Már lassan másfél hónapja indított sorozatunkban a kormányrúdnál lévő politikusok teljesítményt elemezzük. Először két karakteres kormányzati személlyel (Matolcsy György és Hoffmann Rózsa) foglalkoztunk, utána rátértünk a hazai politikai élet legfajsúlyosabb szereplőjére, azaz Orbán Viktorra. Ebben a bejegyzésben miniszterelnökünk ( a teljesített és az elbukott ígéretei, illetve a legjelentősebb szélkakaskodásai után) a legnagyobb hantáit vesszük elő.
Bár Orbán Viktor saját bevallása szerint még sohasem hazudott, nekünk mégsem kellett sokat keresni a hantákat, amelyek elhagyták miniszterelnökünk száját. Orbán hazugságaiból ugyanis (a szélkakaskodásaihoz hasonló módon) többkötetes regényt lehetne írni, ám ismét csak azokat vesszük elő, amelyek az elmúlt négy évhez köthetőek. Ebben a bejegyzésben az újabb győztes választás után, az új kormány megalakításától csak néhány hétre lévő miniszterelnökünk azon állításait vizsgáljuk meg, amelyek miatt őt is hamarabb utolérhetik, mint a sánta kutyát.
Hiszen Magyarország közel sem Európa növekedési motorja, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER-ben) igenis vannak oligarchák, Matolcsy™ baby-boomja, amelynek létezéséről miniszterelnökünk is meg van győződve, csupán tündérmese. Orbán állításával ellentétben az IMF nem adott tízpontos ultimátumot annak idején, és láss csodát, a Pancho Aréna mégicsak közpénzből épült. Tovább is van, mondjuk még?
Magyarország Európa növekedési motorja
„Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba” – mondta Orbán Viktor Kínában 2014. február 12-én.
Magyarországot az Unió növekedési motorjának nevezni finoman szólva is badarság, régiós versenytársaink az utóbbi években ugyanis régen elhúztak mellettünk. Uniós csatlakozásunk óta a közép-kelet európai országok gazdaságának átlagos növekedése 29 százalék volt, míg Magyarországé 2,9 százalék. Természetesen nem lehet mindent Orbán nyakába varrni, azonban a fenti állítása, mint látható, közel sem tükrözi a valóságot.
forrás: tumblr
Ezen kívül a nyugat-európai országok gazdasági teljesítményéhez hasonlítani a mi teljesítményünket teljesen értelmetlen: normális, ha egy felzárkózó ország (Magyarország például) nagyobb növekedést tud felmutatni egy fejlett országgal szemben (például Németország), hiszen utóbbiban jóval magasabb az főre eső GDP, illetve régen túl van a felzárkózó országokra jellemző gyors bővülési szakaszon.
Nem beszélve az egyéb mutatókról. Normális világgazdasági környezetben pedig megfigyelhető egyfajta konvergencia a felzárkózó országok részéről, bár ennek mértéke, értelmezése rengeteg vitát gerjeszt a szakemberek között. A grafikonból azonban jól látható, hogy felzárkózni már nem csupán a németekhez, de régiós versenytársainkhoz sem tudunk.
Oligarchiák? Itt? Hol?
„Oligarchák a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nincsenek és nem is lesznek. Szeretném önt egyúttal tájékoztatni arról, hogy a mi fölfogásunk szerint oligarcha az a milliárdos, aki politikai, közvetlen politikai hatalmat is akar szerezni a gazdasági súlya mellé” – mondta Orbán Viktor 2012. május 7-én, a Parlamentben.
Orbán Viktor retorikai bravúrral kívánja az oligarchák létezését kétségbe vonni. Azonban nem nehéz látni a különbséget a magánszektor nagytőkés vállalkozói és az állam pénzétől dagadó nagyvállalatok között. A teljesség igénye nélkül elég csak Nyerges Zsolt, avagy Simicska Lajos nevét, illetve cégeit megemlíteni. A Közgép például csak 2013-ban több mint 430 milliárd forintot nyert el a közbeszerzési pályázatokon egyedül vagy konzorciumban. (Az atlatszo.hu összegezte az eredményeket)
De a zöldbárók sem teljesítettek rosszul: 2010 őszén 65 ezer hektár állami kezelésben lévő földterületen váltak esedékessé a földbérleti szerződések - pályázati úton történő - megújítása. Nem kellett sokat várni, hogy a hírre rákapjanak a NER (Orbán szerint) nem létező oligarchái. A Vidékfejlesztési Minisztérium által létrehozott Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) lett megbízva a teljes projekt lebonyolításával. A belső viták miatt az NFA háromszor dolgozta át a teljes pályázati és bírálati rendszerét, amelybe legutoljára már a politikai felső vezetés is beleszólt.
