Tanársegédként 155 ezret, adjunktusként pedig 185 ezer forintot lehet keresni a magyar felsőoktatásban. Ezek a fizetések nemzetközi összehasonlításban is kirívóan alacsonyak, nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi oktatók. Sok-sok intézményben ingyen is kénytelenek oktatni, a beígért fizetésemelés pedig semmire sem elég, mert az lényegében csak inflációs korrekció, illetve a közalkalmazotti státusszal elveszített előnyök kompenzálása.
Igaz, valószínűleg lesznek majd olyan helyek, ahol jól kereshetnek majd az egyetemi tanárok: a legfrissebb hír, hogy a magyar kormány megkezdte a tárgyalásokat egy nagy dél-koreai egyetemi kampusz létrehozásáról Budapesten. Bár a pontos részleteket nem ismerjük, de a béreket illetően jó kiindulópont lehet a kínai Fudan Egyetem, ahol átlagosan 1,1-6,3 millió forintig terjedne a tanárok fizetése. Igaz, a diákoknak busás tandíjat kell majd fizetniük a kínai egyetemen, ámde azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar állam kínai hitelt venne fel, hogy megvalósulhasson az egész beruházás.
Tanársegédként 155 ezret, adjunktusként pedig 185 ezer forintot lehet keresni a magyar egyetemeken, amely órabérben alig 1000 forintot jelent – írja a G7. Mindez azt jelenti, hogy egy adjunktusnál például egy pénztáros is többet vihet haza hónap végén, illetve pedig egy általános iskolai tanárként is jobban lehet keresni, mint egyetemi tanársegédként.
Nemrégiben annak kapcsán merültek fel a rendkívül alacsony bérek, hogy egy ELTE-s adjunktus kirakta a közösségi oldalára, hogy a hónap végén mennyit is utaltak neki fizetésként.
Nem sokkal később a Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke megerősítette, hogy egy egyetemi adjunktus ma magyarországon valóban csak ennyit vihet haza. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tehát azok a kutatók és oktatók dolgoznak siralmas bérekért, akiktől a magyar egyetemek világrangsorbeli helyezéseinek javítását várja a kormány.
Dráviczki Sándor azt is elmondta, hogy a nettó 147 ezer forintos tanársegédi fizetés ellenére az elvárások nagyok.„Kutatnak és publikálnak, hallgatókat oktatnak, szakdolgozati témavezetők. Kis túlzással ők dolgoznak a legtöbbet az egyetemi oktatásban, miközben ezzel a fizetéssel még banki hitelt sem tudnak felvenni, annyira alacsony a bevételük”
Az egyetemeken az alacsony bérezés egy dolog, további súlyos problémák is vannak:
Sok-sok egyetemi dolgozót alacsonyabb munkakörben dolgoztatnak: például a Debreceni Egyetemen, az ELTE-n, a Szegedi Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen 2019-ben összesen közel 200 oktató dolgozott a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben, adjunktusi, docensi, esetleg egyetemi tanári kinevezésre várva.
Amellett, hogy az előrelépés kihalásos alapon működik, az is további további bérfeszültséget indukálhat, hogy a közalapítványokhoz átkerült oktatóknak magasabb emelést ígér a minisztérium, mint az állami fenntartású egyetemeknél dolgozóknak.
További jelentős szégyenfolt, hogy az egyetemek közel 40 százaléka foglalkoztat oktatókat fizetés nélkül: több felsőoktatási intézményben bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják, vagyis úgy, hogy nem kapnak fizetést munkájukért.
A jövő sem túl biztató, mivel több intézményben is gondot jelenthet a következő években, hogy sok idős tanár megy majd nyugdíjba, utánpótlás pedig nincs. Kiderült, hogy nemcsak a versenyszféra, de az általános- és középiskolák is elszívják a fiatal oktatókat, ugyanis még ott is magasabbak a fizetések.
Nemzetközileg is alacsony bérek
Nemcsak a hazai bérekhez képest, nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amit az egyetemi oktatók Magyarországon havonta hazavihetnek. Hazánkban az Átlátszó számításai szerint, az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Ezzel Magyarország egyértelműen a lista végén szerepel.
Nálunk kevesebbet csak Bulgáriában keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi oktatók, de hasonlóan rosszul szerepel Románia és Szlovákia is.
A kevéske lépés előre
A kormány próbált valamennyit tenni a vérlázító fizetések kapcsán: a főiskolai és egyetemi oktatók alapjuttatásait 2016 és 2018 között több lépcsőben megemelte. Ezek után idén emelt általánosan 15 százalékot, és jövőre újabb 15 százalék van tervbe véve, azonban ez már nem jár mindenkinek, mivel az intézmények maguk dönthetnek majd arról, hogy ki kapjon belőle.
Az FDSZ szerint a siralmas bérviszonyokon az emelés nem tud érdemben változtatni, mert az lényegében csak inflációs korrekció, illetve a közalkalmazotti státusszal elveszített előnyöket kompenzálja. Sokatmondó adat, hogy egy docens 2008-ban még biztosan a garantált bérminimum több mint háromszorosát kereste, most már a dupláját se.
Lesznek olyan helyek, ahol jól kereshetnek majd a tanárok
A Direkt36 még 2021 májusában szerezte meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) háttérszámításait a Magyarországra tervezett Fudan Egyetemről. A dokumentumban a tanárok fizetése is szerepel: átlagosan 1,1-6,3 millió forintig terjedne a havi bér személyenként. Igaz, a diákoknak busás tandíjat kell majd fizetniük, ámde azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar állam kínai hitelt venne fel, hogy megvalósulhasson az egész beruházás.
A legfrissebb hír, hogy a magyar kormány megkezdte a tárgyalásokat egy nagy dél-koreai egyetemi kampusz létrehozásáról Budapesten. Természetesen önmagában az nem baj, ha külföldi egyemet hoznak Magyarországra. (igaz, a CEU-t csak sikerült elűzni innét, amely ráadásul nem is állami pénzen működött, míg a kínai és feltehetőleg a koreai egyetem idehozataláért fizetni fog a magyar állam), azonban felmerülhet a kérdés, hogy ezeket a sok-sok milliárdokat nem a magyar egyetemekre kéne költeni, mindenekelőtt hogy rendezzék a szégyenletes hazai felsőoktatási bérrendszert?