Egy teljes évtizedig tartott ugyan, de a Fidesz elérte célját: kettős állampolgárságot és szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak. Az egész folyamatra jellemző, hogy minden egyes lépésnél tagadták a következőt.
A 2001-ben elfogadott státustörvény után azt ígérték, hogy ez (Patrubány Miklós állításával ellentétben) nem jelent újabb lépcsőt a kettős állampolgárság megadása felé. A 2002-ben elveszített választás azonban újra megerősíthette a gondolatot a Fidesz vezetőiben az újabb vereség elkerülése érdekében.
A kudarcba fulladt 2004-es népszavazás után a győzelemre készülő Fidesz (2008-2009 tájékán) újra pedzegetni kezdte a kettős állampolgárság ügyét. Kormányra kerülve2010-ben aztán a kétharmados többségükkel megalakult országgyűlés egyik első elfogadott törvénye a kettős állampolgárság bevezetése volt. Igaz ekkor még választójog nélkül.
Ezután azonban felerősödtek azok a hangok a kormánypárt(ok) soraiban, amelyek a kettős állampolgárságot az automatikus választói joggal kapcsolták össze. Sőt, az (azóta elkaszált) előzetes választási regisztráció bevezetésének fő ürügye is a határon túli szavazók voltak.
Így jutottunk el tehát odáig, hogy 2014-ben regisztrálnak és szavaznak a határon túli magyarok a magyarországi országgyűlési választáson. Valós jelentősége ennek azonban csak nagyon kiegyenlített eredmény esetében lesz, hiszen maximum 1-3 mandátum sorsáról dönthetnek.
Eddig egyértelműen nyilvános volt a honosítások kérelmezésének helye, ezért mi megpróbáltuk hivatalosan kikérni az adatokat a Miniszterelnökségtől. A kérést nemzetbiztonságok okokra hivatkozva nem teljesítették, és nyilván ennek hatására egy olyan fideszes törvénymódosítás készült, amely erre hivatkozva titkosítana a kettős állampolgárok számát.
Majd a komolyabb médiafigyelem hatására a beterjesztője ezt visszavonta. Hogy végül nyilvános lesz-e az adat nem tudjuk, de nagyon bízunk benne, mert demokráciában ezt nem lehet titkolni. Mi nem adjuk fel, és több helyről megpróbáljuk az adatokat beszerezni.
No de lássuk, hogy jutottunk idáig!
Státustörvény 2001-ben
A 2001-ben elfogadott státustörvény után a Fidesz megelégedni látszott az abban elért kedvezményekkel, félretéve a kettős állampolgárság kérdéskörét egy időre. A törvényt az egész parlament támogatta (az SZDSZ kivételével), éppen azért, mert a kormány azt ígérte: nem lesz tovább. Ezt az ígéretet már akkor cáfolni látszott Patrubányi Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökének nyilatkozata, amelyben a státustörvény elfogadását egyértelműen a kettős állampolgárság bevezetésére tett első lépésnek tekintette.
Népszavazás 2004
A 2002-es elbukott választás újra megerősíthette a Fidesz vezetőit abban, hogy a párt szavazóbázisát meg kell erősíteni a határon túli magyarokkal.
A Magyarok Világszövetsége 2003-ban népszavazást kezdeményezett a nem magyar állampolgárságú magyarok kedvezményes honosításáról. A kettős állampolgárság ötletét támogató szervezetek közül vitathatatlanul a Fidesz képviselte a legnagyobb súlyt. Orbán Viktor már 2004. szeptember 12-én Szabadkán, a helyi magyarokkal tartott találkozón támogatásáról biztosította a kettős állampolgárság megadásának ügyét, majd a Fidesz sajtóközleményben is üdvözölte a népszavazás kiírását.
Hiába álltak ki a népszavazás mellett, az végül érvénytelen volt (a kórház privatizáció kapcsán is), mert nem járult az urnákhoz elegendő ember (a megjelenők többségének, de legalább az összes választásra jogosult 25 százalékának kellett volna igennel szavaznia).