A várakozásoknak megfelelően az első pályázati periódus lezárultával a botrányok is rögtön kirobbantak. Kiderült, a kormány a gyakorlatban mégsem a helyben élő családokat, fiatalokat támogatta, hiszen a tervezettől eltérően semmiféle előjogot nem biztosított nekik a földszerzésre. Sőt, az addig Baranyában, Fejérben és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lezárult állami földbérleti pályázatok (10.300 hektár) egységes képet mutatnak: egy olyan tudatos, a tényleges helyzetet a közvélemény elől elrejtő pályázati stratégia rajzolódik ki, amelyben a földek 80 százalékát kormányközeli nagytőkések és azok érdekeltségébe tartozó cégcsoportok kaparintották meg.
Baby boom?
„A kisbabáknak kedvük támadt megszületni” - mondta Orbán Viktor évértékelő beszédében 2013. február 22-én.
A demográfiai folyamatok nem változtathatóak meg egyik kormányzati ciklusról a másikra (ez nem is várható egyetlenegy kormánytól sem). Ennek ellenére a kormánypárti politikusok már egészen korán kezdtek eredményeket várni az egykulcsos adótól, a családi adókedvezménytől és a visszaállított gyestől. Orbán Viktor szavai már akkor sem állták meg a helyüket, amikor a fenti idézet elhangzott, sajnálatos módon állítása egyre kevésbé valós: Matolcsy „egykulcsos” gyermekei ide, vagy oda, 2013-ban végül a KSH adatai szerint 88 ezer 700 újszülött jött a világra, tehát kevesebb, mint 2012-ben.
Gonosz, csúnya IMF
Amikor a kormánypártok még lebegtették, hogy mégis csak pénzt fogunk kérni az IMF-től 2012-ben, a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a kihelyezett sárvári frakcióülésen a kormánypártok megkapták a Valutaalap Magyarországgal szemben támasztott feltételeit. Ezt a kormányfő is megerősítette a közösségi oldalára felkerült videójában. Az állítólagos listában szerepelt többek között a nyugdíjak csökkentése, a nyugdíjkorhatár-emelés, az szja emelése, az ingatlanadó bevezetése, a bankadó eltörlése és a bankok feltőkésítése is.
Szakértői szemmel azonban gyanús lehetett, hogy az IMF nem így szokott tárgyalni. Legtöbbször ugyanis csak ajánlásokat és fő irányvonalakat fogalmaznak meg. Az egyes vitatott gazdasági intézkedések a tárgyalóasztalnál dőlnek el, nem pedig előre kinyilatkoztatott levelekben. Nem is csoda, hogy az ellenzék követelte a levél nyilvánosságra hozatalát, Orbán azonban a kérést azzal az indokkal utasította el, hogy a dokumentumot ő nem tudja nyilvánosságra hozni, ahhoz a feladóhoz, azaz az IMF-hez kell fordulni.
Mesterházy ennek szellemében felkereste az IMF budapesti irodavezetőjét, Iryna Ivaschenkot, aki arról tájékoztatta, hogy nem adhatja ki a tárgyalási dokumentumokat. A magyar kormány azonban ezt minden további nélkül megteheti, ezzel kapcsolatban nincs semmilyen elvárása a Valutaalapnak.
Ezek után nem meglepő módon az is kiderült, hogy nem is létezik a tíz pontos lista, annak emlegetése csak egy átlátszó kommunikációs trükk volt. Végül még Varga Mihály is elismerte: szó sem volt diktátumokról, miként ingatlanadóról vagy a családi kedvezmények megvágásáról sem, ezek Szijjártósan fogalmazva csupán a Fidesz által terjesztett bulvárkacsák voltak.
