ténytár.blog

Orbán Viktor legnagyobb hazugságai a Ténytáron

2014.04.29. 08:07 Ténytár

Már lassan másfél hónapja indított sorozatunkban a kormányrúdnál lévő politikusok teljesítményt elemezzük. Először két karakteres kormányzati személlyel (Matolcsy György és Hoffmann Rózsa) foglalkoztunk, utána rátértünk a hazai politikai élet legfajsúlyosabb szereplőjére, azaz Orbán Viktorra. Ebben a bejegyzésben miniszterelnökünk ( a teljesített és az elbukott ígéretei, illetve a legjelentősebb szélkakaskodásai után) a legnagyobb hantáit vesszük elő.

Bár Orbán Viktor saját bevallása szerint még sohasem hazudott, nekünk mégsem kellett sokat keresni a hantákat, amelyek elhagyták miniszterelnökünk száját. Orbán hazugságaiból ugyanis (a szélkakaskodásaihoz hasonló módon) többkötetes regényt lehetne írni, ám ismét csak azokat vesszük elő, amelyek az elmúlt négy évhez köthetőek. Ebben a bejegyzésben az újabb győztes választás után, az új kormány megalakításától csak néhány hétre lévő miniszterelnökünk azon állításait vizsgáljuk meg, amelyek miatt őt is hamarabb utolérhetik, mint a sánta kutyát.

Hiszen Magyarország közel sem Európa növekedési motorja, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER-ben) igenis vannak oligarchák, Matolcsy™ baby-boomja, amelynek létezéséről miniszterelnökünk is meg van győződve, csupán tündérmese. Orbán állításával ellentétben az IMF nem adott tízpontos ultimátumot annak idején, és láss csodát, a Pancho Aréna mégicsak közpénzből épült. Tovább is van, mondjuk még?

orbán.jpg

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

60 hozzászólás

Csúcsra járatott foglalkoztatottság: de mi van a számok mögött?

2014.04.28. 08:04 Ténytár

Az országgyűlési választások előtti hónapokban csúcsrajáratott közmunka miatt, az idei első negyedévben a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4 milliót. Ez 6,8 százalékos javulást, vagyis 261 ezerrel több foglalkoztatottat jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekedés főleg annak köszönhető, hogy a kormány túlteljesítette vállalását. A téli közfoglalkoztatásba a célként kijelölt 200 ezer helyett végül majdnem 230 ezer embert sikerült bevonni. Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy ezek szerint 30 ezerrel több munkanélkülit kellett bevonni, ugyanis a gazdaság nem képes munkát adni számukra.

A közmunka ilyen mértékű kiterjesztésének fenntartása egyelőre még kérdéses. A Népszabadság által megkérdezett polgármesterek arról számoltak be, hogy legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban. Ennek ellenére a Belügyminisztériumnál azt ígérik, hogy májusban tovább szélesedik a közfoglalkoztatás: indulnak az értékteremtő Start-munkaprogramok. De azt a minisztériumnál is elismerik, hogy "felülvizsgálják" a közfoglalkoztatás egyes elemeit.

Statisztikailag azonban mindenképpen sikeres volt a program, a kormány a felduzzasztott közmunkás létszámmal képes volt kozmetikázni a téli hónapokban általánosan alacsony foglalkoztatottsági adatokat: a szezonális foglalkoztatási adatok miatt a téli hónapokban mindig több az állástalan, mint a nyári szezonális (mezőgazdasági, idegenforgalmi) munkák idején. Ennek köszönhetően nemcsak a foglalkoztatás emelkedett, hanem a munkanélküliség is csökkent 3,0 százalékponttal 8,6 százalékra 2013 decembere és 2014 februárja között.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

13 hozzászólás

A választást követő 3 hétben nyoma sem volt konszolidációnak

2014.04.25. 08:02 Caius Scaevola

A választások előtt, illetve az azóta eltelt időben gyakran hallhattuk, hogy Orbán Viktor és a Fidesz konszolidáltabb kormányzásra készül. Ennek azonban némileg ellentmond a választások utáni 3 hét, amelynek intézkedéseiből egyelőre korántsem egy konszolidációs pálya rajzolódik ki. Persze ki tudja, lehet hogy az új időszámítás csak a III. Orbán-kormány megalakulásával kezdődik.

Az elmúlt hetekben mindenesetre tovább folytatódott az a pökhendi erődemonstráció, amely az elmúlt 4 évben meghatározta a kormánypárt politikai kommunikációját akkor, amikor ellenvéleménnyel találkozott.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) felkérésére letarolták a kishantosi biogazdaságot, botrányos körülmények közt, az ígérettel ellentétben elkezdték építeni a megszállási emlékművet, Hoffmann Rózsa pedig utoljára nagyot rúgott a tanárokba azzal, hogy kötelező listát rakott eléjük a tankönyvválasztáshoz. Közben sebtében felavatott Várkert Bazár újra bezárt, kinyitott viszont Orbán ékszerdoboza Felcsúton, Orbán minden híresztelése ellenére közpénzből épült Pancho Aréna.

