Korábbi elemzésünkben részletesen írtunk arról, hogy a mindenkori Orbán-kormányok kiemelten fontos területnek tartották a labdarúgás helyzetének konszolidálását. Már az első Orbán-kormány idején átfogó terv készült a létesítmények rendbehozására, amely aztán csak részletekben valósult meg.
A mostani ciklusban a stadionfejlesztések bejelentése több hullámban történt meg: legelőször (a már lassan el is készülő) Fradi és a Loki otthona, majd több első osztályú vidéki csapaté, és végül az i-re a pontot az MLSZ létesítményfejlesztési koncepciója tette fel.
Ez utóbbit Csányi Sándor a miniszterelnök és Michel Platini jelenlétében jelentette be azzal együtt, hogy Budapest is pályázik a 2020-as Európa Bajnokság egyik helyszínére. Ez természetesen a hozzávetőlegesen 128 milliárdos beruházást jelentő Puskás-stadion (amelyhez az Olimpiai Központ is kapcsolódik) lenne.
Ilyen előzmények után érkeztünk el a jövő évi költségvetéshez, amelynek egyik legnagyobb haszonélvezője a sport: összesen 82 milliárd forintot költünk 2014-ben stadionokra (ebben a focin kívül más létesítmények is benne vannak). 2017-ig pedig összesen 345 milliárd forintot irányoz elő a jövő évi költségvetés sporttal kapcsolatos beruházásokra.
A stadionfejlesztésekben tényleg jobban teljesítünk
Rekordsebességgel halad az új Albert-stadion építése, de Debrecenben sem szégyenkezhetnek. Tavaszra befejeződnek a munkálatok Nagyerdőn, illetve a tervek szerint jövő őszre (de nagy valószínűséggel előbb) az új Albert-stadiont is átadhatják. A miskolci, a mezőkövesdi, a székesfehérvári és a szombathelyi stadiont az MLSZ pénzügyi rendszerén kívül, közvetlenül hozzák rendbe. Más NB I-es és NB II-es illetőségűeket pedig az MLSZ rendszerén belül oldják meg.
Van, amit az MLSZ pénzügyi rendszerén kívül...
Az már korábban ismert volt, hogy NB II keleti-csoportjából feljutott Mezőkövesd 400 millió forintot kapott a költségvetés tartalékaiból, mivel az élvonalbeli induláshoz nem rendelkeztek megfelelő létesítménnyel. A székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésére 2014-ben 4,5 milliárd forintot szán a kormány, 2015-ben pedig újabb 4,5 milliárd juthat a projektre. A terv szerint egy 14 ezres IV. kategóriás aréna épülhet, ahol csak nemzetközi kupadöntőt nem lehetne rendezni.
Miskolcon is egy-egy 15 ezres modernizált brit stílusú, fűthető stadion felépítése a cél. A tervezett költség ebben az esetben két év alatt 3,5 milliárd forint, amelyet az egy milliárdos tao-támogatás egészít ki. Szombathelyen 10 ezer néző befogadására alkalmas stadion épülhet, amelyhez más sportágakat kiszolgáló létesítményeket is kapcsolnak. Itt is két egyenlő részletben 9 milliárdot különítenek el a beruházásra (amelyben benne van a kézilabda csarnok is).
Van, amit az MLSZ pénzügyi rendszerén belül...
Az MLSZ az új, Nemzeti Stadionfejlesztési Programját a 2020-as Eb-kandidálással egy időben jelentette be. A kormány által jóváhagyott koncepció értelmében 2016-ig 38 milliárd forintot fordítanak majd felújításra, a meglévő pályák komfortosítására. A program 27 NB I-es és NB II-es klub stadionját, illetve további ezer pályát érint.
A profi létesítményekből négy lesz 8 és 14 ezer férőhely közötti, négy-öt 8 és 6 ezer közötti, a többi pedig ez alatti stadion. A fejlesztési tervek tartalmaznak egy úgynevezett budapesti csomagot is, e szerint Budán és Pesten két futballcentrum jön majd létre, ezek mellett összesen 70 pályát építenek.
A Puskás-stadion és az Olimpiai Központ
Az MLSZ létesítéményfejlesztési programjával egyidőben jelentette be Csányi Sándor, hogy Budapest is pályázik a 2020-as Európa Bajnokság egyik helyszínére. A helyszín természetesen a hozzávetőlegesen 128 milliárdos beruházást jelentő Puskás-stadion (amelyhez az Olimpiai Központ is kapcsolódik). Erre jövőre 20 milliárd forint jut.
Az előzetes tervek szerint a világon egyedülálló felépítésű nemzeti arénával büszkélkedhet majd Magyarország. A stadion építése várhatóan a 2014 végén kezdődhet, és a tervek szerint 2017 végén kerülhet átadásra.
A stadionépítések költségvetése
Stadionépítésekre összességében majdnem 82 milliárd forint jut jövőre. 2017-ig pedig összesen 345 milliárd forintot irányoznak ehhez kapcsolódó célokra. A Puskásra és az Olimpiai Központra 2014-ben 20 milliárdot, a győri arénára 4,9-et, a szombathelyi stadionéra 4,6-ot, a fehérváriéra 4,5-öt, a diósgyőrire pedig 1,75-öt szánnak.
A stadionfejlesztési koncepció megvalósulása első évében 12 milliárddal terheli a költségvetést. Ezenkívül tanuszoda és a tornaterem-építési projektek is szerepelnek a jövő évi költségvetési tervezetben. De ide tartozik még a Tüskecsarnok, a Nemzeti Kézilabda Akadémia, 16 kiemelt sportág létesítményeinek fejlesztése, valamint a nyolc év múlva sorra kerülő úszó-vízilabda világbajnokság előkészítése is.
Mindezeken felül folytatódik a stadionbiztonsági projekt is, amelyre 2014-ben 714 millió forintot szánnak.
A nemzeti vagyont növelő beruházásokat összefoglaló Beruházási Alap tételei 2014-ben összesen 130,4 milliárd forintba kerülnek a költségvetésnek, amelyből a sporttal kapcsolatos fejlesztési és beruházási tételek összesen 82,55 milliárdot tesznek ki.
A kritikus határon a költségvetési hiány
A jövő évi választási költségvetést igencsak kicentizték Varga Mihályék. Bár nem csak a sport az egyetlen kiemelt terület, de az mindenképpen kijelenthető, hogy a jövő évi büdzsé fő nyertesei mindenképpen a sporttal kapcsolatos fejlesztések, azon belül is (az Orbán-kormányoktól már megszokott módon) a labdarúgás lesz.