Mikola beszéde az új ötmillió állampolgárról, amit az MSZP meg is örökített egy 2006-os kampányvideójában.
A győzelemre készülő Fidesz 2008-2009 tájékán újra pedzegetni kezdte a kettős állampolgárság ügyét. Kormányra kerülve 2010-ben az országgyűlés végül elfogadta a kettős állampolgárság bevezetését, igaz ekkor még választójog nélkül. A parlamentben 344 képviselő szavazott igennel, hárman nemmel (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor, Molnár Csaba, mind MSZP-s).
Ekkor még a könnyített állampolgárság megszerzése nem érintette a szavaztai jogot, amelyet a választójogi törvény rendezett, amelynek feltétele a magyarországi lakcím. De szintén nem érintette a szociális- és nyugdíjellátást sem, amit szintén külön törvények szabályoznak.
2011: választójog és Trianon emléknap
A kormánypárt(ok) már 2011 elején elkezdte hozzászoktatni a hazai közvéleményt a szavazatijog kiterjesztéséhez. Kövér László és Semjén Zsolt - a Jobbik vitorlájából kifogva a szelet - törvényjavaslatot nyújtott be a 'A Nemzeti Összetartozás melleti tanúság tételről', amellyel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították a trianoni békeszerződés évfordulóját.
2011 tavaszán pedig végleg eldőlt, hogy valamilyen formában szavazhatnak majd a kettős állampolgárok is a következő szavazáson. Majd rá egy hónapra az is világossá lett hogyan: pártlistákra szavazhatnak majd. Becslések szerint 3-4 mandátum kimenetelét befoyásolhatják majd a határon túli szavazatok.
Bár a Fidesz szavazóinak többsége akkoriban egyetértett az állampolgárság megadásával, a választójog kiterjesztését ők sem támogatták egyértelműen.
Választójogi törvény regisztrációval 2012
Az előzetes választási regisztráció bevezetésének egyik fő ürügye az volt, hogy határon túliak miatt van szükség erre az intézményre (másik a rossz népesség-nyilvántartási rendszer). Az ő esetükben valóban szükséges az összeírásuk, de az itthoni, amúgy jól működő népességnyilvántartó rendszer mellett teljesen felesleges és korlátozó lett volna rendszer bevezetése, ahogy ezt Ab ki is nyílvánította.
Így a jelenlegi kormánypártok végre megkapták amit akartak, ráadásul a kisebb parlament miatt az a három-négy mandátum is sokat érhet. Semjén Zsolt 2014-re félmillió új állampolgárt vár. Kérdés, hogy milyen szinten sikerül őket aktivizálni és tényleg annyira egyértelmű-e a Fidesz előnye a határon túli szavazók között.
Az elmúlt két évben 185 ezer 204 kérelmet nyújtottak be külföldön, itthon pedig további 177 ezret. Eddig 320 ezer 524 személy kapott magyar állampolgárságot. A külföldről érkező kérelmek közül Romániából (125 ezer), Szerbiából (39 ezer) és Ukrajnából (8 ezer) érkezett a legtöbb. Jelenleg azonban egy olyan fideszes törvénymódosítás készülődik, amely nemzetbiztonsági és diplomáciai érdekekre hivatkozva titkosítana a kettős állampolgárok számát. A módosítás elfogadása előtt mi azért megpróbáltuk kikérni az adatokat a Miniszterelnökségtől.
A kampány már ott is megkezdődött: Orbán Viktor egyelőre csak beköszönt a kettős állampolgársággal rendelkezőknek. Nemsokára a határontúliakkal "konzultálni fog" a kormány. Ráadásul a Fidesz által alapított, határon túliakat segítő alapítványt, valamint a szintén kormánypárttal szimpatizáló Tőkés László által létrehozott Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alapítványát is komoly összegekkel támogatták magyar állami intézmények és vállalatok az elmúlt három évben.