Sorra vettük az elmúlt 3 hét meghatározó közéleti eseményeit, íme az eredmény.

Forrás: szarvas.tumblr.com

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

86 hozzászólás

Mindenki méltósága - Célkeresztben a romák és a szegények

2014.04.24. 08:07 Ténytár

A Ténytár és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kezdeményezésének célja a kirekesztés és a diszkrimináció elleni fellépés. A kirekesztés a kisebbségek, a társadalom egyes csoportjainak emberi minőségét kérdőjelezi meg azzal, hogy nem tekinti őket másokkal egyenlőnek. Ott pedig, ahol az emberek egyenlősége sérül, a demokrácia is sérül.

Mi úgy kívánunk tiltakozni a rasszizmus és a kirekesztés ellen, hogy az országgyűlési választási kampány ideje alatt kéthetente értékeltük a politikusok, az újságírók, a médiumok kirekesztő közléseit. Korábbi írásaink és a módszertan itt olvasható. Az országgyűlési választás végén összegyűjtöttük, hogy a kampány időszaka alatt kik fogalmazták meg a legkirekesztőbb mondatokat. A következőkben a tíz legkirekesztőbb üzenetet értékeljük.

613151 (1).jpg

Forrás: nol.hu

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

139 hozzászólás

Simon vs. Rogán, avagy mennyit érnek a vagyonnyilatkozatok?

2014.04.23. 08:05 Ténytár

A 2014-es választási kampány egyik központi elemét képezték a képviselői vagyonnyilatkozatok. A kampányt a Fidesz-KDNP szövetség nyitotta ezzel a témával. Kiderült ugyanis, hogy Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese a vagyonnyilatkozatában fel nem tüntetett, jelentős egyenlegű értékpapírszámlákkal és folyószámlákkal rendelkezik. Az ellenzék válasza is – igaz, kicsit késve, de - megérkezett: az ellenzéki sajtó nyomására Rogán Antal és Varga Mihály háza nőtt néhány nap alatt lakásnyi méreteket (legalábbis a vagyonnyilatkozat szerint).

2001 óta él az a szabály, hogy évente kell az országgyűlési képviselőknek, a polgármestereknek és az önkormányzati képviselőknek vagyonnyilatkozatot leadni. Bár a 2012-es országgyűlési törvény óta a képviselői juttatás megvonásával fenyegetik a szándékosan téves vagyonnyilatkozatot benyújtó országgyűlési képviselőt, azonban ez a szabályozás számos kiskaput tartalmaz, így valós szankciója nincs. Az önkormányzatoknál ráadásul még ezek a szankciók sem érvényesülnek ennyire egyértelműen.

A valóságban tehát ezeknek a vagyonnyilatkozatoknak a valós szankció hiányában semmi értelmük nincs, csupán a sajtónak szolgáltatnak gumicsontot, valamint jól használhatóak a kampányokban, ahogy azt az éppen lezárult kampányban is jól láthattuk.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

20 hozzászólás

Ezzel az eredménnyel 2010-ben messze nincs kétharmad

2014.04.22. 08:08 Pilótakex

A Fidesz-KDNP a listás szavazatok 43,57 százalékát szerezte meg, ami jelentősen eltér a 2010-es eredményétől (52,7 százalék), mégis megint sikerült a mandátumok kétharmadát megszereznie, köszönhetően a győzteskompenzáció bevezetésének.

Modelleztük, hogy a jelenlegi eredmények a korábbi választási rendszer szerint milyen mandátumarányokat jelentettek volna az új országgyűlésben. A régi rendszer szerint a Fidesz messze lett volna a kétharmad megszerzésétől, bár 59 százalék körüli aránnyal így is masszív abszolút többséget szerzett volna. A baloldali szövetség 19 helyett a mandátumok 23 százalékát birtokolta volna, a Jobbik 11,5 helyett 14-et, az LMP pedig 2,5 helyett 3 százalékos részesedést mondhatott volna magáénak.

A mostani győzelem és a kétharmad európai összehasonlításban is érdekes. Több országban szerepeltek jobban az ottani győztesek, mégsem voltak sehol sem képesek a képviselői helyek kétharmadát maguknak biztosítani. A győzteskompenzáció hatását remekül szemlélteti, hogy ha 2010-ben is létezett volna, akkor a Fidesz nem kétharmados, hanem háromnegyedes többséget szerzett volna.

TwoThirds_Pull_png_800x1000_q100[1].png

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

225 hozzászólás

Elmúlt 4 év, avagy a kiszámíthatatlanság ára

2014.04.18. 08:01 Ténytár

2010-ben a kétharmados győzelem után sokan csodát vártak a Fidesztől, hiszen a kétharmados politikai hatalom lehetőséget adott rá, hogy politikai kompromisszumkeresés nélkül megvalósítsák azokat a szükséges strukturális reformokat, amelyekre Magyarországnak már 25 év szüksége lenne.