Jogállam, fékek és egyensúlyok, meg ilyen apróságok
„Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás” – jelentette ki Orbán Viktor az ügyészség napja alkalmából tartott budapesti
ünnepségen 2012. június 11-én.és
„A most parlament előtt lévő alkotmánymódosítás is az Alkotmánybíróság jogkörét bővíti” - mondta Orbán Viktor 2013. március 4-én az országgyűlésben.
Nehéz a döntés, melyik a nagyobb hazugság. Több alkalommal írtunk róla, hogy a kormányzat és a kormánypárti parlamenti többség tevékenysége – a hangzatos deklarációk ellenére – fokozatosan építette le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ennek a folyamatnak újabb lépcsője épült ki 2012 májusában. A miniszterelnök helyettese – a társadalom elvárásaira hivatkozva – levélben kérte az „ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát". Így tulajdonképpen beavatkozott a „harmadik hatalmi ág", a bíróságok működésébe is.
A másik jelentős lépés, amellyel szintén beletapostak a jogállam működésébe, az a negyedik Alaptörvény-módosításhoz köthető, amit gyakorlatilag a „kétharmad bosszújaként” is lehetett értelmezni. Ekkor szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést emeltek be (a gránitszilárdságú) Alaptörvénybe.
Nem közpénzből épült a Pancho Aréna?
„A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel, amit most az ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kéne érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg és a vállalkozók döntötték el, hova adják. Hol Debrecenbe, hol a Fradinak, hol ide, hol egyébként az ország sok száz más településére. Ez a vállalkozók pénze, ők használták föl, ezért nem közpénz” - válaszolta Orbán Viktor a Hír24 újságírójának a Pancho Aréna avatásán 2014. április 21-én.
A felcsúti stadion megnyitóján az összes fideszes és Fidesz közeli háttérember jelen volt, hogy megtekinthessék Orbán Viktor ékszerdobozát, az 1800 lélekszámú faluba telepített 3500 látogató befogadására képes Pancho Arénát. Ki is sajnálhatná a „nem közpénzt” (- by Orbán Viktor, az összességében 3,8 milliárd forintból épült stadionra, amelyből 2,8 milliárd forint tao-ból folyt be, amely - ahogy az atlatszo.hu írja - közjogi értelemben közpénznek minősül.
Mivel a támogató cégek nem fizették be az államkasszába az adójukat, ez a pénz jelenleg hiányzik onnan. Ráadásul ez az összeg leírható az adóalapból is, így az állam még több pénztől esik el. A tao állami támogatásnak tekinthető, ráadásul egy hatósági, bíróság előtt megtámadható döntés kellett ahhoz, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia fogadni tudja a felajánlást. Ez a megoldás nem igazán a magánpénzek jellemzője. Tehát a Pancho Arénát, az Orbán házának szomszédjában felépült stadiont mégiscsak közpénzből húzatta fel a miniszterelnök.
Magyarországon nincs megszorítás
„Megszorítások azért nem lesznek, mert a megszorítások nem vezetnek sehova. (...) Jól látható, hogy a megszorítások nem vezetnek semmire” – mondta Orbán Viktor 2011. május 1-én a TV2 Frizbi című műsorában.
Legvégül maradt ez az állítás, amivel nem lehet mit kezdeni. Csak egy táblázatot csatolnánk (a teljesség igénye nélkül) a „nem megszorításokról”.
_3.png)
Végső gondolat
Bár Orbán Viktor a szavai szerint még sosem hazudott, ennekl némileg ellentmond, hogy később a miniszterelnök arra kért mindenkit, hogy „ne a szavait, a tetteit figyeljék.” A legszomorúbb talán az, hogy a fenti felsorolás tényleg csak töredéke annak, amelyet a Ténytár az elmúlt négy évben összegyűjtött miniszterelnökünktől.
A magyar közélet szereplőitől, politikusaitól már-már megszokott, hogy érdekeiktől vezérelve olykor nem mondanak igazat. Véleményünk szerint ez azonban nem válhat természetessé, ez ellen küzdeni kell. Ezekből a hazugságából következően ugyanis - érkezzenek azok a politikai paletta bármely részéről - az egész ország rosszul jár.
