer akkora a munkanélküliség Szabolcsban, mint Győr környékén. A keleti végeken dolgozók munkája pedig fele annyit ér, mint a fővárosiaké. Sok helyen egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliség, az elvándorlás mértéke pedig igen jelentős.
A magyarországi szegénység európai mércével nézve is rendkívül komoly, elég csak megemlíteni azt, hogy hét magyar régió közül ugyanis négy is az EU húsz legszegényebbje között található. Nálunk rosszabbul csak Románia és Bulgária áll. Az Észak-Alföldön 43, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon pedig 45 százaléka az egy lakosra jutó GDP az EU átlagának. A legrosszabb húszba került még a Dél-Alföld is, az uniós átlag 48 százalékával.
Hogyan lehet enyhíteni a szegénységet?
„A dolgozói szegénység leküzdésére további béremelésekre van szükség” – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Kordás arról is beszámolt, hogy a V4-ek között Magyarország az utolsó helyen áll.
Kiss Ambrus politológus, aki részt vett a Policy Agenda felmérés készítésében azt mondta, hogy véleménye szerint megvalósíthatónak látszik, hogy 2018. január 1-től minden 8 órában dolgozó munkavállaló nettó jövedelme elérje a létminimum összegét. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ez az összeg nem alkalmas a váratlan kiadások finanszírozására és ebből az összegből félretenni sem lehet.
A politológus a közfoglalkoztatottak helyzetére is felhívta a figyelmet, mert mint mondta: nőtt a közfoglalkoztatotti bér és a minimálbér közti bérolló, ugyanis 2017-ben előbbi 3 százalékkal, míg utóbbi 15 százalékkal emelkedett. Ezáltal a közfoglalkoztatotti bérből fenntartott háztartások 99 százaléka tartozik a létminimum alatt élők táborába.
.png){kind=link}