A rendszerváltás óta erre kétszer lett volna lehetőség: közvetlenül a kapitalista átmenet során és a Fidesz fölényes győzelme után. Mivel a rendszerváltás viszont természetszerűen súlyos gazdasági következményekkel járt rövidtávon (növekvő munkanélküliség, mély recesszió), az akkor kormánypárt nem kockáztatott, hogy egy súlyosabb éhséglázadás törjön ki a gazdaság szempontjából racionális intézkedések hatására.

2010 után a Fidesz sem kockáztatott, helyette inkább olyan lépéseket választott, amelyek még inkább gordiuszi csomóba került a magyar gazdaságot. Strukturális reformok helyett jöttek a normális piacgazdaságoktól távol álló lépések: egykulcsos adó, államosítások és centralizáció, súlyos különadók, és a nyugat helyett a kelethez való közeledés. Ezek a lépések aztán persze távol tartották a tőkét az országtól, nem véletlen, hogy a beruházási ráta ebben a ciklusban történelmi mélypontot ért el.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

109 hozzászólás

Vége a közmédia kampányszócső szerepének?

2014.04.17. 08:06 Ténytár

Az Alkotmánybíróság április 11-ei döntésével elutasított egy, a Kúria határozatával szembeni alkotmányjogi panaszt. A megtámadott kúriai döntés ugyanis megállapította, hogy a Zuglói Lapok című kiadvány egyoldalú hírközlésével megsértette a választási esélyegyenlőség elvét.

Az Alkotmánybíróság elfogadta a Kúria azon álláspontját, amely szerint a közpénzből finanszírozott médiumok esetében a pártatlanság és elfogulatlanság a kampány idején fokozottan érvényesítendő elv. Ez a megközelítés nem csupán a helyi önkormányzati lapok esetében irányadó, hiszen számos más közpénzből működő médium esetében felmerülhet az elfogultság kérdése. A döntés ráadásul jelentős hatással lehet a kampányokra is a jövőben, gondoljunk csak a legutóbb a Kúria által elkaszált "Magyarország jobban teljesít" reklámszpotra, ahol a kormányzati intézkedések népszerűsítését próbálta közérdekű közleményként tálalni a kabinet.

Forrás: Népszava. Zugló neve rovásírással, ezzel üdvözli a kerületbe érkezőket a zuglói önkorményzat.

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

25 hozzászólás

Életminőség Magyarországon és Európában 2. rész

2014.04.16. 08:00 Pilótakex

Az Eurostat március 20-án a Boldogság Világnapján jelentette meg kiadványát az életminőség dimenzióiról. A kiadvány célja olyan mérőszámokat bemutatni, amelyek jól szemléltetik az európai társadalmak életminőségének különbségeit.

Az életminőség fogalma kibővíti azokat a kereteket, amelyeket sokszor leegyszerűsítve egy ország GDP-jével írnak le. Ezt legjobban a magyar nyelvben csak egy betű különbséget jelentő jólét és jól-lét fogalmának elkülönítése jelenti. De nemcsak a magyar nyelvben szemléletes ez a különbség, hanem az ország példáján is: hiába tartozunk világszinten a felső középosztályba az egy főre jutó jövedelem alapján, a társadalom közérzete mégis rendkívül rossz.

Az összehasonlításból első részéből az derült ki, hogy komoly egzisztenciális válság van kibontakozóban Magyarországon. A magyar fizetések egyre jobban maradnak le a régiós országokétól, a lakosság háromnegyedének nincs megtakarítása, illetve Görögország mellett csak nálunk csökkentek a munkavállalók szociális juttatásai.

Most az életminőséget a csecsemőhalandóság, a várható élettartam, a személyes boldogság és az elégedettségen keresztül mutatjuk be, de sort kerítünk a férfiak és a nők közötti bérkülönbségekre is.

csoallat+marabu.jpg forrás: parkocka.hu

tovább »

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!

Ide kattintva támogathatod munkánkat!

32 hozzászólás

Nem teljesít jobban a közoktatás - újabb PISA-sokk

2014.04.15. 08:07 triest

A legfrissebb PISA-tesztek alapján a magyar diákok nemcsak a humán és természettudományi tárgyakban maradtak le az OECD-átlaghoz képest, hanem a kulcsfontosságú problémamegoldás területén is a sereghajtók közé kerültek.

A 15 éves diákok körében elvégzett tesztek alapján az elmúlt négy évben jelentősen romlott a kreatív problémamegoldó-képessége a közoktatásban résztvevő diákoknak, és hasonlóan a szövegértéses és matematikai feladatokhoz, már itt sem érték el az OECD-átlagot.

A problémamegoldó-képesség talán még a matematikánál és a szövegértésnél is fontosabb, hiszen a munkában, de az élet minden területén szembesül az ember azzal, hogy a felmerülő problémákra kreatív megoldást kell adnia. A munkaadók is többnyire azt vizsgálják, hogy az egyes szituációkra, milyen választ ad az álláskereső.

pisa_m.schuckart726.jpg